Háromszék, 1992. december (4. évfolyam, 768-782. szám)

1992-12-03 / 768. szám

társadalmi-politikai napilap kolozsvári értelmiségiek levele Felhívás a nyílt párbeszédre A vásárhelyi kongresszus óta el­telt időszakban a nyilvánosság előtt többen és többször megfoga­lmaztuk­, miben és miért nem értünk egyet az RMDSZ-vezetőség egy részének je­lenlegi politikai irányvonalával- Ép­penséggel azt kifogásoltuk, hogy nincs is áttekinthető irányvonala, döntéseit a rögtönzés jellemzi. Egyre nyilván­valóbb, hogy nem támaszkodik a va­lóság alapos ismeretére, nem veszi figyelembe a romániai magyarok ösz­­szes rétegeinek és csoportjainak min­denné­pi érdekeit, nem számol a ro­mániai társadalom politikai éretlen­ségével. Sőt, inkább úgy tűnik, a köz­életi kultúra hiányát arra használja fel, hogy politikai akaratát akár a társadalom valós érdekeinek rovására is minden áron érvényesítse. A gondjaink egészét átfogó hiteles érdekvédelmet elhanyagolva, a mai vezetés egy része ez RMDSZ-t saját homályos politikai ambícióinak esz­közévé próbálja tenni. Folytonos probléma- és feszültségmegoldó tevé­kenység helyett, amely a romániai magyarok életének pozitív alakulását szolgálná, csupán előkészítetlen­­ konfliktust vagy legalábbis zűrzavart keltő — politikai döntéseinek utólagos kimagyarázására­ szorítkozik. Segítő szándékkal előadott, pár­beszédre is nyitott, jóhiszemű vélemé­nyeink azonban mindeddig süket fü­lekre találtak. A megkeresett RMDSZ- vezetők részéről sem a sajtóban, sem személyesen, sem szakértő közvetíté­sével nem érkezett érdemi válasz. Valójában nem is vesznek igénybe semmiféle szakértői vagy tanácsadói testületet. Csupán hívekkel és hivatal­nokokkal veszik magukat körül, akik­nek legfőbb erénye a feltétlen tekin­télytisztelet. Minden okunk megvan rá, hogy kimondjuk: ez a vezetés zárt, belterjes, tekintélyelvű vezetési stílusa a demokratikus centralizmusra emlékeztet. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy a közelgő kongresszust a vezető­ség szóban forgó része nem közös problémáink érdemi megvitatására, hanem arra kívánja felhasználni, hogy a maga számára végképp meg­tisztítsa a terepet mindazoktól, akik útjában állnak átláthatatlan politikai elképzeléseiknek. A fenti okokból és a nyílt párbeszéd érdekében­­ FELHÍVUNK minden RMDSZ-tagot, józanul gon­dolkodó polgártársat , ha tisztában vagy saját érdekeiddel, ha tudod, sorsunk a Te szavadtól is függ, ha nem akarod, hogy egy szűk kör kisajátítsa a döntés jogát, ha nem akarod, hogy dilettáns szin­ten képviseljenek, ha nem akarod, hogy nevedben hívek és hivatalnokok döntsenek sorsod­ról a kongresszuson, ha azt akarod, hogy ne szeszélyes ön­kény, hanem a szakértelem vezes­sen, ha azt akarod, hogy átlátható legyen a vezetők politikai akarata, ha azt akarod, hogy saját pártod ne legyen Tőled idegen hatalom, ha azt akarod, legyen nyílt párbeszéd, hogy számon kérhesd a képvisele­tet, ha azt akarod, hogy végre megegye­zésre jussunk a közös érdekekről, MERT HÍVE VAGY A DEMOKRÁCIÁNAK, ne félj kimondani és aláírásoddal itt igazolni a miénkhez hasonló vélemé­nyedet ! Utána, ha az RMDSZ országos ve­zetősége ismét válaszra sem méltat bennünket, kénytelenek leszünk le­vonni a következtetéseket, és állás­pontunkat a tagság tudomására hozni. Az aláírók december 15-ig várják a párbeszéd alkalmait. (...)• Balla Zsófia, Bányai Péter, Cs. Gyímesi Éva, Eckstein Kovács Péter, Feischmidt Margit, Fey László, Fo­dor Sándor, Kántor Erzsébet, Ma­­gyari Nándor László, Podhradszky László, Szilágyi Júlia, Szilágyi J­. Sándor, Vincze Mária, Virág Zsolt A BARÓTI RMDSZ választmá­nya 1992. december 1-jén rendkí­vüli ülést tartott a kolozsvári Má­tyás-szobor körül kialakult mega­lázó helyzettel kapcsolatosan A felháborító eseménnyel kapcsolato­san az alábbi nyilatkozatot teszi közzé : 1. Az UNESCO által bejegyzett és védett szobor talapzatára elhe­lyezett feliratos táblát szobor­­gyalázásnak és az egyetemes magyar kultúra elleni merény­letnek minősíti. 2. Szolidarizál (és köszönetet mond) a szoborgyalázás ellen kivonuló kolozsváriakkal. 3. Felkéri az RMDSZ Országos El­nökségét, hogy tiltakozzon (s azt tegye közzé) a legfelsőbb hazai és nemzetközi fórumoknál (mert a háttérerők az etnikumok egymás elleni uszítását célozzák és kí­sérlik meg).’ 4. Elítéli a szoborgyalázást, tilta­kozik ellene, és kéri az évszáza­dos szobortól idegen tábla azon­nali eltávolítását, és a vétkesek felelősségre vonását. Barát. 1992, december 1. AZ RMDSZ BARÖTI VÁLASZTMÁNYA A baj az, ha a rendőr­ség milíciaként viselkedik — írásunk a 4. oldalon SF.PSISZENTGYÖRGY 1992. DECEMBER 3. 768. SZÁM ARA : 15 LEJ. A Mátyás-szobor elleni merénylet NEM CSAK PROVOKÁCIÓ. TÖRVÉNYTELEN IS 10.00 óra: Kucsmás „szobrászművé­szek“ jelennek meg, kis teherautóról állványelemeket raknak le (amelyek­nek később semmi hasznát sem veszik, mert a szobor talapzatáról is elérik a a „munkafrontot“). Apró vésőkkel és kis kalapácsokkal munkához látnak. 12.00 óra: Még egyetlen lyuk sem­ ké­szült el, pedig célszerű eszközökkel a tábla már rég a talapzatra kerülhetett volna. A cél nyilvánvaló: csődület kel­tése. 1400 óra: Magyar fiatalok gyűrűje vastagszik a szobor körül. Nagyobb méretű vésők és kalapácsok kerülnek elő, nagyokat dong a szobor talapza­ta. Most már van, kit hergelni! 16.00 óra: Előbb a teológushallgatók, diákok alkotnak élő láncot a szobor kö­rül, majd őket katonacsendőrök szorít­ják hátrébb, és egyenruhás sorfal vé­di a „műépítészeket“. A magyar fiata­lok hurrogással kísérik a vésős, kala­pácsos emberek ügyködését. Amint a vésőcsapások kijelölte felü­letből lemérhettük, nemcsak a sárga­­idézetet tartalmazó tábla került volna fel az emlékműre, hanem maga a REJC felirat is áldozatul esett volna a szo­­borgyalázók ügyködéseinek. A meg­rettent munkások ugyan megkísérelték már lekoppintani a betűket a tömeg egyre erősödő méltatlankodása köze­pette, ám kis idő múlva a munkálato­kat vezető Marcu építészmérnök egy­szerre betömette a véső hasította lyu­kakat, és lejjebb, a Mathias Rex felé- NÉMETH JULIA­NITS ÁRPÁD SZÉKELY KRISZTA SZABADSÁG — A demokratikus közvélemény napilapja, Kolozsvár, 1992. december 2. (folytatása az 5. oldalon) MI TÖRTÉNT KOLOZSVÁRON? DECEMBER ELSEJEI KOSZORÚZÁS SEPSISZENTGYÖRGYÖN Közönség, kiskatonák és iskolásokI nyilatkozat A sepsiszentgyörgyi volt Gábor Áron téren tegnapelőtt a délelőtti órákban megkoszorúzták az 1982 szeptemberé­ben felavatott Mihai Viteazul-szobor­­csoportot. A téren 2-300 személy állt, többségében kiskatona és iskolás. Vi­rágkoszorút helyezett el, többek között, Ki­rály Károly és Szabaday Rudolf a megyei RMDSZ képviseletében, dr. Iacob Cornel a megyei Román Nem­zeti Egységpárt-fiók nevében, Dan Baicu és Ioan Lăcătuşu levéltárosok az Andrei Şaguna Művelődési Keresz­tényi Szövetség képviseletében. A tisz­teletüket tévő küldöttségiek közül a legnépesebb volt a katonaságé — 10-15 tiszt — és a Román Nemzeti Egység­­párté — 8-10 fő; az Andrei Șaguna Szövetséget ketten képviselték. Megle­pő volt, hogy a kellemes, napsütéses idő dacára a 20-30 ezernyi sepsiszent­györgyi román nemzetiségű lakosságot (hasonlóan a megyeszékhelyi szín­ház román tagozati előadás­okkal szembeni magatartásához) csak 100 kiskatona, 50-60 iskolás és 80-100 fel­nőtt — adminisztráció, rendfenntar­tás, oktatás stb. — képviselte: DOMOKOS PÉTER Hátrányos helyzetű­ek világnapja Az ENSZ-közgyűlés októberi ülé­sén december 3-át a hátrányos hely­zetű személyek nemzetközi napjának nyilvánították. Ma a­ világon sok és egyre több rokkant ember él. A becslések sze­rint szellemi, fizikai és érzékszervi károsodások következtében több mint 500 millió ember él rokkantan a vi-AMBRUS ZOLTÁN, A Hátrányos Helyzetűek Kovászna Megyei Állami Felügyelőségének főfelügyelője (folytatása a 7. oldalon) ------ Msról holnapra -----------------------------------------------------­Kontárok Mátyás lova lábánál A kolozsvári Mátyás-szobor feliratozása gusztusta­­lansága miatt váltott ki belőlem csömörös émelygést. Történelmi kataklizmák idején hányszor előfordult, ki­sajátítottak vagy eloroztak műkincseket, átrendeztek és hitük képi világához idomítottak templomokat, iskolák, kulturális intézmények cseréltek gazdát, sokszor meg­sarcolták a kultúrát, a szellem világát. Korok forduló­ján, népek történetében, bármilyen kegyetlen, imoráns dolgok ezek, lehetnek monumentálisak is. A kolozsvári nem az. Kisszerűen gonosz. Újrakiötlőiknek eszükbe sem jut, hogy egyetemes művészeti értéket aláznak magukhoz; nem. ők a magyarságot akarják heccelni. Itt II. Iorga Mátyás királyi életének egyetlen epizód­jához fűződő, népe vitézi erényeit romantikusan fel­nagyító szöveget. Mást jelent ez könyvben olvasva, lap­ban betűzve, ezernyi filmkocka közül néhányon felmu­tatva. Mátyás hadviseléseihez, reneszánsz fejedelmi nagyságához mérve s a moldvabányai csata — Baia — ismeretében megmosolyogtatóan kedves, szellemes. Egy egyetemes értékű műkincs talapzatán feszengően primi­tív, nevetséges. Az 1902. október 12-én leleplezett szobor Fadrusz János fő műve, a Krisztus a keresztfán. Mária Terézia pozsonyi lovas szobra s a zilahi Wesselényi­­szobor mellett. A most ráltöltött felirat nélkül nyert al­kotója díszdoktori címet a kolozsvári egyetemen, s eme szöveg nélkül kapott grand prix-t a párizsi világkiállí­táson Az 1894-ben kiírt szoborpályázat kivitelezésére az anyagi alapok előteremtésében az Erdélyi Magyar Köz­művelődési Egyesület, az EMKE vállalt szerepet. Fad­rusz a szobor monumentalitását nem áldozta fel a je­lentéktelen részletek kedvéért; érdekességként mondjuk, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templom szobortérre néző falait eredeti nagyságban építette föl otthon, a harmonikus arányok kialakításáért. A talapzat kétszavas eddigi felirata — Mathias Rex — hozza a latinos rene­szánsz kultúra hangulatát, a reneszánsz fejedelem egyé­niségét, a latin szöveg semlegesítette a nyelvi in­oleran­­ciát. Ehhez mérvést irritáló és kicsinyes bölcselkedés a „kiegészítés“. Gesztusértéke annyi, mint mikor berdo­­latlan fickók fa kérgébe vágnak,, templomok, várfalak, műkincsek oldalára vésnek barlangfalakra karcolnak szövegeket: itt jártam..., itt voltam..., szeretlek ... és így tovább. A Bucsecs Szfinxére is rákerül mindenféle szöveg. A Szfinx marad, ezt is kibírja, csak a normális emberek megvető ítélete sűrűsödik „perpem­b­ekák“ gusztustalan, történelmet prédáló buzgólkodása láttán. SYLVESTER LAJOS

Next