Háromszék, 1993. május (5. évfolyam, 865-885. szám)
1993-05-01 / 865. szám
ILIESCU ELNÖK közvetítésével a csütörtöki kilencórás sikertelen tárgyalások után ismét asztalhoz ültek a legfontosabb szakszervezeti konföderációk és a kormány képviselői. A román rádió egyenes adásban közvetítette a vitát. A kérdések természetesen ugyanazok voltak, mint az előbbi tárgyalásokon, vagyis a fizetések liberalizálására, a szociális segélyek adómentességére, az ártámogatások eltörlésének következményeire vonatkoztak. Szóba jött az alig jóváhagyott költségvetés, de az egész válságban lévő gazdasági élet. A kiindulópont, amelyet mind az államelnök, mind a kormány és a szakszervezetek képviselői elfogadtak, az ártámogatások megvonásának szükségessége volt. Lapzártáig a felek megegyeztek abban, hogy a fizetési rendszer egy újabb mechanizmusának alapjait közösen fektessék le legkésőbb hétfőig."Az adómentes segítségek és pótlékok kérdése függőben maradt, illetve ezt a kérdést a kormány és az elnöki hivatal véleménye szerint törvény kell majd szabályozza. Szóba került még a minimálbér meghatározása és a minimálbér kifizetésének garanciája. A VIKTÓRIA PALOTÁBAN tegnap ülést tartott a kormány. Napirenden szerepelt a miniszterelnök által vezetett Görögországban járt küldöttség jelentése, a szakminiszterek pedig beszámoltak a jelenlegi energetikai helyzetről, a tavaszi mezőgazdasági kampány menetéről, valamint az ország pénzügyi helyzetéről a január 1. és március 31. közötti időszakban. SZINGAPÚRT LÁTOGATÁSA SORÁN Teodor Meleşcanu külügyminiszter megbeszélést tartott a szingapúri külügyminiszterrel, valamint az ország kereskedelmi és politikai miniszterével. Megállapodtak, hogy tárgyalásokat kezdenek a beruházások előmozdtására és szavatolására a kettős adóztatás elkerülése érdekében, és a tengeri szállításra vonatkozó egyezmények megkötését segítik elő. Meleşcanu külügyminiszter ázsiai útjának végén Thggföldre látogatott. BÍHARKERESZTESEN találkoztak a román és magyar vámigazgatóságok vezetőségi tagjai, a határrendőrség és a határőrség képviselői. A két küldöttség tájékoztatta egymást az áru- és utasforgalom jelenlegi helyzetéről és kilátásairól a határátkelőhelyeken. Megállapodtak a létszámnövelés, a határátkelési formaságok egyszerűsítése fölött, és a forgalom ésszerű, kevésbé zsúfolt átkelők felé történő irányításában. MAXIMÁLIS ÁRRÉSEK Aurora Carpen, a belkereskedelmi igazgatóság igazgatója bejelentette azokat a maximális árréseket, amelyeket az ártámogatás megvonása után az illető termékekre alkalmazni lehet, így ez a kenyérnél 5, a tejnél 7,5, a tejpornál 6,4, a vajnál pedig 5,3 százalékos lehet. S . OLVASÓLÁMPA A betiltott Caragiale 1. Rovatunk hagyományaival ellentétben ezúttal nem könyvről, hanem egy íróról lesz szó. A visszarendeződés tagadhatatlan jeleként Paul Everac, a televízió teljhatalomra törő igazgatója betiltotta Caragialét, a román irodalom klasszikus és vérlázítóan aktuális szerzőjét. Mindez végeredményben nem lephetett meg senkit. Everac végül is hű önmagához. (Ha egyáltalán képlékeny lényében, elfolyó, az állandó helyezkedéseivel és politikai gazsulálásaival kiürülő személyiségében van olyan pont, amelyikhez a szó köznapi értelmében hűséges lehet?...) 2. Van. A mérhetetlen és ostobán kioktató jellegű nacionalista elfogultság. Intelmeivel — amelyekből csak úgy csöpögnek elvakult nacionalista érvei, s időnként xenofób és antiszemita kirohanásokkal tetéz a zsidó-bolsevista-liberális-szabadkőműves világösszeesküvésről — sikerült megbotránkoztatnia egy egész országot Ennek ellenére a televíziók történetében példátlan módon még mindig megengedi magának, hogy „saját“ intézménye kamerái előtt, szombaton esténként, csúcs műsoridőben, illegesse magát, és oktassa ki a jobb műsorokra érdemes hallgatóságát. Egy mondatot a jeles intézmény is megérdemel! A román televízió, noha a decemberi fordulat után egy ideig dölyfösen hangsúlyozta ki álltólagos „szabadságát“, nyilván, soha, egyetlen percig nem volt szabad. Csak gazdát cserélt, s korrupt, ostoba, tájékozatlan, elfogult és felületes szerkesztői, kezdettől felajánlva szolgálataikat, visszataszítóan dörzsölődtek az új hatalom cserélődő képviselőihez, Iliescuhoz a kezdettől fogva de a mindenkori miniszterelnökökhöz is, emellett, két vasat tartva a tűzben, állandóan előtérbe tolták Corneliu Vadim Tudort és a Nagyrománia Pártot, mintha legalábbis az ország egyik meghatározó erejű politikai intézményéről lenne szó. S ahogy tehették, azonnal „rehabilitálták“ Adrian Păunescut is, a volt udvari bárdot... 3. Everac érvelése, miszerint anyagi nehézségekre hivatkozva állította le(?) Az elveszett levél című Caragialedarabot, melyből Titus Popovici írt tévéjátékot és a nálunk sem ismeretlen, színházunknál is megforduló Mircea Cornişteanu rendezte volna — egyenesen komikus. És cinikus is, annál az intézménynél, amelynek anyagi panamáiról legendák keringenek!... 4. Érthető tehát, hogy Everac szempontjából Caragiale fölöttébb kellemetlen szerző. S érthető az is, hogy a román színházművészet és kultúra kiválóságait mérhetetlenül felháborította Everac döntése. Egyfelől, mert még elevenen él mindenkiben a cenzúra emléke — s ez az intézkedés kihívóan rímel bizonyos, nem is olyan régi döntésekre az irányított szocialista kultúra korából, másfelől meg a román irodalom talán legaktuálisabb klasszikusáról van szó! Nyilván, a tükör, melyet Caragiale a nemzeti jellem és kora elé tart — nem a legszeretetteljesebb képet közvetíti De ama bornírt és hazug világ, amelyben élünk, vajon mit kíván? — kérdezi az Evenimentul zilei ankétjában Titus Popovici. — Hízelgést? Megszépítéseket? Retusálást?!? Na nem! Abból, az ankét tanúsága szerint, mindenkinek elege van. S abból is, hogy Everac „elhivatottnak“ hiszi magát ahhoz, hogy cenzúrázza Caragialet(?) Ez a döntés — mondja Florian Pittiș színész — egyszerűen szégyen. Victor Rebengiuc — aki a tévében a fordulat napján odatolt egy csomag toalettpapírt Marinescu bemondó elé, hogy törülje meg a száját! — kijelenti, hogy ez a döntés kihívás az egész román kultúra felé. „Egészen bizonyos — teszi hozzá szarkasztikusan a nagy színész —, ha Everac Caragiale korában él, szereplője lenne a szatíráknak...“ Csakhogy most él. Kortársunk! És még meg sem melegedett vezérigazgatói székében, máris cenzúráz. Így kezdődik... „ Kocsán lászló ÁLLÁSFOGLALÁS Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja, hogy a kormány 105/1993. március 24.-i rendelete, melynek értelmében román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki Hargita és Kovászna megyékben, diszkriminatív, kisebbséget sértő, általunk elfogadhatatlan intézkedés. A prefektus a 69/1991-es helyi közigazgatási törvény értelmében, a közrend területi felügyelőjeként olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. A prefektusok személyének kiválasztásával a kormány a Gyulafehérvári Határozat elveit elutasítva, azok szellemével ellentétesen cselekedett. A prefektusok kijelölésekor a román alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése értelmében a kormánynak együtt kell működnie az érdekelt két megye lakosságát legitim módon képviselő társadalmi szervezetekkel, amit ez esetben jogsértő módon elmulasztott. Döntésével a kormány figyelmen kívül hagyta a két megyében élő hagyományos szokásjogot, azt az elvet, amelyet az Európai Önkormányzati Charta joggyakorlatként fogad el. Ugyanakkor a prefektus személyének kiválasztása és kinevezése elengedhetetlenül feltételezi a helyi közösség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak, joggyakorlásának és lelki életének alapos ismeretét és elfogadását. A fentiek értelmében egyértelmű a következtetés: a prefektusok kinevezésekor a kormány nem egyszerű közigazgatási, hanem a kisebbségi közösségnek érdekei ellen ható, hangsúlyozottan politikai döntést hozott. Az RMDSZ a következő lépéseket tette és teszi, a kialakult helyzet okán: 1. Dokumentációt állítottunk össze a döntés diszkriminatív voltáról, amelyet, tiltakozásunkkal együtt, eljuttattunk nemzetközi szervekhez és szervezetekhez, legutóbb az Európa Tanács Jogügyi Bizottságának küldöttségéhez. 2. Hivatalos óvást nyújtottunk be a kormányhoz a döntés ellen, az alkotmány jelzett szakaszára való hivatkozással. 3. Rendezvénysorozatot szervezünk — ellenzéki erőkkel karöltve — a hatalom diszkriminatív intézkedései ellen való tiltakozás jegyében. 4. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal a kérdés rendezése érdekében. - -AzMDSZ kinyilvánítja ugyanakkor, hogy a két megyébe kinevezett román prefektus átlag kialakul, helyzet nem csupán az illető megyék ügye, de az egész romániai magyarságé. A tiltakozást, különböző formában, folytatni kell minden szinten. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a megyék önkormányzati képviselőinek — tanácsosoknak, polgármestereknek — április 30-tól kezdődő lemondását. Lévén, hogy ez az időpont sajnálatos módon egybeesik a kormány által bejelentett ártámogatás megvonása bevezetésének időpontjával, és mivel ez utóbbi minden bizonnyal jelentős szociális feszültségeket ébreszt a lakosság köreiben, fennáll a lehetőség, hogy hatalmi erők a kialakuló politikai válság miatti felelősséget megpróbálják szervezetünkre hárítani és a nemzeti kérdést ismét gazdasági krízis elfedésének eszközeként felhasználni. Így az egyébként indokolt lemondás jelen esetben veszélyforrássá válhat. További jelentős szempont a tanácsosok április 30-tól kezdődő lemondását illetően, hogy a parlament csak április végén fogadta el az ország idei költségvetését, amelyet — ha a tanácsosok lemondanak —, a két megyében lehetetlenné válik alsóbb szintekre leosztani. Ebben a helyzetben a helyi közösségeket nem segítené, hanem kiszolgáltatott helyzetbe hozná a lemondás, s a kormány tapasztalható közönye ezt súlyosbítaná. Valószínűnek látszik, hogy nem a prefektusi intézményt, hanem önmagunkat gyengítenénk ebben a nehéz időszakban. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye falusi és városi közösségeit, felelősségének tudatában javasolja, hogy az önkormányzati konferenciák határozatának végrehajtását függesszék fel.Jogosnak és indokoltnak tartunk minden olyan tiltakozási akciót, amely a polgári engedetlenség eszközeivel — megkülönböztető szimbólumok viselése, helyi tüntetések szervezése, aláírásgyűjtés stb. — döntésének megváltoztatására késztethetné a kormányt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a romániai magyarság számára, a hasonló helyzetek elkerülésére, a belső önrendelkezés megvalósítása az egyetlen járható út. AZ RMDSZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉGE, TAKÁCS CSABA * ügyvezető elnök Május 1*es a vég kezdene (folytatás az első oldalról) lej, de dollárból átszámolva 110 lejre rúgna — máris bizonytalanná tette a fenti kenyérárat, s ha valóban eljött az igazság órája, ahogyan azt a kormánynagyok állítják, s mindenért annyit kell fizetnünk, amennyibe az kerül, akkor a most nagy trombitaszóval bejelentett kenyérárakat napokon belül meg kell változtatniuk. A húsgyárban semmit sem tudnak leendő áraikról. Az köztudomású, hogy nem gyártanak már ártámogatott terméket, s ha minden jól alakult volna ebben az országban, nekik nem kellene árat emelniük. De a dollár átváltási kulcsának változása szerint nő az energiaár, s minden emberi számítás szerint növelni kell az élő állat felvásárlási árát is. Ezért — s még egy-két válság szülte realitás miatt — május első felében tudjuk meg, mennyiért mérnek majd egy kilogramm húst vagy felvágottat. Most a nagy gondjuk az, hogy a termelők alig-alig adnak el állatot, s ezért jó ideje az általunk már ismert helyzetet tapasztalhatjuk a mészárszékekben: van hentes, de nincs hús. A tejgyárban valamivel többet mondanak. A vaj kilogrammja 1560 lej lesz, tehát egy húszdekás csomagért, ha lesz, de még ez sem biztos, 330 lejt kell lepengetnünk, a liter tejért 85 lejt, egy kilogramm tejporért 730-at, a csecsemőknek szánt belföldi tápszer dobozonként (500 grammosak) 400—600 lej között váltakozik. Más termékeik 40—50—60 százalékkal lesznek drágábbak. Az Avicola sem nyilatkozik. Árait országosan képzik, még eligaztó adatokat sem kaptak, de számítanak arra, hogy termékeik árát módosítják — ez nálunk egyértelműen drágítást jelent —, mert sokba kerül az energia, a tápszer, a gabona A közszállítást lebonyolító vállalat pontos adatokkal szolgált Mától egy jegy ára Sepsiszentgyörgyön (minden bizonnyal más településeinken is) 50 lej, Kilyénbe, Szépmezőre, Szotyorba 80 lejért, Lugosfürdőre 100 lejért, az angyalosi farmra 110 lejért utazunk. A havibérlet a megyeszékhelyen 1600 lej, a Szépmező, Szotyor, Kilyén vonalakra 2900 lej, Lugosfürdőre 3600 lej, az angyalosi farmra 3900 lej. A vállalat önerejéből 40 százalékos kedvezményt biztosít nyugdíjas és iskolás utasainak, ők tehát 1100 lejért válthatnak bérletet a városi buszokra, 1700-ért Kilyénbe, Szotyorba, Szépmezőre. ....... ..... ■— HÁROMSZÉK 21993. MÁJUS 1.