Háromszék, 1993. április (5. évfolyam, 845-864. szám)
1993-04-01 / 845. szám
// Kármentő Vágni, vagdalni, vagdalkozni A minap olvasom, hogy Konstancán egy polgár elvágott egy 80 méter hosszú, külső kábeltévéhuzalt, csak úgy, mérgében, mert nincs meleg víz. A cikk írója szerint az ilyen alakok azt hiszik, hogy a lakrésszel együtt megvásárolták a tömbház külső falat is. Hát igen, sokan így értelmezik a magántulajdont, a háztájat, és még a levegőben is vagdosnak, nem csak egymás fejéhez sok szitkot és átkot. Kedves uram, jöjjön csak el Szent György (magának Gheorghe) városába, kaptasson fel a Bodor-hágon, és forduljon balra az első utcán. Itt ugyan nem szentély, de jó szomszédok, háztájukat szerető és csinosító emberek laknak, akik szintén vágnak, vagdosnak, de nem egymás kárára, hanem mindanynyiuk hasznára és megbecsülésére. Tudja, mit lát, ha erre sétál? Fán csücsülő öregeket- hatalmas ollóval és jókedvvel felvértezve, akik nyesik a fákat, hadd szusszanjanak fel azok, a sok fagy és hó után készüljön a tavaszra, a rügyezésre minden, ami élő, ami menthető. De vajon mit rügyezhet egy magafajta ember, és egyáltalán menthető-e, ha jön a kikelet? A gereblye ott sürög-forog a sok lom között, és csevegő, szinte csivitelő asszonyok hordják a selejtet, kidobnivalót. Így tisztul a háztáj és a lélek egyszerre. Ezek láttán kisfiam fel,kiáll,ni, a bácsi hintázik az ágon. Bizony hintázik, himbálódzik, játszik, akár a gyermek a játszótéren, és soha nem esik le, mert a friss hajtások mindig kivédik. Az emberi mellékhajtások, a társadalom dudvaserege pedig lógó orral, mindig bosszúsan vágja, vagdossa a fát maga és mások alatt. FEKETE RÉKA Érsekújvár, 1991. szeptember 21. Fogoly a Szovjetunióban (6.) Sztálingrád, 108-as láger Sokáig állott a szerelvény az állomáson. Délfele megjött a bizottság- Századokra osztottak- úgy meneteltünk a láger felé. Mi ezren a 108-as táborba kerültünk. Egyórányi járásra feküdt az állomástól-Jó meleg, májusi nasv volt. Poros úton haladtunk. Mindenütt összedőlt házak és romok. Sehol ép házat nem láttunk. Bedőlt tetőzetek, üszkös gerendák, kiégett üzletek, raktárak mellett vitt el az utunk. Egy szembejövő civil letért az útról, messze elkerült bennünket. Amelyik mellettünk haladt el, leköpködött, átkozódott, fenyegetett. A láger enyhén lejtős területen feküdt, három rendszöges drótkerítéssel körülvéve. A kerítésen belül helyezték el a főépületet. Összelőtt, romos alapra fa, és deszkaanyagból építették. Különbejárat vezetett a parancsnoksághoz. Itt székelt a lágerparancsnok, az NKVD-tiszt- és fogolynyilvántartó iroda. A másik oldalon volt a konyha az ebédlővel. A foglyok elszállásolására bunkerek szolgáltak, összesen 4 bunker volt. Mindenik 100X6 méter, félig a földbe süllyesztve. A németek építették maguknak Sztálingrád elfoglalásakor. A kapituláció után vált fogolytáborrá. Egy-egy bunkerben ötszáz ember fért el. Megérkezés után a tágas udvaron álltunk sokáig felsorakozva. Ott többször megszámoltak az orosz tisztek és a kísérő őrök. A tadás-átvételféle volt. Nézegettek, latolgattak. A tiszteseket külön állították, azokból ott nyomban kijelölték a vezetőket. Bocsi János törzsőrmester lett a batalionparancsnok, én mint hadapród-őrmester, lágerírnok. .Azért lettem írnok, mertSzemüveget viseltem, s románul meg németül is beszéltem. Az NKVD-tiszt besszarábiai zsidó volt, jól tudott románul, így tolmácsként is szerepeltem a szervezésnél. Minden század élére századparancsnok került, szakaszvezetők, tizedesek. Akiknek kinézésük megnyerőbb volt, élénkebben, katonásabban viselkedtek még a hosszú utazás megpróbáltatásai, éhezései után is. A szervezés, után mindenkinek jutott a bunkerben, a deszkapriccseken kb. 80 cm széles fekvőhely. Úgy estefelé enni is kaptunk. A német szakácsok főztek: káposzta — híg leves — és darabka kemény, fekete kenyér. Aznap még mindenkinek kiadtak a raktárból egy-egy takarót és vászon szalmazsákot. Lehetett pihenni, heverészni a priccsen. Jólesett elnyújtózkodni a kemény deszkán a hosszú utazás, a sok-sok hercehurca után. Másnap is a lágerben töltöttük az időt. Aztán még egy hetet. Az ott lévő németek dolgozni jártak. Elmondták, hogy 3—5 napig minket még a lágerben tartanak feljavítás végett, s ezalatt megtörténik a munkaszervezés. Közben századonként lefürödtünk, átestünk a fertőtlenítésen, tehát a „deszkamerán“. Erre speciális berendezés szolgált. Egy épületben volt a mosodával. Hordóbólkészített négy tüzelő egy jól zárható termet melegített, megfelelő rácsokon keresztül áramlott a száraz gőz. Künn kellett levetkőzni, teljesen mezítelenre. A ruházatot felaggattuk egy-egy kampóra, s mezítláb léptünk be a már forrósodó fertőtlenítőbe. A felelős minden pár meztelen fogolynak fél veder meleg vizet s darabocska mosószappant adott, így, egymást öntözgetve, előbb szappanoztuk, majd sietve leöblítettük magunkat, majd szárítkoztunk, s félig nedvesen kikerültünk a szabadba, az ajtó elé. A felelős a kampón lógó ruházatot kidobálta. Mi aztán válogattuk, kerestük ki-ki a magáét. Nagy volt az összevisszaság, de csak felöltözött mindenki valahogy. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a nagy kiabálásban, sietségben hat fogolytársam a sarokba szorult. Oda nyomódtak éppen, ahol a rács hiányos volt, s a lábuk odasült az izzó hordó felületéhez, így esett keresztül a tisztálkodáson a hét folyamán az egész katalion. „Deszkamerázás“ többet tömegesen nem is volt, csak azoknál a századoknál, ahol a tetű felütötte a fejét. Fürödni azonban kéthetenként kellett, de lehetett hetenként is, ha a mosodafelelősnek ajándékot juttatott az ember: kis kanál cukrot, egy-két cigarettát vagy szeletke kenyeret. Ilyenkor a vedret is tele töltötte meleg vízzel... Eljött az este. A gyenge vacsora után, 21 órakor volt a takarodó. A csupasz deszkán az álom hamar szemünkre jött, de az első álom után kínos csípéseket éreztem. A lámpa halvány világánál a poloskák úgy megleptek, mint a hangyák a cukros ágat. KERESZTES LÁSZLÓ (folytatjuk) 1993. ÁPRILIS 1. VICTOR LOIS B4LL4ST *OF HAND 1993 április 3 án 19 órakor a municípiumi művelődési házban fellép a kortárs alternatív művészet egyik kiemelkedő közép-kelet-európai zeneka ra”, a Victor Lois Band. Vendégzenészek a nem kevésbé hírneves Felugossy László, Fika Regina és Zerkula János lesznek. Rendhagyó előadásról van szó, ugyanis Victor Lois az általa gyártott „hangszereket” szólaltatja meg. Ennek érzékeltetésére egy rövid, kis párbeszéd jut eszembe, ami egy szlovák vámtiszt és a zenekar vezetője között hangzott el útban Érsekújvár felé. 1991 szeptemberében a 4. Nemzetközi Alternatív Művészeti Fesztivál alkalmából* — Mik ezek? — Ezek szobrok! — Akikor vámot kell fizetni! — De kérem, ezek nem szobrok, ezek gépek! — Akkor vámot kell fizetni! — De kérem, ezek nem gépek, csak hangszerek! — Akkor vámot kell fizetni! — (•.) Vegyük hát a bátorságot, és menjünk, nézzük meg Victor ..hangszerelt”, és hallgassuk meg ..szobrait”! Köszönetet mondunk a Művelődési Felügyelőségnek, a KONTACT cégnek és az Ifjúsági Alapítványnak anyagi támogatásukért! Kép és szöveg: KOVÁCS JÓZSEF MITTERRAND FRANCIA ELNÖK jóváhagyta a parlamenti választásokon a szocialisták fölött aratott győzelem nyomán kialakult új középjobb kormányt. A lista tartalmaz neveket az új parlamenti többséget alkotó pártok mindegyikéből. A diplomácia élén két olyan személyiség szerepel, aki támogatja a maastrichti szerződést. Edouard Balladur új francia kormányfő közölte, hogy a kormány péntek reggel tartja ülését- amelyen Mitterrand elnök is részt vesz. MIHAIL GORBACSOV SZERINT Jelcin elnöknek nyílt választásokat kellene kezdeményeznie, mielőtt elveszítené népszerűségét és hatalmát. A volt szovjet elnök kanadai sajtóértekezletén úgy vélte, a választásoknak meg kell előzniük a népszavazást, mert az utóbbi csak állandósítaná az Oroszország széthullásával fenyegető szembenállást- Gorbacsov kifejtette, hogy december óta nem tartja képesnek Jelcint a reformok sikeres bevezetésére. Hangsúlyozta, hogy ő maga nem pályázik az elnöki tisztségre- BOSZNIA Egy háborús bűnper tárgyalásakor létrehozott boszniai bíróság az úgynevezett etnikai tisztogatással kapcsolatos cselekményekben bűnösnek talált két boszniai szerb katonát, és halálbüntetést szabott ki rájuk- A vádlottak egyike elismerte tizenhárom nő megerőszakolását, közülük tizenegy meggyilkolását. A boszniai ENSZ-erők parancsnoka Mori Hom tábornok úgy nyilatkozott, hogy a két katona bűnperét a háborús bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi bizottságnak kellene tárgyalnia. • A kelet-boszniai Szrebrenicában társai tapostak halálra több menekülő muzulmánt. Az ostromlott városból menekülők valósággal megrohamozták a világszervezet teherautóit. Kétezer menekült zsúfolódott össze a Tuzlába induló teherautókon. NÉVAJÁNLAT MACEDÓNIÁNAK Macedónia kormánya elvetetné a nemzetközi közvetítők legújabb javaslatát Macedónia nemzetközi elismerésének megkönnyítésére. Az ENSZ biztonsági tanácsának tervezete ideiglenes nevet javasolt: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, amellyel az ország csatlakozhatna az ENSZ-hez- A végleges névről nemzetközi döntőbíróság segítségével határoznának. A szkopjei kormány közölte- a név elfogadhatatlan. AZ IZRAELI HATÓSÁGOK meghatározatlan időre lezárták a megszállt területeket- hogy megakadályozzák a 400 palesztin decemberi deportálása óta egyre fokozódó erőszakot- ezenkívül további kemény biztonságiintézkedéseket foganatosítottak. Rabin miniszterelnök bejelentette, hogy megerősítik a biztonsági alakulatokat, melyeket felhatalmaz a tüzelésre minden palesztin fegyveressel szemben, még ha az nem is fenyegetőzik fegyverhasználattal. Napontakörülbelül százharmincezer palesztin ingázik Izraelbes a megszállott területek lezárása következtében bizonytalan időszakra elveszítik jövedelemforrásukat. HÁROMSZÉK !