Háromszék, 1993. május (5. évfolyam, 865-885. szám)
1993-05-01 / 865. szám
A NYÁR NAPJA A Pro Vita Hominis Társaság mifelénk már-már feledésbe merülő hagyományt kíván a vasárnap délutáni ünnepségen feleleveníteni: dallal, verssel és szép szavakkal köszöríteni azokat az asszonyokat, kik életet adtak, adnak, gyermeket nevelnek, a jövőért élnek. Tiszteljük meg jelenlétünkkel vasárnap 18 órakor a színház nagytermében tartandó ünnepséget, s ha úgyérezzük, hogy e zordra forduló világban még akad figyelmünk és valamennyi pénzmagunk olyan ügyet istápolni, mely öntevékenységre és önszerveződésre alapozva figyel azokra is, kik hátrányos helyzetben vannak, támogassuk őket adományokkal. Különben az ünnepségre a belépés díjtalan. (SIMO) Michelangelo Buonarroti: Anya gyermekével ---------------- Maró! holnapra -------Vissza kapcsolódás Felemás életútra lépek néha magam is: városi emberré, kasza-, kapakerülővé avanzsáltam — vedlettem? —, ha jól számolok, s a gimnáziumi éveket is beleértve, több mint negyven esztendeje. De az igazság az, hogy az én metamorfózisom is úgy sikeredett nagyjából, mint Háromszék faluról elcsángult embereinek zöméé: gyárba, hivatalba, egyéb pantallós helyekre vonult magától vagy kényszeredetten, de a föld, a rokonok, az érzelmek, kit jobban, kit kevésbé, de markukban tartották. Lám, most is, deres szakállal, otthon matatok a kertben, s néhány óra alatt annyiféle tavaszi munkán kellene túlesnem — mert ilyen szó dukál a kutyafuttában végzett dolognak —, hogy a nagy sürgés-forgásra komótosan átsétál Pista bátyám, a szomszéd a maga nyolcvan és egynéhány esztendejével; a a legszívesebben a politika pászmáira állítaná rá a beszélgetést, de nem teszi, mert kerülgető szavakkal jeleztem már, hogy engem nem is annyira a retkek, tökfélék és petrezselymek szerelme vonz errefelé, hanem a mindennapi politikai gonoszkodás, mindenféle acsarkodás kerget haza. Pista bátyám ezért megáll az ágyás végénél, és érdekesebbnél érdekesebb témákba vág, s miközben az én gereblyéző helyváltoztatásaimhoz igazítja hangjának erejét, bejelenti, hogy ha az életet elölről kezdené, nem lenne már földműves, nem inná a mezőn tégelyből a poshadt vizet, mert az igazi munka az iparos szakemberé, aki háromszor nyolcra tagolja a napot, s mikor hazaindul a gyárból, betér néhány korsó habzó sörre, nem iszik annyit, hogy berúgjon, átbeszéli a napi eseményeket, szóval kétszer nyolc órában szórakozik, művelődik, és pihen, ü item én a szót, Pista bátyánk kiváló szakértelmű mester volt a gyárban azokban az időkben, amikor még így (is) folyhatott ott az élet. Ha nem tudnám, hogy mindezt azért meséli, hogy rá figyeljek, furcsállanám, amit mond, hisz kürölöttem éppen ellenkező irányba mozdul el a világ. Mester, gyári munkás, munkanélküli lohol haza, hogy valamiképp visszakapart földjét megművelje. Három műszakban is kergetőznek traktoraikkal a földeken — igen bizony, éjszaka is —, a szemem láttára és a fülem hallatára szerveződnek laza társulásba az emberek, mert van, akinek traktora, egyéb gépe van, de vagy nem érti a szakmát, vagy kora miatt nem ülhet a fémnyeregbe, és szívesen ajánlja fel gépeit olyannak, aki ért is hozzá. Emez ennek fejében elvégezhet bizonyos munkálatokat a maga földjén is. A többletmunkát az érvényes tarifákhoz viszonyított százalékokban egyeztetik. Nem szervezett gazdakör vagy társulás az ilyen, csak bizonyos munkálatokra szorítkozó, egyféle kalákázás. De ha már a többség szinte nullpontról kezdte a gazdálkodást, ez már egy fontos lépés a gépkihasználás, az idejében elvégzett munka irányába. A napokban hallottam egy kiváló értekezést (Magyar Nándor Lászlótól) az erdélyi migrációs mozgásokról az utóbbi évtizedekben. A székelyföldi falusorvasztó ártalmakat azért nem tartotta annyira veszélyesnek, mert a falutól véglegesen a városra vonulók sem szakadtak el, a gyökérzet, a hajszálerek maradtak. Szemben azokkal a hatalmas tömegekkel, amelyeket a gyökérzet elmetszésével zúdítottak rá más régiókból, főleg a nagyvárosokra. Két napja hallgattam az előadást, és most figyelem magamon, ismerőseimen az illusztráló példákat. Mert én jöhetek kikapcsolódás végett szülőfalumba, de van, aki visszakapcsolódni jár, s van, aki már, városon hagyva csapot-papot, végleg viszszaköltözött a föld mellé. SYLVESTER LAJOS SEPSISZENTGYÜRGY 1993. MÁJUS 1865. SZÁM Szabadárusitásban 25 LEJ Előfizetőknek 20 LEJ SZOMBAT árak az állami támogatás megvonása napján MÁJUS 1-JE: A VÉG KEZDETE Bár a miniszterelnök és a kormány magas tisztségviselői roppant magabiztosan s az abszolút igazság ismeretében magyarázzák az istenadta népnek, hogyan alakulnak az árak május 1-je után, miért és hogyan fogunk, ha nem is jobban, de legalább a vegetáció mq£ általunk megszokott szintjén élni, ha érdeklődni kezdünk a vállalatoknál, kiderül, hogy alig tudnak többet, mint mi, egyszerű halandók, akik a televízióból vagy a magukat jól értesültnek tartó központi sajtóból már ismerünk. Az alapélelmiszereket gyártó vállalatokhoz még nem jutottak el azok az adatok, melyekkel számolniuk kell, ha árakat akarnak mondani. A kenyérgyárban tudják például, hogy az egykori 44 lejes, 120 dekás kenyér mától 210 lej, az ugyanilyen súlyú barna pedig 185 lej, de arról még nem nyilatkoznak, hogy pár nap múlva mennyit kell fizetnünk egy kifliért, a kekszért, laskáért vagy prézliért. Bizonyos, hogy a búza változó ára — ma a felvásárlási ár 88 SIMÓ ERZSÉBET (folytatása a 7. oldalon) TEGNAP SEPSISZENTGYÖRGYÖN AZ ÖNKORMÁNYZATI KONFERENCIÁN ideiglenesen elodázták a lemondást A prefektuskinevezés kapcsán immáron másodszorra összehívott megyei tanácskozáson a községi, városi és megyei tanácsosokon és polgármestereken kívül részt vett Takács Csaba országos ügyvezető elnök, Magyart Nándor László alelnök, Kozsokár Gábor és Magyart Lajos szenátorok, Márton Árpád és Birtalan Ákos parlamenti képviselők, valamint a helyi és megyei RMDSZ-szervezetek vezetői. Vitaindítóként Magyart Nándor László az országos ügyvezető elnökség állásfoglalását, Márton Árpád pedig egy, a megyei választmány által is elemzett határozattervezetet terjesztett elő. Mindkét anyag az április 6-i önkormányzati konferencia döntése szerinti, április 30-tól kezdődő lemondások ideiglenes felfüggesztését, elodázását — és nem az előző álláspont feladását! — célozta, figyelembe véve a május 1-je utáni, előreláthatóan fokozott társadalmi feszültségeket — melyek a hatalom jól ismert manipulációival a romániai magyarság ellen fordíthatók —, valamint a parlament által nemrég elfogadott országos költségvetés helyi lebontásának és elfogadásának szükségességét. Egy olyan döntést kellett tehát hoznia a konferenciának, amely egyrészt az április 6-i határozathoz képest nem jelent visszalépést, amaz érvényben marad, és annak végrehajtását bizonyos időre felfüggesztik. Másrészt, a lakosság véleményét is pontosan felmérendő, helyi népszavazás nyomán döntsön minden tanács a mandátum megtartásáról vagy az arról való lemondásról. Az április 6-i határozat egyébként sem mondott ki 30-ára azonnali lemondást! A tegnapi konszenzus alapján született döntés szerint az április 6-i határozat alkalmazását a helyi költségvetés elfogadásának időpontjáig felfüggesztik, amikor is népszavazás során kérik ki a lakosság véleményét a kérdést illetően. Ezzel párhuzamosan, a konferencia felhatalmazta az országos ügyvezető elnökséget, a parlamenti és helyhatósági képviseletet, valamint a megyei RMDSZ-vezetőséget, hogy tárgyalásokat folytasson a kormánnyal. Ez idő alatt is folytatódnak a polgári engedetlenség különböző formái BENKŐ LEVENTE Az Ügyvezető Elnökség április 28-án Bukarestben megtartott ülésén a következő állásfoglalást fogadta el és hozza nyilvánosságra a Kovászna és Hargita megyében kialakult helyzettel kapcsolatban: AZ RMDSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA (a 2. oldalon) Új üzemanyagárak — ólommentes benzin , 220 lej — 08-as benzin (premium) 190 lej — 90-es benzin (regular) 180 lej — 75-ös benzin 170 lej — motorolaj 150 lej Ma induló 12 részes vetélkedőnk első fordulójának kérdései és az útbaigazítás a 7. oldalon találhatók. Nyeremények egymillió lej értékben vetélkedője.