Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)

1993-04-01 / 845. szám

§4; r SEPSISZENTGYÖRGY 1993. ÁPRILIS 1. 845. SZÁM Szabadórusításban 25 LEJ Előfizetőknek 20 LEJ iHAROMS ZE K Ş független napilap — 1 CSÜTÖRTÖK 1 A KORMÁNY NEM LÉP VISSZA! A kormány keddi sajtótájékoztató­ján bővebben szó esett a Hargita és Kovószna megyei prefektuskinevezés­ről is. Viorel Hrebenciuc„ a kormány főtitkára újólag elismételte, hogy a kinevezés a „kormány dolga". Kije­lentette: a helyhatósági választások alkalmával a magyar lakosság meg­választotta képviselőit a megyei ta­nácsba, a prefektus kinevezése pedig nem etnikai, hanem elsősorban po­litikai kérdés. Közölte: erről az RMD.SZ-küldöttség tagjaival is tár­gyaltak, s njbban maradtak, hogy azok szerdán leülnek az NMDF-fel tár­gyalni. „Én megmondtam nekik, hogy létezik egy román prefektus kinevezé­sének a gondolata Kovószna és Har­gita megyékbe — így a kormány fő­titkára. — ök, ahelyett, hogy szerdán az NMDF-fel tárgyaltak volna, el­mentek Budapestre. Éppen ezért szer­dán a kormányülésen elhatároztuk a két prefektus kinevezését.“ S úgy látszik, a főtitkárság infor­mációs hálózata további „kihagyások­kal" működik. Ugyanis, szintén a szóban forgó sajtótájékoztatón, azt az épületes kijelentést tették, hogy: „Ezek­nek az országos és nemzetközi szinten hangoztatott RMDSZ-tiltakozásoknak nincs sok köze ahhoz, amit a két me­gye népessége érez." Ügy értékelték, hogy tájainkon a feszültséget „az RMDSZ egy része" (!) tartja fenn. Vé­gül pedig leszögezték: a kormány nem lép vissza, nem módosítja hatá­rozatát. j Tiltakozó akciók Kovászna megyében A Sepsiszentgyörgyön 1993. március 29-én megtartott tanácskozáson, a- melyen a Kovászna és Hargita megyét képviselő területi RMDSZ-szerveze- tek, valamint a két megye önkormányzatainak és parlamenti képviseletének küldöttei vettek részt, elhatározták, hogy a kormány méltánytalan döntése elleni tiltakozásul akciók sorozatát fogják megszervezni és folytatni mindad­dig, amíg a kormány nem változtat álláspontján Ennek érdekében a követ­kező akcióprogramot fogadták el: 1. Felkérjük parlamenti szenátorainkat és képviselőinket, hogy az RMDSZ országos vezetőségének bevonásával tárgyalásokat kezdeményezze­nek és folytassanak Văcăroiu kormányfővel, a FDSN párt vezetőségével, és kihallgatást kérjenek Iliescu államfőtől. 2. Április 8-ig tiltakozó gyűlések sorozatának megszervezése községeink­ben és városainkban. 3. A helyi önkormányzatok RMDS Z-tanácsosai és polgármesterei megvi­tatják az előállt helyzet lehetséges következményeit, és határoznak a pre­fektusi hivatal elleni lehetséges bojkott módozatairól. 4. Április második felében újabb demonstrativ nagygyűlés szervezése a megyeszékhelyen. 5. Május l-től kezdődően megyénk magyarsága kitűzi a sárga csillagot. 6. Tiltakozó jegyzékek továbbítása a kül- és belföldi sajtó címére, va­lamint ezek eljuttatása a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az eu­rópai országok kormányaihoz. Amennyiben a kormány nem vonja vissza döntéseit, folytatni fogjuk tiltakozásaink sorozatát. Felhívással fordulunk Kovászna megye lakosságához, hogy csatlakozza- nők az RMDSZ által kezdeményezett akciókhoz. Ugyanakkor felkérünk mindenkit, hogy csak a szövetségünk által ajánlott tiltakozási módozatokat vegyék igénybe, és ne válaszoljanak az esetleges provokációkra. Szükséges, hogy tiltakozásunk fegyelmezetten és méltóságunk megőrzésével történjék minden esetben. KIRÁLY KAROLY, a megyei RMDSZ elnöke • TILTAKOZÁSOK — a 2. oldalon — Mit keresett Hamza úr Háromszéken? Van Gogh Sepsiszentgyörgyön PÉNTEKEN 16 ÓRAKOR Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete felhívja Kovászna me­gye, Sepsiszentgyörgy város ösz- szes, a demokrácia, a reális jog- egyenlőség iránt elkötelezett ma­gyar és román nemzetiségű ál­lampolgárát, hogy holnap, 1993. április 2-án délután 4 órakor ve­gyen részt a Sepsiszentgyörgyön rendezendő tömegtüntetésen, melyet a prefektúra székháza előtt szer­veznek. E tüntetés célja kifejezésre jut­tatni határozott tiltakozásunkat a kormány súlyosan megkülönbözte­tő, a romániai magyarság, a há­romszéki lakosság érdekeit és óha­ját semmibe vevő intézkedése el­len, mellyel menesztette az utolsó magyar nemzetiségű megyevezető­ket, s helyükbe román nemzetisé­gű prefektusokat nevezett ki. Kérjük a tömegtüntetés résztve­vőit, hogy tegyenek tanúbizonysá­got a legpéldásabb önfegyelemről és határozott állampolgári méltó­ságról. AZ RMDSZ SEPSISZENTGYÖRGYI SZERVEZETE Amint arról az olvasó értesülhetett, a kovásznál új prefektus beiktatása­kor jelen volt Mircea Hamza, aki egy filmezőcsoport élén megörökítet­te a nevezetes eseményt. Jelenlété­nek okát bolygatták az Evenimentul zilei munkatársai a kormány keddi sajtótájékoztatóján. Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára közölte: az illető nem a kormányküldöttség tagjaként volt jelen az eseményen, ő „csak“ egy filmezőcsoporttal „jött oda“, Doina Jalea szóvivő Is azonnali „pontosí­tást“ látott szükségesnek, mondván, „Mi az Euronewsnek készítünk fil­met“, s tiszta véletlen, hogy Mircea Hamza pontosan csütörtökön ért a két megyébe. Mircea Hamza — mint ismeretes — a Nagyromónia Pórt szóvivője —, s mint csak most vált ismertté: március 15-től(!) a kormány főtitkárságának fizetett alkalmazottja (is). Ott a kor­mányhatározatok alkalmazását nyo­mon követő igazgatóság kötelékeiben fejti ki tevékenységét. De mint szak­értő, a nem sajtóügyekkel foglalkozó! — „pontosított" újból a kormány szó­vivője. Nos, hót így keveredik a... szélsőség a... szélsőséggel. És így festenek nólunkfele a Nagy Véletlenek... (INCZE) Kedden délután a sepsiszentgyörgyi Képtárban megnyílt a Vincent van Gogh festményeiről készült plakótki- állítiás. A toronyóra alatti kiállító- termekben összesen 46 plakát, színes nyomat és reprodukció került bemu­tatásra. A megnyitón részt vett Willem A. van Ee, a bukaresti holland nagykö­vetség másodtótkóra, Kató Béla illye- falvi református lelkész, Kántor Lajos író, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője. A holland diplomata elmondta, hogy egyúttal a megyei könyvtár számára is hozott könyv­DOMOKOS PÉTER (folytatása a Z. oldalon) Bikay avagy Szent György hava Virághozó Szent György havát így jelezték előre a régi kalendáriumok: Április ha nedves, a nyár lesz bősé­ges, rét ha nem zöld Tiborra, nem igen jutsz jó borra. Ha cseresznye virágos, szőlő is hoz virágot. Április, mint a szeszélyes tavasz legszeszélyesebb hónapja igen hajla­mos a kilengésekre. Sokszor néhány órán belül is ellenkezőjére válthat a hőmérséklet, vagy ahogy a meteoro­lógusok .is mondják: a hét tél és a hét nyár kiszámíthatatlan időszaká­ban minden előfordulhat. Heves zá­por, tikkasztó napsütés éppen úgy, mint a virágszirmokat megdermesztő kisebb havazás. Nem ritkák a talaj menti fagyok s az egyébként május­ban esedékes, de sietősebb fagyosszen­tek, bizony mór a hiedelmes Szent György napja táján komoly károkat okozhatnak a zsenge növényzetben. Elsejétől, a „bolondjáratás“ napjá­tól harmincadikóig, újabb bő másfél órával gyarapszik nappalaink hossza, s az évszaknak megfelelő átlagos kö­zéphőmérséklet csakném a márciusi érték duplájára, 11,5 fokra növekszik. Kiemelkedő eseménye a tavaszi ün­nepkörnek a húsvét, itt-ott még ele­venebben él a Szent György-napi ha­gyomány: a határjárás és az állatki- hajtás nyitánya. Máról holnapra Honnan fúj a szél ? Miközben Căşuneanu úr, prefektussá való kineve­zésekor, jó előre gondosan előkészített, irkalapra vetett programbeszédében kifejti, hogy a kormányprogram célkitűzéseinek kivitelezése érdekében, a piacgazdaság megteremtéséért, a demokráciáért, az emberi szabad­ságjogok maradéktalan érvényre juttatásáért — nemze­tiségi, politikai, vallási hovatartozásra, nemre való te­kintet nélkül, természetesen — a munkanélküliség csökkentéséért- az ezekhez hasonlatos, rég fehér szakál­lat eresztett, de máig — s ilyen körülmények között még soká — függőben maradó, alapvető kérdések meg­oldásáért mindent véghezvisz, sejthetően cl egészen az emberfeletti erőfeszítések megtételéig, kénytelen vagyok újólag visszapörgetni az időt. Nem a hecc kedvéért, ha­nem csak úgy, hadd lám. hogy s mint állanak dolgaink Emlékezetes nap volt az 1992. április 16-i. Csütör­tökre esett. Ekkor tette megtisztelő - munkalátogatását megyénkben Iliescu államfő. Szóval, nem egyébért a visszatérés ama eseményre, csupán azért, mert az ott és akkor elhangzottak egy részének alapján (is) került sor minden bizonnyal Fodor Ferenc akkori prefektus későbbi, július 20-i leváltására. Hiszen maga Calinic Sabin, a RNEP megyei elnöke kardoskodott ama elnöki munkalátogatáson — az etnikai szervezetek, pártok megszüntetésére való kérelme mellett — azért, hogy „a prefektus Itt, ebben a térségben effektiven meg kell hogy valósítsa a román állam politikáját“, finoman utalva arra, hogy Fodor uram nem ezt teszi. Kiemelte egyúttal azt is, hogy a prefektus „nagy körültekintés­sel“ („cu multă chibzuinţă“) válaszfassék. íme, meg­történt! S nem azért e visszatérés ama elnöki látogatásra, csupáncsak a teljesség kedvéért. Hogy tudniillik milyen álláspontot képvisel — azóta ís, feltehetően, mert víz vérré nem válik — a mai, jogainkért Is síkra szálló háromszéki megyefőnök. Szavait Idézem: „Elnök úr, Adrian Vlad Căşuneanu vagyok, az országos Vatra Ro­mâneasca alelnöke, a Kovászna megyei fiókszervezet elnöke. Engedje meg, hogy a Vatra Românească Ko- vászna megyei szervezete nevében mindannyiuknak, akik ellátogattak Kovászna megye szent földjére, e szent román földre, azt mondjam: Isten hozta („bine aţi venit"). (...) Milyen az elnöki hivatal álláspontja, mely által megengedi, hogy három éve, nemcsak Ko­vászna megye, hanem egész Románia területén is meg­ünnepeljék Kossuth kultuszát, március 15-ét, Magyaror­szág volt nemzeti ünnepét? Ha ezek a megemlékezések diszkrétebben történnének. valószínű, hogy mi nem éreznénk magunkat fenyegetve, de addig, amíg ezen megemlékezések alkalmával egy idegen állam felség­jeleit tűzik ki, Magyarország himnuszát éneklik, en­gedje meg, hogy újólag és itt, ahogyan az Európai Ta­nács itt járt képviselői előtt is tettem — amikor Már­ton (Árpád — B. L.) képviselő úr félrevezette ezeket a képviselőket, mondván, hogy a magyar kisebbség lenne az, amely megszűnésnek lenne alávetve, ami nem igaz, lehetséges, hogy Kovászna megyében fordítva van — (...) tehát: miért van ilyen állásponton az elnöki hiva­tal, hogy megengedi az ország területén Magyarország volt ünnepéről való megemlékezést?" Választ — legalábbis egyértelműt — nem kapott, Iliescu elnök ravaszul kikerülte, tele- ípeg félremagya­rázta a dolgokat. Távol álljon tőlem bármily gonosz szándék — bár olykor jó a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten —, csupán a nagy dilemma az, mi gyötör: akkor hát hogy állunk ezzel, jó uram? Ml lesz velünk? Hát ünnepeinkkel? Vagy például a gyülekezési S szólás! szabadsággal? Avagy ezentúl, ha minden ma­rad, mondjuk október 6-án, március 15-én ezentúl: kuss? Se koszorú, se ima az ősök/hősök emlékére? Se Kossuth, se Petőfi? Vagy mondjuk: se Bem, se Gábor Áron, se Nicolae Bălcescu, se Berde Mózes, se Turóczl Mézes, se Simonfy Sámuel, se Vúradi József, se Barta- lis Ferenc? Se zsoltár, se zászló? Csakugyan: mi lesz ebből, tekintetes űr? ■ * BENKÖ LEVENTE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék