Háromszék, 1991. március (3. évfolyam, 322-343. szám)

1991-03-01 / 322. szám

HÍRVILÁG (folytatás az első oldalról) országok állampolgárait, és vissza kell szolgáltatnia az elesettek földi marad­ványait; szabadon kell bocsátania az összes kuvaiti túszokat; tájékoztatnia kell a szövetséges hatalmakat a száraz­földi és tengeri aknák telepítési helyé­ről és azok természetéről; Irak alá kell hogy vesse magát a Biztonsági Tanács összes határozatainak, melyek egyebek között magukba foglalják Kuvait be­kebelezésének hatálytalanítását, és elv­ben felelősséget kell vállalnia az ag­resszió okozta károk megtérítéséért; a koalíció kéri. hogy az iraki kormány nevezze ki azokat a katonai parancs­nokokat. akik negyvennyolc órán belül találkoznak szövetségbeli kartársarikkal, a tűzszünet katonai vetületeinek meg­állapítása végett. James Baker a jövő héten az Öböl térségébe utazik, hogy tanácskozzék a szövetségesekkel a há­ború utáni időszak előkészitéséról. Az amerikai hadvezetés bejelentette, hogy a több mint 4200 iraki tank közül a szövetségesek több mint 3000-et meg­semmisítettek, ugyanakkor Irak 12 had­osztálya közül 29-et harcképtelenné tettek. A hadifoglyok száma meghalad­ja a 60 000-et. Időközben nőttek a szö­vetségesek veszteségei is. A hírek sze­rint 9 angol katona meghalt, amikor az amerikaiak tévedésből az ő jármű­veikre tüzeltek. Meg nem erősített hí­rek szerint az USA csak addig akarja állomásoztatni csapatait Dél-Irakban. míg ezt a hadműveletek szükségessé teszik. Ezzel összhangban tervek ké­szülnek arra vonatkozóan, hogyan biz­tosítják a lakosság számára az egész­ségügyi ellátást Kuvaitban, ugyanak­kor arra számítanak, hogy Irakban az életszínvonal romlása lázadáshoz vezet, s megdöntheti a jelenlegi vezetést. Az Öböl-háború befejezése után az Egye­sült Államok demálitarizált övezetet szeretne létrehozni Irak és Kuvait ha­tárán, és a térséget arab és muzulmán, esetleg ENSZ-csapatok ellenőriznék. Tegnap zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács, diplomáciai forrá­sok szerint nem kizárt annak a lehe­tősége, hogy azonnal elfogadják a tűz­szünetre vonatkozó határozatot. A parlament két kamarájának teg­napi ülésén megkezdődött a vita a miniszterelnök jelentéséről, a reform helyzetéről és a kormány idei prog­ramjáról. Miyel nagyon sok szenátor és képviselő kért szót, elhatározták, hogy a vitát jövő héten folytatják. 9 Az alkotmányozó gyűlésen — e heti, sor­rendben második ülésén — 279 szava­zattal, 12 ellenszavazattal és 76 tartóz­kodással elfogadták az alkotmány első tézisét, amely meghatározza: az állam jellegét: Románia nemzeti. szuverén, egységes, független és oszthatatlan ál­lam. kormányzási formája a köztársa­ság. © Andreas Björg, az Európa Ta­nács parlamenti ülésének elnöke a ro­mán parlamentben tartott beszédében rámutatott, hogy reménnyel tekint Ro­mánia és az európai közösség kapcso­latainak megszilárdítására, s hangsú­lyozta, hogy Európának újból pozitív és konstruktív szerepet kell betöltenie a világban. Az Európa Tanács politikai szerepét a kontinens egységének elő­mozdításában kiegészítik az úgyneve­zett technikai igénvek kielégítésére 1- ránvuló erőfeszítések, ezek kiterjednek a kultúrára, az oktatásra, a környezet- védelemre. az egészségügyre és a ven­dégmunkások helyzetére. Utalt arra is, hogv hazánknak hárommillió dollár ér­tékű veszteséget kell elszenvednie az Öböl-válság miatt, s természetesnek tartotta, hogy Románia sürgős segélyt kérjen a károk enyhítésére. Ami az emberi jogokat és a törvényhozói re­formot illeti, kiemelte, hogy Strasbourg- ban nagy megelégedéssel fogadták a román parlament jelentéseit a tavalyi márciusi és júniusi eseményekről, s értesült arról, hogv átfogó reform kez­dődött a büntetőeljárásban. Tegnap Bförgöt a Cotroceni palotában fogadta Iliescu elnök. # A kormány e heti ülésének napirendjén tájékoztató sze­repelt Hargita megye prefektúró iának eddigi tevékenységéről. 9 A PECO-ve- zérigazgatósága jelentette, hogy a feb­ruárra. márciusra és áprilisre kiadott bénzin- és motorolaj-jegyek a három hónap bármelyikében érvényesek. Nyerni magasugrásban (folytatás az első oldalról) dem : francia porcelánok, Nemrod márkájú készletek', antik bútordara­bok, világító eszközök, vasalt utazólá­da. Igen jelentősek : 130 darab népi varroftas Háromszéktől' Marosmagya- róig, másfél tucat festmény. Ez a leg­lényegesebb. Barabás Miklós, két Gyárfás Jenő-kép, Bölöni Sikó Miklós. Koszta József, Thorma Jánosné, Bort- nyik Sándor, Bordi András és így to­vább. — Műgyűjtő volt Dr. Horváth ? — Rendkívül érdekes az életútja. Dalnokban született 1906. május 4-én. Apjai, ha jól tudom, kapus a Székely Mikó Kollégiumban. Édesanyja altiszt a Székely Nemzeti Múzeumban. Sze­rény családból származik, de a szülők munkahelye jelzi a kötődéseket. 1925- ben érettségizik. A tabló már saját ke­ze munkája, és jó rajzkészségre vall. Jó hangja van, állandóan nyert ma­gasugrásban is. Tagja Volt a Munkás Testedző Egyesületnek. 1945-ben ennek a diszelnöke. Miközben iskolába járt, volt újságárus, alkalmi munkás, nyom­dászinas a Jókai Nyomdában. Szeben- ben érettségizett, diplomáját egyik felől, Anghelescu irta alá. Ugye, isme. rős a név ? Közben megismerkedik egy jómódú nővel. Ennek köszönhetően (is) Budapesten tanul a Pázmány Pé­ter Tudományegyetemen. Elvégzi, és hazatér. Egy évet Iaşiban jár egyetem­re, ott véglegesítik 1932-ben a diplo­máját. 1932 és 1948 között lényegében Sep- sin él. Több sikon dolgozik. Körzeti or. vos, de a közemlékezetben megyei tisz­ti főorvosként rögzítődött emléke. Szentgyörgyi éveiben rendkívüli köz­életi egyéniség. Támogatja a sportot. Tagja a magyar dalárdának. Ennek 1935-töl elnöke. Dokumentumok kerül­tek elő, 1934-ben például Csornák őrösön énekelnek évfordulós emlékünnepélyen. Elmentem a nyolcvanhét éves Dakó Pista bácsihoz, hogy azonosítsuk a ké­pen lévőket. Mutatok egy 1925-ös da­lárdaképet. Nos, ki van rajta többek' Dr. Horváth Miklós, aZ orvosprofesszor, műgyűjtő, lokálpatrióta. között ? Köpeczi Sebestyén József. De mit keresett ott, két fejjel magasab­ban, mint a dalárdatagok ? Kiderült, hogy ő tervezte a dalárda - zászlaját. Iparművészetileg azért tökéletes, Kö­peczi híres heraldikus volt. Ezért hív­ták meg a dalárdisták, és állították be középre. A zászlót már a harmincas években hajk'urászták, de dr. Horváth bevarratta a zongoraborító bélésébe. Így menekült meg. .. Szóval egy rend­kívül színes egyéniséggel van dolgunk. 1948-ban hívják meg Marosvásárhely­re, az orvostudományira. Ö a közegész­ségügyi tanszék alapitó professzora. Hatvannyolcig volt katedrafőnök. Or­vosnemzedékeket mondhatott a tanít­ván yának. — Sokan élnek körünkben ? — Tele van a noteszem címekkel. A- kiket elértünk, meg is hívtuk a meg­nyitóra. Mindenkit szívesen várunk. Ügy ötvenöt éven felüli orvosok isme­rik. Egész sereg van belőlük. Igen ér­dekes, hogy utódok'at is a háromszéki­ek közül nevelt az egyetemre. Dr. Be- dő Károly kálnoki, dr. Dienes .Sándor ikafalvi. 1957-58-ban, tekintélyét latba vetve, sok diákot mentett meg a re­torziótól. Most, hogy emlékkiállítást rendezünk az adományokból, ak'ik is­merték, mind ujjongamak, Itt nyugszik Sepsin a köztemetőben. 1981 végén adományozott és '82. január 10-én meghalt. Kopjafája van a sírkő mel­lett. — Lesz folytatása ennek a kiállí­tásnak ? — Májusra előkészítjük a László Fe- renc-emlékkiáLlítást. Hárrhas alkalom ez : most 90 éve lett múzeumőr, 80 év­vel ezelőtt jelentek meg az erősdi dől. gozatai, és mindkét esemény az ek­korra tervezett Mikós Napokat szol­gálja. Ekkor lesz a Mikós világtalálko­zó. Júniusban Arvay József születésé­nek 75. évfordulójára emlékezünk’, jö­vőben lenne 100. éves Diószegi László. Ekkor kerül a lepkegyűjtemény a kö­zönség elé, s az a negyven festménye is, amelyet Borosjenőről hozunk át. Eddig mindenki csak a lepkegyűjte­ményről ismerte. — A mostani kiállítást el lehet majd innét mozdítani ? — Elvihetjük, esetleg Kézdivásáf- helyre is, ha igény lesz rá. Bizottság—szervezésben (folytatás az első oldalról) ségi, városi bizottságoknak. A határidő — amint az a teremből is hallatszott — nagyon szűk, hiszen van olyan köz­ség, amely hét faluból tevődik össze. A határozat mégis „jogerős“; legkésőbb hétfőn délelőtt 9 órakor a bizottság összetételét igazoló jegyzőkönyvek a prefektúra titkárságára kell hogy ke­rüljenek. Nagyon fontos feltétel a választások törvényességét illetően, hogy mindenki tudomást szerezzen a választási gyűlés időpontjáról, helyéről és céljáról. A bizottságok működésének. törvényes­sége függ ettől. A törvény értelmében, megjelenésé­től számított 15 napon belül, meg kell hogy alakuljanak az úgynevezett fel­számoló (likvidáló) bizottságok is, amelyek 9 hónapon belül íelleltározzák, és „döntenek" a téeszek vagyonáról. A bizottságok munkájában 3-5 választott téesztagnak is részt kell vennie. A vá­lasztó gyűléseknek ebben a kérdésben is le kell hogy adják voksukart. . Megtudtuk azt is, hogy a megyei bi- j zottság, amely már megkezdte tevé- j kenységét, tizennégy zónát jelölt ki a I megyében, ugyanannyi „felelőssel“. Természetesen, ez nem jelent kizáró­lagosságot, csak szervezési okokból került erre sor. Ennyit a szervezésről. De szóba került, és nem legelőször, nem is utoljára, hogy mi lesz az idei terméssel? Lesz-e egyáltalán amit beta­karítani, ha a nagy „osztozkodás“ lá­zában „elfelejtünk“ vetni? Egyáltalán ki és kinek a földjén végzi el a tava­szi munkálatokat? Hiszen a tulajdon­jogok tisztázásának hosszú útját még meg sem kezdtük. Módot kell találni a tavaszi munkák elvégzésére. Fogas kérdések. Talán ezekre pró­bált válaszolni mindenképpen Bagoly Tibor vezérigazgató. Beszámolójából megtudtuk, hogy kormányszintű javas­lat értelmében az idei termés elvesz- tését-klesését elkerülendő, 1991-et át­meneti évnek nyilvánították. A tulaj­donjog megállapításával párhuzamosan, közösben kell a területeket megművel­ni, a tulajdonba helyezés pedig a be­takarítás után történjen az elő »öleg kijelölt helyen. Az elvégzett munka árát mindenkinek a tulajdonába ka­pott terület függvényében felvezetik a szabályzat 22. mellékletében szereplő táblázatba. A termelési összegek visz- szafizetése vagy a tulajdonba állítás pillanatában, vaigy egy kötelezvény aláírásával történik. amelynek értel­mében minden tulajdonos a helyi és a likvidáló bizottságok előtt kötelezi magát a költségek visszafizetésére, leg­később 1991. december 1-ig. A „szűnni nem akaró“ kérdések az­tán igazolták, hogy, ami egyszerűnek, könnyen kivitelezhetőnek tűnik elmé­letben, az gyakorlatban olyan kérdé­seket szül, amelyek megoldására kevés esély mutatkozik, vagy rendkívül ne­hezek. De ezekről, sajnos, lesz alkal­munk beszámolni a következő hetek­ben (hónapokban?). Befejezésül hadd idézzem szabadon Fodor Ferenc megyefőnök úr szavait: Függetlenül magánvéleményünktől, a törvényt elfogadták, tehát .ad literam“ (betűhíven) kell alkalmazni. (Kommen­tár nélkül.) Erdélyi diákok Sopronban (folytatás az első oldalról) A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem mérnökképző karán 15 erdélyi tanuló tanul, kettő a levelező tagozaton. A továbbiakban eltekintek a nevek teljes kiírásától. A tanári kar általános véleménye: meglepően gyengék az erdélyi diákok. Ezt tükrözik az eredmények. Mivel az A- lapítvány feltétele a legalább 3,80-as félévi átlag, ezért (tekintettel arra. hogy ennek csak a csomafalvi F. E. felelt meg), kénytelen-kelletlen megalkuvónak kellett lenniök, hogy a három (évi átlagban egyenként 500 ECU valutát jelentő) személyre szóló összeget a következő félévre ki­adhassák. Ez nem jelentéktelen pénz, hiszen havi kb. 50 dollárt jelent egyenként. De nézzük a dolog még kellemetlenebb felét! A 15 diákból 3 elsőéves erdőmémök-jelölt a félév ismétlésére utasíttatott (D. F.J., a mi megyénkből), tehát három az öt­ből ! A faipari szakon a négyből kettő (Csíkszeredáiak). Ami az osztályzatok átlagát illeti, 2.50-től (A. Zs., Sep­siszentgyörgyi 3,92-ig terjednek (F. E. Gyergyócsomafal­va). De nem haladjál! túl átlagban az elégségesnek megfe­lelő 3,10-3,20 médiát. S ha ez azoknál, akik Brassóból men­tek át magasabb évfolyamra (különbözetit is kellett ten­niük!), elfogadható (kezdetnek), annál kevésbé az a nagy számban ismétlő elsősöknél. Mert mit jelent az ismétlés? Kipakolják őket a kollégiumból, elvesztik a szállást Hogy ezután mit csinálnak, nem tudom. Képtelenségnek tartottam, de a professzorok erősitget- ték: nyelvi nehézségekkel is küzdenek diákjaink. Azok is, akik magyar környezetben, magyarul tanultak. Hihetet­lennek tűnik, de vegyék tanáraink fontolóra ezt a megál­lapítást. Annyi bizonyos: szegényes gyermekeink szókincse, kifejezőkészségük pedig egyenesen kezdetleges. Ez a diákkiáramlás idéntől megszűnik. (Erről majd még bővebben írunk.) De mi lesz azzal az 1200 magyar fiatallal, akik közül soknak vissza kell(ene) témiök a si­kertelenség után? Sajnos, tapasztaljuk, hogy nem mind térnek vissza. Ott lézengnek pénz és egyéb létalap nélkül, többnyire a züllés veszélyének kitéve. Kedves szülők! Nézzünk utána gyermekeink sorsa alakulásának. Ellenőrizzük őket, és csak ha szavahihetősé­gükről megbizonyosodtunk, nyugodjunk meg. Kár lenne e- zekért a más pályán itthon is boldogulható fiatalokért ! HÁROMSZÉK 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék