Háromszék, 1992. június (4. évfolyam, 637-657. szám)

1992-06-02 / 637. szám

8EPS IS ZENTO YO RG Y HÁROMSZÉK 1992. JÜNIUS 2., KEDD 637. SZÁM ÄRA 10 LEJ ! társadalmi-politikai napilap Megszámláltattunk... és híjával találtattunk Ügy látszik, hogy mosolygós államel­nökünk „becslését”, miszerint Románi­ában alig másfél milliónyi magyar élne (sőt, kevesebb), a népszámláló fő- és fő- fő biztosok igen komolyan vették, s ahogy eljött a tettek ideje, cselekedtek is. Néhány százezernyi lélekkel meg­rövidítették közösségünket, s azt a kép­telen adatot próbálják elhitetni az or­szág közvéleményével és a nagyvilág­gal (ez utóbbi esetben a szokásos por­hintésről van szó), hogy ebben az or­szágban ma nem él több kisebbségi, mint 10,6 százaléknyi, s ebből 7,1 szá­zalékot tesz ki — szerintük — a ma­gyarság részaránya. Ezt ugyan el lehet hitetni a Romániát csak hírből isme­rőkkel vagy olyan honi polgárokkal, akik Erdélybe jővén őszintén elcsodál­koznak, hogy itt még másfajta, más .nyelvű emberek is élnek, de kísérletet tenni arra, hogy ezt mivélünk is meg­etessék, lenyelessék és megemésztessék, az — enyhén szólva — naivitás és pél­dátlan elbizakodottság. Nem szándék- szom itt és most a szétkürtölt „tudo­mányos” számadatokat, az arányokat elemezni és ízekre szedni, még arról sem óhajtok szarkasztikus gúnnyal értekezni, hogy a hazai cigányság kö­rülbelül 18 százalékos arányából ho­gyan „varázsoltak” 1,8-as „proporciót” (alighanem a tizedesvessző beiktatásá­val), hogy mi lett a „sorsa” a feltehe­tően kétmilliót meghaladó görög kato­likus közösségnek (érsekük, püspökeik vannak, csak hívek nincsenek? Igaz, templomuk sincs egy szál sem, de ez nem rajtuk múlik), hogy 1956 óta az ország mintegy kilencmilliós lélek- szám-növekedését hogyan lehet ki­zárólag a románság javára írni...?! Szóval kérdések és felkiáltójelek sor­jáznak eme — még mindig nem végle­ges! — adatok közzététele pillanatában, s én itt csupán egyetlenegyet szeretnék kissé alaposabban körbejárni, jelesen: a romániai magyarság mai lélekszámá- nak dolgát s tömegének alakulását az említett 1956-os népszámlálás óta kö­zölt romániai statisztikák tükrében. Tehát: 1956-ban valánk 1 millió 588 ezeren, tíz évvel később „feltornáztuk” magunkat 1 620 000-re, újabb tizenegy évre rá már túljutottunk az egymillió- hétszázezres küszöbön, de megint tizenegy évnek kellett eltelnie, hogy negyvenezernyit szaporodjunk, s a ro­mán statisztikák történetében elérjük a legmagasabb feltüntetett lélekszámot: 1 753 200. Ez volt 1988-ban. Hogy aztán az „európai igényű”, „mélyen tudomá­nyos” idei népszámlálással visszázuhan- tassanak pontosan az 1966-os szintre, kiderítvén, hogy négy év alatt mintegy 135.000 lélekkel fogytunk! Még érde­kesebb az összlakosságra számolt a- rányunk alakulása: 1956 — 9,1%, 1066 — 8,5%, 1977 — 7,9%, 1988 — 7,6%, 1992 — 7,1%. Az irányzat, ugyebár, nyilvánvaló: következik a 6 százalék, az öt ... a nulla százalék. Csakhogy. Némi ellentmondások forognak fenn itt. Ellentmondás van egyrészt a közölt (minden hazai nemzetiség esetében ál­landó fogyást, romlást kimutató) sta­tisztikai adatok, másrészt pedig egykori és mai politikusaink ama kijelentései között, hogy itt tejben-vajban fürösztik a nemzetiségeket, s fejlődésükhöz, ön­azonosságuk megőrzéséhez fölösen biz­tosítják a jogokat. Ellentmondás van hasonlóképpen e népszámlálás „mélyen tudományos volta”, „komputerizáltsá- ga” és a számláló al-, közép- és főbiz­tosok plajbásza, golyóstolla, ceruzája között a nemzetiségi hovatartozás be­jegyzésekor. Továbbá ellentmondás van az összes emlegetett ellentmondá­sok között, ami csak azt válthatja ki, hogy az itt készített egyetlen valahai és mostani statisztikák egyetlenegy nemzetiségi adatát sem hisszük el. Kö­vetkezésképpen: el sem ismerjük. Mert nem szolgálnak egyebet, mint a nem­zetállam elméletének hagymázas és görcsös igazolását. MAGYAR! LAJOS Gyermeknap — június 1., Sepsiszentgyörgy (ALBERT LEVENTE felvétele) \ TÖBB MINT EGYMILLIÄRDDAL TARTOZNAK NEKIK Mendemondák a gépgyárról Az IS AM A, a gépgyár igazgatósá­gán enyhe nehezteléssel fogadják, a- mikor előadom, miért jöttem. „Nem kell felülni minden pletykára — mondják —, az ISAMA eddig is áll­ta a sarat, és ezután is állni fogja.“ Ez jó hír mindannyiunknak! De már nem lep meg, hogy ebben a mai általános létbizonytalanságban szo­ronganak az emberek. Pláne azok, a- kik, ha elvesztik azt a nyomorúságos havi fixet, lényegében nem alapozhat­nak semmire, még az se nagyon a- kad. amit a lakásukból eladhatnának. Persze, hogy viharosan végigsepert egy ilyen rémhír a városon, hogy be­zárják a gyárat, s szélnek eresztik a több mint ötezer embert. A legtermé­szetesebb, ha a lap igyekszik ponto­san tájékoztatni az olvasóit : egy i- lyen, ezreket kétségbeejtő hírből tu­lajdonképpen mennyi is a valóságalap. „Nem is önökre haragszunk, de valahogy személyesen is rosszul estek ezek a híresztelések: mintha azokat a sokszor kétségbeesett erőfeszítése­inket csúfolnánk ki, amelyeket a gyár (matekovics) (folytatása a 3. oldalon) SZOMBATON MEGYEITANÁCS VÄLASZTÄS Erkölcsi köteíszeltség Szombaton, június 6-án kerül sor Háromszék megye tanácsosainak megválasztására. E választáson a megyeközpontban a városi és köz­ségi tanácsosok adják le szavazata­ikat. E szavazatoktól függ, hogy kik lesznek azok, akiír négy éven keresztül irányítani fogják me­gyénk sorsát. Míg a helyhatósági választások első fázisában minden állampolgárnak lelkiismereti sza­badsága volt eldönteni, hogy az urnák elé járul-e vagy sem, ezút­tal frissen beiktatott tanácsosaink­nak ez már erkölcsi kötelezettsége, hiszen annak idején 92 000 ember, egyebek között, azért is szavazott rájuk, hogy a listáról bejutók mind­egyike a megfelelő időpontban, vá­lasztóitól kapott megbízása szerint, a megyei tanács megválasztásakor maga is voksoljon. Megbízatásuk van tehát, tisztelt tanácsosok! FONTOS TUDNIVALÓK: I. A szavazás csak akkor érvényes, ha a tanácsosok kétharmada megjelent. 2. A prefektúra autóbuszokkal biz­tosítja a megyeközpontba, majd onnan a hazaszállítást. A buszok indulási időpontját közzéteszik. 3. Mindenki hozza magával személy­MARTON ÄRPAD, a háromszéki RMDSZ elnöke (folytatása a 1. oldalon) KÖZÉLET Osztják a tulajdonjegyeket Tegnap Háromszéken (is) megkezd­ték a tulajdonjegyek szétosztását. 44 központ nyitotta meg ajtóit. A nagy­privatizáció kezdetét jelentő jegyosz­tás Sepsiszentgyörgyön elég gyér ér­deklődés mellett „startolt“. A szétosztó központok működéséről Limbean Delia, az OPÜ megyei igaz­gatóságának felügyelője tájékoztatott: A tulajdonjegyek kiosztására a me­gye városaiban a kultúrházakban, (incze) (folytatása a 2. oldalon) Magyar színészképzés Kolozsvárott Az 1992—93-as egyetemi tanévtől kezdve a Kolozsvári Babos—Bolyai Egyetem Bölcsészeti Karán megkezdi működését a Színházművészeti Tanszék Magyar Tagozata: színészi, rendezői és teacrológiai szak indul. A felvételi menete a Fórumban meghirdetett program szerint fog zajlani, a vizsgák konkrét anyagát pedig május 18-tól függesztik ki a Bölcsészeti Karon ós a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. A Színházművészeti Tanszék Magyar Tagozatának tanárai május 24- től minden vasárnap felkészítőt tartanak a jelentkezőknek a Kolozsvári Állami Magyar Színház próbatermében: 10—12 óráig a színész jelölteknek, 12—14 ig a rendezőjelölteknek és 16—18-ig a teatrológusjelölteknek. Telefon: 95/13 48 98 (Babe?—Bolyai), 95/18 27 27 (Színház). A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI tanszék MAGYAR TAGOZATA VAJÚDÓ TURIZMUS: * Árverés előtt Május elsején nem nyitották meg kapujukat a Kovászna megyei fürdő­helyek. A gazdag történelmi múlttal rendelkező fürdőhelyeink sorsának mérlegelése az úttalanság-útkeresés végeláthatatlan disputájává vált. U- gyanakkor, folyik a sepsiszentgyörgyi KISGYÖRGY ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon) figyelembe véve, semmi különbség — a megváltásra hivatott nemzeti „próféták”, akiknek, természetesen, nincs gazda­sági programjuk, elképzeléseik viszont az ország jobbítására (!) vannak dögivei. Minden ilyesfajta nemzetmentő és átala­kító rögeszme arra a régi (bolsevik) elméletre épül. misze­rint az állampolgár a mindenható állam tulajdona, csak a vörösek most átmázolják magukat barnára vagy zöldre — a zöld ing volt a vasgárdisták egyeninge! —, s az állam elé te­szik a nemzet szót! Elkezdik a verdiktet — ezt játssza a sors- verkli a románoknak jó másfél száz esztendeje —, miszerint: ki az idegenekkel. Románia a románoké! Következésképp a románok Romániáé. Ezen ők a „megreformált” államot értik, mely. az egyik jobboldali önjelölt és elmebeteg ideológus szerint, megkezdheti az állampolgárok átnevelését. természe­tesen most a szent nemzeti célok érdekében. Nem kellenek BOGDAN LÁSZLÓ (folytatása a 2. oldalon) MAGASLES ^ A rögeszmék és az állam 1. A SCI-FI PORNOGRÁFIÁJA. A Lézerroham című amerikai fantasztikus film „idegen” űrlénvek által átprogra­mozott (!) hőse egy tőlük kapott szörnyű lézerfegyverrel pusztítja maga körül környezetét. Különös előszeretettel rendőrkocsikra, benzinkutakra és... most tessenek megfo- gózni: újságárudákra vadászik. Amikor eltalál egy-egy tra­fikot, szerteszét szóródnak, s a levegőben keringve égnek el az újságmaradványok. Kis túlzással: hullanak, pusztulnak a hírek. Néha úgy érzem, a romániai sajtóra is ráférne egy-egy ilyesfajta „lézerroham” . . Maradna badarság úgyis elég . . 2. A GYÁMKODÓ NEMZETÁLLAM. Egyre-másra jelentkez­nek a jobb- és baloldali sajtóban — bár nálunk és más ke- j let-eurórai nemzeteknél a kettő közt, az ordas rögeszméket * Mikes Kelemen iskolai ünnepségek A hét végén az iskola mai és volt tanárai, számos meghívott — köztük a hazai és magyarországi testvériskolák képviselői — részvé­telével gazdag, színes és tartalmas iskolai ünnepségeket tartottak a (m 1.) (folytatása a 7. oldalon) Megjelent az eper — négyszázért Szombaton Sepsiszentgyörgy piacán epret lehetett vásárolni, 400 lejért ki­lóját. A korai cseresznye ára 150 lej, 70 lej a friss káposzta. A zöldhagyma csomója 15—20 lej, 25 lej volt három darab friss, idei murok, 8—15 lej egy darab csípős paprika. Kerti u- borkát is hoztak az elmúlt héten, drá­gábban vesztegették mint a kígyóubor­kát. (P. m )

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék