Háromszék, 1992. november (4. évfolyam, 747-767. szám)
1992-11-03 / 747. szám
A KÉPVISELŐHÁZ tegnapi ülésének kezdetén Dan Cristian Popovici, a Nagyrománia Párt parlamenti frakcióvezetője alsó- és felsőházi közös ülést indítványozott a Kolozsvári Nyilatkozattal kapcsolatosan. Indítványát a képviselőház szavazattöbbséggel elvetette. Tegnap a képviselők lemondásának elfogadásáról, szabadságolási kérelmekről, egy képviselői mandátum igazolásáról határoztak, s az állandó bizottságok megszervezésével foglalkoztak. A SZENÁTUS tegnapi munkálatait az állandó bizottságok megválasztásának szentelte. A munkálatok megkezdése előtt Radu Ceontea bejelentette: kiválik az egységpárti parlamenti csoportból Ki lesz a kormányfő? Ennek, illetve a leendő kormány összetételének meghatározása végett tegnap a Cotroceni palotában folytatódtak az államelnök és a parlamentben képviselt pártok vezetői közötti tárgyalások. Most, hogy Ion Iliescu letette esküjét, elhárult az utolsó műszaki akadály is a következő kormányfő megnevezése . Gherman, az NMDF elnöke holnapra ígérte a miniszterelnök kilétének nyilvánosságra hozatalát, de az Evenimentul zilei értesülései szerint erre már ma sor kerül • 900 000 HEKTÁRT kell még búzával bevetni az idén, hogy az ország a jövő termés betakarítása után ne szoruljon búzabehozatalra — közölte a szakminisztérium becsléseire alapozó értesüléseit Theodor Stolojan kormányfő. A rádiónak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a szükséglet fedezésére 2,5 millió hektár kenyérgabonára van szükség. Kifogásolta Temes és Arad megyék vezetőinek magatartását, mondván: előbbiben a lehetőségek 28, utóbbiban azok 39 százalékát használták ki. A helyzetet tarthatatlannak minősítette a miniszterelnök (A szakminisztérium küldöttsége utazott tegnap Temes megyébe, hogy rávegye a helyieket nagyobb terület bevetésére.) A kormányfő megismételte nemrégi megnyugtató kijelentéseit, mik szerint pánikra nincs ok. Március végéig a kenyérgabona-mennyiség biztosított, s folyamatban van a jövő aratásig szükséges búzabehozatal formaságainak az intézése is — mondotta. * RÖVIDEN : Radu Câmpeanu az NLP elnöke a továbbiakban is. A párt vezető testületének múlt hét végi ülése — egyes megyei képviselők kívánalmaival ellentétben — megerősítette őt tisztségében. 9 Mihu Miron Biji 11 tárgyal többet a szakszervezetekkel. A munkaügyi minisztériumot az érdekegyeztető tanácskozásokon a továbbiakban Iacob Zelenco képviseli. A kormány és a szakszervezeti tömörülések közötti tárgyalások az árak és a bérek egyensúlyban tartásáról ma kezdődnek újra. Október 30-án — a 30. tárgyaláson — sem született meg az ítélet Ploieştien a Gheorghe Robu által C. V. Tudor ellen indított perben. Hiányzott az alperes, hiányoztak a megidézett tanúk. Tegnap beindult a Temesvár—Bécs repülőjárat. A temesvári reptéren ünnepélyes külsőségek között avatták fel az új járatot. A vasárnapi tévéhíradóban látott, Németországból érkezett cigányok még nem a november 1-jei hatállyal érvényes kitoloncolási egyezmény következtében kerültek haza — véli tudni az Evenimentul zilei. A kitoloncoltakat, a lap értesülései szerint, repülőn küldik haza. 1892. NOVEMBER 3. „Közelebb egymáshoz“ (folytatás az első oldalról) Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Norvégia, Németország, Magyarország, Lengyelország, Egyesült Államok, Ausztria, Oroszország — emberjogi szervezeteinek képviselői. A 17 hazai kisebbségi szervezet közül tucatnyi képviseltette magát, többek között a magyarok, örmények, zsidók, lengyelek, romák, csehek, oroszok. A szeminárium első felében teljes files keretében szakdolgozatokat, a kisebbségek helyzetéről szóló tanulmányokat ismertettek, vasárnap három csoportban — történelmi, jogi vonatkozások, az együttélés jövője — minden jelenlévő szót kapott, s a rendezvény ezáltal lehetőséget teremtett arra: mindenki konkrét tényekkel tárja fel az egymás megismerésének, a kultúrák közelítésének helyzetét, akadályait, lehetőségeit. A szemináriumon, természetesen, előtérbe kerültek a magyarságot foglalkoztató kérdések is, a kért és meg nem adott intézmények, követelések, a marosvásárhelyi események okainak elemzése, annak feltárása, hogy Romániában mennyire tartják be a kisebbségek jogait. A rendezvény fontosságát méltatva, Smaranda Enache asszony a marosvásárhelyi rádiónak adott nyilatkozato,,ban jelentősnek nevezte, hogy a szeminárium lehetőséget biztosított a kisebbségek helyzetének első kézből származó információk alapján történő feltárására. Fontosnak nevezte, hogy Marosvásárhelyen egyáltalán meg tudtak szervezni egy, a közelítést szolgáló nemzetközi összejövetelt. „A rendezvény, ha többet nem, egy célt elért — mondotta — azt, hogy itt lehettünk együtt nagyon sokan nemzetiségiek. És nagyon sok országból. És azt, hogy (...) Marosvásárhely ezáltal közelebb került Európához, Európa közelebb hozzánk, és mindannyian közelebb egymáshoz.“ Rudolf Herbert, a szeminárium kölni résztvevője a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában rendkívül fontosnak és jelentősnek nevezte az összejövetelt. Értékelése szerint az útkezdést jelentette a kultúrák megismerése általi közelítésben olyan körülmények között, amikor a kisebbségek jogainak érvényesítésében még számos kérdés vár megoldásra Romániában. A marosvásárhelyi szemináriumon javaslatokat dolgoztak ki a romániai kormány- és nem kormányintézmények számára, a kisebbségek jogaival és azok gyakorlati alkalmazásával, a tömegtájékoztatási eszközök e téren betöltött szerepével kapcsolatosan. deformáció (folytatás az első oldalról) kipásztora. A három gyülekezet fiataljai és a szemerjai felnőttek egyházi kórusa szolgáltatott ünnepi műsort. 9 Kézdivásárhelyen szombaton este emlékeztek meg az évfordulóról. Az igét nt. Szentgyörgyi Zsombor helybeli lelkipásztor hirdette. 9 Az erdővidéki református egyházmegye minden egyházközségében ünnepi istentisztelet volt, vallásos mű 475. év sor — tudtuk meg dr. Nagy Károly esperes úrtól. # Kovásznán — a Kezdi—Orbai egyházmegye székhelyén — november 8-án emlékeznek a reformációra. 9 A sepsiszentgyörgyi evangélikus egyházban szombaton este a reformáció és Luther Márton emlékét idézték. A jelenlévőkhöz Fejér Katalin lelkipásztor szólt. A sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközségben vasárnap délelőtt istentisztelet keretében idézték föl e vallástörténeti eseményt. A belső őrsrendelkezésről (folytatás az első oldalról) de az alkotmány 6. cikkelye is szavatolja ezt. Az más kérdés, hogy a törvény további rendelkezései folytán és a gyakorlatban ez az önkormányzat nagyon hiányos, gyakorlatilag nem valósult még meg. A nyilatkozat egyik célkitűzése tehát, hogy a demokratizálódás bonyolult folyamatában ezt a helyi önkormányzatot valóban kiépítse, olyan legyen, amilyen kell, amilyen az a modern demokratikus államokban. Mert ha az önkormányzatok úgy működnek, ahogyan azt a demokratikus elvek feltételezik, akkor nyilvánvaló, hogy helyileg, községi szinten, egy városban, megyék szintjén megoldódhatnak a kérdések, sőt az, a törvény által biztosított lehetőség is adott, hogy ezek a helyi önkormányzatok egymással társuljanak, akár nagyobb övezetet is egybefogjanak megegyezéses alapon. Ami a magyarság vagy bármely nemzeti kisebbség sajátos érdekeit illeti, szükség van még egypár lépésre, önrendelkezésre vagy önigazgatásra az intézmények rendszerében, például a tanügyben, az egyházfelekezetekben, azok felépítésében és működésében. De vonatkozik ez a művelődési intézményrendszerre, alapítványokra is. Sajátos helyzet adódik ott, hol a magyarság szórványban él. Ott is a helyi önkormányzatra, a helyi közösség önállóságára kell alapozni és megadni a lehetőséget a kisebbségnek (melv akaratát a többségre nem kényszerítheti rá, hogy részt vehessen az ügyek megoldásában, véleményt mundhasson, és olyan sajátságos kérdésekben, melyek az illető nemzetiség létét közvetlenül érintik, akár vétójoggal is rendelkezzék. Az meglehetősen bonyolult dolog, alaposan ki kell dolgozni, vannak országok, ahol működik. Én Szlovéniát említeném legjellegzetesebb példaként. Ott kis lélekszámú nemzeti kisebbségnek, a magyarnak és az olasznak megadták az önigazgatási jogot, és őshonos nemzeti közösségként tartják számon. De beszélhetnénk Dél- Tirolról vagy akár más modellekről is, ahol különböző formákban, de működnek a helyi, belső autonómiák, önigazgatások. Tehát az a vád, hogy a világon sehol etnikai alapon önigazgatás nem működne, valótlanság. — Hogy áll a helyzet a közösségi jogokkal más országokban ? — Igen, ez is egy vádpont Hogy mi ismét közösségi jogokat akarunk, és hogy a nemzetközi dokumentumok ilyen fogalmat nem használnak. Való igaz, nagyon sok nemzetközi dokumentumban úgy szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai. Ezek emberi jogi szempontból közelítik meg a kérdést, s a személy jogait hangsúlyozzák ki, de függetlenül attól, hogy gyakran vagy ritkábban használják a másik kifejezést, mikor intézményesített önigazgatást biztosít, saját intézményrendszert, akkor az már a közösségi jogot szolgálja. Az iskola, az egyház nem egyéni jog, az már közös érdekekből származó jog. Ha sikerülne ezeket a kifejezéseket teljesen félretenniük meg lehetne ezeket az intézményeket is támadni. Az a tény, hogy a román törvénykezés nem beszél a nemzeti kisebbségek közösségi jogairól, vagy hogy a törvényhozásban az önkormányzatok működési elve nincs kiteljesítve, nem jelenti azt, hogy amit mi kérünk, az törvényellenes. Hogy olyasmit kérünk, amit az alkotmány vagy más törvény nem szabályoz, nem ad meg, az természetes, de ehhez jogunk van. Kötelességünk a törvények tiszteletben tartása, de arra már nem kötelezhetnek hogy ne mondjuk ki: egyik vagy másik törvény nem jó. Kérhetjük, hogy módosítsák, jogunkban áll, és mi ezt is tesszük. Ennek szellemében született a nyilatkozat. A román közvéleménybe kívánjuk vinni ezeket a gondokat. Erről vitatkozni kell, tárgyalni kell, és törvényes keretek közt megoldást keresni. — Mit jelent a belső autonómia ? — Belső önrendelkezés. Az önrendelkezésnek több formája létezik. Ha egy nép önrendelkezési jogáról beszélünk, az azt is jelentheti, hogy az a nép saját független államot is alkothat Ha népcsoportok önrendelkezési jogáról beszélünk, jelentheti azt a jogát, hogy kiváljon egy államból, másikhoz csatlakozzék. Mi, hogy ezeket az értelmezéseket elkerüljük, odatettük a belső jelzőt, ami azt jelenti, hogy az országhatárokon belül kívánjuk megvalósítani az önrendelkezést. Tehát az alkotmányos és törvényes renden belül. LEMHÉNYBEN TÖRTÉNT Ismétimádott a medve de ez alkalommal (szerencsére) áldozata nem ember, hanem háziállat volt. Csomortánban a Janka Gyula portáján, az istállóban tépte szét a gazda száz kg-nál súlyosabb disznóját. Reggel a ház asszonya, amikor moslékot vitt az istállóba, a koma a széttépett disznótetem mellett még jóllakva aludt. A nagy kiabálásra kereket oldott... Pár nap múlva az eset Felsőlemhényben ismétlődött meg. Október 28- án éjszaka Horváth Ferenc óljátlátogatta meg. Egy 110 kg-os disznót ölt meg, és tépett szét. A gazda észrevette a „hívatlan vendéget“, riasztotta a szomszédságot, a mackóra rázárták az ajtót. Pár percig sikerült foglyul ejteni, de utána mancsával kiütötte a gyenge ajtót, és elszaladt. Ezek után ismét megkérdeznek az illetékesektől: még hány embert vagy háziállatot kell széttépnie a medvének ahhoz, hogy engedélyezzék kilövését ? Vagy még nem okozott elég anyagi kárt? A lemhényieknek addig kell várniuk, amíg meg nem érkezik a „megmentőjük", egy német vadász személyében, aki márkával fizet, és akinek megadatik a jog, kilőni a „királyi“ vadat ? (SOCHOM) HÁROMSZÉK 2