Háromszék, 1991. március (3. évfolyam, 322-343. szám)
1991-03-01 / 322. szám
HÁROMSZÉK Sepsiszentgyörgy 1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK 322. SZÁMAra 3 lej A Koleza kert téli díszben — írásunk a 6. oldalon. (ALBERT LEVENTE felvétele) Alkotmány — valakiért, vagy valaki ellen? Az emberiség modern történelmében az első jelentős — valóban demokratikus — jogi alkotásnak az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát tartják. Joggal. Az „alapító atyák“, torkig lévén az európai örökség előítéleteivel és feudális szellemű koloncaival, először mondták ki az emberek teljes egyenlőségét és az emberi személyt megillető szabadságjogokat. Ezzel — függetlenül attól, hogy elveik a gyakorlatban miként is mentek teljesedésbe, hogy még milyen áldozatokat kellett hoznia az amerikai társadalomnak saját alaptörvénye érvényesítéséért — egy új kor, egy új gondolkodás alapjait vetették meg, mely legalább elvben nem köti faji és örökölt kasztjogokhoz az emberi személyiség feltörési lehetőségeit, egyenlő sanszokat ad az életküzdelem megkezdéséhez. Egyedeknek és kollektivitásoknak egyaránt. 204 esztendő telt el az Államok alkotmányának elfogadása óta, de úgy tűnik, ez nem volt elégséges ahhoz, hogy az ,,alapító atyák“ szellemisége, jóra való indulata mihozzánk is elérjen, s belengje a mi friss alkotmánytervezetünket kidolgozó jogászok, honatyák elméjét, fölforrósítsa szívüket. Ez a testület olyan alkotmánytervezetet hozott tető alá, amely félszájjal mondja ki csupán, hogy minden ember egyenlő, de rögtön hozzá is teszi: azért vannak egyenlőbbek is. Tudjuk mi azt, hogy minden törvény a jogok és a kötelességek egyensúlyára épít, s ez kiváltképpen érvényes az alkotmányra, mely minden más törvények kútfeje, eredője és foglalata. Hát legalább ebben kellene egyenesen és egyértelműen fogalmazni, kerülve a feltételes módot, a misztifikációt, a jognyújtás köpönyegébe burkolt jogkorlátozást. Ez utóbbi kitétel elsősorban az ország kisebbségi állampolgárainak jogállására és az etnikai mivoltuk érvényesítésére, kiélésére és megőrzésére vonatkozó szabályozások „elképzelésében“ igazolódik és érhető tetten. Idézzünk: „Az állam elismeri és szavatolja minden nemzeti kisebbség önazonosságának megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát a gazdasági, politikai, kulturális, felekezeti, jogi és társadalmi élet minden területén. Minden megkülönböztetés a törvény által tiltott.“ Egyértelmű, nem ? Nyitott, demokratikus, európai szellemű, pontos, kategorikus megfogalmazás. Bőven elegendő lenne ennyit kimondani az Alkotmányban, s erre építeni rá az öszszes kapcsolódó — nemzetiségi statútum, oktatási, közképviseleti, hírközlési — törvényeket, amelyek pontosítanék, körülírnák, hogy a fönt kinyilvánított alapelv miféle gyakorlati garanciák egész serege segítségével megy tehesedésbe. Csakhogy. Csakhogy a passzus folytatódik imigyen: ,,A nemzetiségi jogok és érdekek állami védelmének összhangban kell maradnia valamennyi román állampolgár egyenlőségének elvével.“ Ez mi ? — töprenghetünk el jogosan és szorongva, mert vagy egyenlőek vagyunk, vagy sem — ez az anyanyelvi kultúránk fejlesztéséhez, kiéléséhez, megőrzéséhez való jogunkat jelenti mindenek felett — s az egyenlőségben a dolgok rendje szerint benne van az összhang is, akkor bomlik meg, ha ezt a „harmóniát“ hatalmi szóval s patikamérlegen mérik ki, a mindenkori pillanatnyi érdekeknek, hangulatoknak megfelelően, mi több, egyének és csoportok szubjektív döntése, belátása szerint. Ám ez csak a kezdet. Mert továbbá ilyen kitételekkel találkozunk: „A tér- MAGYARI LAJOS (folytatása a 8. oldalon) Bizottsági szervezésben Szerdán délután a megyeháza gyűléstermében (ahol a vászontapéta alól átsejlik még a címeres-zászlós „lozinka“) a megye polgármestereinek, titkárainak és téesz-főmérnökeinek jelenlétében került sor Fodor Ferenc megyefőnök úr „felkészítőjé"-re, am helyi (földosztó) bizottságok megalakulásának és megszervezésének módjáról. A földtörvény alkalmazási szabályzata tartalmazza mindezt (mi is közzétettük már), de fontos volt néhány gyakorlati kérdés felvetése és persze a felmerülő kérdések tisztázása. (Hogy ez utóbbi mennyiben sikerült, azt maguk a „meghívottak“ tudnák elmondani a leginkább.) Ami a bizottságok megalakítását illeti, a megyefőnök pontos és szoros határidőt tűzött ki. Éspedig: legkésőbb vasárnapig minden faluban a titkár és a polgármester, valamint a családok képviselőinek egyszerű többségi (fele plusz egy) jelenlétében, meg kell választani azokat, akik, a falu lakóinak számától függően, tagjai lesznek a köz- FERENCZ CSABA (folytatása a 2. oldalon) RENDKÍVÜLI KIÁLLÍTÁS A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUMBAN Nyerni magasugrásban Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója fotópapírra sokszorosított elegáns meghívót vett ki táskájából. Szövege : Tisztelettel elvárjuk a Dr. Horváth Miklós emlék,kiállítás megnyitójára, amelyet 1991. március 2-án (szombat) 11 órakor tartunk ... a földszinti nagyteremben.. A meghívón címerpajzs, grafikai jelvény. Benne lant, múzeumi oszlopfő, és a medicina kigyószimbóluma. — Miféle kiállításról van szó, és miért ez a címerpajzsos megtiszteltetés ? Új kezdeményezés ? — Nincs szó semmiféle kiugrásról, ilyen kiállításokat mindig kellett volna szervezni. A világ minden valamirevaló múzeumában van ilyen: a hónap tárgya vagy új szerzeményeinkből. Kötelező az adományozó nevét megőrizni és a tárgy mellett feltüntetni. Dr. Horváth Miklós az utolsó fél évszázad legjelentősebb adományozója múzeumunk esetében. A híres Diószegiféle lepkeadomány 1949-es keltezésű. Diószegi múzeumi ember volt, természetes az adományozó gesztus. Dr. Horváth esete más kategória. Kívülálló civil. Ezt fontos kiemelni. — Miből állt ez az adomány ? A nem túl nagy jelentőségűekkel köz- SYLVESTER LAJOS (folytatása a 2. oldalon) ■A- huMZozÁS— «MUA'&A■ Egy farm születése és bukása (2.) — Szóval Bodola Zoltán felszántatta azt a földet, amelyet én olyan szépen rendbe raktam. Mikor kérdeztem, hogy mit keres ott — folytatta Főcze Gyula —, azt válaszolta, hogy az anyja küldte. Az anyja akkor nem is volt az országban, nem tudtam beszélni vele. A telekkönyvben a Felsőrét nem az ő nevükön szerepel, vagy hat tulajdonos van oda bejegyezve. Voltam a kilyéni termelőszövetkezetnél, ahol azt mondták, hogy várjuk meg a földtörvényt, s annak alkalmazását. Voltam a municípiumi polgármesteri hivatalnál is. Ott is csak a vállukat vonogatták. Hogy a földtörvény alkalmazásakor esetleg a tartalékból biztosítanak számomra. De nekem nem mindegy, hogy hol. Azt is mondták, hogy egyezzem ki a törvényes örökössel. Közben a törvény azt is kimondja, hogy azokat a területeket, amelyekre építkeztek vagy erre vannak kijelölve, nem osztják ki. Nekem az építkezési engedély itt az iratcsomótartóban. 1990. október 17-én állították ki. 4 219 000 lej a devízértéke. Ha bele nem szántanak az őszön abba a SYLVESTER LAJOS (folytatása a 6. oldalon) Erdélyi diákok Sopronban Az általánosításnak mindig van hátránya is. A nagyszámú statisztikai átlagot veszi elemzés alá. Ez ad ugyan egy tájékoztató, többé-kevésbé alapul vehető kiindulópontot az ítélet alkotásához, de forrása lehet a tévedéseknek is. Miután pedig lezárult egy félév a magyarországi egyetemeken, kívánatos lenne olyan elemzés, amelynek statisztikai jellege és értéke van. Ez a Bolyai Társaság feladata, amely az RMDSZ tanügyi bizottságának a főiskolai részlegével foglalkozik, s hozzátartozik a romániai magyar diákok továbbtanulásánál« adminisztrálása. Várjuk tehát eme elemzés megjelenését. Addig is úgy hozta a véletlen, hogy magyarországi tartózkodásom idején az ott tanuló erdélyi (székely) diákoknak alapítványt tevő unokatestvérem (K. J.) társaságában részt vehettem az Alapítvány első, ösztöndíj-kiosztó megbeszélésén. A kuratórium e véletlent egyben arra is felhasználta, hogy meghallgassa véleményemet. PUSKÁS ATTILAfolytatása a 2. oldalon) n HÍRVILÁG TŰZSZÜNET a perzsa-öbölben George Bush, Amerika elnöke bukaresti idő szerint tegnap reggel hét órakor bejelentette, hogy az amerikai és a szövetséges erők beszüntették a hadműveleteket. Ez feltételezi, hogy az iraki erők nem nyitnak tüzet a koalíciós erőkre, és nem indítanak Scud rakétákat Izrael és Szaúd-Arábia ellen. Iraktól függ, hogy a hadműveleteik felfüggesztése állandó tűzszünetté válik-e. A szövetségesek által megszabott politikai és katonai feltételek a következőket foglalják magukba: Irak azonnal szabadon kell hogy bocsássa az összes hadifoglyokat, egyes harmadik (folytatása a 2. oldalon) RMKT - értekezlet A Romániai Magyar Közgazdászok Társaságának sepsiszentgyörgyi fiókszervezete előadásokkal egybekötött munkatanácskozást tart, amelyen meghívottakként részt vesznek az országos vezetőség és néhány fiókszervezet képviselői. Az előadások a gazdasági élet aktuális kérdéseit taglalják. Minden érdeklődőt szívesen látnak szombaton délután 5 órakor az RMDSZ- székház Gábor Áron termében. RMKT SEPSISZENTGYÖRGYI FIÓKSZERVEZETE Tisztelt Olvasónk! A lap terjesztése körül felmerült leküzdhetetlen nehézségek miatt a posta felelős vezetőivel közös egyetértésben úgy döntöttünk, hogy 1991. II. negyedévétől újra a postai hálózaton keresztül terjesztjük a Háromszéket a megye minden községében és falujában, valamint Kovászna és Barót városokban. Ez azt jelenti, hogy a mai naptól kezdődően az összes postahivatalok és postai kézbesítők elfogadnak előfizetéseket lapunkra, és gondoskodnak arról, hogy április 1-től kezdődően pontosan és hiánytalanul kézbesítsék a Háromszéket. A szükséghelyzetben létrehozott Háromszék Lapterjesztő Vállalkozás lapunkat a továbbiakban Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy városokban terjeszti, e helységekben az előfizetés tehát a vállalkozás székhelyén (Sajtó utca 8/A — a nyomda és a szerkesztőség épülete), valamint a megbízott lapkihordóknál történik. A Lapterjesztő továbbra is a megye egész területén forgalmazza az eddig terjesztett más kiadványokat (Bagoly Ús Sport stb.), és több külföldi lapot és folyóiratot árusít. Felkérjük lapunk minden vidéki barátját, támogatóját és szervezőjét, hogy mostantól kezdődően a postával együttműködve fejtsék ki tevékenységüket, melyért ezúton is visszamenőleg és előre köszönetet mondunk. HÁROMSZÉK