Háromszék, 1992. október (4. évfolyam, 724-746. szám)

1992-10-21 / 738. szám

, # ► t* írjuk fel betűinket a semmi egre" · ·t·r·t·t·c·t·c·t‚ t&‚£‚,· c^t^c-p- ROCKRÓL A ROCK NYELVEN Univer*rock! (!•) A rockzene a konvenciótlan spontaneitás, a lázadás kifejezései és minden, ami ezzel össze­függ (rockújságírástól a szövegekig), magán hordja ezeket a jeleket. Különösen nyers és szókimondó nyelvezete van. Ez mindenütt vonz­za a fiatalságot, de nálunk ehhez még társul az elérhetetlenség, az elvágyódás is. Nem feltét­lenül a szavak tartalma, hanem inkább a ki­mondás módja hat, a tiltott érzelmek féktelen száguldásának lehetőségei, az értelmetlen mí­toszok és tabuk lerombolása- a hétköznapok­ból, a megszokottból való kitörés, a szexuális és politikai szabadszájúság. . . „A Buddha, csodálatos ember volt — halál­ra itta magát “ (Allen Ginsberg) Az elkövetkező sorozat a rockzenélés ku­lisszák mögötti dolgairól, tudom, nem oldja meg a helybéli zenészek problémáit, de leg­alább ez is egyféle tapasztalati vagy informá­ciógyarapodást jelenthet szélesebb körökben is, nemcsak a társadalom perifériájára kiszorí­tott rétegekben. Nincs szó népszerűsítésről, hanem egymás tolerálásának elősegítéséről. PAP JOCO 1992. OKTÓBER 2. Töprengés Bizony, talán ez sem ér semmit. Ezzel az Ajtólappal sem lesz semmi különösebb problé­ma azon kívül, hogy nem ér semmit — leg­alábbis az egyik szerkesztőségi tag véleménye szerint. De hát ilyen az élet- ami egyeseknek nagyon fontos, ami létkérdés, vagy ami fáj, ami mari az a másiknak nem jelent semmit, észre sem veszi, fel sem figyel rá. Sajnos, az egocentrikusság egyre inkább te­ret hódít, a magam munkáján, problémáin, örömein, eredményein kívül a másé nem is lé­tezik — és nem azért mert ellenszenves, ha­nem mert önmagunkon kívül minden mással szemben közömbösek vagyunk. Természetesen, az a legkisebb baj, ha csak egy újságoldalon megpendített problémák nem érnek semmit. Annál borzasztóbb, amikor pél­dául az életről vagyunk kénytelenek ugyanazt mondani. Választások után vagyunk, és nem ér semmit, mert amit mi nagyon akartunk — és nemcsak magunkért, hanem mindenkiért —, amiért már-már fohászkodtunk, azt észre sem vették. Változásért imádkoztunk, szabadságért könyörögtünk, és embertársaink java része fel sem fogta. Számukra a mi akaratunk nem ér semmit, ők továbbra is a gazemberségre, a tolvajlásra, a hazugságra, az álnok képmuta­tásra szavaznak. Erre mi már csak azt mond­hatjuk, hogy ez nem politikai éretlenség, ha­nem idiotizmus. Akit fél évszázada átvernek, s nem veszi észre, és újra az átverésre voksol, az nem primitív, hanem vak, süket és bunkó. Különös érzés olyan ágyásban létezni és fej­lődni, ahol a növény többsége a kevesebbet nem hagyja fényhez jutni, s ezáltal nem hagy­ja élni. Ráadásul ebbe az ágyásba akaratunk ellenére kényszerítettek bele. Hogy beszomoro­dik az ifjúsági oldal ? Hogy nem tudunk re­ményt keltő dolgokról papolni sokat? Még csodálkoznak? De nem ér semmit... Ha így folytatódik, lassacskán semmi sem ér semmit... GAZDA ZOLTÁN ­­íj ilFDiWl— Adatok a Hyperionról A Hyperion Kollégium sepsiszentgyörgyi részlege az 1991—92-es tanévben négy szakkal indult: informatikával, optometriával, elekt­rotechnikával és managementtel. Az informati­kára 32-en iratkoztak be, ebből 30-an bírták az év végéig. Az optometrián 34 sikeres fel­vételizőből 27 vizsgázott le. Elektrotechnikán 26-an indultak 15 en végezték sikeresen az el­ső évet, és 4 en még vizsgákra vannak elő­jegyezve. A managementen az 56 kezdő diák­ból 49-en sikeresen végezték el az első évet. Az 1992—93-as tanévben a kollégium új szakokkal bővült, a meglévőkkel együtt már 8 szakágat számlál. De lássuk a szakokat és a '92—'93-as tanévben bejutottak számát: jog­technikum — 62; optometria — 26; román­­angol — 42; román—német — 24; manage­ment — 45; informatika — 28; jogtanácsosi — 57 és finánc—banktechnika — 27. A tanév ünnepélyes megnyitója a Tamási Áron Szzinház nagytermében volt október 12- én, ahol Moldován István, dr. Czikó Árpád, valamint Mihálcsa Szilveszter ismertették az elmúlt tanévben elért eredményeket, valamint a jövőbeni elvárásokat. Szó volt néhány kül­földi egyetemi központtal való kapcsolatfelvé­telről, díjazták a csoportelsőket­ és kitartást, sikeres évet kívántak mind az első-, mind a másodéves hallgatóknak. Kölcze Judit és Ber­talan Ferenc a másodévesek részéről köszön­tötte az elsőéveseket. Ha már a köszöntéseknél és a jó kívánságoknál tartunk, hadd kivonjon az Allclap szerkesztősége, valamint a MADISZ vezetősége is sikeres, eredményekben gazdag évet minden hyperionosnak ! PAPP ATTILA Az oldalt szerkesztette: GAZDA ZOLTÁN Aktuális toplista A következő toplista elemei különböző ko­rok különböző művészeti ágainak, különböző alkotóinak különböző művei. A sok különbség dacára mégis valami közös bennük: „valami­ért“ aktuálisak. íme : 1. Victor Hugo: A nevető ember (regény) 2. Petőfi Sándor: János vitéz (elbeszélő köl­temény) 3. George Orwell : Állatfarm (regény) 4. Madách Imre: Az ember tragédiája (drá­ma) 5. Jancsó Miklós : Szörnyek évadja (film) 6. Bereményi G.—Gothár P.: Megáll az idő (film) 7. Rejtő Jenő: Egy bolond százat csinál (re­gény) 8. Gerard Durell: Családom és egyéb állat­fajták (regény) 9. Victor Hugo : Nyomorultak (regény) 10. Bródy János : Zárt osztály (zene) 11. Állatvilág (folyóirat) 12. Mozart: Requiem (zene) 13. Hobó: Mesél az erdő (zene) 14. Baász Imre : Neked bohóc (festmény) 15. Fonográf: A show folytatódik (zene) (k.) Politikai tanmese 1. A szarka- és a vadgalambépítész a mesteri cím elnyerése előtt leült beszélgetni. — Ha megkapom a működési engedélyem­­csupa világos fészket fogok építeni. — Tuuudom a te múltadat! — A fűszálakat keresztbe teszem, hogy job­ban védjen a hideg és a szél ellen. — Tuuudom, hogy van múltad. — A semmiből egyszerre nem lehet palo­tákat építeni. — Tuuudom a te múltadat. — A tiedet mindenki tudja. — Kapukat kinyitni... Hannibál késik. — Hannibal ante portás ! — Már késő becsukni. 3. Kurvák csak az utcasarkon állnak, csak a börtönben ülnek, s csak a klienssel... 4. Tanulság : A szép, okos, becsületes és szimpatikus ki­rályfi (legény) csak a mesében győz. BODO­G, OTTO 2. HÁROMSZÉK 5

Next