Háromszék, 1992. augusztus (4. évfolyam, 680-701. szám)
1992-08-06 / 684. szám
Erdélyi utakon A Magyar Cserkészbarátok Egyesülete Erdélyi utakon címen szervezett ifjúsági körutat július 14—26. között. A Münchenből induló csapatban, természetesen, öregcserkészek, cserkészvezetők is voltak szép számmal. Programjukat mintegy kéthetes magyarországi előtáborozásokkal egészítették ki, s a hónap végén néhány napra ugyancsak oda tértek vissza. Az útitervet hónapokig tartó előkészítő munka után állították össze cserkészvezetők, Erdélyt ismerő szakember, fiatalkorukban itt élők segedelmével. „Ez a körút lehetőséget nyújt nektek — idézzük a gazdagon illusztrált, részletes útitervet tartalmazó, igényes kivitelezésű, ez alkalomra nyomtatott útikalauzból — megismerni az erdélyi népművészetet, hagyományokat, táncokat és viseletet. Ott járunk majd Kriza János, Orbán Balázs, Gábor Áron, Bem tábornok. Tamási Áron nyomain, betérünk Madéfalvára, és meglátogatjuk Rhédey Claudia grófnő sírját.” Idézzük még két nap programját: „Július 20., hétfő: A csángókat elhagyva Csíkszeredába indulunk. Csíkszereda az Olt mentén fekszik. A csíki magyarság kultúrközpontja. Iskolái híresek. A környéken kitűnő szénsavas források, gyógyfürdők vannak. Csíkszeredától Sepsiszentgyörgyre viszajutunk. Ez a város híres magyar színházáról, a református erődtemplomáról, arról, hogy a forradalmár ágyúöntő Gábor Áront itt érte a halálos lövésezen a vidéken, így értendő). A Székely Nemzeti Múzeum ugyancsak megtekintésre vár. Július 21., kedd: Ezen a napon a gyógyfürdők és hegyi tavai világába érkezünk. Tusnádfürdő vizének gyógyhatását már az 1600-as években ismerték. A Csukás-tó, melynek partján nagyon szép strand is van, hasonlóan értékes gyógyvizű. Innen út vezet a legendás Szent Anna-tóhoz, mely egy kialudt vulkán kráterében fekszik. Jó lenne eljutni Kisbaconba is, ahol a magyarok leghíresebb mesemondója, Benedek Elek született.” Hát eljutottak oda is. A háromszéki vendégfogadó cserkészeknek, a plébániának köszönhetően itteni programjuk jóval gazdagabbra sikeredett. Bálványos, Kézdivásárhely, Kovászna, Csomakörös, Illyefalva ugyancsak útba esett. A búcsútábortüzet a Szemerja-patak melletti tisztásra tervezték, ahová Brassóban és környékén túrázó francia egyetemista cserkészeket is meghívtak. Hazulról hozott népdalaiknak selymesen szép hangja a Kárpát-medence magyarságának. Palócvidéktől a moldvai csángókig, összecsengő dalaival vegyült, s a Marseillaise taktusaival együtt dobbanhattak a két himnusz — a magyar és a székely — ritmusával a búcsúfáklyák világánál a szívek. A vendégcserkészek lakóhelyének, szülőföldjének térképrajzolása a magyar cserkészmozgalomban eddig páratlan. A száztíz (!) résztvevő között a zömükben németországiak, ausztriaiak, magyarországiak mellett ilyen országok is szerepeltek: Brazília, Észak-Amerika, Kanada, s ha jól tudom, a Fülöp-szigetek is. A csoporttal jött Izsák Karolina, Venezuela szépe. Miss Venezuelának csak a szerénysége vetekedhet szépségével, s Japánban, az Ázsia szépe versenyén is negyedik helyezett volt. A cserkészbarátok között találtuk régi ismerősünket, Fáth Lajos, immár nem csak svájci (Luzern), hanem budapesti illetőségű író barátunkat aki a hetvenes évek elejétől húszon és valahány alkalommal járt nálunk karitatív céllal, Bukaresttől az erdélyi városokig. Az Erdélyi utakon egyik támogatója most is a Máltai Szeretetszolgálat, s útjuk ugyancsak karitatív jellegű. A Fáth Lajossal folytatott beszélgetésünk töredékét azért is adjuk közre, hogy a Magyar Cserkészbarátok Egyesületét sanda szemmel figyelők megnyugodjanak: céljaik, cselekvéseik humánus értékhordozók. Hum &‚ *(*»**} «.V. Európa-falu Tiszakécskén Az 1996-os magyarországi világkiállításra, a tervek szerint, Európa-falut építenek fel Tiszakécskén, s a Tiszát Európa-folyónak nyilváníttatják az Európa Tanáccsal. Fáth Lajos, aki az Európa Tanács svájci megbízottja, tájékoztatott a leendő Európafaluról. Az Európa-falu négy régió, észak, dél, nyugat, kelet országainak és népeinek legjellegzetesebb épületeiből áll, több mint másfél száz építményből. A területet a magyar állam biztosítja, az épületeket az érdekelt államok építik fel. Az Európa-falu néprajzi jellegű, születése után is folyamatosan működik. Főleg fiatalokat hívnak meg majd a népi mesterségek gyakorlására és bemutatására. Néprajzi értékű tárgyak árusítására is gondolnak, ezek feltöltését, pótlását szintén a kérdéses országok, régiók intézik. Népművészetre alapozva hirdeti majd: rendezzük végre közös dolgainkat Európában. Ehhez keresünk most szponzorokat, magánszemélyeket, egyesületeket, cégeket. A kormányokhoz már elküldtük felhívásainkat. Az Európa Parlamentben Giscard D'Estaigne megkért, mondjam el az egész tervet. Az Európa Tanács ülésén is elmondtuk, hogy miről van szó. Nagyon támogatják. — Hol is van Tiszakécske ? — Lakitelek fölött, a Tisza-kanyarban. Csodálatosan szép hely... Ez a jelszavunk: egy kalocsai tányér, Európa népművészetével is díszítve, közben Európa csillagaival. A terv már hatéves. Csak nem engedélyezték Magyarországon sem, mert nem voltunk az Európa Tanács tagja. — A beszélgetést folytassuk majd Csernátonban, ahová azért (is) megyünk, hogy az itteniek esetleges faluépítő részvételének módozatait megbeszéljük. — Arról van szó tehát, hogy minden ország felépíti a maga sajátos jellegű tájházát. Például: Svájc hármat. Lesz egy német, egy svájci olasz s egy francia svájci ház. ők döntik el, milyen háztípust akarnak felépíteni. Minden ház új lesz. Régi stílusban, de új. Berendezik az illető régió népművészetével, lakható lesz, egész évi programmal működik. Egy élő skanzen. — Tőlünk láthatunk-e majd székely házat? Egy felsőháromszékit ? (Haszmann Pál) — Annyi hely nincsen. Lesz egy regáti román s egy erdélyi magyar ház. Hisszük, hogy mindenki elfogadja. A skandinávok, a benelux államok már elfogadták. Akkor mások is így tesznek, mert egy ilyen ügyből nem maradhatnak ki. A csehek és szlovákok is külön házakkal jelentkeznek. A transzszilvániai házak között jó lenne, ha elfogadnák, hogy legyen egy szász is. — Hány ház lesz összesen ? —llat van, ugye, harmincöt ország. Eddig százötvennégy ház szerepel a tervekben. De most, hogy feloszlott a Szovjetunió, ők is ragaszkodnak, hogy mindeniknek külön háza legyen. A Baltikum különválása is egy csomó házat jelent. A felbomlott Jugoszlávia is egy-egy házat kér majd. Ehhez joga van mindenkinek. — Akkor ezt a jogot nekünk is meg kell adni. Ugyanis nem lehet az erdélyiséget a magyar, a székely, a román és a szász nélkül elképzelni. (Haszmann Pál) — Itt az is probléma, hogy a magyart és a székelyt szét kell-e választani? Ha mi is szétválasztjuk a székelyt és a magyart, máris gondolkodási zavarba hozzuk a nyugatiakat s a keletieket is. Azt mondják akkor, ők is beismerik, hogy ez a kettő nem azonos nép. — Akkor a transzszilván jelleget kell hangsúlyozni ? — Ne nyelvjárások, tájegységek szerint, hanem az anyanyelv szerint építkezzünk. Minden régió a saját népművészetét mutatja be. A házon belül aztán lehet érvényesíteni a tájegységeket is. — Tőlünk vannak-e pályázók ? — Én ezt nem tudom. Eddig hét terv van. A nyolcadik most készül. Makovecz Imre a pályázó, aki a sevillai magyar pavilont is tervezte, ami kimagasló világsiker. — Itt van egy igen tehetséges fiatal műépítészcsoport, Zakariásék. Önszorgalomból és önfeláldozással még a diktatúra éveiben „feltérképezték“ az egész Székelyföld sajátos épületeit. Ennek nemcsak a rajzát, leírását adják, hanem, inspirációs forrásként felhasználva, az új funkciót is beleálmodták ebbe a háztípusba. Tehát ugyanazzal a céllal, mint ahogyan ezt az Európa-falu tervezői elképzelték. A tavaly volt Budán nagy-nagy sikerű kiállításuk... — Haszman P.: Én úgy tudom, készültek valami hasonló tervvel ők is. — A házak felépítését minden ország saját rezsiben végzi. Magyar munkaerővel, de az erdélyiek esetében, természetesen, itteniek építhetik fel. — A mi esetünkben ez egy természetes folyamat, akkor is, ha nem épül Európa-ház. Sok erdélyi magyar épít kinn. Oda kell majd a csíki és háromszéki ács, a kőműves és így tovább. — így van. Saját polgármestere lesz ennek a falunak, európai rangja. Az Európa-falu bejáratánál egy hatalmas faragott székely kapu lesz. — Tudtok-e arról, hogy Kézdivásárhelyen az erdélyi, moldvai magyar etnikum legteljesebb miniatürizált népviseleti gyűjteménye található ? Most is Magyarországon „turnézik“ egy csoportjuk. Mennyire kelnének el ezek abban az erdélyi házban ? — Az ötlet nagyon jó. Egyébként hallottam róluk, olvastam is. — Hogyan kapcsolódhatna be ez a múzeum a falu építésébe és a ház fenntartásába ? —• Ha kéri a felvételét az Európa-faluba. — Nem jogi személy. A sepsiszentgyörgyi részlege. S ez is állami múzeum.— Haszmann Pál. De a csernátoni Bod Péter Művelődési Egyesület jogi személy. Alakíthat kft.-t. Lehet exportjoga. — így van. Akkor állapodjunk meg ebben. Az oldalt írta és szerkesztette. 1992. AUGUSZTUS 6. Kötelességkeresők ... A másik cserkésztörvény úgy szól, hogy a cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, és kíméli a környezetet. Micsoda nagy nyereség egy társadalom számára, ha olyan fiatalok nőnek fel, akik szeretik a természetet, jók az állatokhoz, és kímélik a környező világukat. A többi törvényről nem is beszélve, hogy ahol tud, segít. A segítés szociális gondolat. Mi, cserkészek nem folytatunk napi politikát. Nem ítéljük el azt, de nem fogadjuk el. Pártpolitikát nem folytatunk, de minden cserkésznek kötelessége nemzeti politikát folytatni. A magyarság jövője igenis érdekel minket. Jelszavunk az, hogy cserkésziesíteni a társadalmat, átitatni szociális, demokratikus, humánus gondolatokkal. Ennek nagyon széles útja van. Már csak azért is, mert a cserkészet önkéntes mozgalom. Ez a fő ereje neki. Akkor lép be valaki, amikor elfogadta ezt, de akkor száméra kötelező. Erre esküt tesz. Isten, az embertársszolgálat, a napi jótett stb. ... Egy iskolát jár végig, amely egy életeszmény is, egy életprogram, és amikor nem tetszik, kilép. De a cserkészet egy olyan „bacilus“, hogy ha valaki ezt megkapta, sohasem akar megszabadulni tőle... Az idősebb cserkészeknek köszönhető a mai cserkészmozgalom fellendülése. Akik valamikor cserkészek voltak, amit kaptak, azt úgy kapták, hogy majdan tovább kell adni. Most, amikor a mozgalomba visszakerültek, sokan azt hiszik, hogy csak nosztalgiáznak. Dehogy nosztalgiáznak ! Szeretnék újra életre hívni ezt a mozgalmat, amelyből az egész társadalomnak csak előnye van. Egy fiatal nemzedéket, nemzetet tud kinevelni, amely önként fogad el dolgokat. Mindig azt mondtuk, először: közügy, másodszor: közügy, harmadszor: közügy — s csak azután a magánügy. Akkor van egy négy m betűs jelszavunk: A boldogulás ösvénye: mindig, mindent, mindenhol, mindenkinek. Mi elfogadtuk megboldogult gróf Teleki Pál cserkészekhez intézett kérését: több mint szolgálatot, kötelességet keresünk. És ezt megtaláljuk népünk önzetlen szolgálatában, más formában fogalmazva, önként vállalt népszolgálatot keresünk, kamatos kamat nélkül. Ez nemzetszolgálat. A pártok megosztják az országot mindig, és lehetőséget adnak, hogy olyan emberek használják ki a helyzetet, akik előnyöket szereznek maguknak. Előnyökhöz jutni és nem az ország ügyét szolgálni... Valamikor sárral mocskolták be ezt a nevet. Voltak emberek, körök és pártok — bárminek nevezzük őket —, amelyek bemocskolták a szót, s most igenis, tisztára kell mosni. A legnagyobbjaink mindig a népszolgálatban haltak — ha kellett — hősi halált. Egyházi vonatkozásban is ugyanez a helyzet. Mi azt mondjuk: Jézus népe vagyunk. Jézus a nép volt. A nép szót ki kell emelni és megtisztítani, mert enélkül nem tudunk továbblépni. SYLVESTER LAJOS HAROMSZEK 4