Megyei Tükör, 1988. október (21. évfolyam, 5183-5208. szám)
1988-10-03 / 5184. szám
VILÁG PROLETÁRIÁI EGYESÜUESEK 1 AZ RKP COVASNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1 1988. OKTÓBER 3., HÉTFŐ ÁRA 50 BÁMI 1 XXI. ÉVFOLYAM 5184. szám A tézisek az KKP központi IlixoHsíi^a pie Harisára — egész népünk akcióprogramja A szocialista Románia elvszerű, következetes külpolitikája szilárd elhatározásunk a jövőben is minden erővel RÉSZT VENNI A BARÁTSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSÉBEN, VALAMENNYI NÉPPEL ÉS HALADÓ ERŐVEL, MINDAZOKKAL, AKIK KIÁLLNAK A BÉKÉÉRT, A SZABADSÁGÉRT, LESZERELÉSÉRT, MINDEN NEMZET FÜGGETLENSÉGÉÉRT. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, HOGY EGYSÉGESEN FELLÉPVE A HALADÓ ERŐK, A NÉPEK RENDELKEZNEK A SZÜKSÉGES ERŐVEL, ÉS GYŐZELEMRE VISZNEK EGY ÚJ GONDOLKODÁSMÓDOT, EGY ÚJ POLITIKÁT, KIVÍVJÁK A LESZERELÉST, BIZTOSÍTJÁK A BÉKE, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS VILÁGÁT, A FEGYVEREK ÉS A HÁBORÚK NÉLKÜLI VILÁGOT. NICOLAe CEAUSESCU Széles körben ismeretes, hogy a szocialista Románia, a Román Kommunista Párt számára az államok közötti kapcsolat alapja az országok és népek függetlenségének és szuverenitásának, az egyenlő jogok és esélyek, a kölcsönös bizalom, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elveinek messzemenő tiszteletben tartása. Ezt NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs az áprilisi tézisekben nagyon világosan, egyértelműen és nyomatékosan újra megfogalmazta. Ezért van az, hogy több mint két évtizede Románia neve, ha a nemzetközi kapcsolatokról esik szó, természetszerűen összekapcsolódik az elvszerű, egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és egyenlő jogok messzemenő külpolitikai elvek tiszteletben tartásának tényével. A szocialista Románia külpolitikájának egyik alapvető jellegzetessége a világ felé való nyitottság, mely mindenekelőtt a föld összes népeihez való szilárd és dinamikus kapcsolatrendszer kiépítését eredményezte. Pártfőtitkárunk szorgalmazására és kezdeményezésére ez olyan arányokat öltött, amelyre Románia több mint két és fél ezer éves története folyamán még nem volt példa. Ezen külpolitikai orientáció korunk azon alapigazságából indul hogy a napjainkra jellemző kölcsönhatások, valamint a népek egymásrautaltságának körülményei közepette, fokozatosan szükség van a szoros, kölcsönösen előnyös, sokoldalú együttműködésre. A Román Kommunista Párt, annak főtitkára, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs az elmúlt huszonhárom esztendő során újabb és újabb köveket helyezett el a népek közötti bizalom, megértés és együttműködés szilárduló építményére, s e tevékenység során folyamatosan és következetesen szorgalmazta az államközi kapcsolatok új, méltányos elveinek érvényesítését, határozottan síkraszállva a nemzeti függetlenség, szuverenitás, a teljes jogegyenlőség és kölcsönös előny, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése, az államközi vitás kérdések kizárólag békés, tárgyalásos megoldása elvein alapuló új típusú kapcsolatok világszintű térhódításáért. Országunk ezen külpolitikai elve valamennyi párt- és állami dokumentumban, barátsági és együttműködési szerződésben, ünnepélyes nyilatkozatokban, közös közleményben, magas szintű találkozókon elhangzott pohárköszöntőkben megtalálható, s ezzel együtt a gyakorlati tevékenységben is töretlenül és következetesen érvényesül. A világ összes államaival való kapcsolatoknak fejlesztése mellett, ezzel párhuzamosan Románia aktívan részt vett a kortárs világot foglalkoztató kérdések megoldásában, az egyetemes béke, a világ nemzeteinek biztonsága és haladása érdekében. A Román Kommunista Párt elévülhetetlen érdeme, hogy a jelenkori világ összes eseményeinek ismeretében számtalan TÜKÖR (folytatása a 2—3. oldalon) Korszerű gépek biztosítják a kiváló minőséget a Villamos Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat stabilitás laboratóriumában. Az Öltért kormánykapcsoló próbapadján Ivajtár József a szavatolási próbát végzi. (ALBERT Levente felvételei) PÁRTUNK FŐTITKÁRA ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN Eredményes újrafelhasználás A gheliniai kőolajfúrók az év első 9 hónapjában közel 4,5 millió lejjel több újrafelhasználható anyagot nyertek vissza a tervezettnél. A kőolajbányászok tehát messzemenően tudatosították, hogy milyen jelentősége van a termelés szempontjából az újrafelhasználás kiszélesítésének, az alkatrészekkel, eszközökkel való gazdálkodás kihasználásának. A saját műhelyeikben vagy más gazdasági egységekben végzett javítások révén újrafelhasználhatóvá tesznek egy sor olyan alkatrészt, melyre elengedhetetlenül szükségük van, és ugyanakkor növelik a gazdasági hatékonyságot. Jó eredményeket értek el az iszapszivattyúk, s az ezekbe járó hüvelyek visszanyerésével, ez utóbbit a megyeszékhelyi Gépeket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalatban teszik újba. A közeljövőben elkészítenek egy szerkezetet stabilizátorok visszanyerésére és így sokkal gyorsabbá válik a fúróberendezések ellátása ezzel a berendezéssel. Eredményeik elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy kifejlesztették műhelyeiket olyannyira, hogy ezek már nemzetgazdasági szintű igényeket is képesek kielégíteni. (gajzágó) A harmadik vásár A tegnapi, harmadik őszi vásárt a gyümölcsök uralták. Mind a zöldségforgalmazó vállalat, mind a kertészeti szövetség bőséges mennyiségben szerzett be, s bocsátott vásárlói rendelkezésére asztali szőlőt, szilvát, körtét, almát, sőt még dinnyét is. Volt paradicsom és paprika, paradicsompaprika is, de az ősz s a szállítás szemmel látható nyomaival. A megyei termékeink, a gyökérzöldség, káposzta, hagyma kitartott a vásár végéig, jó minőségben s kellő mennyiségben kínálták a termelők, a téeszek. Az ősz nagy hiánycikke, a padlizsán, vasárnap teljesen hiányzott a piacokról, igaz az idő is egyre ősziesebbre fordul, s ha eddig kevés volt, nem kell csodálkoznunk most a majd teljes hiányon. A vásár forgatagát, színességét az élelmiszer- és vendéglátóipari, no meg az ipari cikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalat standjai, vendéglátó lacikonyhái fokozták, sok vásárlót vonzott a forró kolbász, berbécsflekken és a bőséges mennyiségben kínált must. A magántermelők is jelen voltak a piacokon. Termékeikkel nem kellett sokat ácsorogniuk, gyorsan gazdára talált a szebb áru. E vasárnapi őszi vásárt még kettő követi, október 9-én és 16-án. Egyet s mást bizonyára, még azokon is be lehet majd szerezni. (simó) I 0 Általános mozgósítással a termés megmentéséért Vontatott a cukorrépa-szállítás üteme A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁLATOK HELYZETE 1988. OKTÓBER 2-ÁN Tegnap 215 hektáron szedték ki a burgonyát, eddig tehát az összterület 90 százalékán. 16 egység — köztük Mártinemi 450 hektáron, Ghidfalán 370 hektáron, Tîrgu Secuiesc 250 hektáron, Ilieni 240 hektáron — befejezte a szedést. A munkát 3 nap alatt be lehet fejezni, ehhez azonban szükséges az erők átcsoportosítása: Cernát, Dalnic, Moacșa, Lemnia, Mereni és Poian termelőszövetkezeteibe kell irányítani, ahol még jelentős területek várnak szedésre. A búzavetés megyei átlaga 71 százalék. Keddig e munkát is be lehet fejezni, kivéve a Boroșneu Mare-i agráripari tanácsot, ahol minden erőt mozgósítani kell, mert ellenkező esetben még egy hétig is elhúzódhat a vetés. Éjjel szántani és talajt előkészíteni kell, biztosítva a munkafrontot a vetőgépeknek. A munkák sürgetnek ugyan, de egy percre sem szabad szem elől téveszteni a minőséget, mind a talajelőkészítésnél, mind a vetésnél, mert az alapozza meg a jövő évi termést. SZÁNTÓ Ernő Bőd cukorgyára megkezdte a gyártási idényt — jelentették vidékünk cukorrépa-termesztőinek kirendeltségén —, de amikor előzetesen megállapították az idénykezdetet, akkor az intézkedési tervet a termelők számára megjelölt terményátadási grafikon betartására alapozták. S ez a grafikon előirányozza, hogy megyénk répatermesztő gazdaságai naponta ezer tonnányi szállítmányt juttatnak az átvevőkhöz. Ezt eleddig nem sikerült valóra váltani, mert egyetlen gazdaság sem tartotta tiszteletben a grafikont — a ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) Agráripari tanács Burgonyaszedés Búzavetés % % Baraolt 96 70 Bodoc 94 66 Borosneu Mare 94 54 Cérnát 87 84 Ozun 98 67 Sínzieni 78 75 MTSZ-átlag 89 70 ÁMV-ok 91 93 A 2—“. oldalon SPORT