Háromszék, 1992. június (4. évfolyam, 637-657. szám)
1992-06-02 / 637. szám
SEPSISZENTGYÖRGY HÁROMSZÉK 1992. JÜNIUS 2., KEDD 637. SZÁM ÄRA 10 LEJ ! társadalmi-politikai napilap Megszámláltattunk... és híjával találtattunk Úgy látszik, hogy mosolygós államelnökünk „becslését”, miszerint Romániában alig másfél milliónyi magyar élne (sőt, kevesebb), a népszámláló fő- és fő- főbiztosok igen komolyan vették, s ahogy eljött a tettek ideje, cselekedtek is. Néhány százezernyi lélekkel megrövidítették közösségünket, s azt a képtelen adatot próbálják elhitetni az ország közvéleményével és a nagyvilággal (ez utóbbi esetben a szokásos porhintésről van szó), hogy ebben az országban ma nem él több kisebbségi, mint 10,6 százaléknyi, s ebből 7,1 százalékot tesz ki — szerintük — a magyarság részaránya. Ezt ugyan el lehet hitetni a Romániát csak hírből ismerőkkel vagy olyan honi polgárokkal, akik Erdélybe lővén őszintén elcsodálkoznak, hogy itt még másfajta, másnyelvű emberek is élnek, de kísérletet tenni arra, hogy ezt mivelünk is megetessék, lenyelessék és megemésztessék, az — enyhén szólva — naivitás és példátlan elbizakodottság. Nem szándékszom itt és most a szétkürtölt „tudományos” számadatokat, az arányokat elemezni és ízekre szedni, még arról sem óhajtok szarkasztikus gúnnyal értekezni, hogy a hazai cigányság körülbelül 18 százalékos arányából hogyan „varázsoltak” 1,8-as „proporciót” (alighanem a tizedesvessző beiktatásával), hogy mi lett a „sorsa” a feltehetően kétmilliót meghaladó görög katolikus közösségnek (érsekük, püspökeik vannak, csak hívek nincsenek? Igaz, templomuk sincs egy szál sem, de ez nem rajtuk múlik, hogy 1956 óta az ország mintegy kilencmilliós lélekszám-növekedését hogyan lehet kizárólag a románság javára írni...?! Szóval kérdések és felkiáltójelek sorjáznak eme — még mindig nem végleges! — adatok közzététele pillanatában, s én itt csupán egyetlenegyet szeretnék kissé alaposabban körbejárni, jelesen: a romániai magyarság mai lélekszámának dolgát s tömegének alakulását az említett 1956-os népszámlálás óta közölt romániai statisztikák tükrében. Tehát: 1956-ban valánk 1 millió 588 ezeren, tíz évvel később „feltornáztuk” magunkat 1 620 000-re, újabb tizenegy évre rá már túljutottunk az egymillióhétszázezres küszöbön, de megint tizenegy évnek kellett eltelnie, hogy negyvenezernyit szaporodjunk, s a román statisztikák történetében elérjük a legmagasabb feltüntetett lélekszámot: 1 753 200. Ez volt 1988-ban. Hogy aztán az „európai igényű”, „mélyen tudományos” idei népszámlálással visszazuhantassanak pontosan az 1966-os szintre, kiderítvén, hogy négy év alatt mintegy 135.000 lélekkel fogytunk! Még érdekesebb az összlakosságra számolt arányunk alakulása: 1956 — 9,1%, 1066 — 8,5%, 1977 — 7,9%, 1988 — 7,6%, 1992 — 7,1%. Az irányzat, ugyebár, nyilvánvaló: következik a 6 százalék, az öt ... a nulla százalék. Csakhogy. Némi ellentmondások forognak fenn itt. Ellentmondás van egyrészt a közölt (minden hazai nemzetiség esetében állandó fogyást, romlást kimutató) statisztikai adatok, másrészt pedig egykori és mai politikusaink ama kijelentései között, hogy itt tejben-vajban fürösztik a nemzetiségeket, s fejlődésükhöz, önazonosságuk megőrzéséhez fölösen biztosítják a jogokat. Ellentmondás van hasonlóképpen e népszámlálás „mélyen tudományos volta”, „komputerizáltsága” és a számláló al-, közép- és főbiztosok plajbásza, golyóstolla, ceruzája között a nemzetiségi hovatartozás bejegyzésekor. Továbbá ellentmondás van az összes emlegetett ellentmondások között, ami csak azt válthatja ki, hogy az itt készített egyetlen valahai és mostani statisztikák egyetlenegy nemzetiségi adatát sem hisszük el. Következésképpen: el sem ismerjük. Mert nem szolgálnak egyebet, mint a nemzetállam elméletének hagymázas és görcsös igazolását. MAGYAR LAJOS Gyermeknap — június 1., Sepsiszentgyörgy (ALBERT LEVENTE felvétele) TÖBB MINT EGYMILLIÁRDDAL TARTOZNAK NEKIK Mendemondák a gépgyárról Az ISAMA, a gépgyár igazgatóságán enyhe nehezteléssel fogadják, amikor előadom, miért jöttem. „Nem kell felülni minden pletykára — mondják —, az ISAMA eddig is állta a sarat, és ezután is állni fogja.“ Ez jó hír mindannyiunknak! De már nem lep meg, hogy ebben a mai általános létbizonytalanságban szoronganak az emberek. Pláne azok, akik, ha elvesztik azt a nyomorúságos havi fixet, lényegében nem alapozhatnak semmire, még az se nagyon akad, amit a lakásukból eladhatnának. Persze, hogy viharosan végigsepert egy ilyen rémhír a városon, hogy bezárják a gyárat, s szélnek eresztik a több mint ötezer embert. A legtermészetesebb, ha a lap igyekszik pontosan tájékoztatni az olvasóit : egy ilyen, ezreket kétségbeejtő hírből tulajdonképpen mennyi is a valóságalap. „Nem is önökre haragszunk, de valahogy személyesen is rosszul estek ezek a híresztelések: mintha azokat a sokszor kétségbeesett erőfeszítéseinket csúfolnánk ki, amelyeket a gyár (matekovics) (folytatása a 3. oldalon) . KÖZÉLET Osztják a tulajdonjegyeket Tegnap Háromszéken (is) megkezdték a tulajdonjegyek szétosztását, 44 központ nyitotta meg ajtóit. A nagyprivatizáció kezdetét jelentő jegyosztás Sepsiszentgyörgyön elég gyér érdeklődés mellett „startolt“. A szétosztó központok működéséről Limbean Delia, az OPV megyei igazgatóságának felügyelője tájékoztatott: A tulajdonjegyek kiosztására a megye városaiban a kultúrházakban, (incze) (folytatása a 2. oldalon) VAJÚDÓ TURIZMUS: *Árverés előtt Május elsején nem nyitották meg kapujukat a Kovászna megyei fürdőhelyek. A gazdag történelmi múlttal rendelkező fürdőhelyeink sorsának mérlegelése az úttalanság-útkeresés végeláthatatlan disputájává vált. Ugyanakkor, folyik a sepsiszentgyörgyi KISGYÖRGY ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon) MAGASLESZ A rögeszmék és az állam 1. A SCI-FI PORNOGRÁFIÁJA. A Lézerroham című amerikai fantasztikus film „idegen” űrlények által átprogramozott (!) hőse egy tőlük kapott szörnyű lézerfegyverrel pusztítja maga körül környezetét. Különös előszeretettel rendőrkocsikra, benzinkutakra és... most tessenek megfogózni: újságárudákra vadászik. Amikor eltalál egy-egy trafikot, szerteszét szóródnak, s a levegőben keringve égnek el az újságmaradványok. Kis túlzással: hullanak, pusztulnak a hírek. Néha úgy érzem, a romániai sajtóra is ráférne egy-egy ilyesfajta „lézerroham” . . Maradna badarság úgyis elég . . 2. A GYÁMKODÓ NEMZETÁLLAM. Egyre-másra jelentkeznek a jobb- és baloldali sajtóban — bár nálunk és más kelet-európai nemzeteknél a kettő közt, az ordas rögeszméket figyelembe véve, semmi különbség — a megváltásra hivatott nemzeti „próféták”, akiknek, természetesen, nincs gazdasági programjuk, elképzeléseik viszont az ország jobbítására (!) vannak dögivel. Minden ilyesfajta nemzetmentő és átalakító rögeszme arra a régi (bolsevik) elméletre épül, miszerint az állampolgár a mindenható állam tulajdona, csak a vörösek most átmázolják magukat barnára vagy zöldre — a zöld ing volt a vasgárdisták egyeninge! —, s az állam elé teszik a nemzet szót! Elkezdik a verdiktet — ezt játssza a sorsverkli a románoknak jó másfél száz esztendeje —, miszerint: ki az idegenekkel. Románia a románoké! Következésképp a románok Romániáé. Ezen ők a „megreformált” államot értik, mely, az egyik jobboldali önjelölt és elmebeteg ideológus szerint, megkezdheti az állampolgárok átnevelését, természetesen most a szent nemzeti célok érdekében. Nem kellenek BOGDÁN LÁSZLÓ (folytatása a 2. oldalon) Magyar színészképzés Kolozsvárott Az 1992—93-as egyetemi tanévtől kezdve a Kolozsvári Babes—Bolyai Egyetem Bölcsészeti Karán megkezdi működését a Színházművészeti Tanszék Magyar Tagozata: színészi, rendezői és teatrológiai szak indul. A felvételi menete a Fórumban meghirdetett program szerint fog zajlani, a vizsgák konkrét anyagát pedig május 18-tól függesztik ki a Bölcsészeti Karon és a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. A Színházművészeti Tanszék Magyar Tagozatának tanárai május 24- től minden vasárnap felkészítőt tartanak a jelentkezőknek a Kolozsvári Állami Magyar Színház próbatermében: 10—12 óráig a színészjelölteknek, 12—14 ig a rendezőjelölteknek és 16—18-ig a teatrológusjelölteknek. Telefon: 95/13 48 98 (Babe?—Bolyai), 95/18 27 27 (Színház). A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI tanszék MAGYAR TAGOZATA Mikes Kelemen iskolai ünnepségek A hét végén az iskola mai és volt tanárai, számos meghívott — köztük a hazai és magyarországi testvériskolák képviselői — részvételével gazdag, színes és tartalmas iskolai ünnepségeket tartottak a (m 1.) (folytatása a 7. oldalon) SZOMBATON MEGYEITANÁCS VÁLASZTÁS Erkölcsi kötetszettség Szombaton, június 6-án kerül sor Háromszék megye tanácsosainak megválasztására. E választáson a megyeközpontban a városi és községi tanácsosok adják le szavazataikat. E szavazatoktól függ, hogy kik lesznek azok, akik négy éven keresztül irányítani fogják megyénk sorsát. Míg a helyhatósági választások első fázisában minden állampolgárnak lelkiismereti szabadsága volt eldönteni, hogy az urnák elé járul-e vagy sem, ezúttal frissen beiktatott tanácsosainknak ez már erkölcsi kötelezettsége, hiszen annak idején 92 000 ember, egyebek között, azért is szavazott rájuk, hogy a listáról bejutók mindegyike a megfelelő időpontban, választóitól kapott megbízása szerint, a megyei tanács megválasztásakor maga is voksoljon. Megbízatásuk van tehát, tisztelt tanácsosok! FONTOS TUDNIVALÓK: 1. A szavazás csak akkor érvényes, ha a tanácsosok kétharmada megjelent. 2. A prefektúra autóbuszokkal biztosítja a megyeközpontba, majd onnan a hazaszállítást. A buszok indulási időpontját közzéteszik. 3. Mindenki hozza magával személy- MARTON ÁRPÁD, a háromszéki RMDSZ elnöke (folytatása a 1. oldalon) Megjelent az eper , négyszázért Szombaton Sepsiszentgyörgy piacán epret lehetett vásárolni, 400 lejért kilóját. A korai cseresznye ára 150 lej, 70 lej a friss káposzta. A zöldhagyma csomója 15—20 lej, 25 lej volt három darab friss, idei murok, 8—15 lej egy darab csípős paprika. Kerti uborkát is hoztak az elmúlt héten, drágábban vesztegették mint a kígyóuborkát. (P. m )