Háromszék, 1993. május (5. évfolyam, 865-885. szám)

1993-05-01 / 865. szám

A NYÁR NAPJA A Pro Vita Hominis Társaság mifelénk már-már feledésbe merülő hagyományt kíván a vasárnap délutáni ünnepségen feleleveníteni: dallal, verssel és szép szavakkal köszöríteni azokat az asszonyokat, kik életet adtak, adnak, gyermeket nevelnek, a jövőért élnek. Tiszteljük meg jelenlétünkkel vasárnap 18 órakor a színház nagyter­mében tartandó ünnepséget, s ha úgy­­érezzük, hogy e zordra forduló világban még akad figyelmünk és valamennyi pénzmagunk olyan ügyet istápolni, mely öntevékenységre és önszerveződésre alapozva figyel azok­ra is, kik hátrányos helyzetben vannak, támogassuk őket adományokkal. Különben az ünnepségre a belépés díjtalan. (SIMO) Michelangelo Buonarroti: Anya gyermekével ---------------- Maró! holnapra -------­V­issza kapcsolódás Felemás életútra lépek néha magam is: városi emberré, kasza-, kapakerülővé avanzsáltam — vedlet­tem? —, ha jól számolok, s a gimnáziumi éveket is beleértve, több mint negyven esztendeje. De az igaz­ság az, hogy az én metamorfózisom is úgy sikeredett nagyjából, mint Háromszék faluról elcsángult embe­reinek zöméé: gyárba, hivatalba, egyéb pantallós he­lyekre vonult magától vagy kényszeredetten, de a föld, a rokonok, az érzelmek, kit jobban, kit kevésbé, de markukban tartották. Lám, most is, deres szakállal, ott­hon matatok a kertben, s néhány óra alatt annyiféle tavaszi munkán kellene túlesnem — mert ilyen szó du­kál a kutyafuttában végzett dolognak —, hogy a nagy sürgés-forgásra komótosan átsétál Pista bátyám, a szom­széd a maga nyolcvan és egynéhány esztendejével; a a legszívesebben a politika pászmáira állítaná rá a be­szélgetést, de nem teszi, mert kerülgető szavakkal je­leztem már, hogy engem nem is annyira a retkek, tök­félék és petrezselymek szerelme vonz errefelé, ha­nem a mindennapi politikai gonoszkodás, mindenféle acsarkodás kerget haza. Pista bátyám ezért megáll az ágyás végénél, és érdekesebbnél érdekesebb témákba vág, s miközben az én gereblyéző helyváltoztatá­saimhoz igazítja hangjának erejét, bejelenti, hogy ha az életet elölről kezdené, nem lenne már földműves, nem inná a mezőn tégelyből a poshadt vizet, mert az igazi munka az iparos szakemberé, aki háromszor nyolcra tagolja a napot, s mikor hazaindul a gyárból, betér néhány korsó habzó sörre, nem iszik annyit, hogy berúgjon, átbeszéli a napi eseményeket, szóval kétszer nyolc órában szórakozik, művelődik, és pihen, ü item én a szót, Pista bátyánk kiváló szakértelmű mes­ter volt a gyárban azokban az időkben, amikor még így (is) folyhatott ott az élet. Ha nem tudnám, hogy mindezt azért meséli, hogy rá figyeljek, furcsállanám, amit mond, hisz kürölöttem éppen ellenkező irányba mozdul el a világ. Mester, gyári munkás, munkanél­küli lohol haza, hogy valamiképp visszakapart földjét megművelje. Három műszakban is kergetőznek trak­toraikkal a földeken — igen bizony, éjszaka is —, a szemem láttára és a fülem hallatára szerveződnek laza társulásba az emberek, mert van, akinek traktora, e­­gyéb gépe van, de vagy nem érti a szakmát, vagy kora miatt nem ülhet a fémnyeregbe, és szívesen ajánlja fel gépeit olyannak, aki ért is hozzá. Emez ennek fejében elvégezhet bizonyos munkálatokat a maga földjén is. A többletmunkát az érvényes tarifákhoz viszonyított százalékokban egyeztetik. Nem szervezett gazdakör vagy társulás az ilyen, csak bizonyos munkálatokra szo­­rítkozó, egyféle kalákázás. De ha már a többség szin­te nullpontról kezdte a gazdálkodást, ez már egy fontos lépés a gépkihasználás, az idejében elvégzett munka irányába. A napokban hallottam egy kiváló értekezést (Magyar­ Nándor Lászlótól) az erdélyi migrációs moz­gásokról az utóbbi évtizedekben. A székelyföldi falu­sorvasztó ártalmakat azért nem tartotta annyira veszé­lyesnek, mert a falutól véglegesen a városra vonulók sem szakadtak el, a gyökérzet, a hajszálerek maradtak. Szemben azokkal a hatalmas tömegekkel, amelyeket a gyökérzet elmetszésével zúdítottak rá más régiókból, főleg a nagyvárosokra. Két napja hallgattam az elő­adást, és most figyelem magamon, ismerőseimen az il­lusztráló példákat. Mert én jöhetek kikapcsolódás vé­gett szülőfalumba, de van, aki visszakapcsolódni jár, s van, aki már, városon hagyva csapot-papot, végleg visz­­szaköltözött a föld mellé. SYLVESTER LAJOS SEPSISZENTGYÜRG­Y 1993. MÁJUS 1­865. SZÁM Szabadár­usitásban 25 LEJ Előfizetőknek 20 LEJ SZOMBAT árak az állami támogatás megvonása napján MÁJUS 1-JE: A VÉG KEZDETE Bár a miniszterelnök és a kormány magas tisztségviselői roppant maga­biztosan s az abszolút igazság isme­retében magyarázzák az istenadta népnek, hogyan alakulnak az árak május 1-je után, miért és hogyan fogunk, ha nem is jobban, de lega­lább a vegetáció mq£ általunk meg­szokott szintjén élni, ha érdeklődni kezdünk a vállalatoknál, kiderül, hogy alig tudnak többet, mint mi, egyszerű halandók, akik a televízióból vagy a magukat jól értesültnek tar­tó központi sajtóból már ismerünk. Az alapélelmiszereket gyártó válla­latokhoz még nem jutottak el azok az adatok, melyekkel számolniuk kell, ha árakat akarnak mondani. A kenyérgyárban tudják például, hogy az egykori 44 lejes, 120 dekás­ ke­­nyér mától 210 lej, az ugyanilyen súlyú barna pedig 185 lej, de arról még nem nyilatkoznak, hogy pár nap múlva­­ mennyit kell fizetnünk egy kifliért, a kekszért, laskáért vagy prézliért. Bizonyos, hogy a búza vál­tozó ára — ma a felvásárlási ár 88 SIMÓ ERZSÉBET (folytatása a 7. oldalon) TEGNAP SEPSISZENTGYÖRGYÖN AZ ÖNKORMÁNYZATI KONFERENCIÁN ideiglenesen elodázták a lemondást A prefektuskinevezés kapcsán im­máron másodszorra összehívott me­gyei tanácskozáson a községi, városi és megyei tanácsosokon és polgár­mestereken kívül részt vett Takács Csaba országos­ ügyvezető elnök, Ma­gyart Nándor László alel­nök, Ko­­zsokár Gábor és Magyart Lajos sze­nátorok, Márton Árpád és Birtalan Ákos parlamenti képviselők, vala­mint a helyi és megyei RMDSZ-szer­­vezetek vezetői. Vitaindítóként Magyart Nándor László az országos ügyvezető elnökség állásfoglalását, Márton Árpád pedig egy, a megyei választmány által is e­­lemzett határozattervezetet terjesztett elő. Mindkét anyag az április 6-i ön­­kormányzati konferencia döntése sze­rinti, április 30-tól kezdődő lemondá­sok ideiglenes felfüggesztését, elodá­zását — és nem az előző álláspont feladását! — célozta, figyelembe vé­ve a május 1-je utáni, előrelátható­an fokozott társadalmi feszültségeket — melyek a hatalom jól ismert mani­pulációival a romániai magyarság el­len fordíthatók —, valamint a parla­ment által nemrég elfogadott orszá­gos költségvetés helyi lebontásának és elfogadásának szükségességét. Egy olyan döntést kellett tehát hoz­nia a konferenciának, amely egy­részt az április 6-i határozathoz ké­pest nem jelent visszalépést, amaz érvényben marad, és annak végrehaj­tását bizonyos időre felfüggesztik. Másrészt, a lakosság véleményét is pontosan felmérendő, helyi népszava­zás nyomán döntsön minden tanács a mandátum megtartásáról vagy az arról való lemondásról. Az április 6-i határozat egyébként sem mondott ki 30-ára azonnali lemondást! A tegnapi konszenzus alapján szü­letett döntés szerint az április 6-i ha­tározat alkalmazását a helyi költség­­vetés elfogadásának időpontjáig fel­függesztik, amikor is népszavazás so­rán kérik ki a lakosság véleményét a kérdést illetően. Ezzel párhuzamo­san, a konferencia felhatalmazta az országos ügyvezető elnökséget, a par­lamenti és helyhatósági képviseletet, valamint a megyei RMDSZ-vezető­sé­­get, hogy tárgyalásokat folytasson a kormánnyal. Ez idő alatt is folytatód­nak a polgári engedetlenség különbö­ző formái BENKŐ LEVENTE Az Ügyvezető Elnökség április 28-án Bukarestben megtartott ülésén a következő állásfoglalást fogadta el és hozza nyilvánosságra a Kovászna és Hargita megyében kialakult helyzettel kapcsolatban: AZ RMDSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA (a 2. oldalon) Új üzemanyagárak — ólommentes benzin , 220 lej — 08-as benzin (premium) 190 lej — 90-es benzin (regular) 180 lej — 75-ös benzin 170 lej — motorolaj 150 lej Ma induló 12 részes vetélkedőnk első fordulójának kérdései és az út­baigazítás a 7. oldalon találhatók. Nyeremények egymillió lej értékben­­ vetélkedője.

Next