Háromszék, 1990. február (2. évfolyam, 32-56. szám)

1990-02-01 / 32. szám

TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A PARASZTSÁG ösztönzéséért tett egyes intézkedésekről A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elrendeli: 1. SZAKASZ. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlései az illető községek és falvak szövetkezeti tagjainak adhatnak a szövetkezet tulajdonából, hosszú távú mezőgazdasági használatra szántóföldeket és kaszálókat. Az adott területek lehetnek szőlősök és gyümölcsösök is. A területeket azoknak adják, akik megdolgozzák és jó termést érnek el, más munkaerő alkalmazása nélkül. A szántóföldet és kaszálókat azután adják, miután a 2. szakaszban előírt kooperációs akciókat véglegesítik és megállapítják, hogy a mezőgazdasági szövetkezetben maradt állatállomány takarmányalapjának biztosításához mekkora területre van szükség. 2. SZAKASZ. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek szerződéses alapon szervezhetnek kooperációs akciókat a szövetkezeti tagokkal, akik gondozásra állatokat óhajtanak átvenni. Ez utóbbiak, a szövetkezetek nevében, amelyekkel kooperációs szerződést kötöttek, leszállítják a szakosított szerződő egységeknek a kijelölt termékmennyiséget. A szerződő egység a termékek ellenértékét annak a szövetkezetnek fizeti ki, amellyel szerződést kötött az illető termékeknek az állami alaphoz történő leszállítását illetően. A kooperációs feltételeket, a kooperációs akcióval járó előnyöket, jogokat és kötelezettségeket a szerződő felek szabják meg. A szövetkezeti tagok úgyszintén tömörülhetnek szabad társulásokba, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek beleegyezésével használhassák a rendelkezésre álló épületeket, istállókat és egyéb alkalmatosságokat. Azokat az állatokat, amelyeket ilyen kooperációs akciók keretében nem vesznek át vagy a szövetkezet nem tud eltartani, hivatalos áron el lehet adni más mezőgazdasági egységeknek, akárcsak szövetkezeti tagoknak, akik vállalják, hogy ellenértéküket termékekben kifizetik. 3. SZAKASZ. — A domb- és hegyvidéki és városkörnyéki mezőgazdasági szövetkezetek legelőit községi legelőként használják. 4. SZAKASZ. — A többi övezetek mezőgazdasági szövetkezeteinek közgyűlései 5 000 négyzetméterig terjedő szántóföldet vagy egyenértékű mezőgazdasági területet adhatnak minden egyes szövetkezeti tagnak vagy nyugdíjas szövetkezeti tagnak, gépkezelőnek és mezőgépészeti állomások más dolgozóinak, azzal a kötelezettséggel, hogy ezek elvégezzék a szövetkezetben a kijelölt munkavolument, illetve gépesített munkálatot. Az előző bekezdésben előírt feltételek között a közgyűlések használatra földterületeket adhatnak olyan személyeknek is, akik vissza kívánnak térni a faluba és szövetkezeti tagok akarnak lenni. Az ország valamennyi övezetében működő mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlései 2500 négyzetméterig terjedő szántóföldet utalhatnak ki használatra családonként más személyeknek is, akik a községben, a szomszédos falvakban és városokban laknak és nem szövetkezeti tagok, azzal a kötelezettségvállalással, hogy jó feltételek között megmunkálják a földet és kifizetik a szövetkezetnek a közgyűlés által meghatározott évi díjat. A díj meghatározásánál tekintetbe veszik a használatba adandó földterületek minőségét és termőképességét. A vetésforgók alkalmazása, valamint a betegségek és kártevők elleni munkálatok végrehajtása érdekében a jelen szakasz értelmében használatba adott területek általában a falu területén belül kompakt táblákat fognak alkotni. 5. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasági egységek saját állandó dolgozóiknak 5000 négyzetméterig terjedő szántóföldet adhatnak használatba saját területükből. A más helységekben lakó dolgozók megkaphatják az említett földterületet a lakhelyük szerinti állami mezőgazdasági egységektől vagy mezőgazdasági szövetkezetektől azok jóváhagyásával, kötelezvén magukat, hogy teljesítik munkafeladataikat azokban az egységekben, amelyekben dolgoznak. 6. SZAKASZ. — Azokban a mezőgazdasági szövetkezetekben, amelyek az 1. szakasz alapján hosszú időre szántóföldeket és kaszálókat adtak használatba, s amelyek kooperációs akciók révén folytatják tevékenységüket az állattenyésztésben, a kisiparban, a termékek értékesítése terén és más szektorokban, a vezetést a szövetkezeti tagok közgyűlésén megválasztott és a szövetkezet jövedelmeiből bérezett elnök, valamint az állam által fizetett mezőgazdasági szakemberek és a főkönyvelő fogják biztosítani. 7. SZAKASZ. — Azok, akik a jelen törvényerejű rendelet alapján kapott földdel rendelkeznek s ezt nem művelik meg jól vagy más célokra használják, mint a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági szövetkezet közgyűlésének vagy esetenként az állami mezőgazdasági egység vezetőségének a határozata alapján elvesztik e földek használati jogát. 8. SZAKASZ. — A terület, amelyen ház és a gazdasági épületek vannak, az ezeket körülvevő udvar és kert a szövetkezetesített övezetekben a bérbirtoklók magántulajdonát képezik, ezeket el lehet idegeníteni vagy örökösökre lehet hagyni. Az 1. szakaszban előírt terület a szövetkezeti tagoknak a 4. szakasz szerint használatba adható földterülettel együtt nem haladhatja meg a 6 000 négyzetmétert a lakóház bérlője számára. 9. SZAKASZ. — A kapott vagy a magántulajdonú földek bérelői piaci árjegyzék nélkül szabadon értékesíthetik az e területeken megvalósított termést, beleértve az állatokat, a baromfikat és az állati termékeket, mind a piacon, mind pedig a szakosított egységekkel kölcsönösen előnyös feltételek mellett kötött szerződés alapján. Azok a személyek, akik a mezőgazdasági szövetkezeti egységekkel való kooperációs akciók keretében termékeket állítanak elő, ezen termékek nekik járó részét piaci árjegyzék nélkül szabadon értékesíthetik. 10. SZAKASZ. — Az állam a mezőgépészeti állomások és más állami egységek révén támogatja a mezőgazdasági területei bérlőit gépesített munkálatok elvégzésével, természetbeni vagy pénzbeni fizettség ellenében. A mezőgazdasági termelőket szakosított egységek révén támogatják a magvak, az ültetőanyag, a trágya, a kórokozók és kártevők elleni anyagok, szaporítóegyedek, vetőmagvak, takarmány, gazdasági felszerelések beszerzésében és műszaki asszisztenciával. A gépesített munkálatok, anyagok és felszerelések ellenértékét természetben vagy pénzben lehet kifizetni, az illetékes szervek által jóváhagyott s a törvénynek megfelelő árak és díjak szerint. 11. SZAKASZ. — A mezőgépészeti állomások és más állami mezőgazdasági egységek nyilvános árverésen olyan traktorokat és más mezőgazdasági felszereléseket adhatnak el magántermelőknek, melyek normázott üzemeltetési ideje lejárt. 12. SZAKASZ. — A jelen törvényerejű rendelettel ellentétes bármilyen más rendelkezés hatályát veszti. A DEMOKRÁCIA: EMBERSÉG, ÉRDEKEGYEZTETÉS, TOLERANCIA A cél minden eszközt szentesít? Napok óta megyénk egyik jeles egyéniségének a Székely Újságban címbe kiemelt szavai zakatolnak a fülemben: „hiába adnak jogot annak a népnek, amelyik nem tud élni vele“. S ezek a szavak egyre inkább összefonódnak bennem a kovásznál Textil szövetkezet elnöke csúfos kiűzetésének képeivel, melynek híre bejárja a megyét. Hát ilyen alacsonyan állunk? Szabadság? Demokrácia? Méltóság? Hol van mindez? A Textil szövetkezet elnöki irodájában az újonnan választott elnökkel, Manea Ioannal, alelnökkel, Bagoly Lajossal, a Nemzeti Megmentési Front szövetkezeti tanácsának elnökével, Giuglea Petruval beszélgetünk. — Óriási nehézséggel küszködtünk a zavartalan termelés beindításánál. Most csend, rend van, dolgozunk. S ez sok mindent elárul. Január 15-én a munkások nem engedték be az üzembe a volt vezetőséget. Minket választottak meg a vezető posztokba. Aztán délután az udvaron mind a két váltással választást tartottunk, mert a délutánosok reklamáltak, hogy ők nem voltak jelen. Ott voltak a városi front tanácsának képviselői is. Itt volt a megyei szövetségtől Tudor Florica alelnöknő, de nem mert kiállni az emberek elé, elment. Azt mondtuk, hogy aki igent mond, álljon az egyik oldalra, aki német, a másikra... Másnap titkos szavazást tartottunk. A front mellett semleges bizottságot választottunk, minden részlegről kijelöltek egy-egy dolgozót, a várostól Roman mérnöknő volt itt. (Manea loan). Részlet az 1990. január 16-án felvett jegyzőkönyvből: A szövetkezet 609 alkalmazottjából részt vett 459 személy. Az elnöki tisztségbe javasolt személyek: Manea loan, Kádár Gyula, Giuglea Petru. Az alelnöki tisztségbe javasoltak: Bagoly Lajos, Szőcs Mária mérnöknő, Ciocan Vasile mérnök. A szavazócédulákból érvénytelennek nyilvánítottak 15-öt. A fennmaradt 444 szavazat a következőképpen oszlott meg: Manea mellett 342, ellen 102, Kádár mellett 96. ellen 348, Giuglea mellett 6. ellen 438, Bagoly mellett 342. ellen 102, Szőcs Mária mellett 124. ellen 320, Ciocan mellett 13. ellen 431. Megválasztásunk után magunkra maradtunk, minden segítség nélkül. Egymást érték a gáncsok. Szőcs Mária elment betegszabadságra, itt maradtunk aláírási címpéldány nélkül, vagyis semmilyen aktát, számlát nem lehetett aláírni. Január 20—23. között több millió lejhez nem tudtunk hozzáférni emiatt. Annak ellenérbe, hogy a megyei szövetséghez már másnap elküldtük a választási jegyzőkönyvet, a végzést csak tegnap (23-án — sz.m.j.) küldték el. (M.I.) Január 22-től vagyok betegszabadságon. Már két hónapja be kellett volna feküdnöm a kórházba, de annyi volt a gond, aztán jött a forradalom, állandóan meg kellett valamit oldani, mindeddig nem került rá sor. Szombaton (január 20-án) egy óra után mentem el a szövetkezettől, betegen mentem be, kértem, hogy minden alá Huszonkettedike óta a volt vezetőség úgy dolgozott ellenünk, mint a terroristák. Itt van például a gáz-ügy Év végén bevezették a hőközpontunkba a gázt. 22-én értesített Fehér a kézdivásárhelyi gázasoktól, hogy valami nem felel meg a tervnek, s lezárják a gázt. Csakis Kádár járhatott közbe. Aztán másnap megoldódott, elvégezték a szükséges módosítást, s tovább szolgáltatják a gázt. Más. Kádár hírnököt küldött a tisztviselőkhöz, hogy az ő felelősségére menjenek haza. Csak egy ment közülük haza. (M.I.) Mi a Textil hőközpontjába a gázt ideiglenesen kötöttük be, mert nem volt folyékony fűtőanyagjuk, s dolgozni tudjanak. Nem volt készen viszont egy biztonsági berendezés. Akkor azt ígérték, hogy nagyon gyorsan beszerzik, felszerelik. Ez nem történt meg. Betegszabadságomról visszatérve megtudtam, hogy Medgyesről megérkezett az a bizonyos berendezés, s mégsem akarják felszerelni, s egy gázszámlát sem akarnak kifizetni. Akkor szólítottam fel őket, hogy ha azonnal nem intézkednek, lezárjuk a gázt. Végül is személyesen oldottam meg a gondot, mi szereltük fel ingyen a berendezést. Pedig nem ez a dolgunk. Én Kádár Gyulával ezekben a napokban egyáltalán nem beszéltem. (Fehér Imre, a kézdivásárhelyi gázas munkacsoport főnöke). (Folytatjuk) PÁLJÁNOS MÁRIA HÁROMSZÉK írandó papírt készítsenek elő, alá is írtam mindent, amit elém tettek. Mondtam, hogy én máig felelek, a pénzügyi dolgokkal nem lehet játszani. (Szőcs Mária). Az RMDISZ részéről A MADISZ sepsiszentgyörgyi szervezete ma 16.30 órakor tartja második közgyűlését a művelődési ház nagytermében. * A MADISZ tegnapi közgyűlése a következő határozatot hozta: „Kérjük a Front megyei tanácsát 1. Közintézményeinken jelenjenek meg a magyar nyelvű feliratok is; 2. Az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok magyarul is legyenek hozzáférhetőek, a közintézményekben mindig legyen magyarul is tudó alkalmazott; 3. Ha a Front a fenti két pontban foglaltakat nem tartja hatáskörébe tartozónak, ezt közölte a sajtóban. A fenti kérések teljesítése teljes összhangban van az Országos Tanács nemzetiségi politikai állásfoglalásával, hozzájárul a jó állampolgári közérzethez, azonnal megvalósítható, senki érdekeit és érzelmeit nem sérti. Egy csirke hány csirke? (folytatás az első oldalról) gyón a fehérje a takarmányból, pedig csak ennél a vállalatnál mintegy húszféle recept alapján állítják össze a tápot a különböző csoportba sorolt szárnyasok részére, kiscsirkétől egész a törzsállományig. Ígérgetésből nem lehetett sem gazdálkodni, sem termelni. Így került 3—4 darab 250—300 grammos csibe egy zacskóba, hogy valamiképpen ütné a kilót. Mindez a háziasszonyok őszinte és érthető rémületére. Az évi 220—240 tojás helyett ki kellett „egyezni“ 100 darabbal egyedenként. Éhesek voltunk, mi is, a csirkék is, felejtsük el — jegyezte meg az igazgató. — A csirkéket remélhetőleg megvigasztalja a vállalat, de az olvasó bizalmatlanabb — akadékoskodtunk újságíró szokás szerint. A továbbiakban arról van szó, hogy az ország leszerződött néhány százezer tonna szójababot külföldről, ami egyszersmind olajat is jelent a közellátásban. A baromfitelepek részesedése ebből 200 ezer tonna szójabab-pogácsa. Erre a kiadós tételre csak két hónap múlva lehet számítani. Addig is 150 ezer tonna szójapogácsa közelebbi szállítótól máris tengelyre került a tenyésztő telepek felé, továbbá hatezer tonna halliszt van úton. Szédületes és minden rekordot elsöprő kukorica átlagterméseink ellenére abból is kell behozni az országba, s 200 ezer tonna szemes kukoricát elindítottak felénk. Summa summarum, a vállalat március 15-től normális takarmányellátásban részesül, s remélhetőleg a húsvéti piros tojásról való gondoskodás sem lesz gond. Május második felétől helyre állhat a termelés, eltűnnek a zacskókból a hármas iker „pecsenyecsibék“. Rendes takarmányozás mellett a pecsenyecsirke 60 napos korban vágható, tisztességes kinézéssel piacra lehet dobni, s ha manapság még nehezen is érik el az 500—600 grammos súlyt ennyi időre, év végéig már 49, a későbbiekben 42 nap leforgása alatt eléri az állomány az átlagos 1,2 kilogrammot. Ennek már van értelme vállalati és fogyasztói szinten egyaránt. — Igazgató úr, mi már annyi szép vállalást hallottunk és leírtunk. Eljövünk májusban, s év végén is megcsodálni azokat a valódi és nem címzetes pecsenyecsirkéket. Sok barátunk van (folytatás az első oldalról) László, a debreceni Csokonai színház tagja és Barcza János, az ottani Református Főgimnázium dolgozója. Velük együtt még mások is érkeztek, Debrecen várost képviselték, mindazokat az intézményeket és magánszemélyeket, akik hozzá akartak járulni a sepsiszentgyörgyiek segélyezéséhez, így jutottak el aztán a megyeszékhely katonai alakulatához, a Körösi Csoma Sándor utcai napközi otthonba, a helyi nyomdába, Barótra. Pár órás ittlétük kézzelfogható eredménye: B-osztályos női kézilabdacsapatunk máris útrakelhetett Debrecenbe, az ottani Piremon sportegyesület meghívására. 2.