Háromszék, 1990. november (2. évfolyam, 241-262. szám)
1990-11-01 / 241. szám
MÁTÓL SZABADÁRAZÁS... (folytatás az első oldalról) szabadárazás lép érvénybe mától: a vasúti — közúti — folyami személyszállítás, posta — telefon — rádió — tévé, karbantartó szolgáltatások, ruhanemű, lábbeli, ágyhuzat tisztítása és javítása, a szülők pénzbeni hozzájárulása a bölcsődékben és óvodákban, a fodrászatok szolgáltatásai, a szállodai szobák bérelése, a filmszínházak, színházak, múzeumok árjegyzéke ... — Kérem, szemléltessük az áralakulást egy példával ! — A szabad árak alakulásának három lépcsője van: az előállító-termelő, a nagybani kereskedelmi társaságok, a kiskereskedelmi társaságok. Például, vegyünk egy bútorgarnitúrát. Az már ismeretes, hogy a fenyőfa, mint nyersanyag, ára 461 lej/köbméterről, november elsejével 1 445 lej/köbméterre alakul. Ehhez hozzáteendő az egyéb anyagok ára, a termelő költségei, az energia, fűtőanyag területén, a bérezési költségek, beleszámítva a szabadárazást kiegyensúlyozó bérkiegészítési és a munkanélküli segély alapjait. Ezen összetevőkből alakul ki a termék ára, amikor kilép a gyárkapun. A második lépcsőn, a nagybani kereskedelmi társaságokhoz érve, a késztermék (a bútor, esetünkben) árára rátesz a forgalmazó társaság annyi százalékot, amely fedezi a nagybani forgalmazásköltségeit, a szállítást, energiát, raktározást, a választékalapozást, bérezési és munkanélküli — segély — pénzügyi alapokat, valamint a bérkiegészítési költségeket. A harmadik lépcsőn a termék, az áru (még mindig a bútornál maradjunk) eljut a vásárlóhoz, az üzletbe, a kiskereskedelmi társaságokhoz. Itt ugyanaz a folyamat játszódik le, ebben a fázisban a nagybani és kiskereskedelmi társaságok között folyik az alku, az ár megállapítása, melybe ez utóbbi beleszámítja a saját kiadásait is. És ekkor, ezen az áron vásárol a vevő. Mindhárom lépcsőn a társaság úgy számítja az árakat, hogy bizonyos profittal maradjon ... Tehát, az említett bútor a gyárkapun 3—4-szeres árnövekedéssel lép ki (a számításaim hozzávetőlegesek), erre a nagybani kereskedelmi társaság ráteszi az ő 5—15 százalékos áralakulási részét, a kiskereskedelmi pedig a sajátját, mely 10—12 százalék között mozog. — Nos, ilyen fogyasztási áron juthat az áruhoz a vásárló. És miből fog megélni, melyik zsebbe nyúl ? Gondolt erre a kormány ? — A szabadárazás bevezetésével egyidőben a kormány a lakosság pénzjövedelmeinek kiegészítését is beütemezte a határozatba. A bérek nagyságuk szerint növekednek, a kisebb fizetésűek nagyobb, a nagyobbak kisebb kiegészítést kapnak. A nyugdíjak is ugyanígy kapják a kiegészítést. Lényeges összegre gondolt a kormány, mindenképpen 2—300 lejnél többre... — Mától minden termék ára szabadon alakul, hogy ne használjam azt a féltve kiejthető fogalmat, amitől a kormány is irtózik — szabadon „emelkedik“? — Nem, éspedig, 1990. december 31- ig a jelenlegi fogyasztási árak maradnak: kenyér, sütőipari termékek, liszt, gríz, puliszkaliszt, tésztaféleségek, rizs, vágott hús és fogyasztható szarvasmarha, sertés, juh, szárnyas melléktermékek (kivételt képeznek a specialitások, szebeni szalámi, bélszíntermék stb.), hús-, vegyes konzervek, hal és halkonzervek, állati zsiradékok, növényi zsiradékok (olaj, margarin), tej- és tejipari termékek (kivételt képeznek bizonyos sajtféleségek), tojás, cukor, zöldség- és gyümölcskonzervek, szemesbab, őszi burgonya, valamint orvosságok (emberi használatra), vatta, orvosi szolgáltatások, szappanok, mosószerek, újszülötteknek készült termékek, gyermekek számára készült készruha, kötöttáru, lábbeli, ágyak, plédek, iskolai egyenruhák, tankönyvek és tanfelszerelések, iskolatáskák. Természetesen, ezen termékek előállítási ára a szabadpiaci áralakulást követi, csak a lakosság felé, a fogyasztási kiskereskedelmi ár nem változik 1991. január elsejéig. A különbözetet a kormány állja az államkasszából. — Hogyan állunk az életszínvonalunkat nagyon is befolyásoló háztartási szolgáltatásokkal, bérekkel ? — Ugyancsak az állami kasszából fedezi a kormány a következő lakossági szolgáltatások árkülönbözetét: villanyáram, hőenergia, tűzifa, szén és szénből készült koksz, petróleum, folyékony fűtőanyag kaloriferes hálózathoz, földgáz, aragáz, házbér, folyami szállítás a Delta területén a helyi lakosság részére, városi és helységközi utasszállítás bérletei. Vagyis, ezeknél a szolgáltatásoknál maradnak az érvényben lévő árak. — Mi történik a kávé, a cigaretta, az ital, a személygépkocsi, a ... soroljam még, az ilyen termékek árával ? ! — A kormány fenntartja a jogot a-zon termékek árának megállapítására, amelyek háromnál kevesebb belföldi termelőnél készülnek. Például, televízió (színes), hűtőszekrény, aragáz- kályha, személygépkocsi..., valamint az állam által importált termékek — kávé, cigaretta, italok, kozmetikai cikkek stb. — Ön hogyan látja e határozat fogadtatását ? — A szabadpiac felé csak ilyen lépésekkel lehet haladni. Csakis így zárkózhatunk föl az európai államokhoz. Hogy most kellett ezt a lépést megtenni, vagy később, ez már túllép az én információim határán. A kormány minden bizonnyal alaposan meggondolta. Gondjaink a mezőgazdaságban (folytatás az első oldalról) mítva, meg lehet-e állapítani hozzávetőlegesen, hogy mikor, és főleg hogyan kezdik alkalmazni az új földtörvényt ? — A végrehajtáshoz utólagos, tehát jóváhagyás utáni kormányhatározat szükséges, amely a hivatalos közlönyben leközölt időponttól számítva 15 napra kell hogy megjelenjen. Ez benne van a tervezetben. A Mezőgazdasági Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzat alapján aztán, minden egyes termelőszövetkezetben a polgármesteri hivatal által vezetett községi bizottságok végrehajtják a tulajdonjog viszszaadását. Hogy ezeket a bizottságokat kinevezik-e, vagy választják, erről nem esik szó, valószínű, az utólagos szabályzatok fogják ezt tartalmazni. De visszatérve magára a tervezetre, ahogy áttanulmányoztuk, és értelmeztük, legfőbb erénye a tulajdonjog tisztázása, tehát a magán- és az állami tulajdon pontos meghatározása. Nem írja elő a termelőszövetkezetek vagy az állami gazdaságok felszámolását, de nem is zárja ki. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ki fognak alakulni egyfajta szövetkezetek, amelyek nem azonosak a régiekkel, tulajdonképpen még nevük sincsen. Ez nem bérmunkások szövetkezete lesz, hanem földtulajdonosok szövetsége, ami abban áll, hogy a visszaadott földekkel a gazdák szabadon rendelkezhetnek. A szövetségek szabadelvűség alapján jönnek létre, nem erőszak vagy kényszer eredményei. Természetesen a magántulajdonú területekre vonat-koznak a tulajdonjog egyéb ismérvei is; eladhatók, bérbe adhatók, ajándé- kozhatók, örökölhetők stb. Úgy ére szem, hogy két olyan célt lehet elérni, ami ha megvalósulhat, ismét nyugalom és csend lehet falvainkban: a falusi lakosság és a termelőszövetkezeti tagság azon rétegeit juttatni földhöz, amelyek nem vittek be földet a kollektívbe és jóvá tenni azokat a korábbi sérelmeket, amelyeket elszenvedtek a régi tulajdonosok, és bizonyos kereteken belül visszaállítani jogaikba. — A gazdakörök, az RMGE nyilatkozataiból többször kiderült, hogy ahhoz, hogy az utóbbi cél elérhető legyen, jól vissza kell mennünk az időben. És ez valahogy így is van. — Pillanatnyilag a szándék az, hogy a belépési nyilatkozatokat veszik alapul. Tehát a belépés időpontjában létező viszonyokat állítanák vissza. A kisgazdapárt tulajdonképpen történelmi igazságtételt hirdet, amit nem lehet minden esetben figyelembe venni. A föld visszajuttatása, sajnos, sok bonyodalommal fog járni. — Hogyan látja a nagyüzemi gazdálkodás jövőjét ? — Bármilyen furcsán is hangzik, el kell mondjam, hogy a földtulajdonosok a szó szoros értelmében meg kell tanuljanak gazdálkodni. Ahhoz, hogy versenyképes mezőgazdasági termelést lehessen folytatni, a gyakorlati dolgok mellett kell ismerjék például a piac törvényeit is. Egy dolog aggaszt, éspedig az, hogy ismerve a termelés anyagi bázisát, úgy érzem, erre a privatizálásra nem vagyunk felkészülve. Ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni az új — nevezhetjük földreformnak — körülményeivel, szükségesnek látom szolgáltatási törvények jóváhagyását is. Mert gépek nélkül ma már nincs sehol a világon hatékony termelés, nem beszélve a növényvédelemről vagy a piackutatásról. — Apropó, gépek: lehetséges lesz a „behajtott“ felszerelések valamilyen formában való visszajuttatása ? — Ha belelapoznak a belépési nyilatkozatokba, azokat a gazdasági felszereléseket most hiába keressük. Elavultak, használatuk a jövőre nézve nem indokolt. Valószínűleg nem is léteznek már. Vannak viszont a nagy erőgépek, és ilyen gépellátottság mellett a területek nagyparcellás művelést követelnek meg. Gondolok itt, mondjuk, 10 hektáros birtokokra, hogy ezt a gépparkot az átmeneti időszakban is tudjuk használni. A hosszú lejáratra kiadott földek használata ilyen szempontból nagyon változatos képet mutat. A nadrágszíjparcellától a többhektáros közösbeművelésig minden megtalálható. Mi próbáljuk megértetni az emberekkel a nagyparcellás művelés előnyeit. (folytatjuk) Megint magyar mumus ? (folytatás az első oldalról) da? Miért is ne? Lenne újra gyönyörű egypártrendszerünk, s erre mi és ki lehetne más alkalmasabb, mint a Nemzeti Megmentési Front október 27-én Gyulafehérváron elképzelt pártja. Hát a jóisten mentsen meg bennünket az ilyen „megmentőtől“. S a nemlétező magyar mumustól Gyulafehérváron ijedező „leszenéseket“ is kímélje meg attól a megalázó helyzettől, hogy tgvfolytában a „kormányt“ kelljen riogatniuk és riadóztatniuk s biztatniuk, mint most is, hogy lépjen fel határozottabban a román lakosság megvédése érdekében Hargita, Kovászna és Maros megyében. Én, ha román lennék, ezt kikérném magamnak. Meg tudják védeni ők magukat — ha kell. S akikkel mi tisztességesen együtt élünk és dől- pózunk, tudják, hogy erre nem kerülhet sor. Mindezek után egyszerűen nevetséges, amiként egy következő passzusban Moldávia nemzeti egységét is megvédik. Tipikus példája annak, hogy egy jó ügyet miként lehet lejáratni. Mert nekünk, itteni magyaroknak és más etnikai kisebbségekhez tartozóknak juss, s ugyanakkor a beszarábiai testvéreknek juss? Mindannyiunk jussát csak közösen és egyformán lehet biztosítani. Ebben a munkában viszont ránk bármikor számíthatnak. HÁROMSZÉK mozi f£S9KS3K§3) Sepsiszentgyörgy — Művész : A FEKETE FECSKE (színes kínai film, 10, 16, 18, 20 órától). Sepsiszentgyörgy — Lux : ÚJABB KALANDOK A POSZEIDÓN HAJÓN (színes amerikai film, 9,30, 15,30, 17,30, 19,30 órától). Kézdivásárhely : EGY KÉNYELMETLEN ZSARU (színes olasz film, 10, 16, 18, 20 órától). Kovászna : A REPÜLŐ SÁRKÁNY (színes kínai film, 10, 17, 19 órától) A Szabad Szakszervezetek Szövetsége az építőkkel tart! A Szabad Szakszervezetek Kovászna Szövetsége 1990. október 30-i vezetőségi ülésén megtárgyalta az Építők Társult Szabad Szakszervezete és az Építő-Szerelő Vállalat vezetősége közös tiltakozását a kormány határozattervezetével kapcsolatosan, amely a munka háromhónapi felfüggesztését írta alá. Szövetségünk teljesen egyetért a háromszéki építők és a három szakszervezeti konföderáció tiltakozásával. A tiltakozó akciók megszervezésében, lebonyolításában mellettük haladunk, követeléseikkel, célkitűzéseikkel azonosulunk. Abban az esetben, ha az építők tiltakozására a kormány érdemben választ nem ad, november 3-án, szombaton 10 órakor a prefektus ablakai alatt az építők vonulnak fel. Most csak ők. De ha szükség lesz rá, egész tagságunk ki tudja fejezni a háromszéki dolgozók megingathatatlan szolidaritását. A Szabad Szakszervezetek Kovászna Szövetsége Elnök : BAJCSI TIBOR 2 olló»»». Ioan-George Dănescu ezredes, államtitkár, a Rendőrség főosztályvezetője: „A rendőrség állományára is azok a törvényes normák, jogok és kötelezettségek érvényesek, amelyek Románia fegyveres erői kötelékében is hatályosak. A román rendőröknek védelmezniük kell az emberi méltóságot, támogatniuk, bátorítaniuk és óvniuk kell az alapvető emberi jogokat és szabadságokat. Egyetlen rendőrnek sincs joga elkövetnie, lepleznie vagy eltűrnie kínzást, kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító eljárást. A rendőrnek védelmeznie kell a lakosságot mindennemű törvénytelen megnyilvánulással szemben, harcolnia kell a korrupció ellen, valamint a vele szembeni korrupciós kísérletekkel szemben.“ (Adevărul, 1990. 252 sz.)• Ion Coja : „Hasonlóan az egykori "Săptămîna»-hoz és a "Flacăra»-hoz, jelenleg, a "România Mare», a legélénkebb folyóiratunk, a "Románia Mare» hangsúlyozza azokat a kérdéseket, amelyek jelen pillanatban az országgal szembesülnek: a románellenesség pusztítása, az igazságügy siralmas helyzete, a mindent ellepő zavar és hazugság... A "România Mare» érdemei nagyobbak fogyatékosságainál.“ (Ţara Noastră, 1990. 2. sz.) • Laurentiu Olan: „Szomorú és több, mint felháborító egyre gyakrabban hallani a "jobb volt ceauşescu idején» — mondatot olyan emberek szájából, akik csupán tíz hónappal ezelőtt képesek voltak feláldozni magukat a diktatúra bukásáért. Az Északi Pályaudvaron [Gara de Nord], ahol sok évvel ezelőtt nyugodtan lehetett felhajtani egy sört és a reggeli órákban is falni valamit, most leírhatatlan nyomor uralkodik: fedetlen peronok, egy, a csúcsidőben közlekedő betonkeverő, hatalmas tócsa a tudakozó iroda előtt, bezárt kioszkok, a nyitva tartó bódék másfél kilós csomagolású rizslisztet és vietnami rákpehelyt kínálnak az utasoknak. A pályaudvar környéki másodosztályú szálló ablakaiban a "leánykák» kínálják magukat“. (Tineretul liber, 1990. 255. sz.). • „Evrika — Egy parlamenti pirula. Ha az RMDSZ arra kíváncsi, mi a törvényes alapja annak, hogy Románia Történelmét és Földrajzát románul tanítsák, vajon nem ajánlják fel azt, hogy a román nyelvet magyar nyelven tanítsák?“ (Libertatea, 1990. 253 sz.). • Toader Şteţca, Szaplonca polgármestere: „Én munkavédelmi felügyelő voltam. Kellett az ördögnek a sok baj! De nem tűrhettem azt, hogy ezek az emberek szenvedjenek. Miután letartóztattak, elvittek Nagybányára, ahol egy rakás tiszt várt; az egyik azzal támadt rám, hogy "te szélhámos, befellegzett neked a polgármesteri hivatallal». Egy hétig azzal tömték a fejemet, hogy a franciák fegyvert és kábítószert hoztak Szaploncára“. (Libertatea, 1990. 253. sz.) (DOMOKOS)