Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)

1993-04-01 / 845. szám

KILAKOLTATJÁK TŐKÉS LÁSZLÓT? Mircea Gioana, a külügyminiszter szóvivője tegnapi sajtóértekezletén az első helyre a nagyváradi püspök­­ségi hivatal kilakoltatása került az Antonescu marsall utca 26. számú épületből. A szóvivő magyarázko­dásában tagadott minden politikai színezetet az üggyel kapcsolatban. A pert május 21-ére halasztották. HARGITA MEGYE IS TILTAKOZIK Holnap Csíkszeredában, Udvar­helyen, Gyergyószentmiklóson is tiltakozó akcióra kerül sor a Har­gita és Kovászna megyében kine­vezett román prefektusok ellen. A tüntetés célja, a demokratizálódó társadalom adta jogokkal élve, eb­ben a két magyar többségű megyé­ben a vezetőknek a magyarság so­raiból való kinevezésének követelé­se. A ROMÁN EMBERJOGVÉDELMI LIGA rövidesen azzal a kéréssel fordul Iliescu elnökhöz, hogy államfői jogkörét gyakorolva részesítse köz­kegyelemben a zetelaki (Hargita megye) elítélteket, valamint a ma­rosvásárhelyi események elítéltjeit. QUATAR KÜLÜGYMINISZTERÉT fogadta Teodor Melescanu. A két ország gazdasági együttműködésé­nek lehetőségét tekintették át, el­sősorban a petrolkémiai célú épít­kezésekre figyelve. A quatari kül­ügyminiszter a tegnap találkozott Iliescu elnökkel és Văcăroiu kor­mányfővel. A KOLOZSVÁRI BÍRÓSÁG április 13-ára halasztotta Nicolae Mihaela Germina perét, akit rend­bontásért állítottak bíróság elé, u­­gyanis Iliescu elnök kolozsvári lá­togatásakor elnökellenes és király­párti jelszavakat skandált Azért idézték a bíróság elé, mivel nem volt hajlandó kifizetni a rendőrség által rárótt ötezer lejes pénzbírsá­got. A perben a halasztást a Ro­mán Emberjogvédelmi Liga kérte, hogy megfigyelővel képviseltesse magát a tárgyaláson. Az áprilisi tárgyaláson a liga alelnöke, Sipos János vesz részt. A PARLAMENTBEN tegnap beszédet mondott Hartmut Söl, a Nyugat-európai Unió elnöke, a Bundestag szociáldemokrata frakciójának tagja, aki a Nyugat­­európai Unió egy küldöttsége élén tartózkodik Romániában. Beszédé­ben a német politikus méltányolta Románia erőfeszítéseit a Kisjugosz­­lávia elleni embargó betartásában. A délután folyamán találkozott Teodor Melescanu külügyminisz­terrel, és szóba került Romániának az Európa tanácsi felvételi lehető­sége. VITA ROMÁNIÁRÓL Az ellenzéki pártok, a nagy szak­­szervezeti központok, a diákszerve­zetek képviselői, valamint a dip­­lomáciai testület tagjai a Nemzeti Megmentési Front kezdeményezésé­re vitán vettek részt Románia most merre a tárgykörben. Vitain­­dítójában Petre Roman ki­jelentette, hogy országunk gazdasági kátyúba jutott, amely mindenekelőtt politi­kai megoldást követel, hogy az el­lenzéknek van alernatívája gazda­sági téren is. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila vett részt. 1993. ÁPRILIS 1. A kormány méltánytalan döntése elleni tiltakozások Torja község helyi tanácsa az 1993. március 26-i ülésén az elfogadott na­pirendi pontok keretén belül megvitat­ta az új prefektus kinevezésével kap­csolatos problémákat, és a következő nyilatkozatot fogadta el: Tekintettel arra, hogy Kovászna me­gye lakosságának többsége magyar nemzetiségű, indokolt, hogy a prefek­tusi tisztségbe is magyar nemzetiségű személyt nevezzenek ki. Döntésekor a kormány figyelmen kívül hagyta a megyében lévő politi­­kai pártok, valamint a megye lakos­ságának véleményét, alávetve magát a szélsőséges, nacionalista és sovinisz­ta pártok nyomásának. Megjegyezték, hogy megyénknek még a kommunista időszakban sem volt román nemzeti­ségű vezetője. Lévén, hogy a megye lakosságával ellenkező véleményt támogat, az új prefektus megteremtheti azt a nem­kívánatos jelenséget, melynek "folyta­tása az etnikumok közötti feszültség kiéleződése lehet. A fentiek értelmében tiltakozunk Adrian Vlad Căşuneanu ügyvéd pre­fektussá való kinevezése ellen, kér­jük a kormányt, hogy vonja vissza határozatát annak érdekében, hogy megyénkben is érvényesüljenek a de­mokratikus irányítás és vezetés elvei. Torja, 1993. március 26. TORJA KÖZSÉG HELYI TANÁ­CSA: Kováts András polgármester, Bokor Béla, Balázs Venczel, Györgyjakab Zoltán, Apor Csaba, Dobai Dénes, Székely Sára, Ke­resztes Imre, Erzse László, Szabó József, Sólyom István tanácsta­gok, Tamás Béla alpolgármester, Grecu Stelian tanár, a kézdivásár­­helyi Nagy Mózes Gimnázium aligaz­gatója. Azt hiszem, hogy az ügyvéd úr kinevezése egy elsietett lépés volt a kormány részéről. Személyesen nem ismerem Căşuneanu urat, de az a véleményem, hogy a kormány nem vette figyelembe azt, hogy a megye lakosságának a zöme magyar nemze­tiségű. Nem tudom, mennyire volt jó a jövőre nézve ez az elsietett­ döntés. Jobban meg kellett volna fontolni, az RMDSZ álláspontját is figyelembe véve. A kinevezés hirtelen tör­tént meg, egyik napról a másikra, a me­­gyénkbeli magyar lakosságot megle­petésszerűen érte. A megye csendjé­ért jobb megoldás volt az „ikres“ prefektúra vagy egy magyar nemzeti­ségű megyefőnök kinevezése. Ez így semmiképpen sem egy helyes lépés... Antal Albert, sepsiszentgyörgyi la­kos. Az események betetőzték a vár­takat. Ezt a szélsőséges pártok nyo­mására lehetett elérni. A jelenlegi kormány ezek közreműködésével tudja fönntartani pozícióját­. Mindez az államelnök beleegyezésével törté­nik, s a kommunista visszarendező­dés egyik jele. Itt már tisztán látszik a másodlagos szerepet szánó, leala­csonyító szándék, ami létünket illeti. Most békés tüntetéssel akarjuk elis­mertetni elemi jogainkat. Fenntartom az állásfoglalásunkat, hogy a kor­mány változtasson a döntésen, vonja vissza azt, s nevezzen ki magyar prefektust). Ez nem az RMDSZ dicső­ségére történne, hanem egy megértő aktus lenne a kormánypárti politiku­sok, egyben Románia elnöke részéről. Kádár László, sepsiszentgyörgyi la­kos: A háromszéki új prefektus kine­vezésével a Vácárd­y-kormány két lé­pést tett meg visszafele. Romániában most­ is minden felső irányításra tör­ténik, ahol a demagóg politikának jól megkapaszkodott a gyökere. A demokrácia maszkja alatt kommunis­ta-nacionalista módra fosztanak meg jogainktól, bérünktől, kenyerünktől. A Romániai Magyar Demokrata Szö­­vetség és a Nemzeti Megmentés De­mokratikus Frontja aláíró bölöni taná­csosai, a helyi tanács választott vezetői, a bölöni lakosság nevében szólva, nem­­kívánatosnak nyilvánítjuk a román kor­­mány azon határozatát, amellyel diszk­­r­nat v­áme­­kedést fogana­­sított, és ügyeimen kívül hagyva indokolt elvá­rásainkat — magyar nemzetiségű pre­fektus kinevezése —, román nemzeti­­ségű prefektust nevezett ki Kovászna és Hargita megyékbe. Álláspontunkat a határozat visszavonásáig fenntartjuk, s magatartásunkat is ehhez igazítjuk Bölön, 1993. március 20. Bálint Levente, Bíró András, Koz­ma Albert, Nagy Dénes, Nagy Ist­ván, Páll István, Rudolf Béla, Vaj­da Zoltán RMDSZ-tanácsosok. Mi­­t­s Rozália RMDF-tanácsos. Bíró Lajos polgármester, Kisgyörgy M­ilós alpolgármester Gazda Zoltán, megyei MADISZ- elnök: Nyílt provokációnak tartjuk, hogy moderáló, felül vigyázó szerep­körbe egy széls­őséges, nacionalista embert jelölnek ki. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kor­mánynak célja a lázadás szítása, hogy aztán bölcsen rendet teremtsen, no meg a figyelmet is elterelje a ka­tasztrofális gazdasági problémákról. Ezért mindenféle rendbontásért a kormány és kinevezett embere, a pre­fektus a felelős. MAGASLES Hazai cigánypasziánsz , Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Románia Mare Párt elnöke, a hasonló nevű lap főszerkesztője: „König úr megkért, fejtsem ki a véleményemet a polgári rendőrség szükségességéről (...) A bűnözés nagyrészt a cigányoknak tulajdonítható (...) Számos és különféle választ adtam mind én, mind Fúró úr a két jelen­téstevőnek, többek között a román nép rendkívüli toleranciájá­ról. Ez Európa egyetlen kereszténynek született népe. Végül is, mondtam, az emberi jogok legfontosabb előírásai megtalál­hatók a bibliai tízparancsolatban, amelyet a románok közmon­dásos struktúrájukkal és emberségükkel tartanak be..." . A Ion Antonescu félkatonai szervezetnek a Râmnicu Vâlcea-i Reporterben megjelentetett felhívásából : „Cigányok ! Városunk nem gyávák lakóhelye. Bölcsességből döntöttünk úgy, hogy hagyunk élni miközöttünk, hogy mindannyian megélhessük örö­meinket, bajainkat. De az, amit mostanában csináltok, jóval túl­haladja türelmünket. Ha nem hagyjátok abba, egy éjszakán majd bennégtek viskóitokban, anélkül, hogy valaki is megment­hetne düheinktől. Úgy teszünk majd, ahogy Bolintinban, Kogal­­niceanuban s az egész országban már eljártak. ítéletünk kímélet­lenül lesújt, ha szégyenetekből vagy az Istentől nem tanultok. Vessétek észbe: LÁNGOK KÖZOIT VESZTEK EL MINDANNYIAN, AMIKOR ELALSZANAK AZ ANGYALOK"­­­ Egy névtelen román skinhead nyilatkozatából: „... szer­vezkedésünk legfontosabb célkitűzése megtisztítani a román társadalmat az életét degradáló cigány elemtől..." 9 Corneliu Vadim Tudor (folytatás): „Egy másik úriember, aki kék kővel mázolt be bennünket, Gh. Rosducanu képviselő volt, aki nem tudom, a cigányok melyik ágát képviseli Románia par­lamentjében ? (...) Ez a purdé, akinek a valagát a legnemesebb ragyás képet viselő cigány szociológus, Nicolae Gheorghe, alias Franckenstein oltotta be, aki szintén mocskolt bennünket az Európa Tanácsnál, hogy veszélyeztetjük a romániai cigány ki­sebbséget. Valamit azért csak tud, mert ha a gonosztevők kisebbségére utal, akik (...) poloskaként nyüzsögnek, akkor va­lóban veszélyeztetjük őket. (...) Jól tudta Răducanu, kinek pa­naszkodjék, egy bécsi polgárnak, az aranyvárosnak, ahol kannibál varjai megették a hattyúkat..."­­ Ion Iliescu, Romania (újra)választott elnöke, egy Nép­­szabadságnak adott interjúban: „A cigányok integrációs problé­máival küszködünk még, de jobbára helyi, falusi konfliktusokat, illetve a külföldre emigrált roma csoportok fölvetette gondokat kellett — figyeljünk bölcs elnökünkre, múlt időt használ, tehát már megoldott gondokról beszél !­­ csak megoldani..." . Adrian Nastase, a képviselőház elnöke: „A kérdés az, hogy nekünk is szükségünk van az Európa Tanácsra, de az Európa Tanácsnak is szüksége van Romániára, egy 23 milliós országra...“ A fentieket nem kommentáljuk, csak annyi megjegyzésünk lenne, hogy a Népszabadság-béli Iliescu-interjú január végén jelent meg. Vadim Tudor „hőbörgése", a bőrfejű tervei és az Antonescu félkatonai szervezet „fegyverbe" szólító felhívása idő­ben utána következett .... S ezután jött a legutóbbi, Temes megyei, gyertyámosi cigányellenes pogrom is, ahol a falu fel­ingerelt román lakói botokkal, dorongokkal, Molotov-koktélokkal támadták a cigány településeket, hat házat rombolva szét ! Közben befut a legújabb hír, az ORA című lap közli az Anto­nescu félkatonai servezet programját s adatait: pártoló tag­jainak száma állítólag 700 000 (!), vagyona mintegy négymillió dollár (!), és tevékenységét 1993. május 1-jén kezdi meg (?). Fő célja a cigányság „megbüntetése !"... Európa nemhogy közeledne, távolodik !... BOGDÁN LÁSZLÓ VÁLASZÚTON Az AGROMAG Kései felszámolás A zabolai Agromag elnevezésű tár­sulás körül kialakult vita, elégedet­lenség sűrűjéből mutattunk be néhány „részletet“ március 19-i lapszámunk­ban. Nevezetesen, hogy a föld nélkül maradt, de komoly vagyonalappal ren­delkező társulás tagjai követelik a bevitt vagyonrészüket, kilépésüket. Ádám Attila polgármestertől kaptuk a hírt, hogy március 30-án végre köz­gyűlést tartott az Agromag és elhang­zott a javaslat, hogy mivel nem tud­nak kifejteni a mezőgazdasági tevé­kenység tárgyát képező munkát, kezd­jék meg a társulás felbontását. • A felszólalók, akik közül itt csak néhá­nyat említünk, Szabó András, László József, Hadnagy Julianna, Preda Má­ria, Tímár Rozália, Hadnagy Albert, az őket megillető vagyonrész kiadását követelték. Burunchi Nicolae, a társu­lás vezetője elfogadta a felbontási javaslatot, és ígéretet tett, hogy áp­rilis elsejétől beindítja a törvényes el­járást. (FERENCZ) Van Gogh ••• (folytatás az első oldalról) adományt. Kató Béla lelkész Vincent van Gogh korai lelkészi elhivatott­ságáról beszélt, és arról, hogy önzet­lenül, az elesettekkel szembeni eg­y­­­­érzésének kifejezése céljából festett, hogy nem alkudott­ meg soha, s épp ezért tartják számon személyiség­ként. Kántor Lajos író beszéde végén megjegyezte, hogy egyelőre nincs e­­sély arra, hogy a jelenlegi Kovászna megyei prefektusnak köszönhetően e­­redetiben is láthassuk van Gogh festményeit, rajzait­. Vargha Mihály képtárfelelős a szeretet megnyilvánu­lásaként értékelte van Gogh festmé­nyeit, illetve az ezekről készült pla­kátokat. Nem tudjuk szó nélkül hagyni az aprónak tűnő, de szorongásos emlé­keket idéző, a keddi kiállítás-meg­nyitó délelőttjén történt mozzanatot: a Képtárban megjelent két civil ru­hás férfi — egyikük korábbról ismert állambiztonsági tiszt —, aki arról ér­deklődött: lesz-e ma kiállítás, és jön­nek-e idegenek a városba? Az illető urak azt a fáradságot sem vették, hogy bemutatkozzanak, és megnevez­zék azt az intézményt, melynek tiszt­viselői. Akár a régi időkben... De ettől függetlenül úgyis a van Gogh festményeinek hangulata, a tár­lat megszervezése, a plakátok tálalása marad meg a képtárnézők, a keddi megnyitón részt vettek emlékezeté­ben. HÁROMSZÉK 2

Next