Háromszék, 1993. június (5. évfolyam, 886-907. szám)

1993-06-01 / 886. szám

1993. június 1. ­ A ROMÁN RADIO ÉS TELEVÍZIÓ sztrájkbizottsága a meghirdetett munkakonfliktus felfüggesztését ha­tározta el. Ennek következtében a legfelsőbb bíróság visszautasította a rádió és televízió vezetőségének kérését, hogy elrendelje a sztrájk felfüggesztését, mert e kérés a sztrájkbizottság bejelentése után tárgy nélkül maradt Ugyanakkor az első kerületi bíróság a sztrájk törvényességét vagy törvényte­lenségét megállapító tárgyalását június 4-re­­ halasztotta. TIBCO '93 Húsz országból ezerháromszáz­­nyolcvannyolc cég vesz részt a teg­nap megnyílt bukaresti nemzetkö­zi ipari vásáron. Az előző évek ki­állítói közül az idén nem vesz részt az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Svájc, Spanyolország, Kína és Hongkong, de kiállít az eddig hiányzó Kuvait, Ciprus, In­dia és Mexikó. Újdonság, hogy sok áru a helyszínen is megvásárol­ható. Két napilap is áll a látoga­tók rendelkezésére: az Expo News és az Expo Info. A MÁJUS ELSEJÉTŐL életbe lépett árdrágulást próbálja meg lefedni az a bérkiegészítés, amit június 4-i ülésén vitat meg a kormány — jelentette ki tegnap Doina Jalea kormányszóvivő. MATOL 50—60 SZÁZALÉKKAL emelkednek a belföldi postadíjak. Húszgrammos levélig helyben 10 lejről 15 lejre, más helységekbe 15 lejről 20 lejre emelkedett a bélyeg ára. A pénzküldemény postadíja 5 ezer lejig minden száz lej után 4,5 lejjel, 5 ezer lejen felül pedig minden ezres után 6,5 lejjel emel­kedett. A telefonbérlet ára 450 lej, a helyi telefonbeszélgetés három percre 6 lejbe kerül. 18-6 óra kö­zött, valamint vasár- és ünnepna­pokon 50 százalékos kedvezmény­nyel számolnak. Az árdrágulást nem előzte meg a kormány beje­lentése. MA BUKARESTBE ÉRKEZIK Douglas Hurt, angol külügyminisz­ter. Sergiu Celac, Románia angliai nagykövete szerint a látogatás fon­tos politikai momentum, hiszen Anglia támogatja hazánk felvéte­lét az Európa Tanácsba. A PRO PACT-SZERVEZET, amely a földműves társulásokat és egyéni gazdákat tömöríti, nyílt levéllel fordult az elnöki hivatal­hoz, a kormányhoz, valamint a két ház állandó büzójához, amelyben ken a külföldi búzabehozatal a­­zonnali leállítását, tekintettel arra, hogy elegendő gabona van itthon is, csak ennek méltányos árat kell szabni. Ugyanakkor kérik a föld­osztás meggyorsítását. Június 11-re népgyűlést szerveznek Bukarestben, ahol az említett követeléseket szándékoznak nyomatékosítani. FOLYTATÓDIK A PARLAMENTI BOTRÁNY UTÓSZELE A tegnap a képviselők elhatároz­ták, hogy az állandó büró keretén belül megbeszélést szerveznek, a­­melyen részt vesznek a frakcióve­zetők, és ahol megvitatják a csütör­töki incidens következményeit. A megbeszélést az ellenzéki pártok nevében Adrian Severin demokra­ta párti (volt NMF) képviselő kér­te. ÖNARCKÉP A tízujjú ember (Olvastam valahol, hogy IV. Béla királynak tizenegy lett volna, de az­tán egyet elvesztett, pedig soha nem dolgozott faiparban, s különben is, abban az időben még nem léteztek olyan veszedelmes gépek, amelyek­kel a modern bútoripar büszkél­kedik. A „táltos királyt" feles­leges ujjától a krónika szerint egy derék tatár szabadította meg egyetlen szablyacsapással, abban a szerencsét­len mohi csatában.) Még egy zárójel kívánkozna ide, de már nem okoskodom közbe, hagyom beszélni emberünket, Novák Lászlót, a kovásznai bútorgyár váltásműhely­­főnökét. 1954-től dolgozom itt, jövőben lesz ennek, mennyi is?, negyven éve. Ez a gyár eredetileg egy Péterffy nevű tulaj­donodája volt, '47-ben, mint mindent, ezt is államosították, azután alakult át bútorgyárrá. Az ötvenes évek elején költözött ki az üzem ide, jó messze Kovászna közepétől. Nem, egyáltalán nem készültem asztalosnak, faiparinak. Gyermekkorom óta jobban szerettem a vasat, apám is lakatos volt, suttyó kölyök korom­ban együtt dolgoztam vele, még olyan régi szép zárakat is fabrikáltunk, a­­melyekhez félkilós kulcs járt, ha u­­gyan látott olyant. Csikókályhákat is csináltunk, meg mindenféle lakatos­­munkát. Aztán mégis fás lettem. Ez is apám révén, mert itt alapító tag volt, dolgozott lakatosként, karbantar­tó is volt, meg autóvezető. Én itt segédmunkásként kezdtem, aztán Codleán (Feketehalom) elvé­geztem egy szakiskolát, asztalos let­tem, meg kárpitos is. Az elején isko­lapadokat gyártottunk, szekrényeket, aztán konyhagarnitúrákat. Festett bútorral kezdtük, aztán tértünk át a lakkozottra. Most a termelés egé­szét exportáljuk. Németországba há­rom-négy cégnek is szállítunk. Sarok­­garnitúrákat készítünk, összesen 15 változatban. Előfordul, hogy a bútor­szövetet a német megrendelő küldi, nyilván, a maga ízlésének megfelelőt. Hogy mi a divatszín? A drapp. Meg a virágmintás plüss. Rendelnek néha natúrbútort is. Ezzel van a legtöbb gond, mert nagyon gondosan kell összeválogatni a faanyagot, hogy tel­jesen egynemű legyen. A natúrbútor­­nál nincs olyan, hogy lakkal elken­dőzzük a tökéletlenségeket. Egy kétszá­zas tételből általában 40—50 natúrgar­­nitúrát kérnek. Főleg cseretölgyből, bükkfából dol­gozunk, s valamennyi fenyőfát is fel­használunk, de keveset. Legjobb dol­gozni a kanadai cserefából. Kitűnő faanyag, dogmentes, ráadásul nagyon gyorsan nő, húszéves fát már dönteni lehet. Látom, nézi a kezemet. Igen, meg­van mind a tíz ujjam, hál'istennek. Ritka az olyan öreg szaki a faiparban, akinek mind megvan. Volt itt egy o­­lyan kolléga, aki harminc évet lehú­zott a gyárban, nyugdíjba ment tíz ujjal, s rá egy pár hónapra otthon maszekolt valamit, és elvesztette két ujját. Egyszer a gyalugép nekem is leszedett valamennyit három ujjhe­gyemről. Ezt ne írja meg! (Megírtam, Novák úr, ne átkozzon el érte! Kö­szönöm !) A baleseteket főleg a figyelmetlen­ség okozza, de a túlzott biztonságérzet is gyakorta. Remélem, most már a nyugdíjig megúszom. Az évezreddel együtt vonulok vissza a kétezerben. NEMESS LÁSZLÓ Egészségügyi könyvecske (folytatás az első oldalról) hogy benne — a recepttel, gyógysze­rész-nyilvántartással párhuzamosan — feltüntetik: a beteg mikor, milyen és mennyi kedvezményes árú gyógy­szert kapott. A könyvecske kiállításá­hoz a következő iratokat kell felmu­tatni: olyan munkahelyi igazolás, a­­melyből kitűnik, hogy az alkalma­zott kifizette a társadalombiztosítási, illetve az egészségügyi különalaphoz való 2 százalékos hozzájárulást (ez a bizonylat 3 hónapig érvényes). A nyugdíjasoknak a nyugdíjszelvényt vagy nyugdíjazási határozatot, a munkanélkülieknek a helyzetüket igazoló könyvüket, más állapotúaknak egy egészségügyi egység által kiadott típusigazolást kell bemutatniuk. A könyvecske átvételekor 30 lejt kell lefizetni. A gyermekeknek szükséges ingyen­gyógyszert és tejtápszert az egészség­­ügyi egységek ingyenes alapjából biztosítják, s amikor — rendkívüli e­setekben­, hangzik a miniszteri em­lékeztető — ezt kompenzálással írják­ fel, a gyógyszerkibocsátást az anya e­­gészségügyi könyvecskéjében tüntetik fel. Háromszéken eddig 50 000 egészség­­ügyi könyvecske készült el. Nem szük­séges azokat már most előre besze­rezni, kitöltésük esetleges betegség idején is ráér. Ellenben akik üzemi orvoshoz járnak, a vizsgálat előtt fel kell keresniük a körorvost is, hogy a könyvecskét megkapják. Bajban van az egészségügy — ír­tuk le a minap —, a gyógyszerkészlet szegényes, napokra ha elég... Nos, a a minisztérium mától érvényes eljá­rása az ég világán semmit sem javít ezen az áldatlan helyzeten. Mi több,­ kétszeresére növeli a kedvezményes árú gyógyszerek forgalmazásában a bürokráciát. Az intézkedés tehát a lehető legnagyobb mértékben öncélú, és nem a polgár egészségügyi ellátá­sát, annak javítását szolgálja. SZÉKELYFÖLDI LÁTOGATÁSON AZ EURÓPAI NÉPCSOPORTOK FÖDERATÍV UNIÓJA Kölcsönös bemutatkozás Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának küldött­sége érdekes és, gondoljuk, hasznos ismereteket szerzett szombat délelőtt a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal­ban tartott tanácskozáson. A kisebbségi lét tanulmányozá­sának nagy hírű szakértői, Felix Ermacora bécsi professzor mellett dr. Siegfied Brugger, dél-tiroli tartományi képvise­lő, dr. Christoph Pan, dél-tiroli professzor, Komlóssy Jó­zsef, a szervezet elnökségi tagja és Irene Kustatscher szakértő, valamint a Frankfurter Allgemeine Zeitung szer­kesztője, Reinhard Otto tiszteltek meg jelenlétükkel. A vendégek kíséretében volt Borbély Imre, Bodó Barna, Már­ton Árpád, Pillich László, Magyari Nándor László és And­rás Péter. A helyi önkormányzat ez időbeli helyzetéről Orbán Árpád megyei tanácselnök, Szőts Csaba, Kézdivá­­sárhely polgármestere, Márton Árpád, megyénk képviselő­je és a vendéglátó sepsiszentgyörgyi polgármester, Albert Álmos számolt be. A VÁLASZTÁSOKAT MEGNYERTÜK, a hétköznapok csatáit naponta meg kell vívnunk, s a győ­zelem meglehetősen bizonytalan. MÁRTON ÁRPÁD tömör összefoglalójából az derül ki, hogy a központi leosztások­ból biztosított szűkös pénzalap a helyi önigazgatások életét rossz irányba befolyásolja. Nehezíti a választott helyi tiszt­ségviselők mindennapjait, hogy a hatalom a prefektus in­tézményének erősítésével igyekszik ellensúlyozni munkáju­kat Abszurdba illő törvény például, hogy színmagyar fal­vak tanácsa köteles gyűlésein a román nyelvet használni. ÉRZÉKENYEN ÉRINTETTE A MEGYÉT a prefektus kinevezése, mert a legfontosabb hivatalok, az állami alárendeltségű intézmények, vállalatok zöme ro­mán kézben van. Félő, hogy a gazdasági hatalomátmentés­ben is a régi, már jószerével csak román tisztségviselők jeleskednek, hisz december végén pénzük s összekötteté­seik is nekik voltak. Ha a privatizálással sikerül ezt a ha­talmat terveik szerint megkaparintani, a magyar lakosság munkaerőként és nem szürkeállomány-gazda minőségében fog élni és dolgozni e kompakt magyar lakosságú vidéken. A prefektúra intézményében ebben a pillanatban magyar vezető nincs. Az a tucatnál több alkalmazott kiknek ottlétéről csúsztató sajtónyilatkozatot is tett közzé a kor­mány­­helyi megbízottja — titkárnők, gépírónők, kapusok, sofőrök, raktárosok, takarítónők. JELLEMZŐ SZÁMOK A TANÜGYRŐL Az 1990/91-es tanévben 715 román nemzetiségű tanár, tanító oktatott a megyében, 1991/92-ben 721 és 1992/93-ban 780. Ezekben az években a magyar nemzetiségű tanárok száma a következőképpen alakult: 1990/91-ben 2713, 1991/ 92-ben 2745 és az 1992/93-as tanévben 2693. GÚZSBA KÖTVE ÉS PÉNZ NÉLKÜL ALBERT ALMOS, a megyeszékhely polgármestere az önkormányzat felépítésének ismertetése után a közigazga­tási törvény hiányosságairól, a központi irányítás szemmel látható erősödéséről szólt, s a rendkívül súlyos anyagi ne­hézségek okozta eredménytelenségről tartott összefoglalót. Lejegyezte SIMÓ ERZSÉBET (Folytatjuk) HALÁLOS KÖZÚTI BALESET NYÚJTÓDON Élt 21 évet Május 28-án, pénteken 12.30 óra körül a nyújtódi római katolikus templom előtti kanyarban halálos kimenetelű közúti baleset történt. Az I-CV-133-as rendszámú Audi 100 Quatro gépkocsi a nagy sebesség miatt lesod­ródott az úttestről, és villanypózná­­nak ütközött. A kocsi roncsaiból csak tízperces megfeszített próbálkozás u­­tán sikerült kiemelni a súlyosan meg­sebesült ifj. JAKABOS CSABA­ IST­­VÁNT. Őfitársa, Berde Loránd köny­­nyebb fejsérülést szenvedet. Csabát a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, majd brassói kórházba szállították, de az orvosi beavatkozás már hiába­valónak bizonyult. Azon a végzetes pénteki napon a Jakabos család hiába várta haza e­­gyetlen gyermekét. Szeretett fiuk helyett a fájdalmas tragédia híre ér­kezett. Pedig ha valaki tudott gépko­csit vezetni, róla ezt nyugodtan el le­hetett mondani — a kormány mes­tere volt! Nehéz hozzátartozónak el­fogadnia, szülőnek és nagyszülőnek tudomásul vennie, hogy egyetlen gyermeke, unokája eltávozott az élők sorából. TOCHOM ISTVÁN HÁROMSZÉK 2

Next