Háromszék, 1991. március (3. évfolyam, 322-343. szám)

1991-03-01 / 322. szám

HÁROMSZÉK Sepsiszentgyörqy 1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK 322. SZÄM Ara 3 lej Alkotmány — [ valakiért, vagy valaki ellen? Az emberiség modem történelmében az első jelentős — valóban demokrati­kus — jogi alkotásnak az Amerikai E- gyesült Államok Alkotmányát tart­ják. Joggal. Az „alapító atyák“, tor­kig lévén az európai örökség előítéle­teivel és feudális szellemű koloncai- val, először mondták ki az emberek teljes egyenlőségét és az emberi sze­mélyt megillető szabadságjogokat. Ezzel — függetlenül attól, hogy elveik a gyakorlatban miként is mentek telje­sedésbe, hogy még milyen áldozato­kat kellett hoznia az ameriltai társa­dalomnak saját alaptörvénye érvé­nyesítéséért — egy új kor, egy új gondolkodás alapjait vetették. meg, mely legalább elvben nem köti faji és örökölt kasztjogokhoz az embe­ri személyiség feltörési lehetőségeit, egyenlő sanszokat ad az életküzdelem megkezdéséhez. Egyedeknek és kollek­tivitásoknak egyaránt. 204 esztendő telt el az Államok al­kotmányának elfogadása óta, de úgy tűnik, ez nem volt elégséges ahhoz, hogy az ,.alapító atyák“ szellemisége, jóra való indulata mihozzánk is el­érjen, s belengje a mi friss alkot­mánytervezetünket kidolgozó jogá­szok. honatyák elméjét, fölforrósítsa szívüket. Ez a testület olyan alkot­mánytervezetet hozott tető alá, amely félszájjal mondja ki csupán, hogy minden ember egyenlő, de rögtön hoz­zá is teszi: azért vannak egyenlőbbek is. Tudjuk mi azt, hogy minden tör­vény a jogok és a kötelességek e- gyensúlyára épít. s ez kiváltképpen érvényes az alkotmányra, mely min­den más törvények kútfeje, eredője és foglalata. Hát legalább ebben kel­lene egyenesen és egyértelműen fo­galmazni, kerülve a feltételes módot, a misztifikációt, a jognyújtás köpönye­gébe burleolt jogkorlátozást. Ez utóbbi kitétel elsősorban az or­szág kisebbségi állampolgárainak jog­állására és az etnikai mivoltuk érvé­nyesítésére, kiélésére és megőrzésére vonatkozó szabályozások „elképzelé­sében“ igazolódik és érhető tetten. Idézzünk: „Az állam elismeri és szavatolja minden nemzeti kisebbség önazonosságának megőrzéséhez, fej­lesztéséhez és kinyilvánításához való jogát a gazdasági, politikai, kulturá­lis, felekezeti, jogi és társadalmi élet minden területén. Minden megkülön­böztetés a törvény által tiltott.“ Egyértelmű, nem ? Nyitott, demok­ratikus, európai szellemű, pontos, ka­tegorikus megfogalmazás. Bőven ele­gendő lenne ennyit kimondani az Al­kotmányban. s erre építeni rá az ösz- szes kapcsolódó — nemzetiségi statú­tum, oktatási, közképviseleti, hírköz­lési — törvényeket, amelyek pontosí­tanék. körülírnák, hogy a fönt kinyil­vánított alapelv miféle gyakorlati ga­ranciák egész serege segítségével megy tehesedésbe. Csakhogy. Csakhogy a passzus foly­tatódik imigyen: ,,Á nemzetiségi jogok és érdekek állami védelmének össz­hangban kell maradnia valamennyi román állampolgár egyenlőségének el­vével.“ Ez mi ? — töprenghetünk el jogosan és szorongva: mert vagy e- gyenlöek vagyunk, vagy sem — ez az anyanyelvi kultúránk fejlesztéséhez, kiéléséhez, megőrzéséhez való jogun­kat jelenti mindenek felett — s az egyenlőségben a dolgok rendje szerint benne van az összhang is, akkor bomlik meg, ha ezt a „harmóniát“ hatalmi szóval s patikamérlegen mé­rik ki, a mindenkori pillanatnyi érde­keknek, hangulatoknak megfelelően, mi több, egyének és csoportok szub­jektív döntése, belátása szerint. Ám ez csak a kezdet. Mert továbbá ilyen kitételekkel találkozunk: „A tör­MAGYARI LAJOS (folytatása a 8. oldalon) A Kolcza kert téli díszben — írásunka 6. oldalon. (ALBERT LEVENTE felvétele) Bizottság — szervezésben Szerdán délután a megyeháza gyű­léstermében (ahol a vászontapéta alól átsejlik még a címeres-zászlós „lozin- ka“) a megye polgármestereinek, tit­kárainak és téesz-főmémökeinek je­lenlétében került sor Fodor Ferenc megyefőnök úr „felkészítőjé"-re, a' ne- lyi (földosztó) bizottságok megalakulá­sának és megszervezésének módjáról. A földtörvény alkalmazási szabályzata tartalmazza mindezt (mi is közzétet­tük már), de fontos volt néhány gya­korlati kérdés felvetése és persze a felmerülő kérdések tisztázása. (Hogy ez utóbbi mennyiben sikerült, azt ma­Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója fotópapírra sok­szorosított elegáns meghívót vett ki táskájából. Szövege : Tisztelettel el­várjuk a Dr. Horváth Miklós emlék, kiállítás megnyitójára, amelyet 1991. március 2-án (szombat) 11 órakor tar­tunk ... a földszinti nagyteremben.. A meghívón címerpajzs, grafikai jel­vény. Benne lanţ, múzeumi oszlopfő. és a medicina kigyószimbóluma. — Miféle kiállításról van szó, és miért ez a címerpajzsos megtiszteltetés ? Üj kezdeményezés ? — Nincs szó semmiféle kiugrásról, ilyen kiállításokat mindig kellett volna szervezni. A világ minden valamire­— Szóval Bodola Zoltán felszántatta azt a földet, amelyet én olyan szépen rendbe raktam. Mikor kérdeztem, hogy mit keres ott — folytatta Főcze Gyula —, azt válaszolta, hogy az anyja küld­te. Az anyja akkor nem Is volt az országban, nem tudtam beszélni vele. A telekkönyvben a Felsőrét nem az ő nevükön szerepel, vagy hat tulajdo­nos van oda bejegyezve. Voltam a ki- lyéni termelőszövetkezetnél, ahol azt mondták, hogy várjuk meg a földtör­vényt, s annak alkalmazását. Voltam a municípiumi polgármesteri hivatal­nál is. Ott is csak a vállukat vono- gatták. Hogy a földtörvény alkalma­guk a „meghívottak“ tudnák elmonda­ni a leginkább.) Ami a bizottságok megalakítását il­leti, a megyefőnök pontos és szoros határidőt tűzött ki. Éspedig: legkésőbb vasárnapig minden faluban a titkár és a polgármester, valamint a családok képviselőinek egyszerű többségi (fele plusz egy) jelenlétében, meg kell vá­lasztani azokat, akik, a falu lakóinak számától függően, tagjai lesznek a köz­FERENCZ CSABA való múzeumában van ilyen: a hónap tárgya vagy : új szerzeményeinkből. Kötelező az adományozó nevét meg­őrizni és a tárgy mellett feltüntetni. Dr. Horváth Miklós az utolsó fél évszá­zad legjelentősebb adományozója mú­zeumunk esetében. A híres Diószegi­féle lepkeadomány 1949-es keltezésű. Diószegi múzeumi ember volt, termé­szetes az adományozó gesztus. Dr. Hor­váth esete más kategória. Kívülálló ci­vil. Ezt fontos kiemelni. — Miből állt ez az adomány ? A nem túl nagy jelentőségűekkel kez­SYLVESTER LAJOS zásakor esetleg a tartalékból biztosí­tanak számomra. De nekem nem mindegy, hogy hol. Azt is mondták, hogy egyezzem ki a törvényes örökös­sel. Közben a törvény azt is kimond­ja, hogy azokat a területeket, ame­lyekre építkeztek vagy erre vannak kijelölve, nem osztják ki. Nekem az építkezési engedély itt az iratcsomó- tartóban. 1990. október 17-én állították ki. 4 219 000 lej a devízértéke. Ha be­le nem szántanak az őszön abba a SYLVESTER LAJOS (folytatása a 6. oldalon) n HÍRVILÁG TŰZSZÜNET a perzsa-öbölben George Bush, Amerika elnöke buka­resti idő szerint tegnap reggel hét órakor bejelentette, hogy az amerikai és a szövetséges erők beszüntették a hadműveleteket. Ez feltételezi, hogy az iraki erők nem nyitnak tüzet a koa­líciós erőkre, és nem indítanak Scud rakétákat Izrael és Szaúd-Arábia elten. Iraktól függ, hogy a hadműveletei« felfüggesztése állandó tűzszünetté vá­lik-e. A szövetségesek által megszabott politikai és katonád feltételek a követ­kezőket foglalják magukba: Irak azon­nal szabadon kell hogy bocsássa az összes hadifoglyokat, egyes harmadik (folytatása a 2. oldalon) RMKT - értekezlet A Romániai Magyar Közgazdászok Társaságának sepsiszentgyörgyi fiók- szervezete előadásokkal egybekötött munkatanácskozást tart, amelyen meg­hívottakként részt vesznek az orszá­gos vezetőség és néhány fiókszervezet képviselői. Az előadások a gazdasági élet aktuális kérdéseit taglalják. Min­den érdeklődőt szívesen látnak szom­baton délután 5 órakor az RMDSZ- székház Gábor Áron termében. RMKT SEPSISZENTGYÖRGYI FIÖKSZERVEZETE Tisztelt Olvasónk! A lap terjesztése körül felmerült leküzdhetetlen nehézségek miatt a posta felelős vezetőivel közös e- gyetértésben úgy döntöttünk, hogy 1991. II. negyedévétől újra a postai hálózaton keresztül terjesztjük a Háromszéket a megye minden köz­ségében és falujában, valamint Kovászna és Bárót városokban. Ez azt jelenti, hogy a mai naptól kez­dődően az összes postahivatalok és postai kézbesítők elfogadnak előfi­zetéseket lapunkra, és gondoskod­nak arról, hogy április 1-től kez­dődően pontosan és hiánytalanul kézbesítsék a Háromszéket. A szükséghelyzetben létrehozott Háromszék Lapterjesztő Vállalko­zás lapunkat a továbbiakban Kéz- divásárhely és Scpsiszentgyörgy városokban terjeszti, e helységek­ben az előfizetés tehát a vállalko­zás székhelyén (Sajtó utca 8/A — a nyomda és a szerkesztőség épüle­te), valamint a megbízott lapkihor- dóknál történik. A Lapterjesztő továbbra is a megye egész területén forgalmaz­za az eddig terjesztett más kiadvá­nyokat (Bagoly Üj Sport stb.), és több külföldi lapot és folyóiratot árusít. Felkérjük lapunk minden vidéki barátját, támogatóját és szer­vezőjét, hogy mostantól kezdődő­en a postával együttműködve fejt­sék ki tevékenységüket, melyért ez­úton is visszamenőleg és előre kö­szönetét mondunk. HÁROMSZÉK (folytatása a 2. oldalon) RENDKÍVÜLI KIÁLLÍTÁS A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUMBAN Nyerni magasugrásban (folytatása a 2. oldalon) ■A- riuMZozÁS— «MUA'&A ■ Egy farm születése és bukása (2.) Erdélyi diákok Sopronban Az általánosításnak mindig van hátránya is, A nagy­számú statisztikai átlagot veszi elemzés alá. Ez ad ugyan egy tájékoztató, többé-kevésbé alapul vehető kiindulópon­tot az ítélet alkotásához, de forrása lehet a tévedéseknek is. Miután pedig lezárult egy félév a magyarországi egye­temeken, kívánatos lenne olyan elemzés, amelynek statisz­tikai jellege és értéke van. Ez e Bolyai Társaság feladata, amely az RMDSZ tanügyi bizottságának a főiskolai rész­legével foglalkozik, s hozzátartozik a romániai magyar diákok továbbtanulásánál« adminisztrálása. Várjuk tehát eme elemzés megjelenését. Addig is: úgy hozta a véletlen, hogy magyarországi tartózkodásom idején az ott tanuló erdélyi (székely) diá­koknak alapítványt tevő unokatestvérem (K. J.) társaságá­ban részt vehettem az Alapítvány első, ösztöndíj-kiosztó megbeszélésén. A kuratórium e véletlent egyben arra is felhasználta, hogy meghallgassa véleményemet. PUSKAS ATTILA 'folytatása a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék