Háromszék, 1990. október (2. évfolyam, 219-240. szám)
1990-10-02 / 219. szám
A héten a filmszínházakban AGYŐ, NELA DRAGA! (Adio, dragă Nela; román, színes, 1972; r.: Fănuş Neagu, Petre Bărbulescu; r.: Cornel Tordea; r.: Aurel Kostrakiewicz; r.: Richard Oschanitzky; fsz.: Ştefan Iordache, Mircea Diaconu, Dan Deşliu, Irina Gordescu, Jean Constantin, Vasilica Tastaman, Dan Nuţu, Florin Pittiş, Jean Lorin Florescu, Adrian Georgescu, Ştefan Radof). Cornel Todea bemutatkozónak szánt első filmje 18 esztendei késéssel kezdte meg a vándorlás szokásos útját a hazai mozivásznakon. Ez majdnem két évtized, s ha egy mozidarab nem remekmű, nyilván eléggé meglátszik rajta. Az alkotó, ha első művét betiltják, agyonütik , jóvátehetetlen sérüléseket szenved. Todea innen indulhatott volna tovább, de a betiltás után annyira megbélyegzett lett, hogy retteghetett a saját árnyékától is, vagy hogy szó szerinti fordításában adjuk a román közmondást : megfújhatta a joghurtot is... Mindenesetre azóta két egész estés mozifilmje került a piacra (Egyedül a barátok között, Utazó szerelem), de inkább nem mondunk róluk semmit. Meglátjuk, mihez fog ezután... A most látható bűnügyi komédia hősei, a két léha fickó kitűnő lehetőséget lát a dúsgazdag ügyvéd apróhirdetésében arra, hogy a háborúban eltűnt és ezen a módon keresett fiúk szerepét felöltve szert tegyen némi anyagi javakra, és azt a bizonyos, sokat csúfolt polgári jólétet is el lehetne viselni valahogy... A KÉK LOVAG KALANDJA (Przygody Blekitnego Rycerzykal, lengyel, színes, r.: Lecoslaw Marszalek). Egész estés rajzfilm. „Aranyásás, ismeretlen, titokzatos erdőkbe vezető expedíciók, harc a bűnöző bandákkal — érdekes ez akkor is, ha a jelenkorban játszódik. Hát még látványos, kétszázötven év előtti jelmezekben! A Nagy Péter cár idején történő izgalmas film szereplői aranyat kutatnak, de az «aranyhegyben» sokkal értéke- sebb ércet találnak.“ (Bogár András — A HÉT). TÁVOLSÁGI kamion (Il bestione; olasz-francia, színes, 1974; r.: Giuliana Calandra; r.: Sergio Corbucci; r.: Giuseppe Rotunno; r.: Guido és Maurizio de Angelis; fsz.: Giancarlo Giannini, Michel Constantin, Giuseppe Maffioli, Luciano Vincenzoni, Sergio Donati). Két kamionos sofőr járja Európa országútjait, s közben szövögeti álmát arról, hogy milyen jó lenne, ha ez a hatalmas gép-szörnyeteg az övék lenne, a maguk urai lennének... Nagy nehezen össze is gyűjtik a pénzt, s vesznek egy kamiont. Aztán kiderül, hogy nem is olyan álomba kínálkozó az élet az új helyzetben sem... AZ CT (Cursa, Egyes Filmstúdió, színes, 1976; Petru Vintilă ötletéből r. Timotei Ursu; r.: Mircea Daneliuc; r.: Florin Mihăilescu; fsz.: Mircea Albulescu, Tora Vasilescu, Constantin Diplan, Olga Bucataru, Paul Lavric, Angela Costache, Constanţa Comănoiu, Mircea Daneliuc). A hét legművészibb filmje kétségtelenül Mircea Danieluc több magyar címmel is (A szállítmány, Ingajárat stb.) játszott, de azért hagytuk utoljára, mert megszámlálhatatlanul sokszor újították már fel az évek sorát. Érdemes azért megnézni újra ezt a mi kamionos filmünket, már csak azért is, mert az egyik legkiválóbb román rendező ezzel mutatkozott be, s érett művészként került első alkotásával a román film élvonalába. Nem kimondoPAk“ 'm*részi film a lengyel EZ TETSZIK A „TIGRISEKNEK*, de úgy látszik, a sepsiszentgyörgyi közönségnek is tetszik. Ezért néhány napig a héten is műsoron marad... A héten a televízióban magánbeszélgetés (The Conversation; amerikai, színes, 1974; írta és rendezte: Francis Ford Coppola; fényképezte: Bill Butler; zene: David Shire; főszereplők: Gene Hackman, John Cazale, Allen Garfield, Frederic Forrest, Cindy Williams, Michael Higgins, Elizabeth MacRae, Terri Garr, Harrison Ford; Cannes, 1974, Arany Pálma, a fesztivál nagydíja). A hét televíziós film, eseménye kétségtelenül az amerikai „új hullám“ vezéregyéniségének, az olasz származású Francis Ford Coppolának (Keresztapa, Apokalipszis, most stb.) ez a felzaklató filmje, amelynek a jelentőségére sajátos fényt vetett annak idején a történelemben első, hatalmáról lemondani kényszerült amerikai elnök, Richard Nixon lehallgatási botránya, a világszerte ismertté vált, ún. Watergate-ügy (a szálloda nevéről, ahol politikai ellenfelei irodáiba Nixon mikrofonokat vettetett el, s ahová végül be is töretett, s amelyet mi, romániai nézők pedig különös, elképedt érdeklődéssel nézünk, miután egyet s mást halottunk december 22. után a szeku lehallgatási ügyeiről és módszereiről. (Az igazat megvallva, azért már a Magánbeszélgetés hazai mozibemutatóm idején — 1976 — is riadt szörnyülködéssel bámultuk a félelmetes lehallgatási technikát — tudtuk, hogy a film nem sci-fi! —, mert ha Pacepa még nem is írta meg a Vörös horizontokat, hiszen akkor még a zseniális házaspár körül tüsténkedett — barátaink, ismerőseink elbeszéléseiből, saját tapasztalatból, a jugoszláv belügyesek lehallgatási botrányának hozzánk eljutott anyagából, a rádióból stb. már elég sokat tudtunk és feltételeztünk a mi vidám fiainkról.) S Aoppola nyilatkozata a filmről: „Kezdettől fogva a magánéletnek a nyilvánosságra nem tartozó részleteiről akartam filmet csinálni, a lehallgatás és a kilesés motívumát inkább a lehallgató személyére koncentrálva, mint áldozataira. Modern horror filmnek szántam, amelynek szerkezete inkább az ismétlésekre, mint az expozícióra épül, akárcsak egy zenemű. A lehallgatással foglalkozó emberek hitvány, földalatti világát, hiúságaikat és etikájukat, szokásaikat kívántam bemutatni, az újságokat, amelyeket olvasnak, a nőket, akik tetszenek nekik. És végül azt akartam, hogy ez a film erkölcsi és emberi konklúziókra késztesse a nézőt. Fogalmam sem volt arról, ami 1973-ban történni fog; a Fehér Ház tevékenysége, a Watergate-ügy, az Ellsberg-dokumentumok természetesen ismeretlen fogalmak voltak számomra, sőt ma sem vagyok egészen biztos abban, hogy ezek az emberek és tettek kapcsolatban lennének a filmmel, annyi egybeesés és jóslat (azUber 5000» magnetofonok) ellenére sem. Amikor a kész filmről gondolkodom, belátom hogy az nem a magánéletnek a nyilvánosságra nem tartozó részleteiről szól, hanem a felelősségről...“ „Francis Ford Coppola filmje nagyszerű mű (...) Coppola filmjének legfőbb értéke, hogy hősei úgy sétálnak a realitásból az irrealitásba, a részletező realizmussal ábrázolt valóságból egy abszurditásig fokozott fantáziavitágba, hogy észre sem veszik. Coppola ugyanis megmutatta, hogy az amerikai társadalom békés, hétköznapi valósága nem áll messze attól, amit abszurdnak szoktunk nevezni (...) Coppola Magánbeszélgetése nyugtalanító film — egy nyugtalanító világban“. „Coppola remekül megírt és rendezett filmje nem könnyű szórakozás, de maradandó élményt nyújt.“ (Vajk Vera — NÉPSZAVA). MUNKAHELYI ROMÁNC (Szluzsebnij roman; szovjet, színes, 1977; í.: Emil Braginszkij, Eldar Rjazonov; r.: Eldar Rjazonov ; f. : Vlagyimir Nahabcev ; z. : Andrej Petrov ; fsz.: Alisza Rreindlich — Ljudmila Kalugina, Andrej Mjagkov — Anatolij Novoselcev, Szvetlana Nyemoljaeva, Lija Abedzsakova, Ljudmila Ivanova). A nálunk Szeretem és... statisztika címmel 1978-ban vászonra került komédia alkotója. Eldar Rjazanov (sz. 1927; Karneváli éjszaka. Huszárőrasszony, Kérem a panaszkönyvet!, Autót loptam, Öreg csirkefogó, Olaszok hihetetlen kalandjai Oroszországban, Kétszemélyes pályaudvar stb.) nálunk is sikeres rendező; a tekintélyes, de magányos igazgatónőt az az Alisza Freindlich alakítja, akit elég sokszor láttunk (Anna és a parancsnok, Réggimódi komédia stb.), de aki sokunk emlékezetében a Stalker élettársaként jelenik meg elsősorban. Félénk, gyámoltalan beosztottját — szerelmesét —, a kishivatalnokot hozó Andrej Mjagkov sem ismeretlen, hazánkban; őt többek között A Karamazov testvérekben és a Nagymesterben láttuk. „Természetesen egy vígjátékban, kiváltképp egy szatírában mindennek helye van, ami a józan ésszel ellenkezik, minthogy a mindennapok valósága is teli van ilyenekkel. Egy feltétel azonban nem hiányozhat a vígjátéki feldolgozásból: az abszurditás elfogadtatása a nézővel. Eldar Rjazanov, a legjobb mai szovjet filmvígjátékalkotó mindenekelőtt az Autót loptam című emlékezetes művével bebizonyította, hogy ért a művészi elfogadtatás eme fajtájához. Most azonban ez valahogy nem ment (...) Az időtartam-túllépés a film kétségtelen humora ellen dolgozik. Ez a humor kellemes, itt-ott szellemes is, de Rjazanovnak hű írótársával, Emil Braginszkijjal fel kellett volna ismernie, hogy nem bír el két részt, legfeljebb egyet. Különben feltöltődik üresjárattal, érzelgőséggel...“ (Sas György — FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA). HA KEDD VAN, AKKOR EZ BELGIUM (If It's Tuesday, This Must Be Belgium; amerikai, színes, 1969, r.: David Shaw; r.: Mel Stuart; r.: Wilis Lapenieks; r.: Walter Scharf; a dalokat szerezte, előadja: Donovan; fsz.: Suzanne Pleshette, Ian McShane, Mildred Natwick, Murray Hamilton, Sandy Baron, Michel Constantin; az epizódokban: Vittorio De Sica, Anita Ekberg, Donovan, Elsa Martinoni, Catherine Spaak, John Cassavetes, Senta Berger, Virna Lisi, Robert Vugh). Habkönnyű amerikai vígjáték, szórakozás, semmi más, nagy sztárokkal. „Akarnak-e kilenc országot látni 90 perc alatt? Akarnak-e derülni az amerikai turistacsoport hányattatásain, amely nekiveselkedett, hogy bejárja Európát?... Akarják-e látni, akár csak egy pillanatig is, Senta Bergert elárusítóként, Vittori De Sirac csizmadiaként, s Virna Lisit, mint revüfilm-sztárt? Ha igen... nézzék meg a filmet... és szórakozzanak jól!“ (Al. Racoviceanu — CINEMA). MATEKOVICS JÁNOS HÁROMSZÉK képernyő üleksei A televízió mai műsora: I. műsor : 9,50 Reggeli; 10,00 Főiskola előtt; 11,15 Barracuda, — ausztráliai film; 12,55 S.O.S., Természet! ; 13,20 Slágerparádé; 13,35 Otthon és kert; 13,55 Zeneóra; 15,00 Híradó; 15,10 Tévéiskola; 15,35 Zene mindenkinek; 15,55 Mi és a számítógép; 16,10 Dokumentumfilm; 16,40 Patrimonium; 17,00 Teniszlabda-témna; 17,30 Óda a szabadsághoz; 18,35 Kulcs a sikerhez; 19,00 Rajzfilmek; 19,25 Magánbeszélgetés — amerikai film (főszereplő : Gene Hackman); 21,00 Híradó; 22,00 Az Alkotmány; 22,30 Helló, barátok; 23,20 Josoi Sava műsora; 0,00 Tévétop; 0,50 Híradó. II. műsor; 16,00 Rajzfilmek; 16,20 Főiskola előtt; 17,00 Munkahelyi románc — szovjet film; 19,25 Híradó; 19,35 A zene ma; 20,05 Sportvilág; 20,35 Dzsessz; 21,00 Irodalmi stúdió ; 22,00 Műholdról; 0,00 Híradó. A televízió holnapi műsora : I. műsor: 9,50 Reggeli; 10,00 Híradó; 10,10 Főiskola előtt; 11,15 Magánbeszélgetés ; 12,55 A zene örömei; 13,25 Lencsevégen a társadalom; 14,25 Labdarúgás: helyszíni közvetítések az Európai Kupákról; 16,20 Híradó; 16,30 Tévéiskola; 17,05 Nemzeti kisebbségek; 17,35 Agro-turisztikai modell; 18,00 Reflektor; 18,25 Folklórműsor; 18,40 A német egység; 19,00 Rajzfilmek; 19,25 Ifjúsági műsor; 20,15 A Guldenburg család öröksége (II. rész); 21,00 Híradó; 22,00 A világmindenség felfedezése; 22,50 Info-Pop- Rock; 23,10 A hét meghívottja; 23,50 Pro musaca; 0,45 Híradó; II. műsor: 16,00 Rajzfilmek; 16,20 Főiskola előtt; 17,00Tévészínház: Éjszakai fáklyaláng — Barrie Starts darabja; 18,35 Graham Bell; 19,00 Híradó; 19,10 Mozivászon; 20,00 A nonkonformisták fóruma; 20,15 Autómoto; 20,40 A televízió filmtékájából; 21.00 Spanyol tájak; 21.30 A narapszichológia (1. rész); 22.00 Műholdról; 0:00 Híradó. rádió****** A marosvásárhelyi rádióstúdió magyar nyelvű műsora: Kedden 10—12 óráig (műsorszerkesztő Gyarmati Dénes); Hírek, tudósítások; Földművelők fóruma: Rakásban már a cukornakvaló (Backamadarasi riport); Mérlegen az idei termés Barátoson; Szentgerlicén érik a jó borszőlő; Hogy jusson vers mindenkinek; Élő történelem; Sajtólapozgató. 16—18 óra között (Szerkesztő Vári Marianna); Hírek, tudósítások; Vendégkönyv; Idősebbek hullámhosszán; Nosztalgiazene. Szerdán 10—12 óráig (szerkesztő Borbély Melinda és Tóth Béla). Szerda délelőtti mozaik: Érdekességek innen-onnan, Hasznos tudnivalók a háziasszonyoknak, Élő történelem, Népdalok; Kézrekerült a lótolvaj — rendőrségi híradó; Miért nincs cigaretta ? ; A kézdivásárhelyi MADISZ gondjai; Nosztalgiazene. 16—18 óra között (műsorvezető-szerkesztő Jászberényi Emese): Hírek, tudósítások; A magnósok 10 perce; Kilátó: Ekszkluzív interjú Markó Béla szenátorral; Meghalt Alberto Moravia — Oláh Tibor megemlékezése ; Bemutatjuk Gerold László jugoszláviai magyar írót; Színház az egész világ; A múlt héten az „íróké“ volt Szárhegy. mozi Sepsiszentgyörgy — Művész: EZ TETSZIK A „TIGRISEKNEK“ (színes lengyel film, 10, 16, 18, 20 órától); Sepsiszentgyörgy — Lux: TÁVOLSÁGI KAMION (színes olasz film 9,30, 15,30, 17,30, 19,30 órától); Kézdivásárhely: ÁGYŐ, NELA DRAGA (színes román film, 10, 16, 18, 20 óától); Kovászna: AZ ÜT (színes román film, 10. 17. 19 órától).