Háromszék, 1991. december (3. évfolyam, 516-533. szám)

1991-12-03 / 516. szám

HÁROMSZÉK társadalmi -politikai napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1991. DECEMBER 3., KEDD 516. SZÁM ARA 6 LEJ „Az alkotmány­­ rózsája...“ Könnyű dolga van annak, aki a ma­gyar költészet ismeretében értekezik a hazai parlament által elfogadott al­kotmányról, melynek szentesítésére vagy elvetésére a vasárnapi népsza­vazás hivatott. Jóslásokba nem bo­csátkozom, megmaradok a poézisnél, Petőfi Sándort idézem, ki ígyen szólott a maga kora nagyuraihoz: „Az alkot­mány rózsája a tiétek, töviseit a nép közé vetetek...“ Oly kézenfekvő a hasonlat és az et­nológia, hogy szinte­ szinte szégyen élni vele: ilyen „rózsás“ alkotmányt tálaltak nekünk — a rózsa jegyében. Alkotmányjogászok dolga lenne, hogy ezt a kerettörvényt pontról pontra e­­lemezzék, kimutassák ellentmondá­sait, következetlenségeit, föltárják ben­ne azt, ami érték, de azt is, ami ellent­mond a demokrácia alapelveinek, a­zog helyett jogkorlátozást, az állampolgá­ri szabadság helyett megszorítást je­lent. Az alkotmány értékeiről bőven értekeznek, nem is szél­ünk vitába ez­zel, annál inkább fel kell figyelnünk mindarra, ami ebben a szövegben for­rása lehet — és lesz is, minden bi­zonnyal! — a polgári jogok további, be­szűkítésének, a később kidolgozan­dó törvények totalitarista szellemének. " Állapodjunk meg egyetlenegy pasz­­szusnál. Óriási vita volt körülötte, s mi félig-meddig „győzelemnek" köny­veltük el, hogy sikerült egy jelzőt megmenteni, mert az a jelző némi „mozgásteret“ biztosítana számunkra. Azt hisszük mi. Idézzük! Az alkotmány 30. cikkelyé­nek 7. alpontjáról van szó, mely szól imigyen: „Törvény által tiltott az or­szág és a nemzet gyalázása, az agresz­­szív háborúra, nemzeti, faji, osztály­vagy vallási gyűlölségre való buzdítás, a területi szeparatizmusra vagy nyil­vános erőszakra, illetve a jó erköl­csöket sértő obszcén megnyilvánulá­sokra való felhajtás.“ Mindennel e­­gyetérthetünk, bár rendkívül általá­nosnak, zavarónak, sőt zűrzavarosnak érezzük a különböző fogalmak ilye­tén összemosását, mert az erkölcs és a súlyos politikum mégsem tartozik ugyanabba a szférába. Ám: a „terü­leti szeparatizmusra“ való felbujtás olyan abszurdum, amit egyáltalán nem tudunk mire vélni és magyarázni. Ha az alkotmány egyszer ünnepélyesen kimondja, hogy „Románia területe egy és oszthatatlan", mit jelenthet ez a külön kitétel. Tudom, hogy a jelző nélkül ez az alpont még súlyosabb lehetett vol­na, de belegondolok ebbe a jelzős szer­kezetbe, és fölvetül bennem a követ­kezmények lehetősége. Például: ha a hatóságok úgy látják jónak, hogy megszüntessék, felosszák a mai szé­kelyföldi megyéket, akkor mi, tilta­kozván ez ellen, alkotmányellenes cse­lekedetet követünk el?! Ha egy-egy régió (Bánság például) különleges gaz­dasági státusra szeretne szert tenni — ami különben az egész ország javát szolgálhatná! —, ez alkotmányellenes? Ha egy község, falu bejáratához az ál­­­­lam nyelvén kívül- az ott lakók nyel­vén is kiírják a nevét, ezzel megsér­tik a törvényességet? Ha egy telepü­lés nem békélhet ki mai területi-ad­minisztratív hovatartozásával, és eb­béli szándékát bejelenti, az bünteten­dő? Folytathatnánk, ám ennyiből i? kitetszik, hogy törvényhozóink bizo­nyos cikkelyeknél maguk sem gon­dolták végig, mit is szövegeznek, mi­csoda abszurditásokat „törvényesíte­nek“. Olyan ez, számunkra legalábbis, mintha a gyanútlan állampolgárok, közösségek ellenében időzített gráná­tokat rejtettek volna el a szövegben, mit akkor robbantanak fel, és úgy, a­­hogyan akarják. Mert a dolgok ösz­­szemosása, homályossága, kétértelmű­sége bármire módot és lehetőséget nyújt. Arra kérném az alkotmány mostani feltálalt szövegét magasztaló honatyákat és politikusokat, akik ál­landóan nemzetközi standardokra hi­vatkoznak, mutassanak a világ bár­melyik alkotmányában hasonló kité­telt. Ha mutatnak a mintik. És nem ez az egyetlen példa MAGYARI LAJOS Romániai mai ifjúsága a bizonytalan jövővel, a­­­­atástalansággal kell hogy szembenézzen. A tanulmányi körülmények egyre romlanak, a fiatalok körében a legmagasabb a „rejtett“ munkanélküliség aránya. Csoda-e hát, hogy neki­vágnak a vakvilágnak? Mi lesz velük? (KOVÁCS LÁSZLÓ felvétele) A szavazópolgárok figyelmébe! Mától kezdve mindennap ellen­őrizheti minden szavazati joggal rendelkező állampolgár a municí­­piumi polgármesteri hivatal szék­házában, hogy neve szerepel-e a névsorban. ( Az ideiglenes lakhellyel rendel­kező polgárok, a személyazonossá- j­gi igazolvány alapján, a polgár­­mesteri hivatal kapusszobájában vagy a hivatal második emeleti, 30-as számú szobájában iratkoz­hatnak fel a szavazók névsorába. A szavazási körzetek ugyanazok maradnak, mint a legutóbb­i rtOOO májusában­ szavazáskor voltak. A helyi sajátosságok nevében Több egyeztető tárgyalás után a brassói, csíki, gyergyói, háromszéki, marosi és udvarhelyi területi RMDSZ- szervezetek képviselői elhatározták, hogy koalíciót hoznak létre. A koalíció létrehozatalát azok a történelmi, gazdasági, politikai és kul­­turális sajátosságok indokolják, a­­melyek ennek a területnek a múltját, a jelenét és valószínűleg jövőjét is meghatározzák. A koalíció tulajdon­képpen az RMDSZ programjának gya­korlatba ültetésén dolgozik, figy­elem­be véve a helyi sajátosságokat, de u­­gyanakkor arra is jogot sajnál, hogy tagszervezeteinek álláspontját egyez­tetve, azt nyomatékosítva, az Orszá­gos Elnökség, a Küldöttek Országos Ta­nácsa vagy a Kongresszus elé javas­latokat terjesszen, beleértve prog­ram- vagy alapszabályzat-módosító indítványokat is. E koalíció neve: AZ RMDSZ SZÉKELYFÖLDI SZERVE­ZETEINEK KOALÍCIÓJA. Ez nem té­vesztendő össze a székelyföldi politi­kai egyeztető csoporttal! A november 30-i ülésen a működési szabályzat szövegén kívül a népszám­lálással, valamint a december 8-i re­ferendummal kapcsolatos teen­deket vitattuk meg. Ez utóbbi kérdéskörben a következő határozati javaslat szü­letett: (folytatása a 7. oldalon) AZ AGACHE-ÜGY FEJLEMÉNYEI Két személyt már letartóztattak Miután az ügyészség már lezár­ta az Agache-ügy kivizsgálását, a múlt hét közepén őrizetbe vették Héjjá Dezsőt, a Comalimetex Rt. cukrászlaboratóriumának főnökét és Orbán Daniela iaşi-i francia—angol szakos tanárnőt. A kézdivásárhelyi rendőrség, ügyészség és polgármes­teri hivatal semmit sem tud az e­­setről. Bukaresti ti­sztek foglalkoz­nak az Agache-üggyel. Lévay Attila őrnagy, rendőrparancsnok hangsú­lyozta, nekik nincs közük a letar­tóztatásokhoz. Sajnos, e hét folya­mán újabb személyek őrizetbe vé­telére számíthatunk. A forradalom felfalja saját gyer- A MEGGAZDAGODÁS TITKA?­­ Vállalkozók „fóruma“ A Magyar Vállalkozói Kamara ta­lálkozójára nem telt meg a kék terem. Sőt, a maroknyi érdeklődő kényelme­sen elfért a „fél teremben“ is. Pedig — bár a beharangozott személyiségek jobbára már nem jutottak el hozzánk — Kolozsvár, Marosvásárhely, Udvar­hely és Csíkszereda után — a gazda­sági, az üzleti gondolkodás, a kisvál­lalkozókhoz közel álló kérdések és nem utolsósorban a kapcsolatteremté­si lehetőségek igazán megérdemeltét­ volna a szélesebb érdeklődést. Dr. Oláh Zsigmond, az MVK veze­tőségi tagja, Reiner Péter, Demeter László, Kulcsár Erika és Demeter Er­vin kamaratagok és különböző válla­­latok-vállalkozások (a két utóbbi a Budapest—Hargita Holding S.R.L.— kft. vegyes vállalat) képviselői-vezetői az üzleti etika levegőjét hozták el, nem titkolva azon szándékukat, hogy már az első találkozás esetén megfele­lő, garanciaképes romániai vállalko­zókkal kollaboráljanak, illetve közve­títést vállaljanak a kamara révén. FERENCZ CSABA (folytatása a 2. oldalon) Fiatalok a Polgári Szövetségben Szerdán, december negyedikén 18 órakor, a Polgári Szövetség sepsi­szentgyörgyi, Grigore Bálán utca (Régi Piac) 1. szám alapi székhá­zában, kerül sor a Polgári Szövet­ség Ifjúsági Szervezetének mega­lakulására Kovászna megyében. A PSZ Ifjúsági Szervezete a Pol­gári Szövetség részeként működik. A PSZISZ igyekszik valóra vál­tani a Polgári Szövetség által el­fogadott alapvető dokumentumok eszméit, és azok alapján megoldást keres a civil társad­aom­ kibonta­kozását gátló erkölcsi, társadalmi és gazdasági válság jelenségeire, a­­melyek az ifjúság életét is befolyá­solják. A PSZISZ azokat a 16—25 éves ifjakat szándékszik soraiban tömö­ríteni, nemzetiségi, faji, vallási kü­lönbség nélkül, akik részt kíván­nak venni a demokratikus civil tár­sadalom kialakításában. (A PSZISZ felhívása a 2. oldalon) VISSZHANG Vannak íratlan törvények is A szabad sajtó törvényeihez tarto­zik a szabad véleménynyilvánítás. Va­lószínűleg, erre gondolt Máthé Ár­pád is, amikor, a „válaszadás jogán", levelet írt szerkesztőségünkbe, és kéri annak közlését. A Gyógyszertári kavalkád Sepsi­­szentgyörgyön című sorozat főszerep­lőjének férje válaszol a sértett fél férjének levelére. Kedves Uram! Félreértette az ügy közlésének szándékát, nem férjek és (FEKETE) (folytatása a 7. oldalon) Hová­ lett Bardóc gyógyszertárának bútorzata? Erdővidék felső felének egyet­len patikáját kirámolták. A rossz nyelvek azt mondják, hogy Bras­sóba szállították Rácska gyógy­szerész valamikori bútorait. Mi­lyen alapon? — kérdezzük mi, en­nek a vidéknek lakói. Holnapután elviszik a borvízforrásokat is, a bodokit Rozsnyóba, a bibarcfalvit Kőhalomba?! Ezúton hívjuk fel a megye vezetőségét, hogy vigyázzon a megye vagyonára, a privatizálás neve mögött, sajnos, egyéb húzó­dik meg. Állítólag Brassóban egy előkelő patikát ékesítenek az o­­laszteleki patikából törvénytele­nül elvitt bútorok. Követeljük, hogy azok k­erül­jenek vissza Bar­dóc község tulajdonába. Ezúton is felhívjuk a prefektúrát, hogy szer­vezzék meg a Kovászna megyei „Centrofarmot“, a legsürgősebben szolgáltassák vissza a község tu­lajdonát képező javakat. Még ak­kor is, ha „nagyfiúról“ van szó. Intézkedjenek, mert különben a központi szervekhez és az ál­lamelnökhöz fordulunk pana­szunkkal. Szeretnénk, ha kérdé­sünkre és kérésünkre sürgősen vá­laszt kapnánk. BARDÓC KÖZSÉG LAKÓI

Next