Megyei Tükör, 1988. december (21. évfolyam, 5235-5260. szám)

1988-12-01 / 5235. szám

.VILAS PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP COVASNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 5235* szám XXI. ÉVFOLYAM 1988. DECEMBER 1., Csütörtök Ara 50 bani Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéja A román szocialista társadalom jelenlegi stádiuma és további fejlődésének távlatai, a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítése, a forradalmi munkás­demokrácia fejlesztése, az állam és a demokratikus szervek szerepe. A Román Kommunista Párt szerepének növekedése és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos ismeretszint, a kulturális színvonal, a forradalmi tudat emelése. Az erőviszonyok és a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői Tisztelt elvtársak ! A Központi Bizottság plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia vőinek és a tömegszervezeteknek szár­az együttes ülése megvitatja a román szo­cialista társadalom jelenlegi stádiumá­nak kérdéseit és további fejlődésének perspektíváit abból kiindulva, hogy tudományos,­ dialektikus materialista e­­lemzés alá kell venni az eddigi nagy­ forradalmi változásokat és megszabni a politikai-szervező tevékenység új stratégiai célkitűzéseit a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatainak, a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtéséről és távlatilag a kommuniz­mus építésér­ való rátéréshez szüksé­ges feltételekről szóló pártprogram tö­retlen valóra váltása érdekében. (Ha­talmas taps; hosszasan visszhangzik : „Ceaușescu — RKP!“, „Ceaușescu és a nép!“) I. AZ ÁPRILISI TÉZISEK MEGVITATÁSA A PÁRT ÉS A NÉP KÖZÖTTI ERŐTELJES EGYSÉGNEK, TÁRSADALMI RENDSZERÜNK MÉLY DEMOKRATIZMUSÁNAK KIFEJEZŐDÉSE Hét hónapon át folyt a pártban, az egész társadalomban a Politikai Vég­rehajtó Bizottság áprilisi tézisei alap­ján az egész hazai párt- és állami te­vékenység, a szocialista építés alapvető problémáinak megvitatása. A vitában részt vettek az összes pártszervek -szervezetek, a párt összes tagjai, és tömeg- és társadalmi szervek és szer­­­vezetek, a forradalmi munkásdemokrá­cia szervei, munkások, parasztok, értel­miségiek, az összes társadalmi kategó­­­­riák, egész népünk. Maga­ a vita a­­’magas fokú felelősség légkörében, az F* összes területeken folyó tevékenység bírálati és önbírálati elemzése légköré­ben zajlottak le, tanúsítva a pártdemok­rácia, a forradalmi munkásdemokrácia mélységét. (Hatalmas, hosszas taps.) A vita erőteljesen kidomborította, hogy az egész bel- és külpolitika a nép aka­ratából fakad, a népéből, amely a ha­zai forradalmi munkásdemokrácia leg­főbb ereje és szabadon, tudatosan ala­kítja a jólét és a boldogság jegyében fogant sorsát — szocialista és kommu­nista sorsát. (Hatalmas taps és éljen­zés; hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu —RKP!“, „Ceaușescu és a nép !“, „Ceaușescu, hősiesség — Románia, kommunizmus!") Érdemes hangsúlyozni, hogy a vita és az ebben az időszakban folytatott egész tevékenység középpontjában a je­lenlegi ötéves terv, ama stratégiai cél­kitűzések megvalósítása állt, hogy or­szágunk térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, továbbá a tudomány és a technika legújabb vívmányaira alapo­zott szervezési és korszerűsítési prog­ramoknak minden szektorban történő megvalósítása, az új agrárforradalom célkitűzéseinek elérése, a gazdasági­pénzügyi normázás programjának, an­nak a programnak a valóra váltása, hogy az egész tevékenységet építsük határozottan az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás el­veire, töretlenül érvényesítsük a szo­cialista vezetési elveket minden szek­torban. Az eddigi vita alapján a Központi Bi­zottság plénumának és szocialista tár­sadalmunk többi demokratikus szervé­­nek újabb stratégiai célkitűzéseket kell megállapítania arra vonatkozóan, ho­gyan tevékenykedjünk a jövőben a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok legjobb körülmények közötti teljesítéséért, a dialektikus és történelmi materializmus fényében tu­dományosan értékelnie kel­l Románia jelenlegi helyzetét és meg kell szabnia a politikai-szervezési intézkedéseket a párt, a demokratikus szervek, az egész nép további tevékenységével kapcsola­tosan, hogy hazánk határozottan halad­jon a fejlődés és a civilizáció újabb csúcsai felé. (Hatalmas, hosszas taps.) E széles körű demokratikus vita a­­lapján leszűrendő következtetéseknek és kidolgozandó orientációknak tézi­sekké kell válniuk a párt következő kongresszusára, mely tézisek alapját képezik majd a XIV. pártkongresszus egész előkészítésének és lebonyolításá­nak a jövő év folyamán, az 1991 —1995- ös új ötéves tervnek, a szocialista Ro­mánia 2000-ig terjedő fejlesztési prog­ramjának. (Hatalmas taps és éljenzés­­ ütemesen visszhangzik : „Ceaușescu és a nép!“, „Ceaușescu — RKP!“) Bátran állíthatjuk, a szocialista épí­tés egész időszakában ez volt a legde­mokratikusabb, legszélesebb körű és legsokrétűbb vita a pártban és a tár­sadalomban, s hogy rávilágítottak pár­tunk és népünk ama alkotó erejére és képességére, hogy biztosítsa Románia gazdasági-társadalmi fejlesztési és ar­ra vonatkozó programjai töretlen meg­valósítását, hogy népünk határozottan haladjon az egész emberiség aranyál­ma, a kommunizmus felé. (Hatalmas taps és éljenzés­ hosszasan visszhang­zik: „Ceaușescu, hősiesség — Románia, komm­unizmus!") A vita ugyanakkor a legerőteljeseb­ben kidomborította, hogy akár igen sommásan is, de tudományosan ele­meznünk kell népünk egész fejlődését a dákok első központosított államának 2060 évvel ezel­őtt történt megalakulá­sa óta, taglalva a főbb történelmi moz­zanatokat, amelyek a román nép, a ro­mán nemzet kialakulásához vezettek. Ugyanakkor erőteljesen rá kell vilá­gítani a népünk által az idegen uralom elllen és a függetlenségért,­ a gazdasági és társadalmi haladásért vívott harc főbb mozzanataira. Ilyen keretek között külön hangsú­lyoznunk kell a néptömegek, a népnek, hazánk története igazi megalkotójának a szerepét.­­Úgyszintén a leghatározottabban ki kell domborítanunk a romániai mun­kásosztály, a forradalmi munkásmoz­galom szerepét, kezdve a XIX. század második felétől, a munkásosztály párt­jának létrejöttét 1893-ban, majd a Ro­mán Kommunista Párt megalakulását 1921-ben. Erőteljesen hangsúlyoznunk kell a párt, a forradalmi munkásmozgalom tevékenységét a néptömegek, az anti­fasiszta és antiimperialista demokrati­kus mozgalom vezetésében a két vi­lágháború közötti időszak során, továb­bá a társadalmi és nemzeti felszabadí­tó forradalom valóra váltásában. Csupán ezen az alapon érthetjük meg jobban, mi volt a helyzet Romániáb­an 1944-ben és mit jelentett Románia rá­­térése a szocializmus útjára a gazda­sági-társadalmi fejlődés, egész népünk jóléte és boldogsága szempontjából. Országunk múltbeli helyzetének isme­retében jobban megérthetjük, ho­gy csakis a szocializmus biztosította az (folytatása a 2. oldalon)

Next