Háromszék, 1990. november (2. évfolyam, 241-262. szám)

1990-11-01 / 241. szám

HÁROMSZÉK társadalmi-politikai napilap Sepsiszentgyörgy 1990. november 1., CSÜTÖRTÖK 241. SZÁM ARA 1 LEJ Megint magyar­­ mumus? A Nemzeti Megmentési Front me­gyei szervezete a C­uvíntul Nou tegna­pi számában közölt közleménye szerint újra meg ak­arja menteni tőlünk, ma­­nyaroktól, illetve a más etnikumhoz tartozóktól a román népet. Nem csa­lás, nem ámítás, tessék elolvasni az október 27-én „a román nép történelmi fővárosában, Gyulafehérváron“ megtar­­tott k­oordinációs front­tanács nyilat­­k­ozatát, amelyet Bihar, Brassó, S­olozs, Kovászna, Hargita, Hunyad, Szeben, Szatmár és Fehér megye ott értekező képviselői dolgoztak ki. Ennek 5. pont­jában újra felbukkan a magyar mumus. A tanácskozó urak ugyanis sajnálattal állapítják meg újfent és csodálkozásuk­nak adnak kifejezést, hogy az erdélyi megyékben a magy­ar kisebbség szél­sőséges elemei a román népelem meg­­félemlítésének gyakorlatát ösztönzik, sértegetik és fenyegetik azt, erkölcsi és fizikai agressziónak teszik rá, nemzeti felségjeleiket meggyalázzák, mindezt azzal a céllal, hogy a románok kitaka­rításával etnikai enklávékat hozzanak létre. Nőfene, ez bizony nem volna szép dolog, ha így lenne! Megtörténhet, hogy a többi közlemény-fogalmazó és román­mentő megyéből nincsenek pontos in­formációim, ezért csak Kovászna me­gyei ügyekre reflektálok. A románok „kiűzése“ már annyiszor megcáfolt vád, annyira lerágott csont, hogy nem érdemes foglalkozni se vele. Abszolút számokban kifejezve és százalékban is megfogalmazva kormányszinten is isme­­rik a valós helyzetet. A megyei veze­tésben a románság számaránya na­gyobb, mint amelyet akár az utóbbi é­­vek betelepedései is indokolttá tenné­nek. Éppen a Front képviselői ne tud­nák, hogy a közel háromnegyedében magyar lakosságú Kovásznán azért nem lehet a polgármesteri hivatal személy­zeti k­eretét kialakítani, mert csak ro­mán nemzetiségű polgármesterrel az é­­len tudják elképzelni ezt? A Front or­­szágos győzelmére hivatkozva, olyan helységben, ahol a várla, a liberálisok, a varasztpárt kapott ugyan némi sza­­vazatokat, de a Front jóformán semmit ? Vagy azokat az „elűzött“ tanárokat vár­nák vissza, mondjuk, Narojborosny óra, akik színmagyar — illetve magyar ci­gány — községben egy szót sem tudtak ezek nyelvén és önként távoztak olyan, valószínű, szülőföldjükhöz is közel lé­vő iskolákhoz, ahol a szakmai önmeg­­valósulásuk is inkább biztosított? Kor­mány- és miniszteri szintű kivizsgálá­sok voltak már erre a témára. Meddig tudunk még elrágódni ezen a koncon? S közben megfeledkezve arról, hogy eb­ben a megyében szelíd templomgyújto­­gatók szorgoskodnak (Zabola), köbmé­ternyi kőzáporral vernek szét műem­léképületet (Zágon), szobrot gyaláznak meg (Körösi Csom­a Sándor) és így to­vább? Az sem zavar senkit, hogy eb­ben a megyében van Szárazajta? Az itteni lakosság, hagyományos er­kölcsi értékítélete jóvoltából szinte fi­zikai fájdalmat, is érez, ha becsapják és szemérmetlenül hazudnak. Nem kellene ezekben az ősi történelmi fővárosokban arra összpontosítani a figyelmet, hogy valahogyan immár valamit dolgozni is lehessen ebben az ebek harmincalja felé taszigált országban? Együtt és bé­kességben, ahogy erre a történelem so­rán annyi a példa. És a kortársi világ­ban is. Alert nemcsak együtt dolgozni, együtt ünnepelni is tudtunk — tudunk —, ahogyan erre a közelmúltból is a­­kad éppen Zágonból vagy Kovászná­­ról jó példa. De nem, ehelyett — és most tessék figyelni! —, a közleményfogalmazók javasolják Románia Parlamentjének, hogy az új Alkotmányba foglalják be­le az etnikai alapokon szervezett poli­ti­kai pártok betiltását, lévén, hogy ezek destabilizáló tényezők, hogy fenntarta­nak és erősítenek egyes konfliktusos helyzeteket, így festene majd a román demokra- SYLVESTER LAJOS ! (folytatása a 2. oldalon) MÁTÓL SZABADÁRAZÁS, AVAGY­­ SZORÍTSUNK EGYET A NADRÁGSZÍJON 1990. november elseje. Nagyon meg­jegyezzük és megérezzük ezt a napot az elkövetkezőkben. Mától, úgymond, bátor léptekkel indulunk a piacgazda­ság fellé. Hogy milyen utat járunk be, hogy hányszor kell megpihennünk, netán le is ülnünk az árok szélére, az a jövő titka. Egyelőre nézzük a rövid­távú futamot. A rajtról DAMIAN IOAN főinspektor, a Kereskedelmi és Turisztikai Megyei Expanziós Köz­pont illetékese tájékoztat. Első kérdé­sünk: Vezessen be, kérem, az 1990. október 18-i 1109-es számú kormány­határozat rejtelmeibe... — A piacgazdaság előfeltételeként, a jelenlegi árrendszer anomáliáinak felszámolásáért, valamint az összes gazdasági egységek, a termelők érde­keltségének fokozásáért, a 15-ös szá­mú törvény előírásainak figyelembe­vételével bocsátotta ki a kormány az 1109-es határozatot. Mától, e határozat értelmében, sza­badon alakulnak az árak a­­ fogyasztá­si javak és a szolgáltatások bizonyos területein, ami a­­melók és a fo­gyasztók, haszonélvezzók közti alkudo­zást , megegyezést jelenti. Például a határozat 6-os számú mellékletében szerepel a burgonya (korai és nyári), a friss zöldség és gyümölcs, hazai hűsítők és szörpök, édesipari termékek, ásványvíz ... Vagy a textilipari termékeknél a készruha, a kötöttáru, a lábbeli, zok­ni és harisnya. (Kivételt képez a ren­delésre készített termékcsoport). Bizonyos szolgáltatásoknál szintén TORMA SÁNDOR (folytatása a 2. oldalon) Gondjaink a mezőgazdaságban — Beszélgetés BAGOLY TIBOR vezérigazgatóval — Még telefonon is nehéz kapcsolatot teremteni Bagoly Tibor úrral, a Me­zőgazdasági Igazgatóság vezérigazga­tójával — minduntalan foglaltat je­lez a készülék. Aztán, ha sikerült, a kért és készséggel felajánlott interjú időpontját még nehezebb egyeztetni. Legalábbis a délelőtti órákban lehe­tetlen. Így hát, délután ülünk be a hetvennégyes szobába, előzetes elkép­zeléseim szerint egyfajta helyzetjelen­tés-beszélgetésre. De jöhettem bármi­lyen, előzőleg átgondolt kérdésekkel, ha mezőgazdaságról van szó ma, csak­ a legégetőbb gondra terelődik a beszélgetés. * — Pillanatnyilag a helyzetet úgy tudnám jellemezni, hogy törvényhi­ányban szenvedünk. De azt is el kell mondanom, hogy­ jó hír is van, mert itt van a tervezet 5. változata, ami a tulajdonjogok rendezésében bizonyos dolgokat meg akar oldani. — Tehát megjelent az ötödik válto­zat is. — Igen, és minden valószínűség szerint ez az, ami a parlament aszta­lára kerül, ami lehetőséget ad az op­timális földhasználatra, és ugyanak­kor az ágazatban dolgozók érdekeltsé-­ gét is megteremti.. — Mielőtt belevágnánk a tervezet „tanulmányozásába“, hadd kérdezzem meg: mikorra várható megvitatása ? — Egyelőre a parlament mezőgaz­dasági szakbizottsága dolgozik rajta, de rövid idő alatt — szó van arról, hogy október 31-ére — a parlament plénuma elé kerül megvitatásra és jóváhagyásra. — A jóváhagyási vitákat is beteszá- FERENCZ CSABA (folytatása a 2. oldalon) A POLGÁRMESTER BEMUTATKOZIK „Alig tudok hinni — Beszélgetés BOKOR ZOLTÁN úrral. — Sok bírálat éri a Lakásgazdálko­dási Vállalatot és közvetve önöket is. — Megvannak a hibáik, az biztos, és ezek nemhogy felszámolódtak vol­na, még jobban elmélyültek. Az álta­lános munkafegyelem lazulása őket is érintette. Sajnos, egyes dolgok való­ban túlhaladják őket. Csak . példakép­ (2.) a javulásban Kézdivásárhely polgármesterével é­ pen említem meg a város tisztaságát. Mocskosak az utcák, nem ürítik rend­szeresen a kukákat. Ez mind igaz, de ahhoz, hogy a Lakásgazdálkodási Vál­lalat elhordhassa a kukákat, szüksége lenne sürgősen hat akkumulátorra, 15 —20 gumiabroncsra és cserealkatré­szekre, de ezek mind-mind hiánycik­kek. Két kocsijuk üzemképes, ha­bár 4—5 sem lenne elég ahhoz, hogy rendszeresen elhordják a szemetet. — A vízzel is gondok vannak... — Ez a másik probléma. A meglé­vő vezetékek nem felelnek meg a megnövekedett vízfogyasztásnak. Az 54 fúrott kútból 15 nem üzemképes. A legtöbb kút a HEBE 65-ös vízszi­vattyú-hiány miatt nem működik. Ebből is kellene legalább tíz darab, hogy biztosítani tudjuk a szükséges vizet. A vízellátás javítása érdekében számtalan beadványt, kérést küld­tünk a megye új vezetőségéhez, kérve a segítségüket. A fűtési idény előké­szítése sem történt meg idejében, csak miután beadták a meleget, de­rült ki egy csomó hiányosság. — Még milyen problémákkal kere­sik fel a város lakói a Polgármesteri Hivatalt ? — A legnagyobb gond a lakáshiány. 1990-ben csupán 63 új lakrészt ad­­­tunk és adunk át. Ezeket a lakásokat igyekeztünk úgy elosztani, hogy az é­­vekig elhanyagolt kisvállalatok dol­gozóinak is jusson. Jelenleg több mint ezer lakáskérésünk van... Jövő esz­tendőre 120 lakrész építését ütemez­ték be. A Megyei Lakásgazdálkodási Vállalat eladásra szánja valamennyit. Mi egy beadványban arra kértük ő­­ket, hogy csak a felét adják el, a má­sik felét utalják ki. — Még ebben az esztendőben is é­­pült olyan tömbház, amelyikbe nem vezették be sem a gázt, sem a köz­ponti fűtést. — Négy ilyen villa-típusú tömbhá­zunk van. Ezeket eleve így tervezték. A jelenlegi hőközpont már most is túlterhelt. Végre, magánházakba is bevezetik a gázt, és mi azonnal kér­ Lejegyezte : BOCHOM ISTVÁN (folytatása a 3. oldalon) Hagyományait őrző, szép város ez a mi kral­vés városunk, Kezdi­vásár­hely — Nem ártana, ha a gondjait is a múltjához méltó módon tudnánk megoldani. (ALBERT LEVENTE felvétele) r ■' ο V A MISZSZ kongresszusára várva október 27—28-án városunkban a MISZSZ országos választmánya talál­kozott és tanácskozott. A találkozó­nak fő célja a temesvári MISZSZ- kongresszus előkészítése volt, melyre november 9—11-én kerül sor. A romániai magyar ifjúsági szerve­zetek ott fognak vitázni két hét múl­va. Arról, hogy ha már széllel szem­ben nem érdemes, akkor merre lehet vagy kell. Vagy arról, hogyan tud­nánk magunkat szétkürtölni a világ­ba. De arról is, honnan fogjuk előte­remteni azt a pénzt, ami a MISZSZ működéséhez szükséges. Szó lesz továbbá arról is, hogy ha már szórványvidéken egyes kulturá­lis szervezetek nem nézik jó szem­mel a székelyföldi együttesek vendég­­szereplését, akkor minél többet tud­junk odaküldeni. Szorosabbra kell fogni kapcsolatun­kat az egyházzal is, ebből majd kü­lön bizottságban beszélnek a küldöt­tek. Egyszóval — az ország magyar közéletében eléggé fontos változások, előrelépések várhatók a MISZSZ- kongresszus után. Ami a sepsiszentgyörgyi MADISZ-t illeti, arra kérjük tagságunkat, hogy november 8-ig ötleteiket, javaslatai­kat telefonon, szóban vagy írásban közöljék, hogy azokat összesítve Te­mesvárra vihessük. S. RÁDULY JÁNOS

Next