Háromszék, 1993. május (5. évfolyam, 865-885. szám)

1993-05-11 / 871. szám

A SZÁZKILÓS DISZNÓ 75 000 LEJ Lehetséges húsfelvásárlási árak Nagyon drága lett a hús. A magán­mészárszékekben — sajnos, már csak ott van — 1100—1200 lejért mérik a sertéshúst. Az állami gazdaság a pia­con felállított bérelhető üzletecské­ben 1620 lejért adta a zsír és csont nélküli sertéshúst, 850 lejt kért a csont nélküli oldalasért és 1000 lejt az őrölt húsért. Bár még nem jelentette be az ál­lam, hogy mennyi lesz az állatok fel­­vásárlási ára, egyes kiszivárogtatott hírek szerint a 100 kilós sertést élő­súlyban kilogrammonként 750 lejben fogják fizetni, a marháét, ha termete 400 kiló körül van, 650 lejben. Bizo­nyára, ennél kevesebbért ma már nem érdemes állatot hizlalni. Nem is a termelőtől sajnáljuk a pénzt, hisz ha nekik nem éri meg állatot tartani, a mi állunk kopik fel, csak számiyá­­lunk csendesen, hogy ha ezekre az árakra rátevődik a vágás, feldolgozás ugyancsak borsos költsége, mennyit kell fizetnünk egy kiló közepes minő­ségű szalámiért, virsliért, párizsiért. (s. e) elbocsátások az autóvillamossági gyárban ÚJABB 132 MUNKANÉLKÜLI Gazdasági életünk válságos hely­zete Sepsiszentgyörgyön is egyre jobban érezteti hatását. Iparunk egyik fellegvára, az autóvillamossági gyár május elsejétől 132 dolgozó elbocsátá­sára kényszerült.­­ A szerződéseken alapuló jelenlegi termelésben 132 munkaerő fölöslegessé vált — tájé­koztatott Sánta Benjamin igazgató. — Az elbocsátásoknál a kompetitivitás elve döntött. Ha majd egy esetleges fellendülés lehetővé teszi a létszám­gyarapodást, természetesen sor ke­rül az újabb felvételekre, de, előre jelzik, akkor is a kompetitivitás el­vét alkalmazzák. Jól képzett, kitűnő munkaerők jönnek majd számításba. Na, de ez a jövő titka. Egyelőre az a fontos, hogy e pillanatban újabb lét­számcsökkentésre, elbocsátásra nem kell gondolniuk. Gyenge vigasz bizony ez a kenyér nélkül maradt 132 mun­kásember számára! (ÁROS) A BIBARCFALUI BORVÍZTÖLTÖDÉBEN ÍJ CÍMKE AZ Ü­VEGEM A Kovászna Gyöngye Rt. Bibarcfal­­va II. — új — töltödéjében az olasz­­országi szakemberek tegnap üzembe helyezték a velencei Officina cég gyártotta, korszerű üvegcímkéző gépe­ket. A frissen beindított két masina értéke meghaladja a 300 ezer USA- dollárt, és első darabjai a közeljövő­ben Bibarcfalvára érkező két teljes töltő vonalnak. Ezek egyike 6 ezer li­teres óránkénti teljesítménnyel bír, és júniusban érkezik, a második, me­lyet a tervek szerint szeptemberben szállítanak, 18 ezer literes óránkénti kapacitással rendelkezik. Az elsőt a Bibarcfalva I. — régi — töltődében, a másodikat a Bibarcfalva II. — új — töltődében helyezik majd üzembe. A 18 ezer literes vonal 1,5 literes műanyag palackokba tölti majd az ásványvizet, a palackozó a fröccsön­téstől a kész termék csomagolásáig minden munkafázist elvégez. Lényegében most kezd valóra válni az a 12 millió dolláros hitelkölcsön, mely mindkét töltődő gyártási tech­nológiája teljes felújítását, korszerű­sítését célozza, s melyre a szerződést elvileg még 1990-ben megkötötték, de melyre a román kormány csak 1992 áprilisában kapta meg a garanciát. Az épületek külső-belső korszerűsíté­sére, bővítésére bukaresti Contra­­simex Rt.-vel sikerült megkötni egy­ 700 millió lejes hitelszerződést. Kér­désünkre, hogy az új vonalak üzembe helyezésével a cég hány munkanélkü­lije térhet vissza munkahelyére, el­mondták: ezt a — pillanatnyilag még nem ismert — töltővonal-dokumentá­­ció határozza majd meg. (BENKÖ) ------------— Máról holnapra ------­Képtelen képek kusza és kósza hírek keringenek körülöttünk, és majdnem valamennyiük rejteget számunkra valamiféle csapdát. A legáltalánosíthatóbb az, hogy kisebbségbe szorítva, kiszolgáltatva, a legtöbb energiát a magas po­litika és a mindennapi élet egész skáláján védekezésre, magunk megértetésére pazaroljuk el. Néha úgy tűnik, teljesen reménytelenül. Az utóbbi napok néhány ese­ménye szalagcímbe tömörítve: a Román Televízió mé­­regkeverői május 9., a hitlerizmus feletti győzelem év­fordulója kapcsán a szigorú szájú Daniela Gămulescu nyelvére ilyen szövegeket tetoválnak: a horthyzmus-hitle­­rizmus felett aratott győzelem. Amelyet, úgy tűnik, most már végérvényesen a román „nép" vívott ki. Ez a hely­zet, amikor a hamisítás és hazugság lejtőin a szekér fara meghaladja az elejét. És ugyan ki magyarázza meg a „román népnek", hogy mi is a helyzet azzal a horthyzmussal? A műsorszerkesztő, a közismert Corne­lius Roşiianu, akiből nem először vörösült elő a magyar­­gyűlölet, a politikai panoptikum torzított ellenségképe. Ugyanazon a napon Szabad György, a Magyar Ország­­gyűlés elnöke Dorogon azt mondja, május 9. legyen a megbékélés napja, hisz az, hogy kik a magyarság mai szomszédai, a történelem műve, de az, hogy milyen mi­nőségű legyen ez a szomszédság, már a mi művünk. Más: a politikai szemforgatás mesterműve az a nyílt levél, amelyet 20 román szenátor címzett Tőkés László püspök úrhoz. Rafináltan kenetteljes, nem a nagyro­­mániások Tőkés püspök urat „lepópázó" szavaiból szőtt szöveg. Ez a levél egyrészt a honi magyarság múltbéli és mai helyzetéről olyan monumentális, színes freskót fest, mintha 1919 óta folyamatosan egy Kánaánban él­nénk. Nem volt itt jogfosztás, elüzettetés, kinyírás, be­telepítés stb., stb. Ebben a levélben folyamatosan ér­vényben volt és van a Gyulafehérvári Nyilatkozat. Más­részt a levélbe belejátsszák a román népet ért sérelme­ket a püspök úr részéről. Az, hogy Tőkés László nyolc­vankilenc előtti és akkori cselekedetei éppen a román­ság és a magyarság totalitarizmus elleni összefogásának történelemformáló példája, átjátszódik a román nép sértegetésévé. Az egész RMDSZ-vezetés, a képviselők, írásban és szóban, sajtóértekezleteken magyarázni kényszerülnek a Tőkés püspök úr és a­ maguk bizonyít­ványát. De ettől a finom ecsetvonásokkal megmunkált hamis panoramikus körkép a magyarságról megmarad. Az összes kisebbségek közül a renitens magyarok az elégedetlenek. Nem véletlen, hogy a román fennforgolódó politi­kusok zöme a külpolitikában is ezt a képet festi rólunk. Napirenden most a legnagyobb kedvezmény és az Eu­rópa Parlament tagsága szerepel. Itt rólunk ismét olyan mesterművet alkotnak, mint amilyennek Voltaire Panglos doktora látta a Candide művében az életet: minden a legeslegszebb ezen a legeslegjobb világon. Minden. Európai normák, garanciák, alkotmányosság, demokrácia, haladás, „abszolúte“ minden, ahogyan mon­daná az Everac úr által kevésbé kedvelt Caragiale. Nos, mit tegyünk? Fordíttassuk le például Roşiianu úrék számára a Tények és tanúk sorozatban megjelent könyvet, Hitler ötvenhat titkos beszélgetése kelet-euró­pai államfőkkel témáját, hogy ebből tudja meg, hogyan viselkedett Horthy és miképpen Antonescu? A magyar rémfestés remekműve volt ez is. Ne tegyük. Próbáljuk a konvenció felé taposni továbbra is az utat, mert nincs más (ki)út. Hátha ők majd egyszer ezt is lefordítják. És sok minden egyebet. SYLVESTER LAJOS SEPSISZENTG­YÖRGY 1993. MÁJUS 11. 871. SZÁM Szabadárusitásban 25 LEJ l'lofi/elekn­ek 20 LEJ KEDD A Magyarok Világszövetsége elnökének köszöntője Étel­es barátaim! Uzoni magyarok! Nincs nagyobb kincse egy modern nemzetnek az iskoláknál, hiszen a nyelv tartja meg a nemzetet, a nyelv igazi műhelye pedig — a szülői ház után — az anyanyelvű iskola. Ezért az egész magyar nemzet ünnepe iskolájuk, a 345 éves uzoni iskola évfordu­lója. A Székelyföldön igen nagy számban találni több száz esztendős isko­lákat, ami bizonyítja e magyar népcsoport mindenkori igényét, tudásvá­gyát és életrevalóságát. Az uzoni iskola — együtt a székely, az erdélyi magyar iskolákkal — nemzedékek hosszú sorát nevelte a szorgalom és a jellem erényeire, Isten és a haza, a nép hűségére. Külön is figyelemre méltó, hogy 345 éves iskolájuk visszakapja haj­dani elnevezését. Egy olyan gazdaem­ber neve kerül fel ismét az iskola homlokzatára, aki nagyszerű adomán­yával írta be magát nem csak egy székely falu, nem csak­ Erdély, de az o­ggesz magyar nemzet történetébe. Az évforduló és a névadó ünnepség 1° alkalom annak tudatosítására, hogy áldozatkész emberek álltak mindig iskoláink mellett, alapítókként, támo­gatókként. Nem csak neves tudósok alapítottak és támogattak iskolákat, hanem olyan falusi gazdák is, mint Tatrangi Sándor és neje azonban, a­­kik egész vagyonukat a református népiskolára hagyták. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában külön kiemeli ezt a nagylelkűséget: „És e tett an­nál nagyszerűbb, annál dicsőbb, mert Tatrangi szerényen kezdett az élet­hez, vagyonát önszorgalma által s nagy nélkülözések között gyűjtötte, s midőn nemzetének hagyta, midőn nagy áldozatai által a jövő nemzedé­kek szellemi előrehaladásának nyitó pályáját, akkor nevét a nemzet jóltevői, a nemzet gondos atyái közé iktatta s magát halhatatlanná tette.“ Mit fűzhetnénk hozzá e találó jell­emzéshez ? -Annyit mindenképpen, hogy manapság Erdélyben, de a nemzet egészében ismét jövőt biztosító fon­tosságot kapott az egyéni áldozathoz­alai-Lerombolt kultúránk, iskoláink újjáépítéséhez, az anyanyelvű oktatás biztosításához minden szinten, állami és felekezeti iskolákban szükség van a Tatrangi Sándorokhoz méltó támogatókra, alapítókra, önzetlen mecéná­sokra. Éppen ezért kívánom, hogy ennek az uzoni gazdaembernek az emléke fényesen ragyogjon az egész Székelyföldön, egész Erdélyben, és serkentsen nemzetünket fenntartó, művelődésünket felvirágoztató, nyel­vünket megőrző egyéni áldozatvállal­ásokra. Budapest, 1993. május 9. CSOÓRI SÁNDOR, a Magyarok Világszövetségének elnöke ISKOLAAV­ATÓ ÜNNEPSÉG AZONBAN (tudósításunk a 2. oldalon) MAGYAR NYELVEN IS Megjelent a privatizálás módszertana ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖ­NYÉNEK I. részében — V. évfolyam, 12. szám, 1993. január 28-i keltezéssel közzétették magyar nyelven a kiske­reskedelmi társaságok részvényeladá­­sos privatizálásának szabványeljárá­sára vonatkozó Metodológiai szabá­­lyokat, az összes mellékletekkel e­­gyütt. Mivel e módszer alkalmazása igen fontos lépést jelent a privatizáció út­ján, felhívjuk az összes érdekeltek figyelmét a Metodológiai szabályok részletes tanulmányozására és elsajá­títására. Gondolunk itt elsősorban a többségi állami tőkével működő rész­vénytársaságok vezetőségeire és al­kalmazottaira, valamint a tőkét befek­tetni óhajtó természetes és jogi sze­mélyekre. (D. E.) MAI LAPSZÁMUNKBAN: • GAZDAKÖR — a 4 oldalon 9 SPORT — a 6. oldalon

Next