Megyei Tükör, 1988. december (21. évfolyam, 5235-5260. szám)
1988-12-01 / 5235. szám
.VILAS PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP COVASNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 5235* szám XXI. ÉVFOLYAM 1988. DECEMBER 1., Csütörtök Ara 50 bani Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéja A román szocialista társadalom jelenlegi stádiuma és további fejlődésének távlatai, a gazdasági-társadalmi vezetés tökéletesítése, a forradalmi munkásdemokrácia fejlesztése, az állam és a demokratikus szervek szerepe. A Román Kommunista Párt szerepének növekedése és az ideológiai, politikai-nevelő tevékenység, a tudományos ismeretszint, a kulturális színvonal, a forradalmi tudat emelése. Az erőviszonyok és a nemzetközi helyzet alapvető jellemzői Tisztelt elvtársak ! A Központi Bizottság plénumának, a forradalmi munkásdemokrácia vőinek és a tömegszervezeteknek száraz együttes ülése megvitatja a román szocialista társadalom jelenlegi stádiumának kérdéseit és további fejlődésének perspektíváit abból kiindulva, hogy tudományos, dialektikus materialista elemzés alá kell venni az eddigi nagy forradalmi változásokat és megszabni a politikai-szervező tevékenység új stratégiai célkitűzéseit a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatainak, a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és távlatilag a kommunizmus építésér való rátéréshez szükséges feltételekről szóló pártprogram töretlen valóra váltása érdekében. (Hatalmas taps; hosszasan visszhangzik : „Ceaușescu — RKP!“, „Ceaușescu és a nép!“) I. AZ ÁPRILISI TÉZISEK MEGVITATÁSA A PÁRT ÉS A NÉP KÖZÖTTI ERŐTELJES EGYSÉGNEK, TÁRSADALMI RENDSZERÜNK MÉLY DEMOKRATIZMUSÁNAK KIFEJEZŐDÉSE Hét hónapon át folyt a pártban, az egész társadalomban a Politikai Végrehajtó Bizottság áprilisi tézisei alapján az egész hazai párt- és állami tevékenység, a szocialista építés alapvető problémáinak megvitatása. A vitában részt vettek az összes pártszervek -szervezetek, a párt összes tagjai, és tömeg- és társadalmi szervek és szervezetek, a forradalmi munkásdemokrácia szervei, munkások, parasztok, értelmiségiek, az összes társadalmi kategóriák, egész népünk. Maga a vita a’magas fokú felelősség légkörében, az F* összes területeken folyó tevékenység bírálati és önbírálati elemzése légkörében zajlottak le, tanúsítva a pártdemokrácia, a forradalmi munkásdemokrácia mélységét. (Hatalmas, hosszas taps.) A vita erőteljesen kidomborította, hogy az egész bel- és külpolitika a nép akaratából fakad, a népéből, amely a hazai forradalmi munkásdemokrácia legfőbb ereje és szabadon, tudatosan alakítja a jólét és a boldogság jegyében fogant sorsát — szocialista és kommunista sorsát. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu —RKP!“, „Ceaușescu és a nép !“, „Ceaușescu, hősiesség — Románia, kommunizmus!") Érdemes hangsúlyozni, hogy a vita és az ebben az időszakban folytatott egész tevékenység középpontjában a jelenlegi ötéves terv, ama stratégiai célkitűzések megvalósítása állt, hogy országunk térjen rá egy újabb fejlődési stádiumra, továbbá a tudomány és a technika legújabb vívmányaira alapozott szervezési és korszerűsítési programoknak minden szektorban történő megvalósítása, az új agrárforradalom célkitűzéseinek elérése, a gazdaságipénzügyi normázás programjának, annak a programnak a valóra váltása, hogy az egész tevékenységet építsük határozottan az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás elveire, töretlenül érvényesítsük a szocialista vezetési elveket minden szektorban. Az eddigi vita alapján a Központi Bizottság plénumának és szocialista társadalmunk többi demokratikus szervének újabb stratégiai célkitűzéseket kell megállapítania arra vonatkozóan, hogyan tevékenykedjünk a jövőben a gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek és programok legjobb körülmények közötti teljesítéséért, a dialektikus és történelmi materializmus fényében tudományosan értékelnie kell Románia jelenlegi helyzetét és meg kell szabnia a politikai-szervezési intézkedéseket a párt, a demokratikus szervek, az egész nép további tevékenységével kapcsolatosan, hogy hazánk határozottan haladjon a fejlődés és a civilizáció újabb csúcsai felé. (Hatalmas, hosszas taps.) E széles körű demokratikus vita alapján leszűrendő következtetéseknek és kidolgozandó orientációknak tézisekké kell válniuk a párt következő kongresszusára, mely tézisek alapját képezik majd a XIV. pártkongresszus egész előkészítésének és lebonyolításának a jövő év folyamán, az 1991 —1995- ös új ötéves tervnek, a szocialista Románia 2000-ig terjedő fejlesztési programjának. (Hatalmas taps és éljenzés ütemesen visszhangzik : „Ceaușescu és a nép!“, „Ceaușescu — RKP!“) Bátran állíthatjuk, a szocialista építés egész időszakában ez volt a legdemokratikusabb, legszélesebb körű és legsokrétűbb vita a pártban és a társadalomban, s hogy rávilágítottak pártunk és népünk ama alkotó erejére és képességére, hogy biztosítsa Románia gazdasági-társadalmi fejlesztési és arra vonatkozó programjai töretlen megvalósítását, hogy népünk határozottan haladjon az egész emberiség aranyálma, a kommunizmus felé. (Hatalmas taps és éljenzés hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu, hősiesség — Románia, kommunizmus!") A vita ugyanakkor a legerőteljesebben kidomborította, hogy akár igen sommásan is, de tudományosan elemeznünk kell népünk egész fejlődését a dákok első központosított államának 2060 évvel ezelőtt történt megalakulása óta, taglalva a főbb történelmi mozzanatokat, amelyek a román nép, a román nemzet kialakulásához vezettek. Ugyanakkor erőteljesen rá kell világítani a népünk által az idegen uralom elllen és a függetlenségért, a gazdasági és társadalmi haladásért vívott harc főbb mozzanataira. Ilyen keretek között külön hangsúlyoznunk kell a néptömegek, a népnek, hazánk története igazi megalkotójának a szerepét.Úgyszintén a leghatározottabban ki kell domborítanunk a romániai munkásosztály, a forradalmi munkásmozgalom szerepét, kezdve a XIX. század második felétől, a munkásosztály pártjának létrejöttét 1893-ban, majd a Román Kommunista Párt megalakulását 1921-ben. Erőteljesen hangsúlyoznunk kell a párt, a forradalmi munkásmozgalom tevékenységét a néptömegek, az antifasiszta és antiimperialista demokratikus mozgalom vezetésében a két világháború közötti időszak során, továbbá a társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom valóra váltásában. Csupán ezen az alapon érthetjük meg jobban, mi volt a helyzet Romániában 1944-ben és mit jelentett Románia rátérése a szocializmus útjára a gazdasági-társadalmi fejlődés, egész népünk jóléte és boldogsága szempontjából. Országunk múltbeli helyzetének ismeretében jobban megérthetjük, hogy csakis a szocializmus biztosította az (folytatása a 2. oldalon)