Háromszék, 1990. szeptember (2. évfolyam, 198-218. szám)

1990-09-01 / 198. szám

Ion Iliescu elnök a Bécsi döntés 50. évfordulója alkalmából mondott rádió- és televízióbeszédében hangsúlyozta, hogy ezen esemény felidézése semmiképpen sem szolgálhat gyűlöletszításra, uszításra, hanem a bizalmatlanság és gyanakvás légkörének eloszlatását célozza. „A román nép sorsának fontos fordulója idején egyesítenünk kell erőfeszítéseinket, meg kell találnunk, a decemberi forradalom, a nemzeti lét más jelentős pillanatainak szellemét ”, hangoztatta. Románia elnöke fiatal, demokratikus intézményrendszerünk megszilárdítására szólította fel az ország népét, ugyanakkor a cselekvő társadalmi bírálat szükségességét hangoztatva rámutatott, hogy a politikai ellenzéknek nem szabad szem elől téveszteni Románia alapvető nemzeti érdekeit. A felelőtlen megmozdulások, a gyűlöletre és erőszakra való uszítás határozott visszaverését kérte. Románia egysége és sérthetetlensége a nemzetközi normák között képzelhető el — mondotta —, beleértve a kisebbségek jogait is. Szomszédainkkal a tiszteletbeli és együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlesztéséért szállt síkra, kiemelve a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fontosságát. Petre Roman miniszterelnök közleményt adott ki, amelyben úgy értékelte, hogy a brassói Traktorgyár dolgozóinak döntése, a sztrájk felfüggesztésére, helyes megoldás volt, s ez az egyetlen útja a nehézségek áthidalásának. A kormány felelősséget vállal az üzem jó működéséhez szükséges körülmények biztosításáért, és a lakosság életkörülményeinek javításáért A miniszterelnök bejelentette, hogy hamarosan ellátogat a brassói gépgyártóipari vállalatokba. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára Annanban úgy nyilatkozott, hogy szeretne megbeszélést folytatni az iraki külügyminiszterrel. A megbeszélések a Biztonsági Tanács határozatairól folynának, amelyek semmiképpen sem képezhetik vita tárgyát. George Bush, az Egyesült Államok elnöke tegnap telefonbeszélgetést folytatott a nyugatnémet kancellárral, az Egyesült Arab Emírségek elnökével, Kuvait emírjével, valamint az egyiptomi és török államfővel az általuk igényelt esetleges segítségről. Az Emberi Jogok Nemzetközi Albizottsága felhívást intézett az iraki kormányhoz, hogy azonnal tegye lehetővé a külföldi állampolgárok távozását Irakból és Kuvaitból. Ugyanez a bizottság megvizsgálta az emberi szabadságjogok helyzetét Irakban. Jól értesült források szerint az említett országban kurdokat végeznek ki. Azt is tudni vélik, hogy több ezer kurdot az észak-iraki táborokba szállítanak, és hogy Kuvaitban több száz olyan irakit tartóztatnak le, akikről feltételezik, hogy szembeszegülnek a bagdadi rendszerrel. A Szovjetunió parlamentjének belügyi bizottsága az Öböl-térségi helyzet elemzése után nyilatkozatot adott ki, amelyben síkra száll az összes iraki csapatok Kuvaitból való teljes és késedelem nélküli kivonulásáért, Kuvait szuverenitásának, nemzeti függetlenségének és területi sérthetetlenségének helyreállításáért. Yitzac Samir izraeli miniszterelnök a francia televíziónak adott interjújában arra figyelmezteti a nemzetközi közvéleményt, hogy Szaddam Husszein megtámadhatja Izraelt, hogy az öbölbeli válságot arabizraeli konfliktusként tüntethesse fel. „Ha megtámadnak, védekeznünk és válaszolnunk kell — mondta a miniszterelnök. — Minden szükséges intézkedést megtettünk ennek érdekében.“ Irak kijelentette, hogy Kuvait annektálása arab kérdés, nem képezheti vita tárgyát a nyugattal, és hogy Bagdad kész megbeszéléseket folytatni Washingtonnal a szaúd-arábiai hatalmas amerikai katonai jelenléttel kapcsolatosan. Kuvait Irak tizenkilencedik tartománya lett és ez nem vita tárgya — jelentette ki az iraki tájékoztatási minisztérium vezetője. 1^ 1 é ^ HÍRVILÁG HÁROMSZÉK HÉTVÉGI TIGRAAJÁNLAT: Fel a Kárhágó völgyén Kárhágó helynevünk elég gyakori. Mondják, hogy nem olyan nehezen járható — hegyre mászó — utak voltak ezek, ahol a régi, a vár nélküli szekerek kereke könnyen összetörött, egyszóval kárt vallottak vele. Ez alkalommal Kovászna és Brassó megye határára irányítjuk a túrázókat, főleg azokat, akiket érdekelnek az egykor letűnt állati élet megkövült maradványai, a fosszíliák. Ez a hely ugyanis egy földtani rezerváció. A Kárhágó pataka az Olt jobb oldali mellékvize. Ebbe ömlik északnyugatról a Veresföld árka, ahol a múlt század első felében vaskőbányák működtek. Nyomaik ma is látszanak. Innen is szállították a vasércet a fülei vashámorhoz a háromszéki önvédelmi harc idején. A kárhágói rétegek jellegzetes kövületei a Beriasella nevű lábasfejű maradványai. Mivel a terület egy természetes kőzettani múzeum, a túratérképen feltüntettük a földtani alakzatokat is. Egy kis kiterjedésű területen két tucat fajta kőzetet lehet itt összegyűjteni. A közelben halad el a kora középkori gyepűvonalnak tartott Kakasborozda. A völgyön vezet fel a vízválasztóra a kék kereszttel jelzett persányi turistaösvény, mely a homoród-almási Orbán Balázs-barlangig vezet. Legkönyebben megközelíthető az ágostonfalvi vasútállomástól. KISGYÖRGY ZOLTÁN BERIASEL LA SP Karhagó p. A rendőrség közleménye F. é. augusztus 30-án 19.30 órakor a Forradalom út (volt Lenin) és az Augusztus 23 út kereszteződésénél közle-kedési baleset történt, melynek szent védő alanya a sepsiszentgyörgyi rend-őrség egyik gépkocsija volt. A gépkocsi legénysége bevetésre, egy bejelenttett bűneset helyszínére ment. Az altiszt, aki a gépkocsit vezette, megpróbálta megelőzni az előtte a második sávon haladó járművet, hirtelen balra rántotta a kormányt, az autó megcsúszott, nekiütközött az útszegélynek, és felborult. A baleset során könnyen megsérült egy sorkatona, aki tagja volt a legénységnek, de meg-sérült a gépkocsi is. A lakosság tudomására hozzák, hogy a balesetben más, kívülálló személy és gépkocsi nem játszott szerepet, valamint azt, hogy az altiszt nem volt ittas. A kivizsgálást a rendőrség kompetens szervei végezték, és a törvény szigorú tiszteletben tartásával zárják le az ügyet. A rendőrségi szervek sajnálatukat fejezik ki, hogy egy szolgálatot teljesítő rendőr közúti balesetben szerepelt, amelynek lehettek volna súlyosabb következményei is. * ARDELEAN GAVRIL ezredes, a megyei rendőrfelügyelőség főnöke 2 „A falvak törődésre, jóindulatra várnak“ (folytatás az első oldalról) son is szükségesek a megtermelt javak. Bagoly Tibor, a Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója: Egy kérdést szeretnék feltenni: mi történt az állatokkal Vargyason ? Orbán Dezső: Az állatállomány általános értelemben tönkrement, szériában vágták le vagy pusztultak el az állatok. De a jövőben is így lesz, mert hatalmas területek maradnak kaszálatlan. Például Kászonokban 13 ezer hektár, s amikor kérdeztem a gazdákat, hogy egy 300 hektáros dűlőt miért nem kaszáltak le, azt mondták: szívesen lekaszálnánk, de nincs mivel hazahozni. Ugyanez a helyzet Ozsdolán is. Amikor le akartak kaszálni egy területet, kiderült, hogy azt odaadták a vráncsaiaknak. Kovászna megyében a terület 43 százaléka, Udvarhelyen 53 százaléka, Csíkban pedig 73 százaléka, kaszáló és legelő. Ezeket a 488/1990. február 12-i határozattal visszaadták a falvaknak. Fodor Ferenc: Helyesbítek: a polgármesteri hivataloknak adták vissza, vagyis az államnak. Orbán Dezső: De a polgármesteri hivataloknak egyetlen tehenük sincs. Az RMGE gyűlésén megállapítottuk, hogy ismét ott fognak maradni kihasználatlanul. Nyugodtan meg lehet csinálni a felmérést. Vissza kell végre állítani a közbirtokosságot, a legelőknek pedig legyen gazdája. Meg kellene szervezni a legelők, kaszálók feljavítását. Talajmintabankra lenne szükség. Szakembercsoportok kellene hogy járják az országot. Csak hát ki kell menni terepre, és itt kell hagyni az aszfaltot. Jó lesz elgondolkodni azon, gazdálkodni csak falun lehet. Ha szabad kezet adnak a gazdálkodóknak, és a szakemberek elhagyják az aszfaltot, megtépázott tekintélyük is helyreáll, a munka is jobban megy. Talajfeljavítási szempontból a gazdakörök nem tudnak saját vagyonukra szorítkozni. Mi már felvettük a kapcsolatot a Nemzetközi mezőgazdasági és élelmezési szervezettel, a FAO-val, ahonnan kaptunk segítséget. Rengeteg a kopár terület, ahol például fűmagot lehetne termelni. Nagy piaca van ennek Nyugat-Európában. Jelentkeztek osztrák cégek, minden segítséget megadnak, hogy a kaszálókat, legelőket minél jobban kihasználhassuk. Végre oda kellene, figyeli ezekre az ajánlatokra. Bagoly Tibor: Orbán úr, a termelés anyagi bázisával kapcsolatban mit tud mondani? Orbán Dezső: Felvettük a kapcsolatot a Mezőgazdasági Minisztériummal, ők is tisztában vannak az óriási lepusztult, megműveletlen területekkel. De állatok nélkül, csak gépekkel, az oldalak, a hegyhátak terméketlenek maradnak. Körülbelül 1,5 millió hektár ilyen terméketlen terület van az országban. A gazdakörök felvállalják ezek rendezését, de nem tisztességes dolog, hogy a sík területeket elveszik tőlünk, és felküldnek a hegyre. Legkevesebb 4 tehén kell egy hektár feljavítására, de most egy sincs. Az állatállomány feljavítása tehát sok szempontból elsődleges feladat. Körülbelül ezek lennének az RMGE távlati tervei, s ebben a vezérigazgatóság élre kell hogy álljon. Fodor Ferec: A távlati tervektől vissza szeretném terelni a beszélgetést a mára. Lássuk, hogy mi a gazdakörök irányvonala mostantól a télig? Orbán Dezső: A válasz nagyon rövid: minél hamarabb földet kérünk a gazdák részére, hogy már az ősszel venni tudjanak. Fodor Ferenc: Milyen formában gondolták ezt el? . Orbán Dezső: Csakis törvényes kereteken belül. Fodor Ferenc: Pontosan kellene tudni, milyen kategóriájú embereknek, milyen alapon, körülbelül milyen nagyságú területet adnak családonként, és azt is, hogy egyénileg, vagy csoportosan szeretnék művelni. Azért nagyon fontos ez, mert jelen pillanatban az emberek nem rendelkeznek a műveléshez szükséges anyagi alapokkal. Orbán Dezső: A gazdakör minden faluban pontosan tudja, hogy mennyi földet igényeltek a gazdák. És természetesen, géppel kívánjuk megművelni. Csakhogy a gépészeti állomások visszaélnek a helyzettel. Megvannak a törvényesen meghatározott díjszabások, de, azon a címen, hogy a magángazdákkal azt csinálunk, amit akarunk, annyit kérnek, amennyit nem szégyellnek elkérni. Másrészt a 42-es rendeletnek van egy záradéka, ami kimondja, hogy a hegy- és dombvidéken 5 hektárig lehet viszavenni földeket. Az RMGE erdélyi szinten felmérte a helyzetet, és megállapította, hogy sok megyében a földet nem akarják visszaadni. És itt, Kovászna megyében is vannak gondok. Fodor Ferenc: Engedje meg, hogy pontosítsák: nem a föld visszaadásáról van szó. Arról van szó, hogy művelésre biztosítsuk azt a területet, amit pillanatnyilag a törvény enged. Aki ennek ellenáll, vagy ezen túllép, törvény ellen cselekszik. Orbán Dezső: Rosszul fejeztem ki magam, most még nem kérjük vissza, de már most jelezzük határozott igényünket. Fodor Ferenc: Ismét pontosítok. Az 5 hektárt is csak úgy lehet használatba venni, ha azt az illető a családjával együtt meg tudja művelni. Orbán Dezső: Ezt a gazdakörök nagyon jól tudják, és el is tudják bírálni. S hogy valóban meg tudják művelni, azért felelősséget vállalnak. Váncsa Albert: Gidófalván végeztünk egy nagyon szép kísérletet. A téesz közgyűlése elhatározta, hogy létrehoz egy társulást, amelyben tagként benne van a téesz, a gazdakörök, a magángazdák, vezetősége is közös (az elnök a téeszelnök, az alelnökük a gazdakörök elnökei és így tovább). Ki ahogyan akar, magánosan vagy közösben dolgozik. Egy ideig ment is az együttműködés, aztán a téeszelnököt hirtelen elhelyezték. Nem szabadott volna helyette mást kinevezni. Vajnár György, az UJCAP alelnöke: Nem neveztek ki senkit, ideiglenesen az alelnököt bízták meg a teendők végzésével. Váncsa Albert: Ez egy új forma lenne, érdemes kipróbálni. Mindenhol üljenek össze, beszéljék meg. A téesz egy társ legyen ebben a közös társaságban. A másik kérdésünk az: miért akadályozzák a gazdakörök bejelentését? Immár minden faluban gazdakör alakult. A közgyűlés összetételén is változtatni kellene. Létezett a forradalom előtti, irányított közgyűlés, de most egy olyan közgyűlés kellene hogy döntsön, ami az összes mezőgazdasággal foglalkozókat magában foglalja. Egy kicsi jóindulattal a falut ki lehetne és ki kell békíteni. Létrehozni egy olyan közös, társulás jellegű gazdálkodást, amelyet — rotációs alapon — minden résztvevő szervezet irányít. Sok akadállyal kerülünk szembe. Például az általunk beindított traktorvezzetési és karbantartási tanfolymot is, mit három helyen is megszerveztünk, de egy Major nevű agitátor humbugnak nevezte, és feloszlatta. (folytatjuk)