Háromszék, 1992. november (4. évfolyam, 747-767. szám)
1992-11-03 / 747. szám
Alkotni annyi, mint táléni! (folytatás az első oldalról) hát, akik a Badsz Imre-féle rendezvényekre is eljöttek és azokat, akik mostanában kezdték ízlelgetni a nem hagyományos művészeti közléseket. Albert Leventének ez a 13. nyilvános szereplése, amely a szín- rajz- és kompozícióérzékenység, a kifejezési tér kiterjedése, a fogalmazás egyidejű tisztasága és ösztönössége, a sugallt lélektani nyomás és értelmi-érzelmi oldódás szempontjából látási minőségi eseményt jelent, szakítást a korábbi görcsös-kétségbeesett, kisméretbe szorult helyzetével, személyes tükörképvállalást. Baász Szigeti Pálma II. közszereplése magán viseli Baász Imre stílusjegyeit, követi, és helyenként tagadja ezeket. B. SZ. Pálma több évig — létfenntartási okokból — kénytelen volt elhalasztani a képzőművészeti önkifejezés fényűzését. A szombaton megnyílt tárlaton a kisvárosi lét álcsaládiasságát elutasító, álomtemető hatalmát gúnyosan elfogadó, hangulatos és kifejezési eszközök, eljárások szemszögéből többnyire minőségi képzőművészeti közléseket láthatunk. Fazakas Gyulának ez a 17. nyilvánosság elé lépése; az 1989 decembere előtti festményeihez képest a mostaniak kevésbé rajzosak, s inkább érzelemgőzösek, a derű, a mumusnak hányt fitty, a könnyedség és a kötetlenség, a mese- és kisregény-hangulat azonos. A rugalmas humor és igazodás jegyében folyó képzőművészeti kifejezés-keresés azonos a szerző tudatosult vagy érzékelt mindennapi énjével. Kik a szombati tárlatmegnyitón nem vettek részt, akiket érdekel egy, a helyi társadalmi történések sűrűjében, zaklatásaiban élő fotóriporter gyakran sikeres viaskodása lidérnyomásaival; egy ruhavarrásból önmagát és kamaszleányát fenntartó háztartásbeli harca a vidéki város kispolgári csendjével; egy külhonban alkalmi szoborjavításokból élő festőművész kedves-vicsorgó, bájostorz képszínháza — felkereshetik a sepsiszentgyörgyi Régi Képtár emeleti kiállítóhelyiségét. Fazakas Gyula: Szörnyek házai installáció mmatmmmi-MmKMmmiemmmmimmimi B. Szigeti Pálma: Az utolsó vacsora tamási áron Szülőföldem - 48. — Megindulok az istálló felé, hogy lássam azt is, ha gyenge, ha nem. Gáspár kinyitja az ajtót, s bemegyünk mind a ketten. Éppen esznek a tehenek, lustán és fanyalogva. Kettő van, de húsban és formában egyaránt mutatósak. Tiszta, fehér fajta mind a kettő, de ez jó is, mert a tarkát sohasem szerettem, s apám be sem kötötte volna. Pedig tejet sokat ad, azt mondják. Úgy látom, ez is fejős az egyik, de a borjú, amelyik ott áll mellette, a tejhez egy kicsit nagynak tetszik. — Tán nem szopik? — kérdem. — Az igen — mondja Gáspár. — Mindent csinál. Nevetve magyarázza, hogy milyen életes állat: a szopás mellett mindent megennék a világon, a minap egy zsebkendőt is bekapott. Nekem is nevetnem kell rajta, nagy, puha szemekkel úgy néz reám. A szarva már jól kibökte magát, az orra feketén csillog, s egy vastag szalmaszál kiáll a tápja alól, s úgy tartja, mintha málnaszörpöt akarna szívni vele. Mondom is Gáspárnak, hogy menjen s hozzon egy pohárral. De Gáspár tett helyett elkacagja a dolgot, odamegy és megveregeti szeretettel a nyakát. Én is megsimogatnám, de félrebújik előlem, s az anyja pedig zordul tekint rám, s olyan hangot ad, mintha valami nagybőgő mozdulna meg. — Szereti. — mondja Gáspár. Ha nem tekintene olyan nagyba engem az öcsém, most egy kicsit döfetném a borjút, s nagybőgőztetném az anyját, de így le kell mondanom a játékról. Inkább a pajtát vizsgálom, a hídlást s a gerendázatot, a jászlót és könyöklőt. Kifogástalan minden, sőt módosnak is tetszik. Külön rekesz is van a belső sarokban, hol a szerszámok állanak és az itatócseber. Középen egy ablak, mely a haladást leginkább mutatja, hiszen apám idejében és a régi pajtában efféle ablak nem volt. Télen, amikor nemcsak, a külső, cifrára faragott szellős ajtót tettük be, hanem a melegítő belsőt is, akkor sűrű sötétben haltak a marhák. Most esetleg a holdat is láthatják a kicsi ablakon keresztül, ha véletlenül odakerül a hold, s ők valami gondjukon kérődzőn töprengenek. S ahogy vizsgálódom, mezei virágot fedezek fel kis csokorba összekötve és felszúrva a gerendába, közel az ablakhoz. Jobban megnézem a virágot, hogy vajon nem ismerem-e. Bizony, sokszor láttam érett füvekben, nyár derekán, de nem a faluhoz közeli kaszálókon, hanem távol. Erős szára van a virágnak, s a szár tetején több ágacska nyílik. Minden ágacskának gömb van a tetején, maga a virág. A színe most is olyan friss és hatás, mintha lábon állana, illatos földön, testvérei között. Finom kék ez a szín, nem kacagó, hanem csak mosolygó kék. Nézem, s a neve nem jut eszembe. _ Ez miféle virág? — kérdem. — ördöglőttes fű — mondja Gáspár. Ha engemet lőnének meg, úgy sem tudtam volna megtalálni ezt a nevet, pedig csak fel kellett volna bukkantanom emlékezetemből. De íme, úgy jártam ezzel is, mint a házunk születésének körülményeivel: rétegek takarták, melyek alatt elevenen eltemetve feküdt. Szomorú dolog ilyen gyarlónak és változékonynak lenni, amilyen én vagyok. S hozzá még igazságtalannak is önmagam iránt, csakhogy kedvezhessek kicsinyes emberi természetemnek. Mert ezt a gyarlóságot, melynek jegyében elmém elveszít régi dolgokat és kedves virágneveket sokszor egészségnek neveztem önmagamban, és azt mondogattam: múzeum talán az agyvelő, hogy limlomokat gyűjtsön össze, s azokkal töltse meg a helyet, amely friss dolgokra szomjazik mindig?! Nem múzeum, véltem ilyenkor. De ebben a percben nem vélem. Inkább a tévedés válik bizonyossá, mely okoskodásom egyetlen biztos eredménye. Vagy nem tévedés talán, hogy mohón igyekeztem megtanulni új szavakat és divatos fogalmakat, s azokért régi szavakat és melegítő fogalmakat adtam cserébe a feledésnek? Itt van például ez a virág, melynek „Ördöglötte fű” a neve. Micsoda pajkos képzelet van ebben a névben, s mint a csillagocska az éjt, úgy jelez egy világot, melyben látható és láthatatlan lények egyaránt élnek. S én nem, vigyáztam arra, hogy megtartsam magamnak, hanem kidobtam lelkem vázájából, s helyébe új szót ültettem. Talán azt a szót éppen, hogy „horogkereszt Kérdem hát magamtól: helyes, hogy effélét cselekszem? Bizony nem.folytatjuk) 1992. NOVEMBER 3- !! Erdély heggyel van kerítve Nagy foganatja lehet a bölcsnek éppen nem nevezhető külügyminiszteri rendelkezésnek, miszerint ki kell kaparnunk beszédünkből az Erdély szót: a kazettaárusok a szennyesbe tették a Csipkés k°mbinét, és naphosszat bömböltették reklámkazetofonjaikon az Édes Erdély, itt vagyunk kezdetű politikai slágert Egyik sem az én nótám, de, mit tegyünk, közhellyel szólva, ízlések és pofonok különbözőek. Szívesebben hallgatnám, mondjuk, az Erdély heggyel van kerítve kezdetűt, bús-borongóssága néha hangulatomhoz igazodó, a „. .. mégis kimegyek belőle, szívszorongatóan aktuális és tragikus apadó nációnkra nézve. Az Erdélyországban van az én hazám kezdetű is emlékezetembe ötlik, nyelvemre nem, ez sem ízlésem szerinti, annál inkább például az Erdélyi hajdutánc, s ennek is a tankönyvekből kipontozott strófája, a Májvecsejre, Moldováre kezdetű, mert ebben is az erdélyi ember fut Havasalföldre, az ungur, hungur s amaz rumus... Ágyő, kedvenc és ellenszenves Erdély-szavas nótáink, ágyő, ha dúdolni merünk, meglehet, külügyéreink motraiban forrani kezd a hűtőfolyadék, s leáll az államgépezet, fogalmam sincs, mekkora apparátusuk lehet, hogyan tudják összefogdosni a nagyvilágban különféle nyelveken szétrajzott Erdély szavakat. Lesz ennyi szó-fogdmeg ? MA VÁLASZTANÁL elnököt az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nincs kampánycsend, s a három jelölt még tegnap is fergeteges ütemben tartotta kampányösszejöveteleit. A legutolsó közvélemény-kutatások arról beszélnek, hogy bár Bush elnök, népszerűsége nőtt, nem sikerül megelőznie fő ellenlábasát, Bill Clintont. KIVONULTAK a Bosznia-Hercegovina sorsát rendezni kívánó genfi béketárgyalásokról a bosznia-hercegovinai szerbek képviselői. Kijelentették: mindaddig nem térnek vissza, amíg nem veszikigyelembe a függetlenségét kimondó szerb közösség önrendelkezési jogát. A küldöttség visszavonulásáról a Szerb Köztársaság vasárnapi parlamenti ülése rendelkezett. gyermekek a háborúban Egymillió délszláv gyermek sorsát veszélyezteti a térségben kirobbant háború. Eddig 1500 12 éven aluli gyermek vesztette életét, több mint 30 000 sebesült meg a harcok miatt — közölte az UNICEF, az ENSZ gyermekvédő szervezete, amely a gyermekek megsegítése végett egyheti fegyverszünetre szólította fel a harcolókat. megbuktatják a PANICS-KORMÁNYt? Belgrádban tegnap zárt ajtók mögött ülésezett Kis-Jugoszlávia Legfelső Állami Tanácsa. Az ülést az tette szükségessé, hogy a szerb nacionalisták a Panics-kormány lemondatására készülnek, mondván: az nem szolgálja az ország érdekeit Megfigyelők szerint a kormány félreállítása egyben Kis-Jugoszlávia széthullását vonná maga után, hiszen Montenegró Panicsjártján áll. KORMÁNYVÁLSÁGGAL küszködnek Bulgáriában is. A bolgár-macedón fegyverügylet miatt megbukott Dimitrov-kormány utódjának kijelölése érdekében tárgyalásokat kezdő Zselio Zselev államfő úgy értékelte: Bulgáriának erős, széles támogatottsággal rendelkező kormányra lesz szüksége, s ehhez kompromisszumot kell kötni. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Egy hónapra rendkívüli állapotot rendelt el Borisz Jelcin Észak-Oszétiában és Ingusföldön. A rendelet tegnap délben lépett életbe. GRÚZ FEGYVERESEK orosz katonai raktárat foglaltak el az ország déli övezetében. Ezért riadókészültségbe helyezték az ott állomásozó orosz csapatokat. A grúz fegyvereseket az elfoglalt lőszerraktár elhagyására és az öt foglyul ejtett túsz szabadon bocsátására szólították fel. MAGYARORSZÁG ÉS CSEH SZLOVÁKIA közös keresetet készül benyújtani a hágai bírósághoz. Ebben az esetben az egyoldalú magyar folyamodványt visszavonnák — jelentette ki az országgyűlés tegnapi ülésén Jeszenszky Géza külügyminiszter a hősi helyzetről szólva. Szlovákia eljelentette: a háromoldalú szakértői vizsgálat idejére leállít egyes munkálatokat, KÍNAI KÜLDÖTTSÉG látogat Moldova Köztársaságba. Snegur elnök november 5—10. közötti kínai látogatását készítik elő. A két ország a beruházások ösztönzéséről, védelméről, művelődési, tudományos-műszaki együttműködésről, illetve egy Peking—Kisinyov közötti légi járat beindításáról készülnek megállapodásokat aláírni. HÁROMSZÉK 3