Háromszék, 1991. december (3. évfolyam, 516-533. szám)
1991-12-03 / 516. szám
A FÜGGETLEN SZIGRE SZAVAZOTT UKRAJNA Mint várható volt, a december elsejei népszavazáson — az előzetes eredmények szerint, amelyek gyakorlatillag már alig módosulnak — a lakosság nagy többsége (90 százalék) az állami függetlenségre és Leonyid Kravcsuk elnökre (60 százalék) adta a szavazatát. Az ukrajnai döntés nem csupán a Szovjetunióra mért csapást. Az események talán legjellemzőbb visszhangjai Bonnból érkeztek. Gorbacsov elnöki hivatalának napjai meg vannak számlálva, nyilatkozták a német politikusok és a megfigyelők. Az Unió, ami a függetlenné nyilvánított Ukrajna nélkül amúgy sem sokat ér, roppant nehezen áll össze, ha összeáll egyáltalán. A német kommentátorok arra is rámutatnak, hogy Jelcin tervszerűen szorította ki az elnököt összes valamirevaló pozíciójából, és minden hatalmat Oroszországba akar összpontosítani. Az amerikai elnököt elsősorban az Ukrajna területén tárolt hatalmas mennyiségű atomfegy- ver izgatja. Bush elnök kijelentette, hogy már a jövő héten elküldi Kijev- , de különmegbízottját, de a köztársa- ság elismerésére csak azután kerülhet sor, ha a rendszer szavatolja a nemzzetiségek, közöttük a 11 milliós orosz kisebbség jogait, és a területén maradt atomfegyvereket vagy megsemmisíti, vagy a közös parancsnokság fennhatóságára bízza. Messzemenően érint Ukrajna függetlenné válása bennünket is: a Szovjetunió helyett Ukrajna lesz a szomszédunk, bizonyos területekre országunk bejelentette igényét (amit Ukrajna méltatlankodva elutasított), nem lehet tudni, milyen szomszédság lesz ez... RÖVIDEN TOVÁBBI VÁLASZTÁSOK. Vasárnap Kazahsztánban csaknem 9 millió választó Nazabajevet választotta meg elnökké. A reformer vezető volt különben az egyetlen jelölt, de a részvétel nagysága mindenképpen meg- győző bizonyítéka az elnök népszerűjének. • A köztársasági választásokkal párhuzamosan helyi referendumokat is tartottak vasárnap Ukrajnában. A kárpátaljai szavazók mintegy 80 százaléka amellett foglalt állást, hogy a független Ukrajnán belül a terület élvezzen önkormányzatot. A beregszászi járás népszavazásán a résztvevők 89 százaléka nyilvánította ki, hogy támogatja egy ottani magyar autonóm körzet felállítását . A Modvai Köztársaság területén fekvő ún. Dnyeszteri és Gagauz Köztársaság lakói is a függetlenné válás mellett szavaztak. A kisinyovi hatóságok e népszavazásokat törvényteleneknek nyilvánították. ISMÉT FÖLDRENGÉS ROMÁNIÁBAN. A budapesti és a bukaresti rádió is jelentette, hogy hétfőin 10 óra 49 perc körül földrengés rázta meg Temesvár környékét, Délkelet-Magyarországot és Jugoszlávia északkeleti részét A földrengés központja Temesvártól délre, Bánlak környékén volt. A legjelentősebb anyagi károkat a közeli Detta városból jelentették, ahol sok épület, köztük a katolikus templom, a városháza és a kórház is súlyosan megrongálódott. # ÚJ MAR- SHALL-TERV. Mint a második világ- i háború után, a nyugat-európai országok gazdasági talpra állítása céljával az amerikaiak — most az ENSZ — terjesztett elő gazdasági segélyprogramot Kelet-Európa rendszerváltó országai számára. A Marshall-tervhez hasonló segélyt az ENSZ szakértői azért tartják indokoltnak, mert a térségben csökken a termelés, nő az infláció, a munkanélküliség, és mind-ez a tűrőképesség határára juttatta az itt élőket. ti.ina MSZEK A helyi sajátosságok nevében (folytatás az első oldalról) KÖZLEMÉNY Az RMDSZ Székelyföldi Szervezeteinek Koalíciója megelégedéssel nyugtázza parlamenti csoportunk 17 hónapos kitartó és szívós munkáját a demokratikus jogállam elveinek alkotmányos keretbe való foglalásáért, amelyben a kisebbségi jogok elvárásainknak megfelelően fogalmazódtak volna meg. Mivel azonban ezeket a célokat nem sikerült minden tekintetben elérni, támogatjuk az alkotmányozó gyűlésen részt vevő küldötteink ellenszavazatát. Indokaink a következők: A JOGÁLLAMAT ILLETŐEN: — A végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi hatalom szétválasztása egyértelmű megfogalmazásának a hiánya; — Az Alkotmány téziseihez viszonyítva, az elnöki hatáskör kibővítése; — A magántulajdon törvény általi korlátozásának, valamint az állami tulajdon kizárólagos köre szélesítésének lehetősége; — Az Alkotmánybíróság kivonása az igazságügyből, és hatáskörének olyan fokozása, amely csökkentheti a parlament hatáskörét; — Az Alkotmány bizonyos kitételei örökkévalónak való nyilvánítása, valamint az Alkotmány módosítása gyakorlati lehetőségének hiánya. : — A népszavazási kampányra fordítottidő rövidsége és az a tény, hogy a TV-ben többnyire csak a Front álláspontját népszerűsítik. A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAIVAL KAPCSOLATBAN: — Hazánk egységes nemzetállamként való meghatározása, amely nem veszi figyelembe a kb. 5 millió nem román anyanyelvű állampolgár fizikai létét; — Az anyanyelv használatának a megtagadása a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, amely annál súlyosabban sérti a magyar kisebbséget, mivel a tézisek megszavazására vonatkozó — a pártokkal közösen elfogadott — határozat megszegését jelenti, főként az NMF részéről. Tekintettel a fentiekre, az RMDSZ Székelyföldi Szervezeteinek Koalíciója Egyeztető Tanácsa felhívja szervezeteinek tagjait és szimpatizánsait, hogy: — JELENJENEK MEG A NÉPSZAVAZÁSON, és éljenek választójogukkal! — Utasítsák el az alkotmányozó ülés által 1991. november 21-én elfogadott szöveget, tehát szavazzanak NEM-mel. Vállalkozók „fóruma“ (folytatás az első oldalról) Nehéz lenne e rövid beszámolóban kitérni a közel kétórás beszélgetés részletkérdéseire. Hiszen, a rövid és frappáns bemutatkozás után, a konkrét kérdések nagyon változatos területeket érintettek. Az élelmiszer-feldolgozástól a kézműiparig, helyi kisvállalkozók mondták el terveiket-gondjaikat. Talán két dolgot emelhetnék ki, amelyek az egyébként érthetetlenül távolmaradóttok figyelmét is joggal felkeltheti. Az egyik általánosabb jellegű. Azon igény, ha úgy tetszik, szükség megfogalmazódása, hogy a kisvállalkozók önmagukra, szőkébb vagy tágabb érdekképviselet nélkül, nagyon nehezen tudnak kapcsolatokat teremteni, üzleti-gazdasági információkhoz jutni. (Egy üzleti információ világpiaci ára például 25 dollár.) Intézményes kapcsolatok nélkül "szinte lehetetlen enyhíteni a nagyméretű hazai „tőkeéhségen“. Márpedig a vállalkozói kedv, egyáltalán a vállalkozások szélesebb körű és eredményes beindulásának a befektethető tőke létezése alapfeltétel. (Az ilyen jellegű „szervezkedésről“ bővebben a dr. Oláh Zsigmonddal készített interjúban olvashatnak valamelyik következő számunkban — szerk. megj.) A másik, itt említett kérdés sokkal konkrétebb. Egy, a vendégek által felajánlott lehetőségről van szó. A Budapest—Hargita Holding 100 négyzetméter kiállítófelületet biztosít itteni kisvállalkozók termékeinek bemutatására Budapesten, a Bioformvállalat pedig budai üzletében igényesebb termékek (iparművészet stb.) piaci tesztelését „vállalja“. Mindezt, természetesen, ingyenesen, hiszen az ilyen jellegű bérárak egy most induló kisvállalkozónak megfizethetetlenek, így „csak“ a szállítás lenne a vállalkozó befektetése, illetve kockázata. Talán nem árt megragadni az alkalmat. (Bővebb felvilágosítás a Kereskedelmi Kamaránál.) És hadd fejezzem be ezt a rövid beszámolót egy idézett „alapelvvel“: „Mi nem akarunk gyorsan meggazdagodni, de nagyon . ..“ Vannak íratlan törvények is (folytatás az első oldalról) feleségek közti háborút akartunk bemutatni, hanem a privatizáció egy szomorú, de valós velejáróját (természetesen, nem kötelezően). Kérésének eleget téve tesszük közzé levelét, ezzel lezárva részünkről az ügyet. VÁLASZ DUKRÉT LAJOS ÚRNAK! „Döbbenten olvastam a »Gyógyszertári kavalkád Sepsiszentgyörgyön- sorozatban Dukret Lajos úr precíz és lehengerlő, mélységesen felháborodott hangvételű vallomását, s rájöttem, hogy a »sokoldalúan fejlett« egyének kategóriájába tartozik, amit a különböző munkahelyein szerzett, elévülhetetlen érdemei is bizonyítanak, akinek önzetlen és meghatározó hozzájárulása nélkül — ahogy ezt szerényen beismeri — szegény városkánk gyógyszertárhálózata még jelenleg is középkori viszonyok közt sínylődne. De mi okozta világraszóló sérelmét, mely alapján jogosnak és méltányosnak tartja ország-világ előtt, a »fair play« szabályainak a betartásával, mélyen sértő és becsületbe vágó módon illetni felesége — a gyógyszertár jelenlegi főnöknője — kolléganőjét, akinek a versenytárgyaláson a törvényes előírások betartásával ítélték oda a gyógyszertár bérletét. Nyilvánvaló az epeömlés oka: a gyógyszertárat feleségének akarta megszerezni, s ez neki, történetesen, nem sikerült. Hát igen, ilyen is előfordulhat manapság! De, Dukrét úr, vigasztalódjon, mert építészeti, írói stb. képességeivel, tehetségeivel és összeköttetéseivel nyugodtan lemondhat egy patikáról, hiszen a privatizáció még csak gyermekcipőben jár. Talán jobban tenné, ha epeömléseit csak otthon orvosolná, mert, habár mindennemű hangú és ízű gyalázkodáshoz már hozzászoktattak, de ami sok, az sok, még egy olyan választékos úriember részéről is, mint ön.“ MÁTHÉ ÁRPÁD Ezek után az olvasók eldönthetik, kinek van ,,epe,‚miése “. TALÁLKOZÓ A PARLAMENTEREKKEL Az alkotmány sorsát eldöntő népszavazást megelőző napokban a szenátorok és a parlamenti képviselők mindenütt választóik körében vannak. Több találkozóra is sor kerül tehát a hét folyamán, községeinkben és városainkban. Szerdán Kozsokár Gábor és Király Károly szenátorok, Márton Árpád és Bajcsi Ákos képviselők Kovászna városának választóival találkoznak délután 6 órakor a városi klub helyiségében. Az alkotmány értékelése mellett, nyilván, sor kerülhet a közelgő népszámlálással és a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kérdések megbeszélésére is. 2 FELHÍVÁS (folytatás az első oldalról) 1981. december 22-én azzal a reménységgel vonultunk ki az utcákra, hogy megszabadíthatjuk Romániát a kommunista rendszertől. Hamarosan rájöttünk, hogy ez a célunk nem valósult meg. Akkori vágyaink, eszményeink, a velünk egykorú fiatalok véráldozata már szinte tiltott emléknek számít. Megfeledkeztek rólunk, szemünkbe hazudtak, megcsaltak, és bántalmaztak bennünket. Feledésbe merült az a tény, hogy a forradalom barikádjait azoknak a gyermekeknek és serdülőknek, tanulóknak, egyetemistáknak és fiatal munkásoknak az áldozata szentelte meg, akik visszaadták Románia elvesztett méltóságát. Mi lett a forradalom hőseinek a sorsa? A gyermekeké — alultápláltság (milyen könnyen beletörődnek ebbe a felnőttek!), az árvaságra jutottaké a „gyermekotthonoknak” csúfolt kaszárnyák ridegsége, másoké a bűnözés, sokan pedig, lelketlen kufárok kezében, élő piaci áruvá lettek. A tanulókönök továbbra is a formalista, élettelen, gépies tanítási rendszer kísérleti alanyai maradtak. Az egyetemi ifjúság életét az áremelések, lakbérek, egyre növekvő költségek, éhség, bányászlátogatások, főleg pedig a jövő kilátástalansága keseríti meg. A fiatal munkások? — a munkanélküliség tömeges áldozatai. Annyi más fiatal — miután elhagyta az országot — megvetett bevándorló ott, ahol senkinek sincs rá szüksége. Elegünk volt a gazemberekből, a korrupcióból, a hazugság*va. a teszólamok'''s a melldöngető hadfiakból, akiket senki sem látott a forradalom harcosai között, elegünk volt az ellenzék megosztottságából, a kommunizmusból és újkommunizmusból, a felvilágosult egyeduralkodókból, a nacionalizmusból, a vaskalaposságból, az erőszakból, szenvedésből, égig érő árakból, odavetett koncokból, szekusmentalitásból, a rózsafanyelv szóvirágaiból, a tömeges manipulációból, a forgatókönyvekből, az ostobaságból, mindabból, ami még belefér az „eredeti demokrácia” fogalmába. Arra kérjük Románia fiataljait, értsék meg, hogy itt az ideje saját kezünkbe venni sorsunk irányítását. Mert — kicsoda, ha nem mi magunk? Mikor — ha nem most? Hol — ha nem idehaza? Tőletek pedig, egyetemi fiatalok, mert szeretünk, megkérdezzük: terem-e a jegenye még egyszer császárkörtét? A Polgári Szövetség Ifjúsági Szervezetének Kovászna megyei kezdeményezői nevében: Rauca Marian-Mihai, 20 éves, Vasas Paul-Daniel, 17 éves, Antal Árpád-András, 16 éves, Sztancs Ferenc, 16 éves, Surdu Alexandru, 24 éves, a PSZ és a PSZP tagjai és Liszman Róbert, a PSZ tagja.