Háromszék, 1993. március (5. évfolyam, 823-844. szám)
1993-03-18 / 835. szám
NATO-BIZOTTSÁG BUKARESTBEN Tegnap kezdte meg a hagyományos hadseregekkel kapcsolatos megállapodások keretében ellenőrzését az a NATO-bizottság, amelyben ez alkalommal a 6 olasz tag mellett egyen személy vesz részt Magyarországról, Lengyelországból és Azerbajdzsánból. A NATO ugyanis úgy határozott, hogy ettől az évtől kezdve az ellenőrző csoportoknak tagjai lehetnek a partneri kapcsolatokat fenntartó országok képviselői is. A küldöttség Erdélybe látogat, ahol egy légi egységben végez ellenőrzést. KORMÁNY ÉS SZAKSZERVEZETEK A tegnapi kormányülésen Văcăroiu miniszterelnök bejelentette, hogy megvizsgálták az álllami támogatás május elsejétől történő megszüntetésével foglalkozó anyagokat, és hétfőtől a szükséges elemeket a szakszervezeti szövetségek tudomására hozzák. Ugyanakkor a szakszervezeti szövetségek megfelelő tájékoztatást kapnak a munkaügyi ésszociális védelmi, valamint a pénzügyi minisztérium szakembereitől. Ezután dolgozza ki a kormány a végső változatot. A kormányfő ugyanakkor bejelentette hogy az ártámogatások leépítésével egy időben a családi költségvetések százszázalékos kompenzációban részesülnek, a dollár 600 lejes árfolyamát véve alapul. TEODOR MELESCANU LONDONBAN tegnap délben brit kollégájával, Dugles Hearddel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és lehetséges alakulásáról. A megbeszélés témái között szerepelt ugyanakkor a délszláv válság, valamint az Oroszországban kialakult helyzet elemzése. Délután a román külügyek irányítója az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökével tárgyalt a hazánknak folyóstandó hitellehetőségekről, amelyek a Văcăroiu-kabinet szerkezetátalakítási programját lennének hivatottak finanszírozni. Majd az angol parlament külpolitikai bizottságaival folytatott tárgyalásokat, és este találkozott az angol sajtó képviselőivel. A NEMZETI SZAKSZERVEZETT TÖMB szervezésében a fővárosban nagyméretű tüntetésre került sor kedden. Văcăroiu kormányfőhöz 16 pontból álló tiltakozó jegyzéket nyújtottak be, amelyek többek között a hazai munkanélküliség helyzetére, a munkaerő átirányítására, a pénzügyi zárlat megszüntetésére, a beruházási alapok biztosítására, ösztönző bérezési formák kialakítására, társadalomvédelemre vonatkoznak. KIJEVI TÁRGYALÁSOK Miha Golu művelődésügyi miniszter megbeszéléseket folytatott az ukrán művelődési minisztérium képviselőivel a kétoldalú együttműködési megállapodás tető alá hozataláról. Mihai Golut fogadta Nikolasz Jurinszki ukrán miniszterelnök-helyettes is. Kulturális központok létrehozását vizsgálták meg, a romániai ukrán és az ukrajnai román kisebbség kulturális és szellemi érvényesüléséhez szükséges feltételeket vizsgálták meg. ROMAN—SZLOVÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS A román—szlovák barátsági és együttműködési szerződés előtárgyalásai keretében Pozsonyban találkozott Aurel Preda és Milan Kolar külügyminisztériumi igazgató. 1993. MÁRCIUS 18. Tatarozzák a gyermekkórházat (folytatás az első oldalról) , az eső, de bent még mindig csepegett az esővíz. Akkor a férjem segített, a csernátoni sertéshizlalda karbantartói elvégezték a szükséges munkálatokat. Észrevettük, hogy főleg azok a falak salétromosak, ahol a falban vízvezeték halad el. Elhatároztuk, hogy — szűk anyagi lehetőségeink mellett — nekifogunk a javításnak. Azt is tudtuk, hogy a kórházalapítvány segítségére sem nagyon számíthatunk, mivel a belgyógyászati osztály rendbetétele is rengeteg pénzbe kerül. A meglepő az volt, hogy mindenki felkarolta az ügyet), jöttek az első selem, hogy egy csernátoni magánvállalkozó, Makó Béla és csoportja már jó két hete dolgozik itt, díjtalanul, közmunkában, ami napjainkban már ritka dolog. A Burgonyatermesztési és -kísérleti Állomás 150 négyzetméter ablaküveg árát törlesztette. Egy csernátoni asztalos arra vállalkozott, hogy egy egymillió-négyszázezer lejre értékelt famunkát százezer lejért készít el, és ez az összeg nagyjából csak a villanyfogyasztását fedezi. A borosnyói hizlaldaa sötétítők anyagát vásárolja meg. Az Unisem Rt. is segítséget ígért. Máskülönben a javításhoz magánszemélyek is hozzájárultak. Ilyés András agrármérnök százezer lejt adományozott, jómagam és lochom István riportse gítségek. A Ruhaipari Rt. tavaly átutalt számunkra 800 ezer lejt a munkálatok megkezdéséhez. A helyi katonaság segítségét is igénybe vettük. Talán éppen amit ők végeztek el — a csövek kivétele a falakból —, az volt eddig a legnehezebb munka. A vízvezetéshez szükséges csöveket Sepsiszentgyörgyön az egyik szaküzletben vásároltuk meg. Ott is nagyon rendesek voltak. Amikor megtudták, hogy a csövek gyermekkórháznak kellenek, a régi áron számlázták ki. A keményítőgyár a szerelőket biztosította, mivel nekünk munkadíjfizetésre már nem maradt pénzünk. Az ottani karbantartók annyira rendesek voltak, hogy még szombat—vasárnap is bejöttek dolgozni, és ezért nem kaptak sem pluszpénzt, sem pedig szabad napot. Mégis jöttek és dolgoztak. Ebben az esztendőben a ruhagyár már ismét adott 800 ezer lejt. Ebből az összegből vásároltuk meg a szükséges 500 kg olajfestéket. A festéshez a kaolint az ELCO Rt. biztosítja. Azt is feltétlenül meg kell említea férjem szintén annyival járulunk hozzá a javításhoz. Éppen ma hoztam be a pénzt. Húsz kg olajfestékkel Fejér László szponzorizált, amiért szintén köszönetet mondunk. Az előzetes felbecsülések szerint, a teljes javítási munkálat húszmillió lej értékű lesz. A festést a csavargyár szakmunkásai végzik majd el, és talán az építőtelep is besegít. Jelenleg a javítások hetven százalékával megvolnánk. Most, utólag átgondolva a helyzetet, úgy látom, hogy nő létemre egy eléggé nagy fába vágtam a fejszémet. Nem hagyhatom szó nélkül a csernátoni sertéshizlalda nagynagy segítséget sem, és ezt nem azért mondom, hogy megdicsérjem a férjemet. De tény és való, hogy rengeteget segítettek. Külföldi támogatást sehonnan nem kaptunk, pedig nagyon elkelne a segítség. Sokszor nagyon ideges vagyok. De ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen tessék elképzelni, mi történne, ha ebben a felfordulásban beütne egy nagy járvány... (folytatjuk) Szegeden szülte meg negyedik gyermekét (folytatás az első oldalról) már még szoptatom, nem tudom, mikor lehettem terhes. Érti, ugye? — Véletlenül került a szegedi klinikára? — Szültem volna a gyermeket a vasúti kocsiban? Most mindenki gyanúsan néz ránk. Mások miatt mi szenvedünk. — Mikor utazik haza? — Ha öt napon belül nem jön értem valamelyik testvérem, kivetem magam az emeletről. — Eddig miért nem jöttek? *— Nem tudom. Biztosan nem kapták meg a pesti rokonom sürgönyét. (...)“ A riporter a továbbiakban leszögezi, hogy D. E. annak a botránynak issza a levét, amely február végén pattant ki a szegedi klinikán, s amely még egyáltalán nem tisztázott és véglegesen lezárt. A gyermekárusítás vádját az Adam szervezet továbbra is tagadja, a budapesti amerikai külképviselet — „különleges“ helyzetről lévén szó — szűkmarkú tájékoztatásban csupán annyit ismer el: vízumkérések érkeztek oda a gyermekvédő szervezettől. A hivatalosságok — s a szegedi klinika orvosai is — kizártnak tartják azt, hogy szervdonorként kérik Amerikába a csecsemőket... De mindennek ellenére, döbbenettel veszi tudomásul a közvélemény: „az erdélyi asszonyok eladják gyermekeiket...“ Eddigi értesülések szerint 27 olyan, erdélyi anyától született gyermeket gyűjtöttek össze, akikről édesanyjuk lemondott... Úgy tűnik, a D. E. és negyedik gyermeke esetében másként alakulnak a dolgok. Március elején ő testvéreit várta, hogy hazahozzák... Remélhetőleg ez a háromszéki anya már erdélyben ringatja csecsemőjét... A mi minden heti vasárnapunkat add meg nekünk, Uram! Vasárnap lévén, nem kellett kapkodni, fogmosó poharat elejteni, borotvát és pamacsot leverni a polcról. Komótosan készülhet az ember, piackutatásra marad idő úgyis. Nyolc körül rakodnak ki az újságosok, a mézesek, neszkávésok, a banánt méricskélő kislány ilyenkor még álmos, elgurul a narancs is, s valamelyik barnább bíró gyerek lábáig meg sem áll. Drágább a marok minden eddiginél, csekély 300 lej kilója. Potom kis summa, régebben a téesznyugdíjasok fél évre kaptak ennyit, gyógyszerre sem elég pénz. Cigarettát nem veszek, nem adunk pénzt az egészségre káros holmiért, de vásárolunk tormát, hátha kerül virsli is majd mellé. Százötven lejre újság, néhány alma, s máris mehetünk hazafelé. Otthon szegénységszag árad, pergelődik a hagyma, hagymás krumpli lesz ebédre fasírozottal, savanyú káposztával s néhány, még előző napfelcsípett pletykaszerű hírrel. Igen, a tőlünk elszármazótt férfiútól a gyermeke óvó nénije fizetési igazolást kért, s még a pesti inflációs világban is feltűnően nagy összeget írtak a papírkára. Az óvó néni meg is jegyezte, hogy az „Enikő-apuka“ félreértette őt, nem az évi jövedelméről kellett volna papírt hoznia,, hanem a haviról. Hát így! Akinek a havi jövedelme összetéveszthető mások évi jövedelmével, az nyugodtan rendelhet taxit is, ha hazalátogat nagy néha, teheti-veheti jobb kézből balba az olasz kesztyűt, szidhatja az MDF-et, a Duna tévét, lehet másként gondolkodó, s mosolyoghat is az itthon maradottakon, hogy kicsinyesek voltak és maradtak örökre, fennakadnak pár százezer forinton. Mert az — úgymond — bagateli... A savanyú káposztából a szikje ehető a léből készül majd káposztás éleves házikolbász-karikákkal s maréknyi rizzsel. Ez is étel, ugye? Csak a vasárnap ne romoljon el. Innánk sört is, elvégre nem vagyunk koldusok, vasárnap van, jól kezdődött a nap, csak a szegénységszag ne érződne mindenből — igen, így mondta valaki tegnap. Alkalmi vásár révén került hozzánk a Kovács Ádámék szekrénye, kettévágni sajnálták volt feleségével, de 8 3500 lejt (ma egy szék ára) el lehetett osztani kétfelé. Nyíkorog a kanapé, ismét kihullott az a fránya facsavar belőle a magnó csak nagy sebességet ismer, a rádiót valakik zavarják, no, nem rosszindulatból, csak úgy, mellékesen. Ha már megvan a berendezés, legalább vasárnap reggel működtetni kell, s este a nyolcórás hírekkor is. Jó, hogy vasárnap van ebédszünet, mindjárt kezdik a szőnyegporolást a szomszédok. Ezt szerencsére már megszoktuk, hadd üssék a műperzsát kedvükre, amíg itt is törvénybe nem iktatódik a zajszünet. Nem a csendszünet, ahogy Kolozsváron mondják, hanem éppen fordítva: a zajszünet! Úgy ütik szegény szőnyeget, mintha rossz kutya vagy legalábbis fő ellenségeink bőre lógna a porolóvason. — Ne csinálj ügyet belőle! — kér a kisebbik lányom. — Ilyenkor van idejük Megy az ember körbe a tömbházban. Szűk a terep, négy-öt lépést tehetni faltól falig. Virágot öntöznénk legszívesebben, de bepattan a tévégomb, s máris jó kövér férfi ijesztget. ígéri, hogy rövidesen elintéz mindenkit akik nem lojálisak a hazához, igen, ismét a Haza. Hányszor használták már ezt a szót a történelemben mihaszna férfiak? Sokszor, minden alkalommal amikor ködösíteni kellett, elterelni figyelmet és lépést az igazibb nőinktől. Szeretném megkérdezni, hogy a Hazák Nagyfiai mikor állottak elő a haza védelmére utoljára? Szúrtak-e ki bár egy tövist a Haza legelőiről, hogy a tehenek nyugodtan legelhessenek? Számoltak-e ötig bár, amikor nagynyakkendős szavazataikkal éppen a Haza érdekei ellen törvénykeztek? Rögbimeccs, zene, hírek, időjárás-jelentés —s mindjárt öt óra. Indulni kell a szakszervezeti házba ott visz Tőkés László és Markó Béla. Morfondírozás morfondírozást követ, ott kell-e tényleg lenni vagy nem? Igen, ott kell lenni, születik meg az elhatározás Zsúfolásig telt terem, mindenki ismerős, köszönés kézrázás, cserepes virágok a tribün előtt, s már hallani az autonómiáról, helyi önigazgatásról szóló szavakat mondatokat. Utalás hangzik el a szászság s az „őshonos románság“ valamikori autonómiájára, aztán reccsenés, puffanós, a hátsó sor széléről egy férfi elterül a lépcsőn. Pulzusa jó percig nem tapintható hideg verejték gyöngyözik a homlokán, lefektetve, nyitott ablak mellett aztán érezhetővé válik a szívverése. Barátjai azzal nyugtatnak, hogy hazakísérli, ne fussunk a kórházba, hátha csak a zsúfoltság, a meleg s az oxigénhiány okozta a rosszullétet Közben besötétedik, itthon vendégjárás." Erkel-filmet jöttek nézni a Duna tévén. Láttuk is a Bánk bán s a Hunyadi-operák születését s a Himnuszét. Szép volt, jó volt. De vajon miket kérdeztek az RMDSZ-vezérektől ott a teremben?.. Majd a holnaputáni újságból megtudtuk. Ennyi egy nap, majdnem semmi nem történik tulajdonképpen, csak éppen élünk, esetleg meghalunk.. MARKÓ IMRE A KARPATEN TOURS, a Sepsiszentgyörgyön alapítandó német utazási iroda május elsejétől • reprezentatív titkárnőt alkalmaz. Feltételek: A felső korhatár 30 év • román és magyar nyelv ismerete kötelező, előnyben részesül a német és angol nyelvet ismerő # gépírás (esetleg gyorsírás) kötelező. A kéréseket a következő címen várjuk: Béla Kovács, 8240 Berchtesgaden, Klammweg Str. Nr. 10, Bundesrepublik Deutschlafid. A kérésnek tartalmaznia kell az önéletrajzot és egy fényképet. (230) UAHOMSZEK 2