Háromszék, 1992. február (4. évfolyam, 554-574. szám)

1992-02-01 / 554. szám

PRÁGÁBAN VÉGET ÉRT az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet külügyminiszteri ta­nácsának második ülése.­­ Szerdám felszólalt Adrian Năstase román kül­ügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az EBEÉ válaszúthoz érkezett. Utalt bizonyos törekvésekre, amelyek véle­ménye szerint azzal a kockázattal jár­ mak, hogy téves útra terelik az össz-eu­­rópai folyamatot. Ezek között említette a közmegegyezés szabályától való el­térést a kisebbségek kérdésében, s o­­lyan közvetítő intézmények létrehozását, amelyeket Románia szerint politikai célokra használnának fel. 9 A kül­ügyminiszteri tanács dokumentumot fogadott el az EBEÉ intézményeinek és struktúráinak továbbfejlesztésére. Nyilatkozatot írtak alá a fegyverzet elterjedésének és átadásának megaka­­dályozására és a jugoszláviai helyzetre vonatkozóan. 9 Az első dokumentum egy paragrafusa a közmegegyezés sza­­bályáról való lemondás szándékára vo­natkozik az emberi jogok megsértése esetén hozandó döntésekben. Erről a román küldöttég értelmező nyilatko­zatot tett, úgy vélekedve, hogy a pa­ragrafus nem tartalmaz egyértelmű ki­tételeket és hogy ezeket visszaéléssze­­rűen lehet értelmezni. TEGNAP ÖSSZEÜLT a Biztonsági Tanács. A 15 tagország állam- és kormányfői összejövetelének munkálatai az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére összpontosulnak — a Szovjetunió fel­bomlása után kialakult nemzetközi helyzetben. AZERBAJDZSÁN katonai offenzívát indított a zömmel örmények lakta Hegyi—Karabahban. Az akcióban páncélosok és több ezer katona vesz részt. VÁLSÁGHELYZET alakult ki Franciaországban, mert ott egy kórházban kezelésre fogadták a Palesztin Felszabadítási Népfront ext­­rerristaként számon tartott vezetőjét Lemondott Mitterrand egy tanácsosa és a kormány három magas rangú tiszt­ségviselője. RÖVIDEN : A kormány és a szakszervezetek kö­­zötti tárgyalások újabb fordulójára ke­rült sor tegnap Bukarestben.­­ Ion Ili­escu államfő Davosba utazott, hogy részt vegyen a Világgazdasági Fórum évi összejövetelén.­­ Pár erdélyi esetet ki­­véve, a Nemzeti Megmentési Front nem lépett szövetségre a Szocialista Munkapárttal. Ahol szövetkeztek, ott a helyi politikusok érdekeinek megfele­­lően döntöttek. — Mi nem fogadjuk el a szövetséget az SZMP-vel — jelentette ki Petre Roman a szer­dán este tartott sajtótájékoztató­ján. Mi a helyzet akkor a ma­rosvásárhelyi szövetkezéssel? — teszi fel a kérdést a sajtótájékoztatóról be­­számoló România liberă.­­ A kormány heti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a helyi közigazgatásért felelős állam­titkároknak — egyikük Doru Viorel Ursu — volt belügyminiszter — nincs tudomásuk a Király István jelölését törlő bírósági döntésről, s egyáltalán „az esetről”. A sajtótájékoztatón el­hangzottakból tudtuk meg, hogy vitat­ható körülmények között törölték Toa­­der Steţca szaploncai polgármester je­löltjét is.­­ Ma délelőtt az egyház és az RMDSZ gyűlést tart a nagyváradi református püspöki székházban, hogy együttesen foglaljanak állást a híveik pénzén épült székház újabb kisajátítása ellen. Az épületet a Bihar megyei tör­vényszék a nagyváradi egyetemnek adta át.­­ A Frăţia, Alfa és a szabad szakszervezeti szövetség tegnap közös közleményben cáfolta azokat a híresz­teléseket, hogy a helyhatósági válasz­­tások előtt vagy alatt általános sztráj­kot terveznének. A híresztelést diver­­ziónak, felforgatásnak minősítve, kö­zölték: a három szövetség a február 10—16. közötti héten tervez tiltakozó mna­rv gyűlést, a legutóbbi bérezési kor­­mányhatározat ellen tiltakozva. Háromszék AZ RMDSZ JELÖLTJEI Szentkatolnán POLGÁRMESTERJELÖLT: Kaján István 46 éves, autószerelő, Szentkatolna jelenlegi polgármestere. Nős, két gyer­mek édesapja. TANÁCSTAGOK: Bakk István, 46 éves, gépészmester; Barti László, 47 éves, technikus; Ja­kab Jolán, 39 éves, tanárnő; Kocsis Zoltán, 53 éves, nyugalmazott gépla­katos; Fábián Domokos, 46 éves, üz­letvezető; Nagy Imre, 57 éves, nyu­galmazott mezőgépész; Tusa Lajos, 47 éves, munkás; Kaján Imre, 40 éves, gépészmester; Papp János, 47 éves, mesterséges beondózó; Ábrahám Géza, 40 éves, géplakatos; Kovács János, 47 éves, gépkocsivezető; Koós Károly, 42 éves, magángazda; Todor József, 45 éves, kőműves. Nagyborosnyón POLGÁRMESTERJELÖLT: Bartha László 1952-ben született Nagyboros­nyón. 1970-ben érettségizett a ko­­vásznai elméleti líceumban. 1972— 1980 között a kereskedelemben, majd 1980-tól a helyi tanács alel­­nökeként és ideiglenes polgármes­tereként dolgozott. Lelkiismeretes, jó szervező. Két fiú édesapja. TANÁCSTAGOK: Kész Imre, 63 éves, nyugalma­zott állatorvos; Bartha János 63 éves, magángazda; Joós Gyula, 48 éves, magángazda; Szekeres János, 24 éves, szakmunkás; Andrási Gyula, 56 éves, raktárnok; Szakács Mihály, 44 éves, mezőgépész; Má­tyás Katalin, 47 éves, agrármérnök; Lőrincz István, 37 éves, gépész; Bartha Árpád, 24 éves, mezőgaz­dász, részlegvezető; Mirese Sándor, 25 éves, munkás; Tóth Gábor, 32 éves, tűzoltó. Ozsdolán POLGÁRMESTERJELÖLT: László Dénes Mihály 1955. augusztus 21-én született Ozs­dolán. Az elemit szülőfalujában vé­gezte, majd 1974-ben a kézdivásárhe­­lyi gimnázium reál tagozatán érettsé­gizett. 1976—77-ben Tordán elvégezte a szerszámlakatos-szakképesítő isko­lát is. E szakképesítés megszerzése u­­tán a kézdivásárhelyi Szigetelőgyár­ban dolgozott előbb szerszámlakatos­ként, majd csoportvezetőként, végül mesterként. 1990. január 12-én a köz­ség lakossága megválasztotta polgár­­mesternek, s azóta is betölti e tisztsé­get. Nős, két gyermek édesapja. TANÁCSTAGOK: Márkos László, 42 éves, tanár­; Ba­lázs József, 48 éves, tanár; Jakab F. Kálmán, 48 éves, lelkész; Dézsi Krisz­tina, 56 éves, nyugalmazott tanítónő; Márkos Imre, 80 éves, földműves; Bögözi Sándor, 57 éves, nyugdíjas; Tóth Elemér, 37 éves, villanyszerelő; Hajdú Balogh Károly, 70 éves, nyug­díjas; Ardelean Constantin, nyugdíjas; Lázár István, 53 éves, magángazdál­kodó; Lukács Imre, 57 éves, nyugdí­jas. A DEMOKRATIKUS KONVENCIÓ POLGÁRMESTERJELÖLTJE. Kovács Géza 1951. augusztus 21-én született Ors­dolán. Itt végezte az elemi iskolát, Kézdivásárhelyen pedig az elméleti középiskolát. Munkásként, majd tiszt­viselőként dolgozott. 1980 júniusában beiratkozott a jelenlegi ELCO Rt.-nél induló szérszámgéplakatos-tanfolyam­­ra, amit sikeresen el is végzett. 1990 februárjáig a szakmájában tevékeny­kedett, amikor megválasztották a köz­ségi NEIT elnökének. A tanács meg­szűnése után, 1990. augusztus 1-től visszament régi munkahelyére, a szi­getelőgyárba, ahol most is dolgozik. Nős, két gyermek édesapja. A községben végzett közvélemény-­ku­­tatás szerint népszerű, közkedvelt sze­­mély­iség, aki teljes mértékben élvezi falusfelei bizalmát. Terveiről egyelőre nem szívesen beszél. Különben sem a szavak, hanem a tettek embere. Miliem, ma VSMI MOST? HA, MM­A­ FM­M! ? LYUKAS SZOCIÁLIS HALO­Mt és az öregek A boldogabb és könnyebb sorsú népek szép öregkort és felhőtlen gyermekéveket tudnak biztosítani. Mifelénk ez sem megy. A harma­dik életszakaszba lépők, a hetve­nen túliak élete napról napra ki­látástalanabb lesz. Nemcsak az a baj, hogy az évek, a kemény kor, a háború utáni nehéz időszak, majd a szocializmus áldásos évei megfosztották őket az élet értel­mét jelentő öröm megélésétől, ha­nem az is, hogy mai hatalmasaik — kisebbekre és nagyobbakra ez egyaránt vonatkozik — még kis gesztusokkal sem próbálnak köny­­nyíteni sorsukon. ÉLETET ADNI AZ ÉVEKNEK, ahogyan azon pél­dául közeli nyugati szomszédaink iparkodnak. Péter Endre hetven fe­letti nyugdíjas öregúr keresett fel szerkesztőségünkben. Az évek nem­csak meggyötörték, hanem mintha ketté is törték volna: görnyed­ten, de, szerencsére, szellemileg frissen éli átalakuló korunkat, s panasza nem eget rengető sérelem, csak a ma öregjeivel szembeni közöny e­­gyik biztos jele. A tüzelőanyag­lerakat még a tavaly is, de az „átkos diktatúra“ éveiben is, 10 mázsa fát adott — szénkíséret nél­kül — azoknak az idős emberek­nek, kik orvosi igazolvánnyal is bizonyítani tudták, hogy sokat pró­bált­ szervezetük nem képes elvi­selni a széngázt. Ma csak vállakat vonogatják a fabrakaiban. Sem tüzelő, sem kedvezmény. Olyan kicsi dolgokkal lehetne könnyíteni az öregeken, ha jobban odafigyelnénk. Például a helyi­­ szállítási vállalat lemondhatna ar­ról, hogy a hetven éven felüli ö­­regjeink megvásárolják a méreg­drága — tizenöt lejes — autóbusz­jegyet, egyszerűen csak a személy­azonossági bizonyítvány felmutatá­sával, ingyen kellene utaztatni ő­­ket. Ha napvilágra kerülnek a népszámlálási adatok, ki fog de­rülni, milyen kevesen vannak, és az is, milyen kevés nyugdíjból élnek. Lehet, egyszer majd a parlament is elfogad egy hasonló értelmű tör­vényt, mert több mint egy éve az asztalán áll. De addig is helyi szinten nem muszáj ölbe tett kéz­zel ülni. Egyszer majd mi is meg­öregszünk, s a mai fiatalok po­nt­o­­san olyan közönyösen szemlélik, majd utolsó éveink gyötrődéseit, mint mi most. S azt sem mondhat­juk, hogy mi nem ezt érdemeltük ... SIMÓ ERZSÉBET 2 A SEPSISZENTGYÖRGYI KÉPTÁRBAN Mattis-Teutsch János kiállítása A Képtárban őrzött Mattis-Teutsch­­­munkák mintegy háromnegyedét te­kintheti meg a tárlatlátogató, az 1992- es év első kiállításaként. A négy szo­bor, tucatnyi metszet és rajz s a csaknem félszáz festmény, persze,­ csak egy kis töredéke a hatalmas életműnek, fő műveinek zömét Brassóban, Bu­karestben, Budapesten őrzik. De az életmű-szilánk is lehet beszédes, rész mivoltában továbbgondolható, tovább­­képzelhető. A kiállítás célja éppen ez: felmutatni ezt a kis gyűjteményt, mint az egésznek egy kis részét. Mattis-Teutsch János 1884-ben szü­letett Brassóban, a hatolykai Mattis János és Schneider Jozefina fiaként. (A Teutsch nevet későbbi nevelőapjá­tól kapta.) Budapesten, Münchenben, majd Párizsban tanul. De megfordul Berlinben is, ahol kapcsolatba kerül a Bauhaus, valamint a szecesszió tö­rekvéseivel. Ekkortól számítható az európai avantgárdhoz való kötődése. Olyan világhírű művészek — egyen­rangú — kiállítótársa, mint Paul Klee, Marc Chagall, Franz Marek ... A Kassák Lajos által szerkesztett, MA című folyóirat egyik legfoglalkoztatot­tabb képzőművésze volt. Mattis-Teutsch nem csak a plasztikai forma megszállott kutatója, de fontos művészetelméleti munkássága is, s jó versíró is, habár költőként csaknem ismeretlen. Pozitivista, konstruktív szemlélete példaértékű a ma művésze számára. VARGHA MIHÁLY muzeológus

Next