Háromszék, 1990. november (2. évfolyam, 241-262. szám)

1990-11-01 / 241. szám

HÁROMSZÉK Sepsiszentqyörqy 1990. november 1., CSÜTÖRTÖK 241. SZÁM ÄRA 1 LEJ társadalmi-politikai napilap r ■' >V MÁTÓL SZABADARAZAS, AVAGY - SZORÍTSUNK FGYET A NADRÁGSZÍJON Megint magyar [ mumus? A Nemzeti Mcgmentési Front me­gyei szervezete a C'uvíntul Nou tegna­pi számában közölt közleménye szerint újra meg alcarja menteni tőlünk, ma. nyároktól, illetve a más etnikumhoz tartozóktól a román népet. Nem csa­lás. nem ámítás, tessék elolvasni az október 27-én „a román nép történelmi fővárosában. Gyulafehérváron“ meatar- tott Icoordinációs front-tanács nyilat. leozatát, amelyet Bihar. Brassó, IColozs, Kovászna. Hargita. Hunyod. Szebcn. Szatmár és Fehér megye ott értekező képviselői dolgoztak ki. Ennek 5. pont­jában újra felbukkan a magyar mumus. A tanácskozó urak ugyanis sajnálattal állapítják meg újfent és csodálkozásuk­nak adnak kifejezést, hogy az erdélyi megyékben a maqţ/ar kisebbség szél­sőséges elemei a román népelem meg. féiemlitésének gyakorlatát ösztönzik, sértegetik és fenyegetik azt. erkölcsi és fizikai agressziónak teszik Iá. nemzeti felségjeleiket mcqgyalázzák, mindezt azzal a céllal, hogy a románok kitaka­rításával etnikai enklávékat hozzanak létre. Nőfene. ez bizony nem volna szén dolog, ha így lenne! Megtörténhet, hogy a többi közlemény-fogalmazó és román­mentő megyéből nincsenek pontos in­formációim, ezért csak Kovászna me­gyei ügyekre reflektálok. A románok „kiűzése“ már annyiszor megcáfolt vád. annyira lerágott csont, hogy nem érdemes foglalkozni se véle. Abszolút számokban kifejezve és százalékban is megfogalmazva kormányszinten is isme. rík a valós helyzetet. A megyei veze­tésben a románság számaránya na­gyobb. mint amelyet akár az utóbbi é- vek betelepedései is indokolttá tenné­nek. Éppen a Front képviselői ne tud­nák. hogy a közel háromnegyedében magyar lakosságú Kovásznán azért nem lehet a polgármesteri hivatal személy­zeti leerctét kialakítani, mert csak ro­man nemzetiségű polgármesterrel az é- len tudják elképzelni ezt? A Front or. szagos győzelmére hivatkozva, olyan helységben, ahol a válra. a liberálisok, a varasztpárt kapott ugyan némi sza. vázatokat, de a Front jóformán semmit ? Vagy azokat az „elűzött“ tanárokat vár­nák vissza, mondjuk. Narpjborosnv óra, akik színmaqyar — illetve magyar ci­gány — községben egy szót sem tudtak ezek nyelvén és önként távoztak olyan, valószínű, szülőföldjükhöz is közel lé­vő iskolákhoz, ahol a szakmai önmeg. valósulásuk is inkább biztosított? Kor­mány- és miniszteri szintű kivizsgálá­sok voltak már erre a témára. Meddig tudunk mcq clrágódni ezen a koncon? S közben megfeledkezve arról, hogy eb­ben a megyében szelíd templomqyújto. qatók szorgoskodnak (Zabola), köbmé­ternyi kőzáporral vernek szét műem­léképületet (Záqon). szobrot gyaláznak meg (Körösi Csorna Sándor) és így to­vább? Az sem zavar senkit, hogy eb­ben o mcqyébcn van Szárazajta? Az itteni lakosság, hagyományos er­kölcsi értékítélete jóvoltából szinte fi­zikai fájdalmat, is érez. ha becsapják és szemérmetlenül hazudnak. Nem kellene ezekben az ősi történelmi fővárosokban arra összpontosítani a figyelmet, hogy valahogyan immár valamit dolgozni is lehessen ebben az ebek harmincalja felé taszigált országban? Együtt és bé­kességben. ahogy erre a történelem so­rán annyi a példa. És a kortársi világ­ban is. Alert nemcsak együtt dolgozni, együtt ünnepelni is tudtunk — tudunk —. ahogyan erre a közelmúltból is a. kad éppen Záqonból vagy Kovászná- rúl jó példa. De nem, ehelyett — és most tessék figyelni! —, a közleményfogalmazók javasolják Románia Parlamentjének, hogy az új Alkotmányba foglalják be­le az etnikai alapokon szervezett poli ti kai pártok betiltását, lévén, hogy ezek destabilizáló tényezők, hogy fenntarta­nak és erősítenek egyes konfliktusos helyzeteket. így festene majd a román demokrá­SYLVESTER LAJOS j (folytatása a 2. oldalon) 1990. november elseje. Nagyon meg­jegyezzük és megérezzük ezt a napot az elkövetkezőkben. Mától, úgymond, bátor léptekkel indulunk a piacgazda­ság fellé. Hogy milyen utat járunk be, hogy hányszor kell megpihennünk, netán le is ülnünk az árok szélére, az a jövő titka. Egyelőre nézzük a rövid­távú futamot. A rajtról DAMIAN IOAN főinspektor, a Kereskedelmi és Turisztikai Megyei Expanziós Köz­pont illetékese tájékoztat. Első kérdé­sünk: Vezessen be, kérem, az 1990. október 18-1 1109-es számú kormány­határozat rejtelmeibe... — A piacgazdaság előfeltételeként, a jelenlegi árrendszer anomáliáinak felszámolásáért, valamint az összes gazdasági egységek, a termelők érde­keltségének fokozásáért, a 15-ös szá­mú Törvény előírásainak figyelembe­Még telefonon is nehéz kapcsolatot teremteni Bagoly Tibor úrral, a Me­zőgazdasági Igazgatóság vezérigazga­tójával — minduntalan foglaltat je­lez a készülék. Aztán, ha sikerült, a kért és készséggel felajánlott interjú időpontját még nehezebb egyeztetni. Legalábbis a délelőtti órákban lehe­tetlen. Így hát, délután ülünk be a hetvennégyes szobába, előzetes elkép­zeléseim szerint egyfajta helyzetjelen­tés-beszélgetésre. De jöhettem bármi­lyen, előzőleg átgondolt kérdésekkel, ha mezőgazdaságról van szó ma, csali a legégetőbb gondra terelődik a beszélgetés. * — Pillanatnyilag a helyzetet úgy tudnám jellemezni, hogy törvényhi­ányban szenvedünk. De azt is el kell mondanom, hogy' jó hír is van, mert itt van a tervezet 5. változata, ami a A POLGÁRMESTER BEMUTATKOZIK „Alig tudok hinni — Beszélgetés BOKOR ZOLTÁN úrral, — Sok bírálat éri a Lakásgazdálko­dási Vállalatot és közvetve önöket is. — Megvannak a hibáik, az biztos, és ezek nemhogy felszámolódtak vol­na, még jobban elmélyültek. Az álta­lános munkafegyelem lazulása őket is érintette. Sajnos, egyes dolgok való­ban túlhaladják őket. Csak . példakép­vételével bocsátotta ki a kormány az 1109-es határozatot. Mától, e határozat értelmében, sza­badon alakulnak az árak a * fogyasztá­si javak és a szolgáltatások bizonyos területein, ami a -melók és a fo­gyasztók, haszonélve..ók közti alkudo­zást — megegyezést jelenti. Például a határozat 6-os számú mellékletében szerepel a burgonya (korai és nyári), a friss zöldség és gyümölcs, hazai hűsítők és szörpök, édesipari termékek, ásványvíz ... Vagy a textilipari termékeknél a készruha, a kötöttáru, a lábbeli, zok­ni és harisnya. (Kivételt képez a ren­delésre készített termékcsoport). Bizonyos szolgáltatásoknál szintén TORMA SÁNDOR tulajdonjogok rendezésében bizonyos dolgokat meg akar oldani. — Tehát megjelent az ötödik válto­zat is. — Igen, és minden valószínűség szerint ez az, ami a parlament aszta­lára kerül, ami lehetőséget ad az op­timális földhasználatra, és ugyanak­kor az ágazatban dolgozók érdekeltié-/ gét is megteremti.. — Mielőtt belevágnánk a tervezet „tanulmányozásába“, hadd kérdezzem meg: mikorra várható megvitatása ? — Egyelőre a parlament mezőgaz­dasági szakbizottsága dolgozik rajta, de rövid idő alatt — szó van arról, hogy október 31-ére — a parlament plénuma elé kerül megvitatásra és jóváhagyásra. — A jóváhagyási vitákat is beleszá­FERENCZ CSABA (2.) a javulásban Kézdivásárhely polgármesterével — pen említem meg a város tisztaságát. Mocskosak az utcák, nem ürítik rend­szeresen a kukákat. Ez mind igaz, de ahhoz, hogy a Lakásgazdálkodási Vál­lalat elhordhassa a kukákat, szüksége lenne sürgősen hat akkumulátorra, 15 —20 gumiabroncsra és cserealkatré­szekre, de ezek mind-mind hiánycik­A MISZSZ kongresszusára varva Október 27—28-án városunkban a MISZSZ országos választmánya talál­kozott és tanácskozott. A találkozó­nak fő célja a temesvári MISZSZ- kongresszus előkészítése volt, melyre november 9—11-én kerül sor. A romániai magyar ifjúsági szerve­zetek ott fognak vitázni két hét múl­va. Arról, hogy ha már széllel szem­ben nem érdemes, akkor merre lehet vagy kell. Vagy arról, hogyan tud­nánk magunkat szétkürtölni a világ­ba. De arról is, honnan fogjuk előte­remteni azt a pénzt, ami a MISZSZ működéséhez szükséges. Szó lesz továbbá arról is, hogy ha már szórványvidéken egyes kulturá­lis szervezetek nem nézik jó szem­mel a székelyföldi együttesek vendég- szereplését, akkor minél többet tud­junk odaküldeni. Szorosabbra kell fogni kapcsolatun­kat az egyházzal is, ebből majd kü­lön bizottságban beszélnek a küldöt­tek. Egyszóval — az ország magyar közéletében eléggé fontos változások, előrelépések várhatók a MISZSZ- kongresszus után. Ami a sepsiszentgyörgyi MADISZ-t illeti, arra kérjük tagságunkat, hogy november 8-ig ötleteiket, javaslatai­kat telefonon, szóban vagy írásban közöljék, hogy azokat összesítve Te­mesvárra vihessük. kék. Két kocsijuk üzemképes, ha­bár 4—5 sem lenne elég ahhoz, hogy rendszeresen elhordják a szemetet. — A vízzel is gondok vannak... — Ez a másik probléma. A meglé­vő vezetékek nem felelnek meg a megnövekedett vízfogyasztásnak. Az 54 fúrott kútból 15 nem üzemképes. A legtöbb kút a HEBE 65-ös vízszi­vattyú-hiány miatt nem működik. Ebből is kellene legalább tíz darab, hogy biztosítani tudjuk a szükséges vizet. A vízellátás javítása érdekében számtalan beadványt, kérést küld­tünk a megye új vezetőségéhez, kérve a segítségüket. A fűtési idény előké­szítése sem történt meg idejében, csak miután beadták a meleget, de­rült ki egy csomó hiányosság. — Még milyen problémákkal kere­sik fel a város lakói a Polgármesteri Hivatalt ? — A legnagyobb gond a lakáshiány. 1990-ben csupán 63 új lakrészt ad- 'tunk és adunk át. Ezeket a lakásokat igyekeztünk úgy elosztani, hogy az é- vekig elhanyagolt kisvállalatok dol­gozóinak is jusson. Jelenleg több mint ezer lakáskérésünk van... Jövő esz­tendőre 120 lakrész építését ütemez­ték be. A Megyei Lakásgazdálkodási Vállalat eladásra szánja valamennyit. Mi egy beadványban arra kértük ő- ket, hogy csak a felét adják el, a má­sik felét utalják ki. — Még ebban az esztendőben is é- pült olyan tömbház, amelyikbe nem vezették be sem a gázt, sem a köz­ponti fűtést. — Négy ilyen villa-típusú tömbhá­zunk van. Ezeket eleve így tervezték. A jelenlegi hőközpont már most is túlterhelt. Végre, magánházakba is bevezetik a gázt, és mi azonnal kér­Lejcgyezte : lOCHOM ISTVÁN (folytatása a 3. oldalon) Hagyományait őrző, szép város ez a ml kral vés városunk, Kezdi vásár­hely — Nem ártana, ha a gondjait is a múltjához méltó módon tudnánk megoldani. (ALBERT LEVENTE felvétele) (folytatása a 2. oldalon) Gondjaink a mezőgazdaságban — Beszélgetés BAGOLY TIBOR vezérigazgatóval — (folytatása a 2. oldalon) S. RÄDULY JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék