Háromszék, 1990. október (2. évfolyam, 219-240. szám)

1990-10-02 / 219. szám

A héten a filmszínházakban AGYŐ, NELA DRAGA! (Adio, dragă Nela; román, színes, 1972; r.: Fănuş Neagu, Petre Bărbu­­lescu; r.: Cornel Tordea; r.: Aurel Kostrakiewicz; r.: Richard Oschanitz­­ky; fsz.: Ştefan Iordache, Mircea Dia­­conu, Dan Deşliu, Irina Gordescu, Jean Constantin, Vasilica Tastaman, Dan Nuţu, Florin Pittiş, Jean Lorin Flores­­cu, Adrian Georgescu, Ştefan Radof). Cornel Todea bemutatkozónak szánt első filmje 18 esztendei késéssel kezd­te meg a vándorlás szokásos útját a hazai mozivásznakon. Ez majdnem két évtized, s ha egy mozidarab nem remekmű, nyilván eléggé meglátszik rajta. Az alkotó, ha első művét betilt­ják, agyonütik , jóvátehetetlen sé­rüléseket szenved. Todea innen indul­hatott volna tovább, de a betiltás után annyira megbélyegzett lett, hogy ret­teghetett a saját árnyékától is, vagy hogy szó szerinti fordításában adjuk a román közmondást : megfújhatta a joghurtot is... Mindenesetre azóta két egész estés mozifilmje került a piacra (Egyedül a barátok között, Utazó szerelem), de inkább nem mondunk róluk semmit. Meglátjuk, mihez fog ezután... A most látható bűnügyi ko­média hősei, a két léha fickó kitűnő lehetőséget lát a dúsgazdag ügyvéd apróhirdetésében arra, hogy a hábo­rúban eltűnt és ezen a módon kere­sett fiúk szerepét felöltve­­ szert tegyen némi anyagi javakra, és azt a bizonyos, sokat csúfolt polgári jólétet is el lehetne viselni valahogy... A KÉK LOVAG KALANDJA (Przygody Blekitnego Rycerzykal, len­gyel, színes, r.: Lec­oslaw Marszalek). Egész estés rajzfilm. „Aranyásás, isme­retlen, titokzatos erdőkbe vezető ex­pedíciók, harc a bűnöző bandákkal — érdekes ez akkor is, ha a jelenkor­ban játszódik. Hát még látványos, kétszázötven év előtti jelmezekben! A Nagy Péter cár idején történő izgal­mas film szereplői aranyat kutatnak, de az «aranyhegyben» sokkal értéke-­­ sebb ércet találnak.“ (Bogár András — A HÉT). TÁVOLSÁGI kamion (Il bestione; olasz-francia, színes, 1974; r.: Giuliana Calandra; r.: Sergio Corbucci; r.: Giuseppe Rotunno; r.: Guido és Maurizio de Angelis; fsz.: G­ian­carlo Giannini, Michel Constan­tin, Giuseppe Maffioli, Luciano Vin­­cenzoni, Sergio Donati). Két kamio­­nos sofőr járja Európa országútjait, s közben szövöget­i álmát arról, hogy milyen jó lenne, ha ez a hatalmas gép-szörnyeteg az övék lenne, a ma­guk urai lennének... Nagy nehezen össze is gyűjtik a pénzt, s vesznek egy kamiont. Aztán kiderül, hogy nem is olyan álomba kínálkozó az élet az új helyzetben sem... AZ CT (Cursa, Egyes Filmstúdió, színes, 1976; Petru Vintilă ötletéből r. Timo­­tei Ursu; r.: Mircea Daneliuc; r.: Flo­rin Mihăilescu; fsz.: Mircea Albu­­lescu, Tora Vasilescu, Constantin Dip­­lan, Olga Bucataru, Paul Lavric, An­gela Costache, Constanţa Comănoiu, Mircea Daneliuc). A hét legművészibb filmje kétségtelenül Mircea Da­­nieluc több magyar címmel is (A szállítmány, Ingajárat stb.) játszott, de azért hagytuk utoljá­ra, mert megszámlálhatatlanul sokszor újították már fel az évek sorát. Érdemes azért megnézni újra ezt a mi kamionos filmünket, már csak a­­zért is, mert az egyik legkiválóbb román rendező ezzel mutatkozott be, s érett művészként került első alko­tásával a román film élvonalába. Nem kimondoPAk­“ 'm*részi film a lengyel EZ TETSZIK A „TIGRISEK­NEK*, de úgy látszik, a sepsiszentgyörgyi közönségnek is tetszik. Ezért néhány napig a héten is műsoron marad... A héten a televízióban magánbeszélgetés (The Conversation; amerikai, színes, 1974; írta és rendezte: Francis Ford Coppola; fényképezte: Bill Butler; zene: David Shire; főszereplők: Ge­ne Hackman, John Cazale, Allen Gar­field, Frederic Forrest, Cindy Wil­liams, Michael Higgins, Elizabeth Mac­Rae, Terri Garr, Harrison Ford; Cannes, 1974, Arany Pálma, a feszti­vál nagydíja). A hét televíziós film­, eseménye kétségtelenül az amerikai „új hullám“ vezéregyéniségének, az olasz származású Francis Ford Cop­­polának (Keresztapa, Apokalipszis, most stb.) ez a felzaklató filmje, a­­melynek a jelentőségére sajátos fényt vetett annak idején a történelemben első, hatalmáról lemondani kénysze­­rült amerikai elnök, Richard Nixon lehallgatási botránya, a világszerte ismertté vált, ún. Watergate-ügy (a szálloda nevéről, ahol politikai ellen­felei irodáiba Nixon mikrofonokat vettetett el, s ahová végül be is töre­tett­, s amelyet mi, romániai nézők pedig különös, elképedt érdeklődéssel nézünk, miután egyet s mást halot­tunk december 22. után a szeku le­hallgatási ügyeiről és módszereiről. (Az igazat megvallva, azért már a Magánbeszélgetés hazai mozi­bemuta­tóm idején — 1976 — is riadt ször­nyülködéssel bámultuk a félelmetes lehallgatási technikát — tudtuk, hogy a film nem sci-fi! —, mert ha Pacepa még nem is írta meg a Vörös hori­zontokat, hiszen akkor még a zseniá­lis házaspár körül tüsténkedett — ba­rátaink, ismerőseink elbeszéléseiből, saját tapasztalatból, a jugoszláv bel­­ügyesek lehallgatási botrányának hozzánk eljutott anyagából, a rádió­ból stb. már elég sokat tudtunk és feltételeztünk a mi vidám fiainkról.) S Aoppola nyilatkozata a filmről: „Kez­dettől fogva a magánéletnek a nyil­vánosságra nem tartozó részleteiről akartam filmet csinálni, a lehallga­tás és a kilesés motívumát inkább a lehallgató személyére koncentrálva, mint áldozataira. Modern horror film­nek szántam, amelynek szerkezete in­kább az ismétlésekre, mint az expo­zícióra épül, akárcsak egy zenemű. A lehallgatással foglalkozó emberek hit­vány, földalatti világát, hiúságaikat és etikájukat, szokásaikat kívántam bemutatni, az újságokat, amelyeket­­ olvasnak, a nőket, akik tetszenek ne­kik. És végül azt akartam, hogy ez a film erkölcsi és emberi konklúziókra késztesse a nézőt. Fogalmam sem volt arról, ami 1973-ban történni fog; a Fehér Ház tevékenysége, a Water­gate-ügy, az Ellsberg-dokumentumok természetesen ismeretlen fogalmak voltak számomra, sőt ma sem vagyok egészen biztos abban, hogy ezek az emberek és tettek kapcsolatban len­nének a filmmel, annyi egybeesés és jóslat (az­­Uber 5000» magnetofonok) ellenére sem. Amikor a kész filmről gondolkodom, belátom hogy az nem a magánéletnek a nyilvánosságra nem tartozó részleteiről szól, hanem a fe­lelősségről...“ „Francis Ford Coppola filmje nagyszerű mű (...) Coppola filmjének legfőbb értéke, hogy hősei úgy sétálnak a realitásból az irreali­tásba, a részletező realizmussal ábrá­zolt valóságból egy abszurditásig fo­kozott fantáziavitágba, hogy észre sem veszik. Coppola ugyanis megmu­­tatta, hogy az amerikai társadalom békés, hétköznapi valósága nem áll messze attól, amit abszurdnak szok­tunk nevezni (...) Coppola Magánbe­szélgetése nyugtalanító film — egy nyugtalanító világban“. „Coppola re­mekül megírt és rendezett filmje nem könnyű szórakozás, de maradan­dó élményt nyújt.“ (Vajk Vera — NÉPSZAVA). MUNKAHELYI ROMÁNC (Szluzsebnij roman; szovjet, színes, 1977; í.: Emil Braginszkij, Eldar Rjazonov; r.: Eldar Rjazonov ; f. : Vlagyimir Nahabcev ; z. : Andrej Petrov ; fsz.: Alisza Rreind­­lich — Ljudmila Kalugina, Andrej Mjagkov — Anatolij Novoselcev, Szvetlana Nyemoljaeva, Lija Abed­­zsakova, Ljudmila Ivanova). A ná­lunk Szeretem és... statisztika címmel 1978-ban vászonra került komédia alkotója. Eldar Rjazanov (sz. 1927; Karneváli éjszaka. Huszárőrasszony, Kérem a panaszkönyvet!, Autót lop­tam, Öreg csirkefogó, Olaszok hihe­tetlen kalandjai Oroszországban, Két­személyes pályaudvar stb.) nálunk is sikeres rendező; a tekintélyes, de ma­gányos igazgatónőt az az Alisza Freindlich alakítja, akit elég sokszor láttunk (Anna és a parancsnok, Rég­­­gimódi komédia stb.), de aki sokunk emlékezetében a Stalker élettársaként jelenik meg elsősorban. Félénk, gyá­moltalan beosztottját — szerelmesét —, a kishivatalnokot hozó Andrej Mjagkov sem ismeretlen, hazánkban; őt többek között A Karamazov test­vérekben és a Nagymesterben láttuk. „Természetesen egy vígjátékban, ki­váltképp egy szatírában mindennek helye van, ami a józan ésszel ellen­kezik, minthogy a mindennapok va­lósága is teli van ilyenekkel. Egy fel­tétel azonban nem hiányozhat a víg­játéki feldolgozásból: az abszurditás elfogadtatása a nézővel. Eldar Rjaza­nov, a legjobb mai szovjet filmvígjá­­tékalkotó mindenekelőtt az Autót lop­tam című emlékezetes művével bebi­zonyította, hogy ért a művészi elfo­gadtatás eme fajtájához. Most azonban ez valahogy nem ment (...) Az időtar­tam-túllépés a film kétségtelen humo­ra ellen dolgozik. Ez a humor kelle­mes, itt-ott szellemes is, de Rjazanov­­nak hű írótársával, Emil Braginsz­­kijjal fel kellett volna ismernie, hogy nem bír el két részt, legfeljebb egyet. Különben feltöltődik üresjárattal, ér­­zelgőséggel...“ (Sas György — FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA). HA KEDD VAN, AKKOR EZ BELGIUM (If It's Tuesday, This Must Be Belgi­um; amerikai, színes, 1969, r.: David Shaw; r.: Mel Stuart; r.: Wilis Lape­­nieks; r.: Walter Scharf; a dalokat szerezte, előadja: Donovan; fsz.: Su­zanne Pleshette, Ian McShane, Mild­red Natwick, Murray Hamilton, San­dy Baron, Michel Constantin; az e­­pizódokban: Vittorio De Sica, Anita Ekberg, Donovan, Elsa Martinoni, Catherine Spaak, John Cassavetes, Senta Berger, Virna Lisi, Robert Vugh). Habkönnyű amerikai vígjáték, szórakozás, semmi más, nagy sztá­rokkal. „Akarnak-e kilenc országot látni 90 perc alatt? Akarnak-e derül­ni az amerikai turistacsoport hányat­tatásain, amely nekiveselkedett, hogy bejárja Európát?... Akarják-e látni, akár csak egy pillanatig is, Senta Bergert elárusítóként, Vittori De Si­­rac csizmadiaként, s Virna Lisit, mint revüfilm-sztárt? Ha igen... nézzék meg a filmet... és szórakozzanak jól!“ (Al. Racoviceanu — CINEMA). MATEKOVICS JÁNOS HÁROMSZÉK képernyő üleksei A televízió mai műsora: I. műsor : 9,50 Reggeli; 10,00 Főis­kola előtt; 11,15 Barracuda, — auszt­ráliai film; 12,55 S.O.S., Természet! ; 13,20 Slágerparádé; 13,35 Otthon és kert; 13,55 Zeneóra; 15,00 Híradó; 15,10 Tévéiskola; 15,35 Zene minden­kinek; 15,55 Mi és a számítógép; 16,10 Dokumentumfilm; 16,40 Patrimonium; 17,00 Teniszlabda-témna; 17,30 Óda a szabadsághoz; 18,35 Kulcs a sikerhez; 19,00 Rajzfilmek; 19,25 Magánbeszél­getés — amerikai film (főszereplő : Gene Hackman); 21,00 Híradó; 22,00 Az Alkotmány; 22,30 Helló, barátok; 23,20 Josoi Sava műsora; 0,00 Tévé­top; 0,50 Híradó. II. műsor; 16,00 Rajzfilmek; 16,20 Főiskola előtt; 17,00 Munkahelyi ro­mánc — szovjet film; 19,25 Híradó; 19,35 A zene ma; 20,05 Sportvilág; 20,35 Dzsessz; 21,00 Irodalmi stúdió ; 22,00 Műholdról; 0,00 Híradó. A televízió holnapi műsora : I. műsor: 9,50 Reggeli; 10,00 Hír­adó; 10,10 Főiskola előtt; 11,15 Ma­gánbeszélgetés ; 12,55 A zene örömei; 13,25 Lencsevégen a társadalom; 14,25 Labdarúgás: helyszíni közvetítések az Európai Kupákról; 16,20 Híradó; 16,30 Tévéiskola; 17,05 Nemzeti ki­sebbségek; 17,35 Agro-turisztikai mo­dell; 18,00 Reflektor; 18,25 Folklór­műsor; 18,40 A német egység; 19,00 Rajzfilmek; 19,25 Ifjúsági műsor; 20,15 A Guldenburg család öröksége (II. rész); 21,00 Híradó; 22,00 A világmin­denség felfedezése; 22,50 Info-Pop- Rock; 23,10 A hét meghívottja; 23,50 Pro musaca; 0,45 Híradó; II. műsor: 16,00 Rajzfilmek; 16,20 Főiskola előtt; 17,00­­Tévészínház: Éj­­szakai fáklyaláng — Barrie Starts darabja; 18,35 Graham Bell; 19,00 Híradó; 19,10 Mozivászon; 20,00 A nonkonformisták fóruma; 20,15 Autó­­moto; 20,40 A televízió filmtékájából; 21.00 Spanyol tájak; 21.30 A narapszi­­chológia (1. rész); 22.00 Műholdról; 0:00 Híradó. rádió****** A marosvásárhelyi rádióstúdió magyar nyelvű műsora: Kedden 10—12 óráig (műsorszer­kesztő Gyarmati Dénes); Hírek, tudó­sítások; Földművelők fóruma: Rakás­ban már a cukornakvaló (Backama­­darasi riport); Mérlegen az idei ter­més Barátoson; Szentgerlicén érik a jó borszőlő; Hogy jusson vers min­denkinek; Élő történelem; Sajtólapoz­gató. 16—18 óra között (Szerkesztő Vári Marianna); Hírek, tudósítások; Ven­dégkönyv; Idősebbek hullámhosszán; Nosztalgiazene. Szerdán 10—12 óráig (szerkesztő Borbély Melinda és Tóth Béla). Szer­da délelőtti mozaik: Érdekességek innen-onnan, Hasznos tudnivalók a háziasszonyoknak, Élő történelem, Népdalok; Kézrekerült a lótolvaj — rendőrségi híradó; Miért nincs ciga­retta ? ; A kézdivásárhelyi MADISZ gondjai; Nosztalgiazene. 16—18 óra között (műsorvezető-szer­kesztő Jászberényi Emese): Hírek, tu­dósítások; A magnósok 10 perce; Ki­látó: Ekszkluzív interjú Markó Béla szenátorral; Meghalt Alberto Mora­via — Oláh Tibor megemlékezése ; Bemutatjuk Gerold László jugoszlávi­ai magyar írót; Színház az egész vi­lág; A múlt héten az „íróké“ volt Szárheg­y. mozi Sepsiszentgyörgy — Művész: EZ TETSZIK A „TIGRISEKNEK“ (színes lengyel film, 10, 16, 18, 20 ó­­rától); Sepsiszentgyörgy — Lux: TÁVOLSÁGI KAMION (színes o­­lasz film 9,30, 15,30, 17,30, 19,30 órá­tól); Kézdi­vásárhely: ÁGYŐ, NELA DRAG­A (színes ro­mán film, 10, 16, 18, 20 óától); Kovászna: AZ ÜT (színes román film, 10. 17. 19 órától).

Next