Háromszék, 1993. július (5. évfolyam, 908-930. szám)

1993-07-01 / 908. szám

A ROMÁNIAI MAGYARSÁG SORSA Csak partneri alapon rendezhető A viszonylag rövid működése ala­tt is nagy hírnévre szert tevő Soros­­alapítványról a köz­tudatban nagyon élesen ellentmondó vélemények ala­kultak ki. Talán épp a változás forrongásában élő korunk jellemzője ez. Az alapítvány szerepe, céljai, de főként a módszerei iránti viszonyulás főbb ismérvei megmutatkoztak az Illy­efal­vi Keresztyén Ifjúsági Központ­ban tartott romániai magyar alapítványok találkozóján is, ahol a kolozs­vári fiók négy képviselője meghívottként vett részt­ (Épp a fogalmak pontatlansága késztette arra a képviselőket, hogy többször is hangsúlyoz­zák: ők nem egy romániai magyar, hanem egy nemzetközi alapítványt képviselnek.) A kialakult, néhol parázsnak nevezhető vita mindenképp a fogalmak, a szerepek és célok tisztázását szolgálta. Még akkor is, ha bizo­nyos kérdésekben az álláspontok nem közeledtek. Salat Leventét, a Soros-alapítvány kolozsvári irodájának ügyvezető i­­gazgatóját arra kértem, hogy a felmerülő gyanakvás okait elemezve nyújt­son betekintést az alapítvány működésébe. Lejegyezte: FERENCZ CSABA (folytatása a 2. oldalon) ­ KORRUPCIÓ KIVIZSGÁLÁSÁVAL MEGBÍZOTT PARLAMENTI BIZOTTSÁG TAGJAI kétféle jelentést készítenek A magas hatalmi körökig felnyúló korrupció kivizsgálásával megbízott parlamenti bizottság befejezte a meg­hallgatásokat, s tipikus hazai mód­szer szerint kétféle jelentés előterjesz­tésére számíthatunk. A kormányzó párt és koalíciós partnereik szeret­nék „elkenni" az ügyet, s két külső embert (jogászt) bízott meg, hogy a „gondosan kiválogatott" anyag alapján a jelentést elkészítse. Ioan Ghişe (PSZP) egy viharos és sok­ meglepe­tést tartogató sajtótájékoztatón a nyilvánosság előtt mondta el, hogy a kormánykoalíció bizottságbeli képvise­lői a tények megkerülését szeretnék, bár a meghallgatások, a bizonyító dokumentumok sok súlyosan terhelő adatot hoztak napvilágra. Annak el­lenére is, hogy a terhelő iratok, ada­tok, felvételek egy­­részét a bizottság elnöke, természetesen, demokratikus frontbéli honatya, zár alatt őrizte, csak nagyon nyomatékos kérések u­­tán adta át a kollégáinak, hogy az ügyészségtől és belügyminisztériumtól nehezen érkeztek az információk, hogy nem vezettek jegyzőkönyvet minden kihallgatáson, s bár elenged­hetetlenül fontos lett volna, nem hall­gathatták meg a miniszterelnököt. Korrupció van, bizottság is, elké­szülnek ismét a jelentések is. Kettő, hogy e­ téren legalább hiányt ne szenvedjünk. Csak a nagykutyák ússzák meg ismét. (SZMÖ) ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG Szociáldemokrata­­újbaloldali platform (Helyszűke miatt lapunk nem vállal­kozhat a tervezet terjedelmes szövegé­nek közlésére, de mellékelj­ük­ azokat a levélcímeket, melyeken bárki érdek­lődhet iránta.) Alulírottak, a szociáldemokrataújbal­­oldali platform kezdeményezői, aggo­dalommal figyeltük annak idején az RMDSZ platformosítására irányuló tö­rekvéseket. Korainak és megalapozat­lannak tekintettük a platformosítást, amely álláspontunk szerint csak akkor minősíthető indokoltnak, ha az egyes­­platformok a hazai magyarságot alkotó társadalmi rétegek részben eltérő, sajá­tos és tényleges érdekeit tükrözik, s ezen az alapon keresik a közös érdekek érvényesítéséhez szükséges józan komp­romisszumokat. Ez azonban már a múlté. A platformo­sítás — volt-e rá igény, avagy nem volt — megtörtént, sajnos, tisztázatlan eszmei alapokon, ennek minden hátra­­folytatása a 1. oldalon) SEPSISZENTG­YÖRG­Y 1993. JÚLIUS I. 908. SZÁM ÁRA : 30 LEJ CSÜTÖRTÖK Előfizetőknek : 25 LEJ Árulók-e egyes önkormányzati vezetőink? BESZÉLGETÉS ORBÁN ÁRPÁDDAL, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉVEL — Sok vád érte önt meg Sepsiszent­­györgy és Kovászna polgármesterét, hogy Căşunean prefektussal együtt a tündérvölgyi Ceauşescu-villában részt vettek egy fogadáson. Mit tud erről mondani, elnök úr? — Utolsó pillanatban értesítettek parlamentereink, hogy a külügymi­nisztérium meghívta az országban akkreditált nagyköveteket egy kirán­dulásra Brassó, Kovászna, Hargita és Lejegyezte: GAZDA ZOLTÁN (folytatása a 2. oldalon) AZ ILLEGÁLIS FEGYVERTARTÁS MIATT LETARTOZTATOTT MALNASIAK ÉS BUKSZADIAK KÖZÜL kellő szabadlábon védekezhet A málnási és bükszádi fegyverügy­ben letartóztatottak közül ügyészségi rendelettel (ordonanţă) és kaució fe­jében ideiglenesen szabadlábra helyez­tek két személyt: Orza Gyulát és Herbszt Józsefet. Az intézkedés nem azt jelenti, hogy további jogi felelős­ségre vonásuk elmarad, hanem azt, hogy más intézkedésig, esetleg az í­­télethirdetésig szabadlábon védekez­hetnek. Reméljük, a további hét fog­va tartott személy esetében is hason­ló értelmű döntésre jut az ügyészség. (i. e.) Mikes tölgyei Zágonban Ma este 7 órakor a Képzőművészeti Galéria előadótermében dr. Sípos András professzor előadása a tölgyekről. Külön meghívottak a természet­járók Nemere körének tagjai és minden érdeklődő. Holnap orvosló láto­gatás a zágoni tölgyekhez. -------------------- Máról holnapra --------­Az újbaloldaliak platformjáról Megjelent az újbaloldal platformja, onnan jön a meglepetés, ahonnan nem várják. Nem értek egyet a­­zokkal, akik az újbaloldalaskodásban kommunista mes­terkedést sejtenek, ezért legszívesebben lesöpörnék a politikai palettáról. A kérdés nem az, hogy létezhetnek-e, hanem mit akarnak elérni — mit­­d­ván az újbaloldal, ha a bal­­rafordulást választották. Mi a lényege a szociálde­mokrata—újbaloldali platformnak? A válasz kimon­dottan elvi alapon, a tolareneia tiszteletben tartásával fogalmazható meg. Egyáltalán az újbaloldal miért ki, milyen nóvu­mot hoz a világszerte hanyatló baloldali mozgalomba? De az is lehet, hogy kimondottan hazai kiadásra szer­kesztették. Újdonság voltában azért is kételkedem, mert a platform szövegében valósággal hemzsegnek az olyan marxista-leninista fogalmak és kifejezések (emlékezzünk a pártszemináriumokra), mint „munká­ból élők", „polgári demokratikus forradalom", „rabló kapitalizmus", „államkapitalista diktatúra", „liberális kapitalizmus", a „dolgozók kezébe vegyék a részvények jelentős részét", melyeket akkor használtak, amikor a kommunizmus kísértetként ijesztgette a népeket, füg­getlenül attól, hogy átestek-e a polgári demokratikus társadalmakon vagy nem. A felsorolt pontok között — germán­us rendben — találunk, talán a korszerűség lát­szatáért, feszenista téziseket is a tulajdonformák plu­ralizmusáról, mert enélkül nem létezhet a dolgozók érdekeit is képviselő pluralizmus. E kijelentést sem­mivel sem indokolják. A talányokról is illik szólni. Vajon milyen lehet az olyan kapitalizmus, am­elyik „túlságosan liberális"? Mindezen hordalék között is a legszembetűnőbb, amikor az újat akarók kereken kijelentik, hogy a ke­leti régióban nem volt semmiféle szocializmus, mert a kezdeti próbálkozások után egy „demagóg és bürok­ratikus állammonopolista kapitalizmus jött létre" és formálódott a kapitalizmus mellett másik világrend­szerré. Ezt olvasva a két kapitalizmus koegzisztenciá­­járól, a jámbor olvasó nemcsak a hideg vizes pohár után nyúl, hanem az aszpirint is előkeresi. Ebben az összefüggésben valahol rejtőzködik­ egy olyan szocia­lizmus, mely nem tudott megvalósulni. A kapitalizmus sírásója továbbra is életben van. Vajon az ÚJ ezt rej­tegeti? Megértem ezt is, de mondják ki nyíltan, hogy okuljon belőle a megcsalatkozott emberiség. De milyen a szocialista piacgazdaság, a címét is közölhették vol­na, hogy hol található. Remélem, nem rajtunk akarják kipróbálni. Sajnos, a platformideológia megalapozását a tár­sadalmi demagógia helyettesíti, ez pedig nem 3° belé­pőjegy a platformos feodók közé. Nagy szerencséjük van, hogy a többi platformok sem ostromolják az ideo­lógiai magaslatokat. Az újbaloldali platform azon állítása, hogy „al­ternatívát kínál az erdélyi-romániai magyarságnak a jelenlegi, túlságosan is liberálkapitalista elképzelé­­sekkel" szemben, nem tekinthető másnak, mint han­goskodó retori­cának. Ezenkívül a platform hogyan kí­nálhat alternatívát, ha az RMDSZ jelenlegi program­jától nincs lényeges kérdésekben eltérő nézete. Úgy tudom — lehet, éppen tudásom szegényes —, ha valaki (valakik) alternatívát kínálnak, éppen a lényeges kér­désekben tér el véleményük. Nem vitatkozhatunk, ha demokraták vagyunk, hogy az újbaloldalnak (csak tudnám, miért új?) van-e létjogosultsága vagy nincs. Annyi bizonyos, hogy nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy egyedül ők képvise­lik a „fizikai és szellemi dolgozókat" vagy a „munká­ból élőket". Ezt a képviseletet, tudtommal, egyetlen platform sem tagadta meg, legfeljebb nem a „szocia­lista piacgazdaság“ — nesze semmi, fogd meg jól — álláspontjáról vállalta. Mindennél fontosabb: sem a magyar kisebbség (semmiképpen sem erdélyi-romániai), sem az RMDSZ nem lehet kizárólagos, senki sem tilthatja meg a plat­formba szerveződést. Erre kötelez a tordai országgyű­lés hagyománya is. FABIAN ERNŐ HOVA, MERRE AZ ÉRETTSÉGI után A munkanélküliek sorát gyarapítják? Kézdivásárhely négy líceumában az idei végzősök közül 323 diák áll az érettségiztető bizottság elé. Közülük a legkiváltságosabb helyzetben a Bod Péter Tanítóképző fa- és könnyűipari osztályainak végzősei vannak (hogy a 64 frissen végzett pedagógust ne is említsük), nekik biztosított a munka­hely. A Megyei Munkaügyi Hivatal kézdivásárhelyi kirendeltsége szerint a város ipari egységei közül csupán a ruha- és bútorgyár alkal­maz új munkaerőt az idei végzősök közül, más senki­ A munkanélküliek száma mifelénk is napról napra e­­melkedik. Kézdivásárhelyen,­ Kovász­­nán és Felsőháromszéken már több mint 3600 munkanélkülit tartanak nyilván. Reális számuk azonban en­nél sokkal nagyobb. A magyar írásbeli vizsga napján két líceumban beszélgettünk néhány végzős diákkal. Az övék a szó. SOCHOM ISTVÁN (foly­sia a t. oldalon)

Next