Háromszék, 1991. szeptember (3. évfolyam, 451-470. szám)

1991-09-03 / 451. szám

ILIESCU ELNÖK IZRAELBEN Chaim Herzog tábornok, izraeli el­nök meghívására Ion Iliescu úr izrae­li hivatalos látogatásra indult. Kísé­retében van, többek között, Eugen Dijmăreseu államminiszter, gazdasági és pénzügyminiszter. Petre Márculescu irt iglenes mezőgazdasági és élelmi- ! erügyi miniszter. Rázván Theodo- íescu, a Román Rádiótelevízió elnöke. Aurel Dragoş Munteanu író, Romá­nia ENSZ-képviselője és Augustin Buzura író, a Románia Alapítvány el­nöke. A MINISZTERELNÖK TALÁLKO­ZOTT A BUKARESTI NAGYKÖVE­TEKKEL Mivel, fájdalom, Románia képe a világban még mindig eléggé ellent­mondásos, és hazánkra nézve egyál­talán nem tekinthető hízelgőnek, a kormányfő a régi. örökölt beidegző­dések szerint nem azzal igyekszik or­vosolni a helyzetet, hogy föllépjen mindazon visszásságok, a fele­más vagy egészükben visszaren­deződésnek tekinthető intézkedé­sek, jelenségek és folyamatok el­len — hanem azzal, hogy kampányo­kat folytat imázsunk megváltoz­tatása érdekében. De hát nem ama­tőrökkel állunk szemben, a Nyugat pontosan tudja, mi a helyzet velünk. Petre Roman űr tehát ezúttal a Ro­mániába akkreditált nagykövetekkel találkozott, a demokratizálási folya­mat jelenlegi helyzetéről tájékoztatta őket, és elmondta, milyen intézkedé­seket hoztak a nemzetgazdaság fel­élesztése, átszervezése végett. Kelle­mes, előzékeny hangulatú találkozó volt, a megfelelő mosolyokkal és kéz­szorításokkal, és — legalábbis sze­rintünk — mindenki maradt a ko­rábbi nézeténél. NEM KIZÁRÓLAGOS BELÜGY A NEMZETISÉGIEKKEL SZEMBENI TÜRELMETLENSÉG Ha az ENSZ-ben vagy akármelyik nemzetközi fórumon bárki is szóvá tette a romániai nemzetiségek, min­denekelőtt a magyarok ügyét, már Ceauşescu idejében is azzal vágtak vissza, a legtöbbször éles hangon, sértődötten, hogy Románia nem tűri el a belügyeibe való beavatkozást. A népharag által elsöpört előd szelle­mében, ebben a hajóban evez a mai román vezetés is, de úgy látszik, a világ — főleg a jugoszláv és a szov­jetunióbeli fejlemények hatására — érzékenyebb lett a nemzeti, nemzeti­ségi elvárásaikra, sérelmekre. ,,A moszkvai, európai biztonsági és e- gyüttműködési találkozón továbblép­hetünk a Genf ben megkezdett úton, és kidolgozhatjuk a módszert arra, hogy a térség országai közvetíthesse­nek az európai nemzetiségi-etnikai viszályokban“ — nyilatkozta az MTI washingtoni tudósítójának Max Kampelman nagykövet. A veterán politikus vezeti országa küldöttségét a Moszkvában szeptember 10-én nyí­ló konferencián. Magántulajdonban lévő bankot... •folytatás az első oldalról) ködölt az 1884-ben alapított Erdővidé­ki Takarékpénztár Rt. amely 1,2 mil­lió lej alaptőkével rendelkezett és Bedő József vezette. Ugyancsak Ba­ráton találjuk a két világháború kö­zött a Brassói Népbank Rt. fiókját, amely 15 millió alaptőkével rendelke­zett. a központjában az elnök dr. Szele Béla volt, aki abban az időben komoly közéleti személyiségnek számí­tott Erdélyben. A felsorolás nem len­ne teljes, ha nem említenénk meg az Olaszteleki Takarékpénztár Rt.-t, me­lyet 1930-ban Felcser Lukács vezetett. Ezt a takarékpénztárat 1895-ben hoz­ták létre a helyi igényeknek megfele­lően. Erdővidéknek tehát ezen a téren is hagyományai vannak, olyanok, a- melyek kötelezik az ott élőket, és cse­lekvésre ösztönzik, hogy saját bankot vagy takarékpénztárai hozzanak létre, mert csak ezeket érezhetik sajátjuk­nak. Csak ezek tudják biztosítani a gazdasági fellendüléshez szükséges pénzeszközöket és egy pezsgő gazda­sági élet kialakítását. Az állami tő­kével működő bank jelenléte csak pillanatnyi megoldás, de nem biztosí­ték a jövőre nézve. PÁPALÁTOGATÁS MAGYARORSZÁGON (6.) SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN méltó befejezést kapott őszentsége II. János Pál pápa magyarországi lá­togatása. Reggel a Szent István-bazi­likában a betegekkel és az idősekkel találkozott, a délelőtt folyamán pedig talán a legfclemelőbb istentiszteletre került sor az e célra átrendezett Hő­sök terén. Több mint negyedmillió hívő, zarándok és érdeklődő (közöttük első szektorba helyezve több tíz­ezer szlovák, lengyel, német és. ter­mészetesen, erdélyi) jött el, hogy a szentáldozaton részt vegyen. A Szent István-i örökség éltetése és továbbfejlesztése volt az a vezérfonal, amely minden megismerés és biztatás alapját képezte. „«Sziklára építette házát» (Mt. 7.. 24.). íme István, Magyarország királya, a szent, aki lerakta házatok alapjait. Rá vonatkoztathatók Krisztus szavai a hegyi beszédben, arról a bölcs em­berről, aki sziklára építette a házát. Az ő háza a ti házatok. A királynak ugyanis, mivel ő kormányoz, az a hi­vatása, hogy az egész nemzet közös javának első szolgája legyen.“ A Szent István-i példa mintegy összegezte. értékrendbe állította mindazt, amit a magyar nemzet kö­zel ezeréves kereszténysége alatt meg­valósított, és amelynek talaján hittel és reménnyel nézhet egy alapvető értékekre építő jövőképre. S teheti mindezt egy megváltozott konjunktú­ra-háló íovábbszövéseként, minden „testrészével“ együtt, a mellette és benne élő más ajkú és kultúrájú népekkel-nemzetekkel, a maga érde­kében, de senki érdeke ellen. „Ez az ember, István, a magyarok királya és nevelője, maradjon tovább­ra is jelen közietek, hogy támogasson titeket azokban a feladatokban és fá­radozásokban, amelyeket jövőtok út­ján vállalnotok kell Ez az ember, a szent, a harmadik keresztény évezred küszöbén, mind- , nyájatoknak azt mondja, amit fiának is mondott: «öltsétek magatokra az új embert.»“ A püspöki karral való találkozón, természetesen, a sok hittel és biza­lommal szemlélt jövő egyházi szere­peit, lehetőségeit, sőt módszereit vá­zolta a pápa. Itt csali egyetlen részt emelnék ki azzal az Ígérettel, hogy az egyház belső erővonalainak jövőbeli alakulását elemző beszédére alkalom- adtán bővebben visszatérünk. ,.Futunk «elfeledve a múltat». Ami­kor a hitélet megújulását várjuk, nem kell a letűnt korok iránti nosztalgiá­ba esnünk. Isten műve sohasem is­métlődik meg, ő mindig új formákat talál vándorló népe számára.“ A BÜCSÜ A Ferihegyi repülőtér felszállópá­lyáján a díszszázad, a zenekar. egy cserkészosztag, a hivatalosságok (a bí­boros, püspökök, állami vezetők), né­hány búcsúztató gyermek és kíván­csi újságíró köszönt el nemes egysze- ’ rűséggel II. János Pál pápától. Rázós kérdés - rázós utakról (folytatás az első oldalról) Ozsdola, a Zabola—Gelence—Hilib. a Bodzaforduló—Floroaia—Bárkiíny, va­lamint a Felsőrákosra, Szárazajtára, Száldobosra vezető útszakaszok. Eze­ken 30—40 kilométeres óránkénti át­lagsebességgel lehet... száguldani. Ahhoz, hogy az utak karbantartását, javítását a technikai előírásoknak megfelelően elvégezhessek, évente 200 millió lejre lenne szükség. A valóság az, hogy a vállalat ezen összegnek csupán 30—40 százalékát kapta — kapja! — évente... Emiatt elmaradtak (-nak) a javítások, melyeknek hiá­nyát hűen tükrözi útjaink jelenlegi állapota. Érdemes bepillantani a költségek adataiba. Eszerint 1991-re az utak karbantartására és javítására 43 198 000 lejt utaltak ki, .mely összeget július­ban 20 millióval megtoldották. Mire jó ez az összeg? A tájékoztató szerint: aszfaltfelújításra — 12 kilo­méteres szakaszon: bitumenes keze­lésre — 40 kilométeres szakaszon; foltozásra — 54 ezer négyzetméteren; valamint a köves utak minimális kar­bantartásra. Nem sok... Az év első hónapjában elköltötték: 2,684 millió lejt a hó eltakarítására, 4,127 milliót foltozásra (az utak 90 sázalékát foltozták), 11,2 milliót asz­faltburkolat-felújításra (mindössze 5 kilométeres szakaszon). 3,1 milliót bi­tumenes kezelésire (16 kilométeres sza­kaszon), 3,5 milliót a, köves utak kar- 1 bantartására, 890 ezret hidak karban­tartására, 350 ezret közlekedés-biz­tonsági célokra, 260 ezret pedig szol­gálati épületek javítására. Nos, így állunk. A jövő? Folytatják a szépmezőá, a kovásznai. a Kézdivásárhely—Torja és a Nagyaj- ta—Miklósvár útszakaszok aszfaltozá­sát és — a lehetőségekhez mérten — befejezik a bitumenes kezeléseket. A köves utak karbantartását helyi for­rásokra alapozzák. A Mikóújfalu—Bá­rót útszakasz betonozása egyelőre ab­bamarad... Mindezek ismeretében érdemes-e feltenni a kérdést: mikor fogunk kor­szerű aszfaltúton járni, mondjuk, Fel­sőrákoson, Szárazajtán, Száldoboson, Magyarhermányban. Erősdön, Nagy- borosnyón, N,agypatakon, Szörcsén, Imecsfalván, Futásfalván, Ikafalván, Virágpatakon. Bárkányban, Bácstele- ken, a Vadason, a Kezdimartonos— Ozsdola, a Zabola—Hilib s nem utol­sósorban a Bárót—Székelyudvarhely szakaszon is? Rázós kérdés — rázós utakról. Nem tudom, mások hogy csinálják — Magyarországon, Cseh és Szlová­kiában. Lengyelországban s akárhol máshol —, de tudom, hogy őuáluk nem koccan össze az ember foga vezetés közben, a sok-sok-sok milliárdos a- dósságuk ellenére sem... Az osztrák, német, török (ágy!) u- takról nem is merek szólna... Megemlékezés egy évfordulóról Idén szeptember 8-án lesz 47 é- ve annak, hogy a román hadsereg egységei, súlyos harcok és véráldo­zatok árán, ostrommal bevettek az első cszak-erdélyi várost, Scpsi- szentgyörgyöt. A maiak kegyelettel emlékeznek az akkori események hőseire, s em­lékük megörökítésére a következő megnyilvánulásokat szervezik: 1. Egy emléktábla leleplezése a sepsiszentgyörgyi Városházi falán, mely épületre a román hadsereg katonái 1944. szeptember 8-án ki­tűzték a trikolórt; 2. Emlékező istentiszteletre és hálaadásra kerül sor Păiş David hadnagy, a városért vívott harc hő­si hatottja sírjánál; 3. Kegyeletőrző feszületet he­lyeznek el azon a helyen (a Sepsi­szentgyörgy—Árkos útszakasz mel­lett), ahol elesett Grigore Bălan tábornok, csapatai' vezénylete köz­ben; 4. A fentebbi két hősről utcát ne­veznek el Sepsiszentgyörgyön. Az emlékező eseménysorozat 1991. szeptember 8-án 19 órátái kezdődően katonai pompával megy végbe, melyen részt vesznek magas egyházi méltóságok és jeles meg­hívottak is. A szervezők, az emlékező kegye­let nevében, elvárják az esemé­nyekre a város és környéke lakos­ságát. A NYUGALMAZOTT ÉS TAR­TALÉKOS KATONATISZTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGYEI SZERVEZETE Őszentsége rövid beszédében niég egyszer összegezte azt a két alapvető szempontot, amelyet a társadalom új életének megteremtésében követni szükséges; „Az első: senki sem önmaga miatt kapta az életet; az élet közös örök­ség és közös kötelezettség; arra va­gyunk hivatva, hogy új társadalmat építsünk, új emberséges rendet kell teremtsünk ebben az országban, Eu­rópában és a világban... A másik szempont: bár életünkhöz szükségünk van anyagi javakra, az emberi boldogságot nem lehet merő­ben anyagi jólétre építeni. Igaz. hogy azon kell fáradoznotok, hogy legyőz­zétek a súlyos gazxlasági nehézsége­ket és szociális problémákat Az igaz­ságosság segíthet titeket, hogy igaz­ságosan osszátok szét az anyagi ja­vakat, de a boldog és igazán emberi társadalmat nem lehet megteremteni irgalom, szeretet és megbocsátás nél­kül.“ A Szentatya búcsúbeszédének utol­só mondata ismét magyarul hangzott el: „Teljes szívemből kívánom az egész magyar nemzetnek és minden ma­gyarnak a jólétet, a békességet és az igaziíágosságot, és ehhez kérem Isten segítségét és áldását.“ BEFEJEZÉS HELYETT Mit mondhat még a krónikás egy o- lyan sorozat után, amelyből, minden igyekezete ellenére, a pápalátogatás rengeteg lényeges és (látszólag) lényeg­telen mozzanata maradt ki. Mert szólni kellett volna a szinte min­denre kiterjedő szervezésről, nem u- tolsósorban a közel 700 sajtóképvise­lő programjának megszervezéséről, szólni kellett volna még néhány, az „órarendben“ szereplő vagy spontánul kialakult programról (például a reg­geli „pápai ébresztőkről“), a látoga­tást, de főképp a nagy felhajtást el­lenzőkről, az idesereglett több tízezer más országbeli zarándokról, természe­tesen, elsősorban az Erdélyből és Moldvából jött katolikusokról (romá­nokról, magyarokról, csángó-magyarok­ról). És szólni kellett volna a látoga­tás „árnyékos oldalairól“, a pápa- business-ről, a mindent elöntő pápa­souvenir áradattól, a zarándokok „kál­váriáiról“ (e tekintetben itthon talán bővebben tájékozódhattak), a jogos és jogtalan kétkedésekről. És szólni kellett volna a látogatási belengő hangulatról... Befejezés helyett álljon itt még egy idézet, amely a tavalyi mexikói ima- körúton hangzott el: „ha az ember enged a kísértésnek, lrogy élete célja- értelme a mind több evilági ja-- nk birtoklása legyen, megfeledkezik •***- ról, amire teremtetett, hogy több a» ég madarainál és a mezők liliomai­nál...“ FERENC/ CSABA 2 HÁROMSZÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék