Megyei Tükör, 1989. augusztus (22. évfolyam, 5441-5466. szám)
1989-08-01 / 5441. szám
Pártunk főtitkára felhívására válaszolva TELJESÍTSÜK AUGUSZTUS 23 IG A NYOLCHAVI, A XIV. KONGRESSZUSIG AZ ÉVI TERVET!__________ Minden termelőegység túlszárnyalta tervelőirányzatait Talán évek óta nem dicsekedhetett ilyen egyöntetű sikerrel a Căpeni-i Bányavállalat munkaközössége, mint idén eddig eltelt időszakban: minden termelőszektora nemcsak teljesítette tervét, hanem lényegesen túl is szárnyalta az előirányzatokat. Eddig a kiválóan működő, sok többletet adó szektorok úgymond „kihúzták“ azokat a részlegeket is, melyeknek ilyen amolyan, de többnyire objektív körülmények közt nem sikerült a tervüket teljesíteniük, s a többletből arra is futotta, hogy összesítésben túl is szárnyalják a tervet. Nos, most főként az az örvendetes, hogy olyan szektorok, melyek néhány évvel ezelőtt amolyan kültagoknak számítottak, jelen pillanatban a szocialista munkaverseny élenjárói közt találhatók, mint a Rákos-alma és a bodosi bánya. A szektoronként terven felül felszínre szállított szén mennyiség a nyolcezer tonna fölöttiig ível. így aztán nem is csoda, hogy a bányavállalat jókora többletet könyvelhet el a szállításnál is, s így hathatósan hozzájárul, hogy a moldvai nagy hőerőművek fő megrendelői, kialakíthassák téli készletüket, hogy megfelelően felkészülve várhassák a hideg időszakot. Persze, nem utolsósorban fontos a kitermelt lignit minőségének biztosítása is, hiszen a felhasználásánál sok múlik ezen, de nemcsak ebből a szempontból fontos ez, hanem a vállalat pénzügyi helyzetének szempontjából is. Hiszen a tervezett szint fölötti fűtőértékkel rendelkező szén után pótlékot vételezhetnek be, míg a tervezett szint alatti után bírságot fizetnek. Ebben a tekintetben jó eredményeket ért el a baróti bánya és a bodosi külszínt, s még sok a tennivaló a Rákos-aknánál, a bodosi bányánál és a megyeszékhelyi külszinti fejtésnél. Fokozott mértékben kell alkalmazniuk a minőség javítására kidolgozott módszereket, a szelektív fejtést, a meddő válogatását, a rétegek vízmentesítését. S mindennek az alapja a fegyelem kell hogy legyen. A bányavállalat évek óta arra törekszik, hogy dolgozóinak egyre jobb munka- és életfeltételeket biztosítson. Meg is látszik ennek az eredménye, mióta a korszerű, minden kényelemmel ellátott legényszállásokat átadták, vállalatnál lényegesen csökkent a munkaerő-elvándorlás, a fiatal szakembereket is itt lehet marasztani. A munkaerő képzésére és továbbképzésére fordított figyelem is meghozza gyümölcsét. Az év eddig eltelt időszakában az ötven líceumi végzős mellett harminchat személyt szakképesítettek, s az év második felében negyvenegy személy fogja elnyerni második mesterségét. A bányavállalat munkaközösségének, mely az év eddig eltelt időszakában a tőle megszokott eredményeket hozta a lignittonnák ezrei terven felül, az árutermelésnél többletmilliók, a munkatermelékenység hónapról hónapra nő, jelentős megtakarítások az energiafogyasztásnál és a segédanyagoknál —, a következő időszakban többet kell tennie a pénzügyi helyzetének javításáért. Ugyanis a be nem vételezett számlák összege megközelíti a 35 millió lejt, a Bányaipari Minisztérium pedig az idénre több mint 2 millióval, de a tavalyi évre még mindig 64 millióval tartozik. Ez pedig megviseli a pénzügyi mérleget. Most, amikor a bányásznapra készülnek megyénk bányászai, minden erejüket arra összpontosítják, hogy ez a hét a rekordmegvalósítások hete legyen, hogy a megszokottnál is nagyobb ütemben termeljék ki a nemzetgazdaságnak annyira szükséges energiahordozót, s jóval határidő előtt valósítsák meg a nyolchavi tervelőirányzatokat, s a XIV. pártkongresszus kezdetéig az egész évre szóló tervüket. PÁL JÁNOS Mária ŐRJÁRAT NYÁRI SZÁLLÁSOKON Az élet rendje a világ tetején Némi túlzás álád a dologban, mert terepjárásunk csúcspontja a Bárót köve elnevezésű havasi legelő volt, s a világék, sem a Himaláját ostromoltuk. Mint egyik szenvedő alany, az újságíró csak abban biztos, hogy a terepjáró autó egy hegyi patak mellett állandóan felfelé igyekezett és mivel háttal ült a menetiránynak, mindegyre esett le az ülésről, s ennek megelőzésérekapaszkodott minden alkatrészbe, ami a keze ügyébe került. Elhagytuk immár a Kormos-völgyet, jóval Filian felül, és egyre másztunk az ég felé, ott, ahol a madár sem jár, csak az erdőkitermelő munkások. „Érdekes, hogy mind emelkedünk — jegyezte meg az egyik útitárs, reménytelenül kuporogva a szűk helyen — és sehol egy fenyő.“ Aztán az is lett egykettő, végül egész fenyőerdő, s egyre több és egyre nagyobb kövek a szűk völgyben meg a kitárulkozó fennsíkon. Brăduţi termelőszövetkezetének egyik havasi legelőjére igyekeztünk, ahol akkora zápor zúdult le, hogy gondoltuk, az a bájos hegyi csermely ingyen és bér mentve, a teljes üzemanyagtakarékosság jegyében megint visszavisz a völgybe. Megúszták, mert eltakarodtak a felhők, felragyogott a nap, s meghallhattuk mit mond az örömében kezét dörzsölő juhász.• Ilyenkor nő a fű, uraim! Legyen, csak jó idő, s ennivaló a jószágnak, engem a többi nem érdekel. Közben kissé furcsa érzés vett erőt rajtunk, mert gágogva totyogott körülöttünk egy seregnyi liba, akárcsak bent a falu között, az esztena mellett disznók röfögtek, s a közeli vízmosásból kárálva elénk állított egy tyúk. Pedig ilyen nekivadult helyen, fenyőerdős havasi tisztáson még Uz Bence is medvére, de lealkudva, legalább egy farkasra számítana, s nem egy idétlenül kodácsoló tojástyúkra vagy a féltékenyen sziszegő gúnárra, avagy gancira, amint őkegyelmét fent a havason becézik. Itt Markó András felel közel 470 juh meg 240 bárány jó közérzetéért, s nem utolsósorban a termelésükért, arrébb pedig a szomszédságban Tókos Béla pásztor 132 növendék szarvas- marháért, hogy azok edzetten lépjenek be a felsőbb korcsoportokba, amikor majd beköszönt a tenyészérett állapot. Kiderült, hogy a havason hagyományos rend van, fű is kerül bőven, mégpedig jó minőségű, fehérherével elegyes, s juh, bárány meg borjú igen szépen gyarapodott ez idáig. Markó Lajos farmerkisegítő is elégedett a körülményekkel, az eredményekkel, s neki pedig elhihetjük, minthogy húsz esztendeje járja ebben a beosztásában az erdei, havasi legelőket. Bárót kövén még a friss sajtnak, ordának is természetesebb, amolyan gyerekkori az íze, jobb mint néhány száz méterrel lennebb, ahol az ember már a környezetszennyeződésre kezd panaszkodni. Lefelé pont abban a helyzetben zütyögtünk, mint felfelé, csak nem potyogtunk le az ülésről. Kiderült, hogy a völgyben egy szem csapadék nem hullott, továbbá pedig a távolság, ami arrafelé legkevesebb húsz kilométernek tűnt, hazafelé alig kilenc — ha hinni lehet a masina kilométerórájának, tekintve, hogy annak nincs dereka. Az ősöreg természet pedig megérte a fáradozást, s akik odafent a havason helytállnak, megérdemelték a törődést, az érdeklődést. TOMPA Ernő KÖRNYEZETÜNK az ezer kilogramm lignit javára. Egy más összehasonlítás szerint a ligniteknél általában kevés az olyan amelyik A á ' X ^TMrtaInMI negyven százalék alá esik. Az itteni anyan XX &ZGIl&Zd.ld,££ TflGTtlQll (6.) dt^0°e minőségi szintje nagymértékben ejti az, hogy a O ' tektonikai adottságok rosszak. A szénréteg össze van szag— Haza szoktam n u . . . °atva• Ha a rétegek elhelyezkedését szemléltetni akarjuk, ä säHs ” ssä-s 'tädf Vebb^n V0,l' de.,nekem mc» *»» ‘oldanom állíthat. ebben a hazabeszélésben maga a bányász mintha központi helyet foglal el. ” m‘naig a ,zLJCOZ*Ul^tb?n Wenge minőségűként elkönyvelt Honti Utkár A lo,'!?rnokos Kisgyörgy Zoltán geológus-párt„JZt . nyomaltf,kosan tiltakozik ez ellen. Legyen bár öt- IJntrl SZBZa!fk l°,ott‘ a víztartalma (ebből több mint tizenkét százalék molekulárisan kötött), a tapasztalatok szénát a hőerőművek, porlasztás, befúvás révén jól el tudják égeni. Energiaértéke 1250 kilókalória. Az itteni lignit Volt ia£ tBVan- kezdetben fanyalogtak a hőerőművek, szt SA* SKT “• h°TM évekTM * - szén 016- o , ,E d wáefcre-s mert adminisztratív szem•“ kdhzm.‘l lejtés amúgy is ide tartozik erre a Sanyi P ‘ CZ 0t,ani V°r‘éka jó hire-nevéből va-A különféle összehasonlításokból aztán még pregnánsabban kiderül, mekkora szükség van. népgazdáran-Tohh hit a,Bnitre- Azt ugyanis mindenki tudja, hogy jobb kitermelni meg a gyengébb minőségű szenet is mint importálni, s ennek függvényében exportálni olyan javakat amelyeket jobb, ha a társadalom elfogyaszt, mint elad. Még ha a konkrét számok másféleképpen mutatnak, népgazdasági szinten akkor is gazdaságos a lignitbányászat. Egy tonna szén kitermelésére kétliteres motorinfogyasztás esik. A kettő kalóriaértéke igencsak különböző, darabok különböző szinteken helyezkednek így el. Az emiatt létrejött meddőbeágyazások a kitermelés alkalmával vegyülnek a lignittel. Másképp, ha egy darab szenet kiemel az ember, 1600—1700 kalóriaértékű. Eme jelenség miatt jut nagy szerephez a szelektív bányászat. A főmérnök a hatalmas szalagrendszert más szempontból nézi, mint az építők. Elsősorban funkcionalitásuk, termelőkapacitásuk érdekli. A külszinti fejtéseknél, pillanatnyilag világszinten is, ez a legmodernebb technika. A nagy kapacitású vederkerekes exkavátorok beállítása. Nagy beruházást igényelnek, de a társadalomnak megéri. Az egész technológia hazai gyártmány. Okoznak gondot, bosszúságot, mert bizonyos részek minőségi szintje nem jó, de ezek, a jelek szerint, menet közben kiszűrődnek. Legtöbbször az anyagminőséggel van baj. A hibaforrásokat állandóan nyomon követik a gyártó és szerelő cégek, s kijavítják azokat. A nagy exkavátor helyváltoztatási gépezete például nincs arányban a gigantikus■ kotró hatalmas súlyával. A gyártó cég már ráállt az új típusú menetelő reduktorok gyártására. Nehézséget okoz az is, ha szalagszakadás miatt leáll a termelés. Az ennél nagyobb külszinti fejtéseknél rendszerint két párhuzamos szalagrendszert építenek ki. Itt a tervezett háromezer tonnás kitermelés nem indokolta a tartalékszalag kiépítését is. Hatalmas beruházási költséget lehetett megtakarítani így. A lignit fölül, mondjuk, öt-hat köbméter meddőt kell elhordani. A naponkénti tizenöt-tizennyolcezer köbméter meddőtakaró kitermelése és elhordása, lévén erre három hatalmas vederkerekes kotró beállítva, nem nagy feladat. De a tartalékszalag hiánya miatt felfokozódik a meglévő jelentősége. A gyártó cégek, a szerelők és karbantartók felelőssége a minőségi munkáért. főmérnök gondolhat szintetizáló mondata: el kell érni, hogy ne egy gödör legyen itt, hanem bánya. Ehhez egfontosabb az emberi közösség kialakítása. A nagymenésnek kezd vége lenni, az utóbbi időben alany a fluktuáció. Még egy év, s a bányának teljes kapacitással kell ködnie. Az üzempróbák már nagyjából körvonalazód■ Aztán el kell érni, hogy a jelenleg kitermelő részstátusz kitermelő egységre változzék. Saját vezetéssel, adminisztratív besorolási szint emelése jótékonyan hat id a munkafeltételek javítására is. Megoldásra vár még olyan karbantartó és javítóegyk kialakítása is, amelyek önálló brigádként fejtheti tevékenységüket. Jelenleg a fontosabb javításokat ■Özpontban vagy idegen vállalatoknál végzik. Ez sokot okoz, s nagyobb költségeket jelent. Még akkor is, gazdaságok szívesen segítenek. Szóval, egy teljes alk°tnia majd ennek az egységnek. Nagyobb hajlékonyságot a problémák megoldásában a IV Sándor huszonhat esztendeig volt az erdővidéki go-vállalat főmérnöke. Pályája elején, az akkori módi 11 , valamelyik újságíró „ragyogó szeműnek, lelkes- Ii/nIuVez^e‘ ^ beszélgetésünk egyik vallomásosabb pillan m°ndja el. S azt is, hog eléggé elidegenítette a gyermeteg minősítés. Nem beszélünk róla, de érzem, balna,a bányász méltóságérzetét bántották elsősorban az efféle jelzőcskéi, a bányamérnökét, akiindiukráternhírt tartását nem lehet összetéveszteni. Immo?’s műkedvelő zenekar műsoráért ragyogó Mák kesedő tinédzserével. Nem mert ennek a műn~ & MMssége, fontossága van. fhki nZUu Ui van■ kezd M rend lenni ~ mondta őszüli* u'?.emudta ,10»» Nam sándor tóm6rnlk*k e0Véni8ánJht c,'nVi- Ezek az egyszerűbb szaval: illebadja ^ az- hogy ezt is más vegye észre és magáról? Ilyent nem tehet. SYLVESTER Lajos MEGYEI TÜKOR A pártszervezetek életéből A nagy vizsga(2. A kőbányászatot nem ismerő számára idegenül csengenek a mesterségeket megnevező szavak, s látva tájékozatlanságomat, Pirámpel István fűzi is hozzájuk a magyarázatot. Eszerint a botolók tulajdonképpen segédbányászoknak számítanak, ezt a nevet hivatalosan kapták, miután elvégezték a szakképesítő tanfolyamot. Az etetőket egyelőre szakképzetleneknek tartják, ők irányítják, igazítják a követ a törőgépekre. A bányász címet hosszas gyakorlat után kapják meg. Több szakma is sűrűsödik az ő mesterségükben, mert a kötélmászástól és az alpinizmustól kezdve a robbanószerek kezeléséig, a fúrásig mindenhez kell érteniük. — Itt, nálunk, a Kárpitos kettőben nyolc ilyen bányász dolgozik. Sajnos, korcsak már majdnem mind, kettő számít fiatalabbnak. Nos, én azt mondom, párttagként, munkásként, de emberként is nekik kell a legteljesebbnek lenniük. Nélkülük nem tudunk dolgozni, ha ők nincsenek, nem volnának, állandó veszélyben forognánk,ele az úgynevezett sziklapucolók. A nagy robbantások után kötélen ereszkednek alá a tetőről, végigtapogatják, kopogtatják a falakat, valahol nincs-e, nem maradt-e meghasadt rész, omlásveszéllyel fenyegető kő, elrepedt, de még le nem zuhant szikla. Én mindig csodáltam ezt a munkát, de nem kívántam magamnak. Ezért lett belőlem esztergályos. Amikor két évvel ezelőtt megválasztottak a pártalapszervezet titkárának, szóba kerültek ezek a dolgok is: az indulás, a kezdeti nehézségek ... A szakiskolát 1968-ban végezte a braşovi Steagul Roşu melletti tanintézetben, szerződése öt évre oda kötötte. Az ingázás nem volt könnyű, voltak, akik beleöregedtek. Pirámpel viszont ezt nem várta meg. 1973-ban új esztergagépet hoztak a bicsadi bányához, ő azonnal jelentkezett, átvette a gépet, megragadt itt maga is, mint nagybátyjai, rokonai. — A családban örökké a bánya volt a beszédtéma. Nem is csoda, édesapámék a tizenegy testvérből nyolcan voltak fiúk, s azok mind itt keresték a kenyerüket, s mondtam, itt is laktak a telepen. Akkor hát nem is kell azon csodálkozni, hogy a többi bányához képest minket nem hiába neveznek nagy családnak, összeforrott közösségnek, mert tényleg azok vagyunk. Említettem azt a két fiatalt is. Kalapács László tulajdonképpen lakatos, de rögtön rájött, amikor ide került, a műhelybe mindenhez értenie kell, így lett kompresszorista. Itt ragadt nálunk, ide is nősült a faluba, nem kívánkozik vissza Brasovba, ottani munkahelyére. Kádár Huba is találna más munkahelyet magának, mert kitűnő villanyszerelő, de három éve, a katonaság után, hozzánk kérte magát, ő egyébként helybéli, szintén családos. Amilyen fiatal, éppen olyan jól kiérti magát. És van, akiktől tanulniuk a szakmát, s az emberséget is. Kiket említsek még ebből a családból egyik legjobb frank. Ucz András az , izünk, samos term is már ötvenhét esztendős. Pirami Lóról már szóltam, kitűnő exkléta Gheorghiţă Dumitru nagyos gépkocsi vezető, Demeter József . A hatvanegy éves, vele is sokat a bánya, ha nyugdíjba megy. azéretkor — tekint bele papírja rámpel — meghaladja az ötvenedőt. Én a magam harminctól vésvel fiatalnak számítok. Nemréjük fel párttagnak Nyáguly Árten Csatlós Gábort, mindkettő munkaerő, s ami nagy előnyis csgál: fiatalok, őket a bánya fta. Románban lettek bányasofőr nagy vizsgát itt tették le. És vizt i€SZ mindenki, bárhonnan jön, s a kőbánya egészen más, mint aki munkahely, összefogás, egy segítése nélkül nem sokra megy, s kell a megértés. Mesterünk, a a vezetője, Veress Mihály, nem vette a mesteriskolát, de tudja, csak szigorúsággal lehet boldog. Nem rosszindulattal. veszekedést »rt az emberekhez szólni, enélkig lehet szigorú valaki. A szekció vagy a többi bánya vezetője a , is minket példaként emlegetni,gy itt van rend és fegyelem. Az fényeink mutatják, a család óriási feszítésekre képes. hón.-ifHJKulv.. .-fiurd teszi le a nagy 333y " A bicsadi 2-es nn bányánk, a Kárpitos kettőnek húszezer tonna követ kell hat kiadnia. Eddig még sikerült százlékosnak és azon felülieknek lenni pddig évekkel ezelőtt komoly foniások voltak a tervteljesítés körül . Amikor én idrültem, az 1970- es évek derekán, azor volt olyan hónap, hogy hét százalék volt a teljesítmény. Perszóta sokat koszerűsítettünk, új teket kaptunk, exkavátorokat hoz olyan kőtörőt építettünk, amely 's előtörője is van, tehát igen-igen gyorsulhatott a kőtörés. Most meg esedékes a korszerűsítés, be kell esnünk a szükséges anyagokat, az a feladatok nőnek, s nekünk ne szabad lemaradnunk a gépi bérélésekkel. A munkaközösség sem nalig vagyunk ötvenötön, helyt akar állni. Ebben a pártalapszervezetne nagy szerepet kell vállalnia, hogy néhányan vagyunk tagjai az szervezetnek, ez két évvel ezelőtt a trt, akkor választottak meg engem irttitkárnak, azelőtt, 1980-ban eladem Braşovban a háromhónapos iskolát, szakszervezeti csoport felelőttem. Nyugodtan mondhatom, van etélye az alapszervezetnek, gyűliken igyekszünk olyan dolgokat ne szólni, amelyek életünkkel, munkái a kapcsolatosak, küzdünk azért, hog minden jó mederben menjen, tartom legfontosabb !? PÉTER Sándor (zzpvájcssga/i) Üvegszilánk a talpunkban Fogalmam sincs, hányan léphettek tóba, folyóvíz medrébe dobott, árokpartra hajigált törött üvegcserépbe az idén. Jómagam két esetről tudok, mindkettő a Rétyi tónál történt. Néhány héttel ezelőtt egy nő próbálta ki a kisebbik tó vizét, hogy tisztálkodásra vagy éppen az ellenkezőjére alkalmas-e az, a minap egyik horgász gázolt a vízbe, hogy beakadt horgát kiszabadítsa. Mindketten törött üvegcserépbe léptek, s ilyenkor nem is annyira a fájdalomba, inkább a félelembe borzong bele a póruljárt, mikor maga körül újra végigtekint. Rátható szerves anyagoktól szagos fenékiszap, úszó algatömeg a vízben, tocsogós,a taposott piszkos tópart. Műanyag cafatok, elhajigált konzerves dobozok, kompótos- meg italosüvegek. A csodával határos, ha nem fertőződik be az ilyen helyen szerzett seb. És az ember beleborzong, hogy a vízparti táborozók, horgászok és kirándulók — tisztelet a kivételeknek —, micsoda szennyáradatot képesek maguk után hagyni. A dolognak nemcsak erkölcsi-etikai vonatkozásai vannak, nemcsak civilizálatlan viselkedésre vallanak mindezek, hanem, lám, veszélyes sérülések okozói, hosszabb távon a talaj és a víz fokozatos elszenynyeződésének kiváltói lehetnek a hanyag víkendezők. És nemcsak a Rétyi tónál. A besenyőpataki víztározónál is töméntelen üres üveget, konzervesdobozt s a tó felső csücskében, a falu mellett még rozsdás gyermekkocsit, kiégett pléhkályhát is ki lehet lábbal tapogatni — amit senkinek sem ajánlunk! —, látni is lehet mindezt, a sekély részeken, ha csökken a tó vízszintje. A friss sérülések kapcsán három dolgot jegyezzünk meg csupán: az egyik tó vizébe sem ajánlatos holmi talpvédő alkalmatosság nélkül belegázolni. Arról nem is beszélve, hogy a besenyői tóba bárki belép fehér bőrrel, csak algazölden kelhet ki belőle. A második megjegyzés a tóparti táborozókra, s az üvegbedobálókra, a szemetelésre vonatkoznék, de ezt a csontot rég lerágtuk már, annyit ír*tunk róla. Jöjjön a harmadik: a tavak és más vizek adminisztrálói, kiránduló- és horgászhelyeken azokat bírságolják meg, akik mellett, mondjuk, egy ötméteres körzetben szemetet, eldobált hulladékot találnak. Attól függetlenül, hogy mikor és ki hagyta ott azt. Az, aki képes egy eleve szennyezett, szemetes helyrbe betelepedni, mielőtt rendbe tenné, megérdemli maga is a bírságolást. Próbáljuk ki! (kispataki) TISZTELT OLVASÓNK!...□ választ kaptunk A KISIPARI SZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGÉTŐL, I. I. és K. E. Baraoltról írta: „Mi a Haladás kisipari szövetkezet asztalosrészlegének dolgozói voltunk. Amíg a szövetkezethez tartoztunk, fizetésünkből egy bizonyos százalékot minden hónapban letartottak, mondván, hogy ezt az összeget visszafizetik. Tudomásunk szerint januárban a közgyűlés jóváhagyta, hogy az összeget visszafizessék, de ez idáig — június 23-ig — még nem kaptuk meg. Kérjük a segítséget, hogy járandóságunkat megkapjuk.“ A kérésre Mike Lehel, a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének elnöke válaszolta: „I. I. és K. E. az érvényben lévő törvényes szabályozások alapján, amíg a Haladás szövetkezetnél dolgoztak, a részjegyalaphoz és a fejlesztési alaphoz járultak hozzá. A szövetkezettől 1988 végén mentek el. A társadalmi részjegyalap-részüket még márciusban kifizették, I. I.-nek 1435, K. E.-nak pedig 1290 lett. A fejlesztési alaphoz való hozzájárulást az előírások értelmében 5 év alatt kell visszafizetni. A levélírók kérését megbeszéltük a Haladás szövetkezet vezetőségével és abban egyeztünk meg, hogy azt júliusban vagy augusztusban visszafizetik teljes egészében, így I. I. 3698, K. E. pedig 1842 lejt kap.Stelesre még egy rend bitument húznak rá, szükségjavítás, amit viszont a mai napig sem végeztek el. Jelenleg már ott tartok, hogy bármilyen kevés eső esik, a mosóteknőt az ebédlőben az asztalon kell hogy tartsam. Műanyagfóliával takarom le a bútorokat és a padlót, hogy ne menjen tönkre. A fent említett sikertelen próbálkozások után arra gondoltam, az ügyemben közbe tudnak járni. Kérem, segítsenek ennek a helyzetnek a felszámolásában“ — írta a megyeszékhelyi Gábor Áron a Textil sétány 3. számú tömbházából. Beadványára Balogh Miklóstól, a vállalat igazgatójától kapott válasz: „A Textil sétány 3. tömbházának tetőszigetelését megjavítottuk, eleget tettünk tehát a panaszos kérésének.“ .A megyeszékhelyi Község- és Lakásgazdálkodási Vállalathoz már több esetben fordultam azzal a kéréssel, hogy tömbházunkon a tetőszigetelést javítsák meg. A levelezést még 1988. május 24-én kezdtem meg, amikor az esővíz lakásunkba még csak egy szoba mennyezetén hatolt be. Azóta már ázik az előszoba és a másik szoba is. Következő írásbeli kérésemet 1988. július 19-én iktatták, majd decemberben fordultam ismét a vállalathoz. Ezenkívül személyesen is eljártam a lakáshivatalhoz, ott azt a választ adták, hogy nincs anyag, amiből javítsanak. Végül a vállalat vezetőségével úgy egyeztünk meg, hogy a meglévő sziget MEGYESZÉKHELYI KÖZSÉG ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALATTÓL A GÉPKOCSIZÓ-SZÁLLÍTÓ VÁLLALATTÓL A sodovaiak nevében Fazakas Mihály és Kónya Győző írta: „A falu távol van Recitől és a megyeszékhelytől. Exre való tekintettel 1980-ban az aninoasai járatot meghosszabbították falunkig. Ezt a járatot most júniusmegszüntette a szállítóvállalat, az intézkedést azzal indokolták, hogy az út. Az út javítása folyamatban van. Kérjük a vállalat igazgatóságát, vegye figyelembe helyzetünket, ismét járjon ki a busz helységünkbe.“ Kérésükre Florea Petcu, a Gépkocsizó-Szálító Vállalat igazgatója és Csorba Zoltán egységvezető adott választ: „A Sff. Gheorghe—Aninoasa—Sociova közötti járatokat azért kellett megrövidíteni, mert az ott szolgálatot teljesítő buszok az út Aninoasa—Sociova közötti szakaszának állapota miatt nagyon gyakran meghibásodtak. Lévén, hogy rendkívüli nehézségeink vannak a légpárnák beszerzésében — amelyek az itt közlekedő buszokon majdnem minden járat alkalmával kiszakadtak — csak abban az esetben hosszabbíthatjuk meg ismét az útvonalat, ha az utat teljesen megjavítják. Az Aninoasa és Sociova közötti út fakitermelő út, ahol az érvényben lévő előírások értelmében is tiltott a közúti forgalom. Ennek ellenére, amíg lehetséges volt, járattunk autóbuszokat ezen a szakaszon is.“ A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGYEI SZÖVETSÉGÉTŐL Csorna Attila brateşi olvasónk panaszolta: „Állami alkalmazott vagyok Brateşben, nem léptem be az MTSZ- be. 1988-ban itt vásároltam egy bennvalót Szakács János covasnai lakostól. A brateşi MTSZ 1988-tól beterhelt árenda fizetésére, amelyet nem akarok kifizetni, mert Szakács János nem volt tagja a szövetkezetnek, sem Eratesexn, sem pedig Covasnán. Szeretném tudnii, az eljárásra milyen törvény alapján került sor?“ Az MTSZ-ek Megyei Szövetségének elnöke, Babin Ilié és jogi kérdésekkel foglalkozó instruktora, Porumboi Mária közli: „A szóban forogó terület annak idején a bratesi Kovács Máriáé volt. 1959-ben adta el Sza-j szerkesztőségi üzeneteke Erőss Imre-Gusztáv, Covasna: A kért Kacs Jánosnak, a használati jog fenntartásával. A terület továbbra is a telekkönyvben Kovács Mária nevén szerepelt, aki 1961. január 30-án a 173. számú belépési nyilatkozattal tendelőszövetkezeti taggá vált, így a nevén szereplő terület, beleértve az 1959-ben eladottakat is, a szövetkezet tulajdonába ment át. Ilyen körülmények között Szakács János — annak ellenére, hogy nem volt szövetkezeti tag — nem adhatta el törvényes keretek között a szóban forgó területet Csorna Attilának, hiszen az, 1961-ben az állam tulajdonába ment át. Minden utólagosan végehajtott adásvételi ügy így semmissé vált. A bratesi MTSZ megteszi a szükséges lépéseket, hogy a törvénytelenül kiadott aktákat megsemmisítsék. “ apróhirdetést — elvesztés — csak abban az esetben közölhetjük, ha tudtatja szerkesztőségünkkel, hogy igazolványát melyik vállalat, intézmény bocsátotta ki. Szerkeszti INCZE Ibolya KORÁT MEGHHAZUDTOLVA Kovács Gizella nyolcvankét esztendős, 42 munkában eltöltött esztendő van a háta mögött. De most sem pihen, még mindig szorgalmas dolgozója a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. Korát meghazudtoló fürge-ül tevékenykedik, ő árusítja itt a gazdaság termékeit, káposztát markot hagymát. Gyorsan térül-fordul, kedvesen kínálja a szép és olcsó terményeket udvariasan szolgál ki. Irigylésre méltó élet- és munkakedve. Hadd kívánjunk neki jó egészséget. És a fiataloknak, hogy vegyenek róla példát, mert a **** “"ban" Cúgos kéz! B-OSZTÁLYBAN AZ ATLÉTÁK Vasárnap befejeződött az országos csapatbajnokság. A mi szempontunkból jól. Megyénk válogatottja harmadik helyen zárta a küzdelmet, s bejutott a B-osztályba. Az utolsó fordulóban az alábbiak szereztek dobogós helyezéseket: Első helyen végeztek: Smirkinschi Irina — 400 m: 57,6 mp és 800 m: 2:12,0 p, Gombócz Mikós — 400 m: 50,0 mp, Tempfli Beáta — diszkoszvetés: 44,40 m, Veress Ildikó — távolugrás: 5,67 m, Gombócz Miklós — 800 m: 1:51,9 p és a két 4:400 m-es váltó. Másodikok: Sz.gyártó Zsombor — magasugrás: 1,80 mp, Tódor Edit — diszkoszvetés: 35,00 m, Tempfli Beáta — súlylökés: 10,32 m, Caralb Gabriela — 800 m: 2:13,0 p. Harmadikok: Költő Mónika — diszkoszvetés: 31,74 m, Strachinaru Alina — 1500 m: 4:34,4 p, Havriliuc Teodor — 1500 m: 3:59,8 p, Vasiloaie Dumitru — 3000 m akadály: 9:20,0 p. A csapatverseny dobogósai (19 csapat vett részt): 1 .Satu Mare 1845 pont, 2. Vâlcea megye 1648 pont, 3. Covasna megye 1534 pont. labdarúgás A VÉGNAJRA ELŐTT V. csoport A jugoszláv és a skót válogatottnak akár ma is átnyújthatnák a római repülőgépre szóló jegyeket. Előnyük négy-öt pont, ez pedig akkora előny, hogy gyakorlatilag be sem hozható. Platini szintváltása — játékosból edző — nem segített a franciákon. Ellenkezőleg, a csapatból való kiválásával megszűnt az a csodálatos összjáték, eltűnt a félelmetes átütő erő. Ma a középszerűnél semmivel sexre jobb a franciák nemzeti tizenegye. A norvégek? Egyelőre csak Ciprust tudják biztosan legyőzni, a két nagy esélyestől egyaránt 2—1-es vercséget szenvedtek — otthon, így aztán nagy reményeket nem fűzhetnek a visszavágókhoz. Egy mérkőzésük maradt csupán, melyen javíthatnak valami keveset eddigi mérlegükön — otthon a franciákkal Na dehát, mit oszt, mit szoroz ez a lényegen : ebben a csoportban már senki „nem húzhatja el a skótok és a jugoszlávok nótáját.“ Részletes eredmények: Franciaország —Jugoszlávia 0—0, Franciaország— Norvégia 1—0, Skócia—Franciaország 2—0, Skócia—Jugoszlávia 1—1, Skócia —Ciprus 2—1, Jugoszlávia—Franciaország 3—2, Jugoszlávia—Ciprus 4—0, Norvégia—Skócia 1—2, Norvégia—Jugoszlávia 1—2, Norvégia—Ciprus 3—1, Ciprus—Franciaország 1—1, Ciprus— Skócia 2—3, Ciprus—Norvégia 0—3. Következik: Norvégia—Franciaország (szept. 5.), Jugoszlávia—Skócia (szept. 6.), Jugoszlávia—Norvégia (okt. 11.), Franciaor*szág—Skócia (okt. 11.), Ciprus—Jugoszlávia (okt. 28.), Skócia— Nox*régia (nov. 15.), Fx*anciaország— Ciprus (nov. 18.). Ma 17 órakor az MSC-stadionban: IMASA—Sportul 30 Decembrie barátságos labdarúgó-mérkőzésre kerül sor. (áros) 1.Skócia5 4 1 0 10— 59 2.Jugoszlávia5 3 2 0 10— 48 3.Norvégia5 2 0 3 8— 64 4.Franciaország5 1 2 2 4— 64 5.Ciprus6 0 1 5 5—161 -------- ------ kilato s Döntést hozott a FIFA a labdarúgó világbajnokság selejtezője kezdetében Salvador és Costa Rica válogatottja által lejátszott mérkőzésről marad a 84 perc eedménye: 4—2 Costa Rica javára. S mivel ekkor a pápára beözönlött nézők miatt kellett a mérkőzést félbeszakítani. Salvador az Amerikai Egyesült Államokkal idegenben, a hondurasi Tegucigalpában lép pályára. A Chile és Peru válogatottjai közti nemzetközi labdarúgó-mérkőzésen a szerencse a házigazdáknak kedvezett: 2—1 (1—0) arányban győzték le a vendégeket. 2-3 "