Háromszék, 1991. augusztus (3. évfolyam, 428-450. szám)

1991-08-01 / 428. szám

ÁRVÍZKÁR MOLDVÁBAN ! Mint arról már lapunkban hírt ad­­tun Suceava, Bákó, Vrancea, Iaşi és Neamt megyében súlyos árvizek voltak. A legválságosabb helyzet Bá­kó megyében alakult ki. Ott 46 sze­mély életét vesztette, 63 pedig eltűnt, 972 lakóház tönkrement, 3834 pedig víz alá került, 3052 hektár területen teljes a kár, 2820 hektáron pedig részleges, 4778 állat pusztult el, 1803 pedig eltűnt. Suceava megyében két személy vesztette életét, kettő eltűnt, 4 lakóház tönkrement, 4 víz alá ke­rült. 800 hektáron ment tönkre a termés. Neamţ megyében három sze­mély veszett*. é''*a*t. 111 lakóház tönkrement, 1000 pedig víz alá került, 2500 hektáron pusztult el a termés. A kormány közleménye szerint nem­zeti segélyalap létesült az árvízsúj­totta megyék megsegítésére. Akik hozzá kívánnak járulni az árvízkáro­sultak megsegítéséhez, a Román Ke­reskedelmi Bank folyószámlájára te­gyék le pénzadományaikat, valuta­adományokat fogadnak el a Román Külkereskedelmi Bankban. Akik Bákó megyét óhajtják segíteni, a Takarékpénztár Bákó megyei kiren­deltségének 45­15 0 10-es 2850-es fo­lyószámlájára tegyék le adományai­kat. • A gazdasági és pénzügymi­nisztérium rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a biztosított in­gatlanokért a biztosító 60 százalékos kártérítést fizet, a korábbi rendelke­zésekben megszabott 30 százalékos helyett. A teljesen tönkrement ingat­lanok esetében a kár értékét 100 szá­zalékkal emelik, az árvízkárosult ennek az összegnek a 60 százalékát kapja meg. • A Bákó megyei pre­­fektúrán működő parancsnokság el­határozta, hogy helikopterrel több tonna húst, kenyeret, ásványvizet, cukrot, tejport és más létfontosságú terméket­t­ állít a még mindig súlyos helyzetben il­ő lakosságnak.­­ A belügyminisztérium táj­é­oztatója sze­rint az árvíz sújtotta megyékben nyolc csendőrségi és hét tűzo­lószázad vesz részt a mentési munkálatokban.­­ A fővárosi Szabadság alap 3 millió lejt folyósított az árvízkárok orvoslására. • Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége 250000 dollárt utalt át az árvízkárosultaknak. » PARLAMENTI HÍREK ! A képviselőház plénuma tegnap sza­vazattöbbséggel elfogadta a házközi egyeztető bizottság jelentését a pri­vatizációs törvénnyel kapcsolatosan felmerült véleménykülönbségek e­­gyeztetéséről. Később a szenátus is elfogadta a törvényhozás két háza ál­landó báróina­k jelentését a tervezet végleges szövegéről. A két ház báró­jának azért kellett újra összeülnie, mert a szenátus fenntartotta korábbi véleményét, hogy a magántulajdont kezelő öt tőkeügynökség működési szabályzatát ne a kormány, hanem a szenátus hagyja jóvá. • A szenátus titkos szavazással megerősítette tiszt­ségében Mugur Isărescut, a Nemzeti Bank kormányzóját. • A szenátus elfogadta a Románia és a Nemzetkö­zi Fejlesztési Bank közti kölcsönre vonatkozó egyezmény ratifikálásának törvénytervezetét. • A képviselőház elfogadta a házközi egyeztetőbizott­ság jelentését azzal a törvényterve­zettel kapcsolatban, mely felhatalmaz­za a kormányt az adók és illetéke® módosítására ez év december 15-ig. • A képviselőház elfogadta Románia és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjá­­építési Bank közti kölcsönre vonatko­zó ratifikálási törvényt. GEORGE BUSH ÉS MIHAIL GORBACSOV négyszemközti tanácskozása után a Kreml Katalin termében találkozott a két delegáció. Megvitatták a lesze­relési kérdéseket, a kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeit, a közép-kele­ti konferencia összehívásának esé­lyeit, és a Jugoszláviában kialakult súlyos helyzetet Jelcin orosz elnök nem kapcsolódott be a tárgyalásokba, de Bush elnök külön találkozót terve­zett vele. HÁROMSZÉK I Az RMDSZ bálványos­ soros ülése (folytatás az első oldalról) küld szélsőséges, nacionalista, so­vén, elsősorban magyarellenes és antisze­mita erők előretörése. Az Elnökség megtárgyalta a Bolyai Társaság, a Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége ideiglenes vezető tanácsának és a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének közösen elfogadott álláspontját a romániai magyar felsőoktatással kapcsolatban, és osztja azon véleményét, hogy a kormány­zat a magyartanárképzés ügyét ne a Babe­s-Bolyaitól független tanárképző intézet felállításával oldja meg, hanem egy önálló magyar tudományegye­tem visszaállításának keretében. Az Elnökség szükségesnek tartja a tan­ügyi szervekben való arányos képviselet megvalósítását, a Tanügyminisz­­tériumban egy megfelelő hatáskörrel és személyzettel ellátott államtitkár­ság létrehozását s olyan megyei tanfelügyelőségek kialakítását, amelyek a megyék nemzetiségi összetételét tükrözik. Az Elnökség megvizsgálta és elfogadta a romániai magyar nemzetiség önismeretét szolgáló történelem­­oktatás bevezetéséhez szükséges tanrendtervezetet és szorgalmazza a Tan­­ügyminisztériumban a tantárgy oktatói programba iktatását az 1991-1992- es iskolai évben. Az Elnökség megtárgyalta a gazdasági kérdésekkel és a belső pénz­ügyi fegyelemmel kapcsolatos kérdéseket és ilyen irányban intézkedéseket hozott. Tekintettel azokra az újabb anyagi terhekre, amelyek a helyi vá­lasztások megszervezéséből, az árak liberalizálásából és a fizetések szintjé­nek emeléséből adódnak, szükséges, hogy a helyi és területi szervezetek szorgalmazzák a tagdíjbeszedést és más pénzügyi források haszno­sítását, valamint azok arányos befizetését az alapszabályzatban előírt ala­pokba. Az Országos Elnökség következő ülését augusztus 30-án Nagyváradon tartja. ROMÁNIAI magyar DEMOKRATA SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Magyarországi ösztöndíjak (folytat*« «s első oldalról)­tolsó négy évében, valamint az é­­rettségin is szerepeltek — legalább 8-as általánost értek el. A jelentkezéshez a következő i­­ratokat kérjük: — önéletrajz, megjelölve benne a választott szakot — másolat az érettségi bizonyít­ványról (a hátoldalon feltünte­tett jegyekkel) — írásbeli kötelezettségvállalás arra, hogy a főiskola elvégzése után visszatér Romániába. — a testnevelésre jelentkezőknek: sportorvosi alkalmassági iga­zolvány. A mellékelt iratokat kérjük leg­később 1991. augusztus 15-ig eljut­tatni a következő címre: Societatea Bolyai 3400 Cluj of. p. 1, c.p. 317. A felvételi a következőképp fog lezajlani : A jelentkezők augusztus 23-án és 24-én írásbeli vizsgát tesznek Ko­lozsváron. angol-ének szakon: angol nyelv és irodalomból; szociálpedagógia-biológia szakon : lélektanból és biológiából; biológia-földrajz szakon: bio­lógiából és földrajzból; könyvtáros-magyar szakon: ma­gyar nyelv és irodalomból; latin-francia szakon: latin nyelv­ből és francia nyelv és irodalom­ból; földrajz és testnevelés szakon: fizikai földrajzból és világföldrajz­ból, biológia-kémia szakon, biológiá­ból és kémiából. Az írásbelin kért anyag meg­felel a romániai állami felsőfokú oktatás felvételi követelményeinek. Az írásbelit szóbeli vizsga, illet­ve, esetenként, gyakorlati próba követi. Ezek székhelye és időpont­ja az egri Tanárképző Főiskola e­­setében Kolozsvár augusztus 26. és 27., a szegedi Tanárképző Fő­iskola esetében Szeged, augusztus 29. A könyvtáros­­ magyar szakon a felvételizők egyetemes művelő­déstörténeti ismereteit beszélge­tés formájában mérik fel. Gyakorlati vizsgát tesznek: — szociálpedagógia — biológia szakon lélektani alkalmassági tesz­tet (erre nem kell külön készülni) — az angol — ének szakon ének­­zenéből (éneklési készség: hallás- és ritmuskészség; kottaolvasás : kétszólam­ú éneklés; zenei alapis­meretek: hangszer játék). — a földrajz — testnevelés sza­kon alkalmassági vizsgát a követ­kező követelményekkel: — 100 m úszás időre tetszés sze­rinti úszásnemben: férfi 2:20 mp, női 2:40 mp.; — síkfutás: férfi: 1500 m. 5:30 mp, női: 1000 m. 4:05 mp.; — ötösugrás váltott lábbal: 12 m-es nekifutásból: férfi: 15:70 m, női: 12:80 ra; —hajítás távolságra kézilabdá­val, három lépés lendületszerzés után: férfi: 30 m, női: 20 m.; — függeszkedés­­— húzódzkodás: férfi: függeszkedés: kötélen. VK­S- ből 5 m, 10.5 mp; női: húzódzkodás a felemás korlát felső karfáján, 3 db. A szegedi felvételizőknek au­gusztus 28—29-ére a Tanárképző Főiskola biztosítja a szállást. Az útiköltséget és az ellátást a felvé­teliző fedezi. A szegedi felvételi­zők sikeres írásbeli dolgozatainak listáját legkésőbb augusztus 27-ig köz­zétesszük. Mi lesz a pénzünkkel ? (folytatás az első oldalról) aktív fizetési mérleggel kell fenntart­sa, de az országon belül drákói in­tézkedések kellenek ahhoz, hogy a káros, megbontó valutaspekulációkat, ha valamelyest is, meg lehessen fé­kezni. Jelenlegi gazdasági tüneteink köztudottan, az akut áruhiány (gyen­ge ipari termelés), inflációs árak­ (vajon kik vizsgálják felül ezeket?), pénzünk alacsony vásárlóereje (a magas árak miatt kereslet vásárló­csökkenés), drága zöldségpiac, mun­kanélküliség, komoly privátgazdál­kodás hiánya, üzérkedés, „boutique“­­burjánzás, külföldi ital- és kacat­kí­­nálat ,,csillagászati“ árakon, mindez tetőzve súlyos erkölcsi dekadenciával, nagy szociális és egészségügyi gon­dokkal, társadalmi-politikai feszült­ségekkel. A II. világháború után­­megéltünk a két pénzreformot Romá­niában, reméljük, átvészeljük a kö­vetkezőt is. De, gondolom, a követke­zőket nem szabadna figyelmen kívül hagynia ország vezetőségünknek, ha új pénzreformot tervez: — A pénz stabilizálása nem öncél, ezt előre jól meg kell fontolni és a követendő eljárást hozzáértéssel meg­valósítani (példa erre a privatizációs törvény­javaslat körüli ádáz vita!) — A CEC-betétekre előnyösebb be­váltási arányt biztosítani, esetleg az 50 ezer lejes személyenkénti betétösz­­szegig (szociális védelem!). — Az arany- és ezüstikészletes­ racionális felhasználása a stabilizáció érdekében (Rugina-terv?). — Az ipar, de különösen a közszük­ségleti cikkek gyártásának minden úton történő fellendítése, mely nél­kül a stabilizáció eredménytelenné válik. — Mindennemű gazdasági spekulá­ció, visszaélés és korrupció drákói le­törése. — A valutakereskedelem sza­baddá tétele és szigorú bankfelvigyá­­zás alá helyezése. — Az RMDSZ-nek a ..reprivatizá­­lásra és a kistulajdonosok kártalaní­tására“ vonatkozó törvénytervezeti javaslatának komoly figyelembe véte­le. — LAST, NOT LEAST: az ultrana­­cionalista, sevén, anaszemita, xeno­­fób gócok határozott felszámolása, hisz ma már teljesen nyilvánvaló, hogy enélkül nincsen kilátás sem kül­földi kölcsönre, bizalomra, sem kül­földi tőkebefektetésre. SAPIENTI SAT! Számvetés... (folytatás az első oldalról) karunk teret veszteni az általános vá­lasztásokhoz viszonyítható arányok­ban. Az egész romániai magyars­zág­­nak újra tudatosítania kell, hogy kö­zelebbi és távolabbi elfogadható jö­vőjének igazi záloga az egészséges, a­­zonos és alapvető célokon küzdő egy­ség, mely — túlemelve minket az ideológiai, politikai, sőt, személyes nézetkülönbségeken — egyedül bizto­síthatja, hogy önmeghatározásunk gya­korlati ténnyé­ önrendelkezéssé vál­hasson. A többi csupán elméletesdi, ü­­res teória. 2 Az emberek vetése (folytatás az első oldalról) a­lóknak, hogy templomot építenek ide majd, közpénz­ből, Petőfi szellemének, kultúránknak szállást, a nem­zetközi Petőfi-kutatásnak is alkalmatos helyet és eh­hez felszerelést, soknyelvű könyvtárat, a magas kép­zettségű kutatógondnoknak lakást, és tehetséges fiatal­jainknak, versenypályázatok kiírásával tanuláshoz al­kalmat — Lesz egy Petőfi­ persely — mondta Sándor a legtermészetesebb egyszerűséggel, mindenhol lesz i­­lyen, ahol magyar iskola van a világon, s az ezekből összehordott aprópénz egy Alapítványba erősödve nagy summa lesz. Petőfi nevére és emlékére az itt és másutt élő felnőttek sem sajnálják a pénzt, koldus állapotából kikecmereg majd a fehéregyházai Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület. Alkalmi, rögtönzött szövegek voltak ezek, amelyek a szószék emelkedettebb hangú beszédeivel, a kórus röppenő énekeivel egy időben, múzeumlátogatás közben szaladgáltak a költő nyelvén, az egyesület tiszteletbeli elnökeként az üresjáratú időt is jórafordító szándékkal, hasznot hajtó buzgalommal, s akkor Gábor Dezső ta­nár úr, az Egyesület elnöke mintha kedvesen szaván akarná fogni, illetve mintha a költő szavait mindenki­vel meg akarná osztani, kiszólította a nyilvánosság elé, hogy az emlékmű talapzatára állított szószékről is mondja el Kányádi Sándor azt a templom­tervet, a kultúra itt építendő hajlékának gondolatát, s mondta is az­ akkora hittel a szószékről, hogy bizony templom lesz itt, mert nekünk még sokáig kell a textust Petőfi verseiből (is) vennünk, mint ahogyan tették ezt eddig is jó papjaink, s én erősebbnek éreztem ezt a közössé­get, mint mikor végigcserkésztük Fehéregyháza hosszú utcáján magunk, s képesnek arra, hogy megépítse a kultúra itteni templomát. A mezőket végigtépázó vihar volt akkor éjszaka, szoborrontó időjárási frontok is be-betörnek még, de ez a fehéregyházi évfordulós együvé sereglés, az épí­tés és alkotás szándékainak újbóli összegezése ismét meggyőzött: nincs oda az emberek vetése. Hazafelé még elkaphattuk Szent Anna-tavánál az Anna-napi ün­nepség végét, sem­ a bálványosi Szivárvány folklórta­lálkozó is azelőtt érhetett véget, mert ott voltak már, és a tóban fürödöztek a magyarországi román együt­tesek és a szlovákok is. Stamora Moravicáról vajdasági magyarok érkeztek, s hiába volt telefonoszlop-döntö­­gető kedvében valamelyik éjszaka a megáradt Torja­­pataka is, ez egy napra az egész térségből egymás mellé sokasított békés szó, a perdülő tánc és az egy szándék irányába szálló ének újfent megerősítette bennünk az érzést: a térség emberei könnyen egymásra találhat­nak, különálló egyéniségüket és méltóságukat megőrizve, s akkor nem lesz oda Európa vetése sem.

Next