Háromszék, 1992. február (4. évfolyam, 554-574. szám)
1992-02-01 / 554. szám
PRÁGÁBAN VÉGET ÉRT az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminiszteri tanácsának második ülése. Szerdám felszólalt Adrian Năstase román külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az EBEÉ válaszúthoz érkezett. Utalt bizonyos törekvésekre, amelyek véleménye szerint azzal a kockázattal jár mak, hogy téves útra terelik az össz-európai folyamatot. Ezek között említette a közmegegyezés szabályától való eltérést a kisebbségek kérdésében, s olyan közvetítő intézmények létrehozását, amelyeket Románia szerint politikai célokra használnának fel. 9 A külügyminiszteri tanács dokumentumot fogadott el az EBEÉ intézményeinek és struktúráinak továbbfejlesztésére. Nyilatkozatot írtak alá a fegyverzet elterjedésének és átadásának megakadályozására és a jugoszláviai helyzetre vonatkozóan. 9 Az első dokumentum egy paragrafusa a közmegegyezés szabályáról való lemondás szándékára vonatkozik az emberi jogok megsértése esetén hozandó döntésekben. Erről a román küldöttég értelmező nyilatkozatot tett, úgy vélekedve, hogy a paragrafus nem tartalmaz egyértelmű kitételeket és hogy ezeket visszaélésszerűen lehet értelmezni. TEGNAP ÖSSZEÜLT a Biztonsági Tanács. A 15 tagország állam- és kormányfői összejövetelének munkálatai az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére összpontosulnak — a Szovjetunió felbomlása után kialakult nemzetközi helyzetben. AZERBAJDZSÁN katonai offenzívát indított a zömmel örmények lakta Hegyi—Karabahban. Az akcióban páncélosok és több ezer katona vesz részt. VÁLSÁGHELYZET alakult ki Franciaországban, mert ott egy kórházban kezelésre fogadták a Palesztin Felszabadítási Népfront extrerristaként számon tartott vezetőjét Lemondott Mitterrand egy tanácsosa és a kormány három magas rangú tisztségviselője. RÖVIDEN : A kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások újabb fordulójára került sor tegnap Bukarestben. Ion Iliescu államfő Davosba utazott, hogy részt vegyen a Világgazdasági Fórum évi összejövetelén. Pár erdélyi esetet kivéve, a Nemzeti Megmentési Front nem lépett szövetségre a Szocialista Munkapárttal. Ahol szövetkeztek, ott a helyi politikusok érdekeinek megfelelően döntöttek. — Mi nem fogadjuk el a szövetséget az SZMP-vel — jelentette ki Petre Roman a szerdán este tartott sajtótájékoztatóján. Mi a helyzet akkor a marosvásárhelyi szövetkezéssel? — teszi fel a kérdést a sajtótájékoztatóról beszámoló România liberă. A kormány heti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a helyi közigazgatásért felelős államtitkároknak — egyikük Doru Viorel Ursu — volt belügyminiszter — nincs tudomásuk a Király István jelölését törlő bírósági döntésről, s egyáltalán „az esetről”. A sajtótájékoztatón elhangzottakból tudtuk meg, hogy vitatható körülmények között törölték Toader Steţca szaploncai polgármester jelöltjét is. Ma délelőtt az egyház és az RMDSZ gyűlést tart a nagyváradi református püspöki székházban, hogy együttesen foglaljanak állást a híveik pénzén épült székház újabb kisajátítása ellen. Az épületet a Bihar megyei törvényszék a nagyváradi egyetemnek adta át. A Frăţia, Alfa és a szabad szakszervezeti szövetség tegnap közös közleményben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a helyhatósági választások előtt vagy alatt általános sztrájkot terveznének. A híresztelést diverziónak, felforgatásnak minősítve, közölték: a három szövetség a február 10—16. közötti héten tervez tiltakozó mnarv gyűlést, a legutóbbi bérezési kormányhatározat ellen tiltakozva. Háromszék AZ RMDSZ JELÖLTJEI Szentkatolnán POLGÁRMESTERJELÖLT: Kaján István 46 éves, autószerelő, Szentkatolna jelenlegi polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. TANÁCSTAGOK: Bakk István, 46 éves, gépészmester; Barti László, 47 éves, technikus; Jakab Jolán, 39 éves, tanárnő; Kocsis Zoltán, 53 éves, nyugalmazott géplakatos; Fábián Domokos, 46 éves, üzletvezető; Nagy Imre, 57 éves, nyugalmazott mezőgépész; Tusa Lajos, 47 éves, munkás; Kaján Imre, 40 éves, gépészmester; Papp János, 47 éves, mesterséges beondózó; Ábrahám Géza, 40 éves, géplakatos; Kovács János, 47 éves, gépkocsivezető; Koós Károly, 42 éves, magángazda; Todor József, 45 éves, kőműves. Nagyborosnyón POLGÁRMESTERJELÖLT: Bartha László 1952-ben született Nagyborosnyón. 1970-ben érettségizett a kovásznai elméleti líceumban. 1972— 1980 között a kereskedelemben, majd 1980-tól a helyi tanács alelnökeként és ideiglenes polgármestereként dolgozott. Lelkiismeretes, jó szervező. Két fiú édesapja. TANÁCSTAGOK: Kész Imre, 63 éves, nyugalmazott állatorvos; Bartha János 63 éves, magángazda; Joós Gyula, 48 éves, magángazda; Szekeres János, 24 éves, szakmunkás; Andrási Gyula, 56 éves, raktárnok; Szakács Mihály, 44 éves, mezőgépész; Mátyás Katalin, 47 éves, agrármérnök; Lőrincz István, 37 éves, gépész; Bartha Árpád, 24 éves, mezőgazdász, részlegvezető; Mirese Sándor, 25 éves, munkás; Tóth Gábor, 32 éves, tűzoltó. Ozsdolán POLGÁRMESTERJELÖLT: László Dénes Mihály 1955. augusztus 21-én született Ozsdolán. Az elemit szülőfalujában végezte, majd 1974-ben a kézdivásárhelyi gimnázium reál tagozatán érettségizett. 1976—77-ben Tordán elvégezte a szerszámlakatos-szakképesítő iskolát is. E szakképesítés megszerzése után a kézdivásárhelyi Szigetelőgyárban dolgozott előbb szerszámlakatosként, majd csoportvezetőként, végül mesterként. 1990. január 12-én a község lakossága megválasztotta polgármesternek, s azóta is betölti e tisztséget. Nős, két gyermek édesapja. TANÁCSTAGOK: Márkos László, 42 éves, tanár; Balázs József, 48 éves, tanár; Jakab F. Kálmán, 48 éves, lelkész; Dézsi Krisztina, 56 éves, nyugalmazott tanítónő; Márkos Imre, 80 éves, földműves; Bögözi Sándor, 57 éves, nyugdíjas; Tóth Elemér, 37 éves, villanyszerelő; Hajdú Balogh Károly, 70 éves, nyugdíjas; Ardelean Constantin, nyugdíjas; Lázár István, 53 éves, magángazdálkodó; Lukács Imre, 57 éves, nyugdíjas. A DEMOKRATIKUS KONVENCIÓ POLGÁRMESTERJELÖLTJE. Kovács Géza 1951. augusztus 21-én született Orsdolán. Itt végezte az elemi iskolát, Kézdivásárhelyen pedig az elméleti középiskolát. Munkásként, majd tisztviselőként dolgozott. 1980 júniusában beiratkozott a jelenlegi ELCO Rt.-nél induló szérszámgéplakatos-tanfolyamra, amit sikeresen el is végzett. 1990 februárjáig a szakmájában tevékenykedett, amikor megválasztották a községi NEIT elnökének. A tanács megszűnése után, 1990. augusztus 1-től visszament régi munkahelyére, a szigetelőgyárba, ahol most is dolgozik. Nős, két gyermek édesapja. A községben végzett közvélemény-kutatás szerint népszerű, közkedvelt személyiség, aki teljes mértékben élvezi falusfelei bizalmát. Terveiről egyelőre nem szívesen beszél. Különben sem a szavak, hanem a tettek embere. Miliem, ma VSMI MOST? HA, MMA FMM! ? LYUKAS SZOCIÁLIS HALOMt és az öregek A boldogabb és könnyebb sorsú népek szép öregkort és felhőtlen gyermekéveket tudnak biztosítani. Mifelénk ez sem megy. A harmadik életszakaszba lépők, a hetvenen túliak élete napról napra kilátástalanabb lesz. Nemcsak az a baj, hogy az évek, a kemény kor, a háború utáni nehéz időszak, majd a szocializmus áldásos évei megfosztották őket az élet értelmét jelentő öröm megélésétől, hanem az is, hogy mai hatalmasaik — kisebbekre és nagyobbakra ez egyaránt vonatkozik — még kis gesztusokkal sem próbálnak könynyíteni sorsukon. ÉLETET ADNI AZ ÉVEKNEK, ahogyan azon például közeli nyugati szomszédaink iparkodnak. Péter Endre hetven feletti nyugdíjas öregúr keresett fel szerkesztőségünkben. Az évek nemcsak meggyötörték, hanem mintha ketté is törték volna: görnyedten, de, szerencsére, szellemileg frissen éli átalakuló korunkat, s panasza nem eget rengető sérelem, csak a ma öregjeivel szembeni közöny egyik biztos jele. A tüzelőanyaglerakat még a tavaly is, de az „átkos diktatúra“ éveiben is, 10 mázsa fát adott — szénkíséret nélkül — azoknak az idős embereknek, kik orvosi igazolvánnyal is bizonyítani tudták, hogy sokat próbált szervezetük nem képes elviselni a széngázt. Ma csak vállakat vonogatják a fabrakaiban. Sem tüzelő, sem kedvezmény. Olyan kicsi dolgokkal lehetne könnyíteni az öregeken, ha jobban odafigyelnénk. Például a helyi szállítási vállalat lemondhatna arról, hogy a hetven éven felüli öregjeink megvásárolják a méregdrága — tizenöt lejes — autóbuszjegyet, egyszerűen csak a személyazonossági bizonyítvány felmutatásával, ingyen kellene utaztatni őket. Ha napvilágra kerülnek a népszámlálási adatok, ki fog derülni, milyen kevesen vannak, és az is, milyen kevés nyugdíjból élnek. Lehet, egyszer majd a parlament is elfogad egy hasonló értelmű törvényt, mert több mint egy éve az asztalán áll. De addig is helyi szinten nem muszáj ölbe tett kézzel ülni. Egyszer majd mi is megöregszünk, s a mai fiatalok pontosan olyan közönyösen szemlélik, majd utolsó éveink gyötrődéseit, mint mi most. S azt sem mondhatjuk, hogy mi nem ezt érdemeltük ... SIMÓ ERZSÉBET 2 A SEPSISZENTGYÖRGYI KÉPTÁRBAN Mattis-Teutsch János kiállítása A Képtárban őrzött Mattis-Teutschmunkák mintegy háromnegyedét tekintheti meg a tárlatlátogató, az 1992- es év első kiállításaként. A négy szobor, tucatnyi metszet és rajz s a csaknem félszáz festmény, persze, csak egy kis töredéke a hatalmas életműnek, fő műveinek zömét Brassóban, Bukarestben, Budapesten őrzik. De az életmű-szilánk is lehet beszédes, rész mivoltában továbbgondolható, továbbképzelhető. A kiállítás célja éppen ez: felmutatni ezt a kis gyűjteményt, mint az egésznek egy kis részét. Mattis-Teutsch János 1884-ben született Brassóban, a hatolykai Mattis János és Schneider Jozefina fiaként. (A Teutsch nevet későbbi nevelőapjától kapta.) Budapesten, Münchenben, majd Párizsban tanul. De megfordul Berlinben is, ahol kapcsolatba kerül a Bauhaus, valamint a szecesszió törekvéseivel. Ekkortól számítható az európai avantgárdhoz való kötődése. Olyan világhírű művészek — egyenrangú — kiállítótársa, mint Paul Klee, Marc Chagall, Franz Marek ... A Kassák Lajos által szerkesztett, MA című folyóirat egyik legfoglalkoztatottabb képzőművésze volt. Mattis-Teutsch nem csak a plasztikai forma megszállott kutatója, de fontos művészetelméleti munkássága is, s jó versíró is, habár költőként csaknem ismeretlen. Pozitivista, konstruktív szemlélete példaértékű a ma művésze számára. VARGHA MIHÁLY muzeológus