Háromszék, 1990. május (2. évfolyam, 106-130. szám)

1990-05-03 / 106. szám

mozi Sepsiszentgyörgy — Művész: EMLÉ­KEK LÁNCOLNAK ÖSSZE (kétrészes indiai film, 10, 16, 19 órától); Lux: REDL EZREDES (kétrészes magyar— német film, 10, 16, 19 órától); GYER­MEKKOROM EMLÉKEI (román film, 14,30 órától); Kézdivásárhely: A PIL­LANGÓK SZABADOK (amerikai film, 10, 16, 18 és 20 órától). Kovászna: RA­GYOGÁS A FŰBEN (amerikai film, 10, 17 és 19 órától). A héten a filmszínházakban REDL EZREDES (román címe: Colonelul Redl; magyar­­osztrák-nyugatnémet, sz., 1984; r.: Sza­bó István, Dobai Péter; r.: Szabó Ist­ván; r.: Koltai Lajos; r.: Tamássy Zden­­kó; fsz.: Klaus Maria Brandauer, Ar­min Müller-Stahl, Gudrun Landgrebe, Jan Niklas, Udvaros Dorottya, Panadi­­mitriu Athina, Bálint András, Gálffy László, Major Tamás, Bánffy György, Eperjes Károly, Mensáros László, Ka­tona T. Ágnes, Avar István, Balázso­­vits Lajos, Balkay Géza, Mécs Károly, Szegedi Erika, Tordy Géza, Kern And­rás, Gáti Oszkár, Inke László). A sepsi­szentgyörgyi bemutató alkalmából már bővebben írtam Szabó István sokszoro­san díjazott filmjéről (a zsűri különdí­­ja Cannes-ban, az angol film- és tévé­akadémia díja stb.), ezúttal csak néhány terjedelmesebb passzus a Filmkultúra kritikájából (a premier­ idején természe­tesen nem hivatkozhattam rá): „Szabó István autonóm filmvilágot teremt Redl köré; itt minden a figura fókuszán ke­resztül látszik, és minden az ő alakjá­nak mozaikjává, puzzle-darabkájává (a puzzle, ejtsd: pazl, rejtvényt jelent an­golul, M. J.) stilizálódik. Bálint András cvikkere, Jan Miklas (Kubinyi) jólfé­­sültsége Landgrebe hideg érzékisége, a kaszárnya-szag és a téli hajnalok jeges atmoszférája (...) Érzéki ez a filmközeg, nemcsak látvány — a vizuálisan tökéle­tessé tett világ egyéb érzékszerveink­be is felszívódik: itt minden érezhető, majdnem tapintható, szagolható. Ez a film egyik — titkos — művészi vívmá­nya: részletes érzéki hatásukkal talál­ják el a néző zsigereit. Olyan intellek­tuális világkép, ami ezúttal érzéki ere­jével támadja le az embert. Ritka tel­jesítmény. A megcsináltság tökéletes­sége azonban egyben csapda is. Csap­da, mert itt minden tökélete­sen illeszkedik egymáshoz : min­den snitt, szuperprecíz, kocká­ról kockára kiszámított (...) A képzelet, a játékosság, az irónia — egy­általán a képi véletlen, a mű szabad lebegése —, ami korábban olyan fontos eleme volt Szabó autonóm költészeté­nek — ezúttal hiányzik, s ettől egy ki­csit steril marad ez az alkotás. Szépen kibontott, talányosan mély történet, ke­mény igazságokkal — még hatásmecha­nizmusában is újítani képes mű ez, csak elevensége törik meg olykor: a néző nem tudja kiegészíteni, fantáziájával körüllebegni, meghosszabbítani. Talán ez a tökéletesség ára. Persze, irgalmat­lan művészi hendikep a Mephisto vi­lágsikere után újítani, más és mégis megközelítően azonos szinten mozgó fil­met csinálni. Talán innen a tökéletes­ség mániája (...) Ha belegondolunk, a Redl ezredes nem is akárhogyan veszi ezt a kíméletlen akadályt. Végül is a filmről csupán a könnyedség himpora hiányzik — de a hiánynak is van stí­lusa." (Almási Miklós — FILMKUL­TÚRA). A tájékozatlanabb nézőnek a­­ki sohasem hallott a Monarchia valóban élt Redl ezredeséről (a film hősének csak a nevét s élete, sorsa néhány ele­mét kölcsönözte), s akinek nem került a kezébe Egon Erwin Kisch a Kriterion Téka sorozatában nálunk is megjelent riportkönyve, amikor Redl ezredesről, az osztrák-magyar hadsereg hírszerzé­sének félelmetes hírű és hatalmú veze­tőjéről kiderült, hogy az oroszoknak dolgozik, felettesei a sajátos „katona­­tiszti“ megoldást választják, hogy a hadsereget kompromittáló botrányt el­kerüljék.... EMLÉKEK LÁNCOLNAK ÖSSZE (Yaadon ki baaraat; indiai, sz.; r.: Nasir; fsz.: Dharmendra, Zeenat Aman, Viljay Arora). A nem túl igényes mo­zinézők könnyes örömére ismét felújí­tották ezt a szokásos stílusban készült indiai melodrámát a három, különböző helyekre vetődött árva testvérről és harcukról a szüleiket meggyilkoló ban­diták ellen. „A legsekélyesebb melo­drámák közé sorolható, a zenés indiai filmek hagyománya szerint készült, túl­zottan jók és túlzottan rosszak össze­csapásáról, szerelmekkel, véletlen egy­beesésekkel és tömérdek könnyel..." (R.P. — CINEMA). (MATEKOVICS) ROSENHEIM FELFIGYELT BOROSNYÓRA Nagyborosnydi borjúhizlalda: a község dísze, megyénk állatte­nyésztésének büszkesége. Tetsze­tős adminisztrációs székhely, föld­szinti étkezdével, konyhával, az emeleten a vezetőség, az adminiszt­ráció irodahelyiségei,’ hatalmas gyűlésterem, lépten-nyomon a minden igényt kielégítő kom­fort, tisztaság, ésszerű beosz­tás, mindenre kiterjedő, cél­szerű megoldás. Megfontol­tan tervezett, hozzáértéssel ki­vitelezett ügyviteli központ, mél­tó a telep hírnevéhez. A bejárati székely kapu magán viseli e vidék faragóinak kézje­gyét, ízlését, a tájegység hagyomá­nyos szimbóluma. Ds ha már szép­érzékről írunk, ne feledjük el a színpompás árvácskaágrásokat, az onesti-i kertészetből ide kerülő ró­zsatövek ezreit. Mindez nem öncé­lú külsőség — az igényesség sokat­mondó megnyilatkozása. Az üzem­központban korszerű istállók, be­rendezések, felszerelések, takar­mányelőkészítők, takarmánytáro­lók, sokirányú melléküzemági tevékenységről tanúskodó mű­helyek, melyek mind az al­kalmazott termelés- és munka­­szervezéssel állanak szoros össz­hangban, szoros összefüggésben, az egymásba fonódó munkafolyama­tok színtereiként. És bárhol járunk, bárhova tekintünk, mindenütt pél­dás rend, ami az itt meghonosított fegyelemnek, szorgalomnak, az itt kialakított igényes munkastílus­nak jegyeiről tanúskodik. Szinte hihetetlennek tűnik egy ilyen telepen, ahol szálas takarmá­nyoktól az abrakfélékig, széna, si­­j­ló, korpa, szecskált, őrölt takarmá­nyok sokfélesége keveredik az e­­tetőkben, a betonozott udvaron semmi nyoma elhullatott takar­mánynak. Jól beidegződött itt min­denkiben a tisztaságszeretet, a ta­karékosság,­­ vezetőség, személyesen Székely László igazgató, e megújhodott, korszerűvé varázsolt telep irányí­tója, a technológia és a termelés megszervezésében kiemelt szerepet szánt a fegyelem és a rend megho­nosításának, a munkaprogramok szigorú betartásának. Mindent az , egybekapcsolt munkafolyamatok­­ zökkenőmentes és ésszerű működé- i sének vetett alá. A 4200-as állo­­­­mányt a legalsó korcsoporttól, a­­ hatvankilós súlytól a legmagasabb I súlyt képviselő 6-700 kilós csopor­ I­­ig, a különböző l­ízási stádiumok­­­­ban sorakoztatták, az istállókban,­­ s mindenütt állandó ellenőrzés, mérés rögzíti az átlagos 800 gram­mos napi súlygyarapodást, amely azonban a háromszáz kilós súly­csoporttól kezdődően már eléri a kilón felüli gyarapodást. Amit eddigelé papírra vetettünk, s jobbára ismert az e szakmában jár­­­­tas szinte valamennyi szakmabeli­­ előtt, akik tapasztalatcserék során s személyesen is meggyőződhettek­­ az itt leírtakról. Újdonságként­­ azonban el kell mondanunk e te­lepről, hogy az idei tenyésztésben elért legfrissebb eredmény : négy hónap alatt, 750 tonna az elért élő­súly, ami 400 tonna értékesített , tiszta hús. Ezt ez egyszer nem a külföld fogyasztotta el, hanem ki­zárólag megyénk lakossága. A te­­j­­ep ez évben egész húsáruját a megye lakóinak ellátására fordí­totta, évente 1300 tonnát megha­ladó húsmennyiség kerül innen pi­acra, az egy év alatt cserélődő hét­ezernyi egyedből. — Kik a leghűségesebb szállí­tók, akik telepeikről borjaikat ide irányítják ? — kérdeztük az igaz­gatót. — A katolnai állami gazdaság, Barátos, Kik­én, azután a gir'ófalvi, kökösi komplex, Borosnyó, Hlyes­falva, Maksa — hangzott a felelet sorrendje, mintegy tükrözve az ide kerülő növendék állomány mi­nőségét. Szakmabeliek mondják, távolról­­ is megismerik a borosnyói hizlal­­i­dából való húst. S nyomban hozzá­teszik, kedvelik ezt az árut nem­csak színe, de ízletessége miatt is. — Mi ennek a megkülönbözte­tésnek a nyitja ? — A húsminőség, a márványo­zott szín mindenképpen a takarmá­nyozásban keresendő. És hogy még meggyőzőbb feleletet leljünk e kér­désre, látogassunk el a helyszínre, a silótakarmány-tárolókhoz. Nagy kiterjedésű területen nyolc méter magasságban púposodik a szak­szerűen elkészített nedvdús takar­­­mány. Mintegy 8500 tonnányira­­ mérlegelték a mennyiséget, ami­­ az ezután következőkben még több mint egy esztendeig fedezi a telep állományának szükségletét. Miből áll a szabványszerű takarmány­­keverék ? Természetesen, főként a silókukoricából, de az nem akárm s milyen minőségű. Tele van kuko­ricaszemmel, s tömegében árparé­tegek vannak. Olcsón hozzájutot­tak a hevenyészetten tárolt hatszáz tonna árpához, amit nyomban be­­silóztak. Tápdús, szerfelett ízletes lehet ez a takarmány, amit az ál­lomány előszeretettel fogyaszt. Az alaptakarmány természetesen a silókukorica, amit az idén 420 hek­táron vetnek, naponta 30—40 hek­tárnyi az elért vetési ütem. A leg­jobb, legbeváltabb fajta, a Pio­­ner-DEA és Protagol, ami három és fél méterre megnő, megfelel ég­hajlatunknak, korán és viszonylag gyorsan növekszik. Az idén az ed­dig elvetett szem már kétcentis csírát hajtott. Ősszel a termést csövesen takarítják be, így a szem­­ külön abrak az állomány számára.­­ Hazai kísérleti telepekről való e­­ kukorica, amit azonban a múlt­­ rendszer kizárólag exportra szánt.­­ Tudunk tehát mi is kitűnő fajtájú kukoricát előállítani, aminek a­­zonban eddig az Egyesült Álla­mok, az NSZK és más államok látták hasznát. A termesztés nyit­ja: nitrogénes műtrágya helyett komplex tápanyagot használnak, ez segíti a cső gyors fejlődését, míg­­ a nitrogénes tápanyag csupán a­­ szárat növesztette. Az igazgatói irodában színes prospektusok hevernek az aszta­­­­ton. Az egyik a nyugatnémet MA­­­­ROX cég reklámfüzete. Tanulmán­­­nyoztuk a cég kiterjedt hálózatá­nak tenyészdéiből, hizlaldáiból ki­került mintapéldányokat. Rosen­heim cég — áll az egyik albumon, a másik a BASF kísérleti állomá­sai Rajna-parti tenyészdéinek e­­gyedeit népszerűsíti. — Hogyan kerültek ezek a ki­adványok Borosnyóra ? — kérdez­tük az igazgatót. — Hírünk eljutott hozzájuk, fel­figyeltek eredményeinkre, eljöttek személyesen megismerkedni tele­pünkkel, nagyon tetszett minden, amit itt láttak, s szerződést aján­lottak nyomban. Sajnos, egyelőre meg van kötve a kezünk, csupán a Prodexport útján kollaborálha­tunk külföldi cégekkel, s ez vi­­szont számunkra nem előnyös. Re­méljük, jövőben a megváltoztatott körülmények lehetővé teszik szá­munkra a közvetlen együttműkö­dést, a hatékonyabb gazdálkodást, piackutatást, a gazdaságos és na­gyobb eredményre, nagyobb nye­reségre vezető gazdálkodást. Hő óhajunk, hogy Borosnyó is mielőbb belépjen a nemzetközi érdekeltsé­gű, nemzetközileg elismert terme­lőegységek közé. Mi a jövőben to­vább korszerűsítjük telepünket. Elgondolásunk az állomány felja­vítása saját szaporulatú egyedek kitenyésztése révén. Ennek érde­kében megteremtjük két mikrofar­­munkat, az egyiken tehenészetet létesítünk, amely lehetővé teszi tej előállítását, tíz liter tejből egy li­ter tejszínt készítünk, a lefölözött tejet a borjakkal megitatjuk, így kiiktatjuk az évi másfél millió tejt igénybe vevő Inlavit-vásárlást, a másik farmon törzskönyvezett e­­gyedeket tenyésztünk saját nevel­­dénk számára. Elősegítjük a fajta­feljavítást házunk táján. Korszerű tejcsarnokot, fejőgépeket szerzünk be, hizlaldánk mellett a tenyésztés, a fajtafeljavítás is egyik felada­tunkká válik. Mert nem képzelhe­tő el borjúhizlalda utódnevelés nélkül. E célból ide szegődött hoz­zánk egy zootechnikus szakember főmérnökként, kinek egyik feladata lesz a mikrofarm létesítése és ered­ményes működésének irányítása. Mindent elkövetünk az elért hír­név öregbítése, növelése érdeké­ben, hogy ne csak a Rosenheim, de egyre több külföldi cég figyeljen fel eredményeinkre. (X) HÁROMSZIK ............... ...........5.

Next