Háromszék, 1992. szeptember (4. évfolyam, 702-723. szám)
1992-09-01 / 702. szám
KÁRMENTŐ A félemlékezetű • lliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiliiliiiiiliiiiiiiiiiili Olvasom valahol, más nyelvű újságban — nem akarok különösebb reklámot egy gyöngécske firkálmánynak —, hogy a bécsi döntéskor megverének tizenkét esztendős korában egy legénykét, egy két faluval az övénél arrébb lévő község határában, a szelíd és toleráns nép fiához ütöttek, s ez, ugye, máig érzőn és sajogva fúj. Ezen én nem is csodálkozom. Bizony, fáj, ha ütnek. Azért mondom, mert ismerek én olyan huszonkét éves fiatalembereket is, akikre bentlakásos szálláshelyükön rátörték az ajtót éjnek évadján, és kékre verték a képüket. Szerepcsere volt, mert ők valának a szelídek és toleránsak. Bizony, ez is sajog és fáj. És nem a bécsi döntés évében, hanem eme forró nyarunkon esek meg mindez. És ismerek kiskatonákat, akiknek a klozet- és padlómosások mellett a megalázás egyéb borzalmait is el kell viselniük. Miközben ájtatos képpel a faj szelíd és toleráns voltáról mondják gyagyás szövegeiket. És ez is ma történik. De a régi időkből én is emlékszem, a megvert legények tppje meg Ördögkútja mellett. Szórazajtára, Földvár tizenötezer magyarjának tömbházak alatt porladó csonthalmazaira és még sok minden egyébre. Micsoda undorító dolog, hogy egyfolytában ezekre emlékezünk, uszítunk, s nem az élet ama történéseire például, amikor mosollyal honorálta valaki az esztenai színalmációt. Azért mondom ezt, mert, úgy tűnik, a juhok körül forgolódott akkor abban a hetedik határban ez a félemlékezetű gyermek, aki az „övéi és a ..mieink“ között is talál, ha keres, toleráns embereket és gyengeelméjű meg intoleráns egyedeiket is. Sajnos. Mától ajalak (folytatás az első oldalról) kristálycukor 100 lej/kg, étolaj 100 lej/liter, tej 16, vaj 50 lej (egy csomag), petróleum 16 890 lej/tonna, földgáz 3,70 lej/köbméter, tűzifa 2250 lej/tonna, villanyáram 6 lej/kWh, hőenergia 1000 lej/gigakalória. Amint arról szombati lapszámunkban szóltunk, a tőkehús, hentesáru, cukor, étolaj és vatta esetében teljes mértékben megvonják az ártámogatást. Tették ezt abból a meggondolásból, hogy az ide tartozó ártámogatott termékek amúgy sem voltak kaphatók a megszabott áron. Az elmaradt cukoradagnál továbbra is érvényes az illető hónapokban alkalmazott ár. Ha lesz ártámogatott cukor, a ki nem adott egy-egy kilóért a régi árat kell fizetnie a vásárlónak. A kormány másik határozata bérek és nyugdíjak indexelésének mértékét szabja meg. Szeptember 1-ji hatállyal az országos minimálbér 12 920 lejre emelkedik (76 lejes órabér). A kompenzációkat már a szeptemberi bér előlegével együtt ki kell adni. Szeptember 1-től 10,37 százalékkal indexelik az állami, katonai és IOVA-, illetve a 42- es törvény alapján járó nyugdíjakat. A bérek és más jövedelmeit (pótnyugdíjak, gondozási, társadalmi, rokkantsegély stb.) indexelési aránya 15,74 százalék. A munkanélküli-segély 15,30 százalékkal lesz több az eddiginél. Az állami gyermeksegély 160 lejjel lesz több minden gyermek után. A pénteki kormányülés határozata az 1992. szeptember 1.—december 31. közötti időszakra vonatkozik. TAMÁSI ÁRON Szülőföldem (3.) Bolond vagy, gondolom magamban, hogy még fel is teszed a kérdést. Hiszen a napnál világosabb, hogy nem azért van az ember, sem egyenként, sem együttvéve, miszerint gondolkozás nélkül elfogadja és betöltse a törvényeket, amelyek a testé és a testi ösztöné. Sőt, minél emberibb és minél inkább emberiség, annál inkább nem azért van! Mert emberibb a szellem, mint a test, és a művelődés is inkább lényege az emberiség fogalmának, mint a javak. Töltse be hát mindenki és töltsék be a nemzetek is a szelleim törvényeit, amelyek az igazság, a jog és a tudás. S légfóképpen az erkölcsi Ez hát számodra is az út, s többé ne hozakodj elé a vad macskával. Taníts mindenkit erre, hogy jobb lehessen a világ. S ne csüggedj, mert ha nézed a nemzeteket, jelenleg is azt fogod látni, hogy minél jobban betöltik a szellem törvényeit, annál inkább szabadságot adnak a te nyelvednek és a más nyelvének, s úgyszintén az eszed és a két kezed munkájának. Lám, az angolok ilyenformán csinálják. S emlékezzél csak vissza, hogy amikor Amerikában voltál, ott beszélhettél, ahogy tudtál s ahogy akartál, iskolát állíthattál volna fel, amilyen tetszett, és a hivatalból nem dobtak ki, amiért nem tudtál elég jól angolul, hanem éppen felvettek, hogy legyen, aki a magyarokkal magyarul beszéljen. Pedig volt-e az őseid közül egy is, aki harcolt volna vad indiánusokkal? Ugye, hogy nem! De ezt az erdélyi földet művelték, éltek és haltak érte. S húsz esztendő alatt mégis annyira mentél ezen a földön, hogy mármár a vadmacskára gondolsz, nemhogy betöltenéd a szellem törvényeit s ügyelnél arra, hogy mások is betöltsék. Miféle dolog ez! Hát szabad előfordulni annak, hogy nem szólasz bátran a te nyelveden, csakhogy megkíméljed magad a kellemetlenségtől? Vagy már annyira elcsüggedtél, hogy Makkai Sándorral tartasz, aki sok vívódás után arra jött rá, hogy kisebbségnek lenni erkölcsileg lehetetlen s hogy erre az életformára nincsen megoldás sehol! Ügyelj, mert ő is első osztályon utazott, mivel püspök volt, s utaztában ilyenformán tusakodhatott sokszor, ahogyan te is... Mintha bolhák futkorásznának a hátamon, egy kicsit megrázom magamat s kitekintek az ablakon. Aztán a földek és a hegyek láttára nagy nyugalom száll meg lassan. Megfordulok, fiémegyek egyenesen a fülkébe s leülök a helyemre az ablak mellé. Egyegy pillantással megnézem az útitársakat. Egy őrnagy ül velem szemben, olcsó füzetes regényt olvas románul. Még sohasem láttam olcsó füzetes regényt románul s ezen csodálkozni tudok. Nyugodtan olvas, kék szeme úgy jár lassan, mintha meg volna olajozva. Egy szőke, ötvenes úr üldögél mellettem is, de ez már ideges természetű. Minden elképzelhető román újságot megvásárolt magának, lakásban fekszenek mellette jobbról. Váltogatja őket, de egyikben sem légés. Egészségesnek látszik nagyon, fénylik a szakállaik kedve. Szembe véle egy hatalmas román pap üldösi, ami nagy és dús. Erdélyi román lapot olvas, amely négyoldalas mindössze, de a pap apróra vette és semmit ki nem hagyna belőle. Istenem, gondolom magamban, milyen is az élet: lám ennek a papnak csak négyoldalas újságja van s mégis elégedettebb, mint az a másik, akinek legalább ötven nagy oldala van! Egyszer még kitekintek az ablakon, aztán furcsa gondolatom támad. Különben nem is olyan furcsa, csak az első pillanatra. Sőt, a tusakodás után, amit künn a folyosón magamban és magammal folytattam, egészen természetes. Azt gondolom ugyanis, hogy én most próbát csinálok: előveszem az egyik magyar újságot, lám ugyan bizony vetnek-e rám valamiféle pillantásokat, vagy pedig csak annyi, mintha román újságot vennék elé. Kihúzom az egyiket a zsebemből, megzizegtetem és a címével kifelé fordítom, hadd lássák jól. Egyszerre rám pillantanak mind a hárman. Az őrnagy egyik lábát a másikra teszi rögtön, s a füzetes regénynek első oldalát betöri a második alá. Az ideges úr egészen laposra teríti az újságot és kettőnk közé tartja, hogy ne is lássuk egymást. A pap már szelídebb sokkal, nagy nyugalommal és gyöngéden megsimogatja a szakállát, akár az anya a gyermekét, kinek mondja: ne félj, drágám, nem viszen el a banka! Csak ennyi történik. Különben egy hang nélkül és gyorsan közeledünk Segesvár felé. Idejében leveszem csomagomat, megemelem kalapomat és kiköltözöm a folyosóra. Ahogy visszapillantok, az őrnagy régi helyzetét veszi fel éppen: a szőke úr leteszi az újságot s a pap az ajtót figyeli, hogy vajon betettem-e jól. (folytatjuk) 1992. SZEPTEMBER 1. Házaink, útjaink után a kegyeleti helyek, temetőink is sok helyen a romlás, a pusztulás állapotába jutottak. Emberi lelkiismeretlenség, lelketlenség miatt. Leginkább ősi sírjeleink, a kopjafák pusztulnak, pedig — akár a székely kapuk — ezek beszélnek leginkább örökös jelenvalóságunkról. Mentsük meg őket! A LONDONI BÉKEKONFERENCIA megállapodásai ellenére nagy erővel folytatódtak a harcok Bosznia-Hercegovina válságövezeteiben. Egyes jelentések szerint, a bosnyák ellentámadás Kelet-Boszniában eredményesnek bizonyult, sikerült áttörniük a szerb állásokat.Az összecsapások folytán újabb 15 civil vesztette életét. Jórészt öregek és gyermekek haltak meg Szarajevóban, ahol egy üzlet előtt bomba robbant. A tragédia miatt a szemben álló felek— ismételten — egymást okolják. A béketárgyalások csütörtökön kezdődnek újra Genfben. Előbb az állandó bizottság ülésezik, majd pénteken összeül a szakbizottság is. IZRAEL 600.000 palesztin fogoly szabadon bocsátását kezdte meg — közölte az izraeli hadsereg szóvivője, aki ezt országa jóindulatának jeleként értékelte. A France Presse hírügynökség értesülései szerint a washingtoni arab—izraeli béketárgyalások kezdetekor nem kevesebb, mint 12 500 palesztint tartottak fogva izraeli fogolytáborokban. • Rabin miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az elkövetkező 2-3 évben országa léte nem fenyegetett, az alkalmat ki kell használni, mert utána nem tudni, mi történik, olyan nagymérvű a fegyverkezés a térségben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az elfoglalt területeken nem jöhet létre palesztin állam, s hogy a zsidó állam fennhatósága alatt lévő palesztinok képviselőivel tárgyalnak. SZADDAM HUSSZEIN vasárnap televíziós beszédben elutasította az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország által Dél-Irakban bevezetett légtérzárlatot. Az intézkedést az Irak felosztására irányuló összeesküvésnek minősítette, s kijelentette: kellő időben minden eszközt bevet az akció meghiúsítására. VÉRES HARCOK voltak a nyugat-grúziai Gagrában, aholaz Észak-Kaukázusból érkezett önkéntesek támogatta abház és a grúz erők csaptak össze. Ebben a konfliktusban is létrejött egy tűzszüneti egyezmény, amelynek tegnap kellett volna életbe lépnie. A tűzszünetről Szocsiban állapodtak meg grúz és abház politikai vezetők. RÖVIDEN : Három hétig tartó súlyos harcok után tegnap ismét megnyitották a kabuli repülőteret. Rostockban — s több más németországi városban — az elmúlt napokban is zavargások voltak. A szélsőjobboldali idegengyűlölők újabb szállásokat támadtak meg, a szélsőbal pedig ugyancsak Rostockban tartott nagyszabású ellentüntetést. A német hatóságok a szélsőséges cselekmények fokozódására számítanak. • Japán csak akkor segíti Oroszországot, ha az minden északi területet visszaad jelentette ki a kormányfő Jelcin közelgő látogatásáról szólva. Oroszország a felére csökkentette a Litvániának szolgáltatott földgázmennyiséget. Azzal indokolták a lépést, hogy Vilnius nem hajlandó a világpiaci árakhoz igazított számla kiegyenlítésére. HÁROMSZÉK •0