Háromszék, 1993. július (5. évfolyam, 908-930. szám)

1993-07-01 / 908. szám

MA DÖNTENEK Románia Európa tanácsi felvételi kérése kérdésében. Bár az ügy a tegnapi ülésrenden felvetődött, tíz, felszólalásra feliratkozott ET-parla­­menti képviselő emberjogi vonatko­zású fenntartásokat fejezett ki Ro­mániával kapcsolatban. Friedrich­­König, a Románia-jelentés szerző­je kiemelte, hogy Románia a jogi rendszer megújítása, a sajtó- és véleményszabadság gyakorlása, a ki­sebbségvédelem szavatolása és e­­gyes bűnügyi esetek terén nem tett még eleget az Európa tanácsi köve­­­tklményeknek. König konkrét példa­ként az 1989. decemberi események kapcsán elítélt zetelakiak és orosz­lalviak, valamint az 1990. rrárciusi eseményekkel kapcsolatos Cseresz­nyés Pál esetét említette KÉSŐI ALLASFOGLALÁS A román külügyminisztérium teg­nap foglalt állást a szom­­bat éjjel lezajlott, az iraki titkosszolgál­at székháza elleni amerikai­ rakétatá­madással kapcsolatban. A közle­mény kifejezte sajnálatát az ártat­lanul életüket vesztett polgári sze­mélyekkel kapcsolatban, és felhív­ta az Egyesült Államokat és Irakot, hogy tegyenek meg i­űnden erőfe­szítést a helyzet további romlásá­nak megfékezése érdekében. NINCS TERRORISTAI KÉPZÉS A román hadsereg sajtóirodája közleményben cáfolja azokat a saj­tóhíreket, miszerint fogarasi kato­nai kiképzőtáborokban külföldiek gyakorlatoznak , hogy Romániában rejtegetnek Iraki tömegpusztító fegyvereket. GYARAPODÓ KORMÁNYPÁRT Tegnap Oliviu Gherman a de­mokratikus front elnöke és Ion Si­­liaonescu, a Demokratikus Szöv­­­­kezeti Párt elnöke aláírta a két po­litikai alakulat egyesülési protokoll­ját. Nemrég a demokratikus front a Ion Mânzatu-féle­ Köztársasági Párt­tal eg­esült. Szintért el­­ esü­nk tú­szul a demokratikus fronttal a Ro­mán Szocialista Demokrata Párt, a Szociáldemokrata E­ségpárt és a Románia­ Demokrata Amb­rpárt. KISEBBSÉGI DOKUMENTUM A Román Humanista Párt levél­ben értesítette Boutros Ghali ENSZ- főtitkárt arról, hogy egyetem­es ki­sebbségi nyilatkozatot szerkesztett meg, és ezt július végén Berlinben mosó és -szerző vegyes vállalata, a volt állambiztonsághoz közelálló személyek alakították. Sajtóforrá­sok szerint a securitate egyik pénz­mosó és -szerző vegyes vállalata, a Crescent áll a Román Humanista Párt mögött. MINISZTERELNÖKI BESZÁMOLÓ Tegnapi sajtótájékoztatóján Nico­­lae Văcă­roiu miniszterelnök el­mondta, hogy idén rekordtermés várható: 15 millió tonna búza A magántermelőktől körülbelül 100 lejért vásárolják a búza kilóját. Văcăroiu kijelentette, hogy 1994 vé­gére tervezték üzembe helyezni a cernavodai atomerőművet. A jú­lius 1-től alkalmazott hozzáadottér­­ték-adóval (TVA) kapcsolatban a miniszterelnök azt állította, hogy inkább az élelmiszeriparban várha­tó 8—11 százalékos áremelkedés, és a 14 adómentes terméket közvetve terheli az új értékadó például a ke­nyé­rbeli lisztet. 1993. JÚLIUS 1. A munkanélküliek sorát gyarapítják ? (folytatás az első oldalról) Kovács Ildikó, Apor Péter Mező­­gazdasági Szakközépiskola: Könyvelé­si szakon végeztem. Annak idején a szüleim is efelé irányították, és én is ebben láttam jövőt. Arra a kér­désre, hogy milyen eséllyel indulunk az életbe, nagyon nehéz válaszolni, mivel azt is tudom, hogy egyre komp­likáltabb munkát találni, sok a mun­kanélküli. Kevés eséllyel vágunk ne­ki az életnek- Az iskola már nem biztosítja, mint régebb, kihelyezésün­ket. Nekünk kell munkahely után néznünk. Továbbra is a szüleinkre kényszerülünk támaszkodni. A mi nemzedékünk egy lehető legrosszabb időszakot „fogott ki". Mást sem hal­lunk, csak azt, hogy „átmeneti idő­szakban" élünk. De meddig is tart ez a periódus? Általános könyveléssel sokkal könnyebben boldogulnánk az életben, mint a mezőgazdasági köny­veléssel. A téeszek megszűnésével egyre kisebb mértékben van szükség mezőgazdasági könyvelőkre. Ha általá­nos könyvelést is tanítanának, ezzel már a magáncégeknél is kopogtathat­nánk. Hogy mi lesz velünk, azt az idő fogja eldönteni. Kádár Elemér, Bod Péter Tanító­képző: Faipari osztályban végeztem. Született optimista vagyok. Hiszem azt, hogy kollégámmal együtt munka­helyet kapunk. Persze, ha nem sike­rül az egyetemi felvételi vizsgánk. Többen is nekivágunk, hátha, hátha ... S mert fiúk vagyunk, a katonaság is ott áll előttünk. Salamon Zsuzsa, Apor Péter Mező­gazdasági Szakközépiskola: Állategész­ségügyi osztályban jártam. Nagyon nehéz lesz elhelyezkedni. Nem is cso­da, hogy tömegesen hagyják itt szü­lőföldjüket, és települnek át Magyar­­országra. Ha magánfarmok létesültek volna, nekünk is könnyebb lenne az elhelyezkedés, de így minimális e­­séllyel indulunk. Meglátjuk... Márk Zita, Bod Péter Tanítóképző: Szintén faipari osztályban végeztem. Ha sikerül az érettségim, tovább sze­retnék tanulni. Remélem, hogy si­kerül majd a felvételi vizsgám, re­mélem. Tudom azt, hogy nehéz mun­kahelyet találni, és ezért is próbálok bejutni az egyetemre. Bögözi Izabella, Apor Péter Mező­­gazdasági Szakközépiskola: Zsuzsához hasonlóan, én is állategészségügyi szakon végeztem. Tudom, hogy hiába sikerül átesni az érettségin, csak u­­tána kezdődnek a gondok, a nehéz­ségek. Vége a gondtalan diákéletnek. Nem hiszem, hogy el tudunk majd helyezkedni. Semmi esélyünk... Szociáldemokrata-újbaloldali platform (folytatás­a első oldalról) nyos következményével együtt. Egyet­len platform sem tartalmaz az RMDSZ programjában foglalt általános — az erdélyi-romániai magyarság egészét érintő — követeléseken túlmenő vagy azokat sajátosan, dúsítva értelmező, elmélyítő értékeléseket. Az eltelt idő alatt s különösen az RMDSZ III., brassói kongresszusán az is kiderült, hogy a fizikai és szellemi dolgozók, az alkalmazottak, a városi és falusi kistulajdonosok kisvállalkozók érdekeit egyetlen létező platform sem képviseli. Ezért mi szoros együttműkö­désre törekszünk az RMD- vel — a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületé­vel —, mivel az önmagában, mint nem politikai szervezet, az érdekeknek kel­lő nyoma­tékot adni nem tud, márpe­dig ezeket az érdekeket politikai támo­gatás nélkül érvényesíteni nem lehet. Ezek a körülmények, valamint az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, az immár tömegessé váló elszegényedés s a nyomukban előretörő demagóg szél­sőséges erők keltette veszély arra késztetnek bennünket, hogy platfor­munkkal kezdeményezzük az RMDSZ keretében a szociáldemokrata újbalol­­dali szemléletet valló vagy e szemlé­lettel rokonszenvező tagság szervezett tömörítését, céltudatos cselekvését. Tisztelt Barátaink! Az előbbiekben megfogalmazott gon­dolatok egy platformtervezet szerepét kívánják betölteni. Kérünk, ha egy ilyen eszmeiségű csoport létrejöttét szükségesnek véli­tek, küldjétek el észrevételeiteket-ja­­vaslataitokat, hogy összegezésössze­­hangolás útján végleges formát öltsön az a platform, amelyre építve meg­kezdhetjük a csoport megszervezését és működtetését. Úgy érezzük, az idő sürget, cseleked­ni kell. A kezdeményezők nevében: Lakatos István szociáldemokrata ve­terán Dáné Tibor író, ny. jogász Balogh Edgár író, publicista, ny. egy. tanár Bánhegyesi József vasmunkás Bitay Ödön közgazdász, szerkesztő, publicista dr. Csúcsuja István történész, egy. tanár Ferencz Imre újságíró dr. Ifjú József orvos Kira Miklós üzemi technikus Nagy Károly ny. egy. adjunktus dr. Pálfalvi Attila mérnök, ny. egy. tanár dr. Péter György közgazdász, egy. tanár Zsoldos Árpád színész Levélcímeink: Dáné Tibor — 3400 Ouj Napoca. str. Herbák János nr. 3, tel.: 095/113-202; Bitay Ödön — 4000 Sf. Gheorghe. str. N. Iorga nr. 2, bl. 3, sc. B. et. IV. ap. 20, tel.: 092/315 396. Csak partneri alapon rendezhető (folytatás­a/ első oldalról) — A Soros-alapítvány működését körüllengi egyfajta bizalmatlanság. Mi ennek az oka? Hogyan látják ezt azok, akik belülről ismerik az alapítvány tevékenységét? — A dolgok közepébe vágva, azt mondanám el, hogy ennek a bizal­matlanságnak, gyanakvásnak a fő magyarázatát én abban látom, hogy az alapítvány egész szellemiségében, tevékenységében és produkált eredmé­nyeiben is EGY MÁSFAJTA PARADIGMÁT KÉPVISEL. A nemzetről, nemzetiségről való gon­dolkodásnak egy más paradigmájáról van szó. Úgy tűnik, hogy ebben az összefüggésben ez idő szerint két jól elkülöníthető, alapvető paradigma van forgalomban. Az egyiket a nemzeti identitás magáért való afirmációjá­­nak a paradigmájaként lehet megne­vezni. Szimbólumcentrikus, elszenve­dett sérelmekből élő és a dolgokat azonnal, rövid távon megoldani pró­báló gondolatrendszer ez. A másik pedig pragmatikusabb a problémákat konkrétabban meghatározó és azokra gyakorlati megoldásokat kereső gon­dolatrendszer. Hogyha jól megnézzük, a romániai magyar kisebbségi társadalomban is fölfedezhető az a markáns törésvonal, amely a gondolkodási módokat e sze­rint a két paradigma szerint megoszt­ja. Én úgy gondolom, hogy van egy olyan generáció, amelyik egyszerűen nem tudta megemészteni az egziszten­ciális sérelmeit, azt, hogy úgy kellett megélnie az életét, hogy alapvetően kiszorult dolgokból, és most gyakor­latilag nincs más alternatíva számá­ra, mint hogy megpróbáljon elégté­telt venni ezekért a sérelmekért. Nem akarnék a minősítgetések között pár­huzamot vonni, de valami ilyesmi történik ebben a kérdésben a régió szélsőséges nacionalistáival is, akik a nemzet szolgálatának hirdetésével, a patriotizmus szlogenjeivel hatalmas károkat okoznak a nemzetnek magá­nak. Ahhoz, hogy a két gondolat­rendszer közötti különbséget még pontosabbá tegyük, és a konkrétu­mokhoz közelítsünk, fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi a tulajdonképpe­ni cél, amiért a kisebbségi magyar­ság képviselői küzdenek? Szerintem, ha meg lehetne egyezni abban, hogy ezt a helyet meg kell próbálnunk o­­lyanná tenni, ahol meg lehet magyar­ként maradni, és ebből levonnánk néhány gyakorlati konzekvenciát, ak­kor egy csomó minden rögtön szá­mottevően leegyszerűsödik. Megítélé­sem szerint, a romániai magyarok, akik a Soros-alapítványban ellenséget látnak, nem jutnak el odáig, hogy ezt a kérdést megfogalmazzák, vagy komolyan vegyék, és egy olyan utat járnak, amelyen nem a hosszú távú megmaradás a cél, hanem a rövid távon való érvényesülés. Teljesen vi­lágos, hogy a magáért való (folytatjuk) Árulók " G ■ ■ a (folytatás az első ótjairól) Maros megyébe. A programjuk az „eszem-iszom"-on kívül múzeum-, templom- és koncertlátogatás volt. Megyénkben a volt Ceauşescu-villát szemelték ki erre a célra, és érdekes módon csupán a prefektúra tudott a látogatásról, s mi csak az utolsó pil­lanatban „léphettünk" be. Nem foly­tattunk hivatalos tárgyalást, de be­szélgettünk Melescanu külügyminiszter úrral, aki érdeklődött az itteni viszo­nyokról. Megkérdezte, hogy komoly feszültség van-e a románok és ma­gyarok között itt­ Én felvilágosítottam, hogy az egyszerű emberek között nem lehet feszültségről beszélni, azt a politikai vezetők szítják, és azok, akik ezzel akarnak hatalmat ková­csolni maguknak. Rögtön rákérdezett a prefektusra is, aki helyeselt, töké­letesen egyetértett válaszommal. Én szúrósan mosolyogtam, mivel tudom, hogy pontosan ő vert ösvényt Buka­restbe, hogy bebizonyítsa, itt a ro­mánokkal milyen kegyetlenül bánunk el mi, magyarok. Meleşcanu urat kü­lön érdekelte, miért nem értünk e­­gyet ezzel a prefektussal. Mire hatá­rozottan megmondtam, hogy mi ra­gaszkodunk a magyar prefektushoz, még Ceauşescu sem engedte meg ma­gának, hogy ebbe a magyar megyé­be román első titkárt tegyen. Hang­súlyoztam, hogy a kormány ezzel a lépésével minket másodrendű polgá­rokká degradált, s ezt nem tudjuk elfogadni. Megkérdezte, hogy mi lenne, ha más megyébe neveznének ki magyar prefektust. Megnyugtattam, hogy ön­gól lenne, mivel az ottani lakosságot is magukra haragítanák, és minket sem nyugtatnának meg ezzel. Asztalhoz kellett ülni. Căşunean szólt, hogy foglaljak helyet mellette. Én viccesen válaszoltam, hogy nem tehetem, mivel nem vagyunk külö­nösebben jó viszonyban, s még le ta­lálnak fényképezni. Végül a külügy­miniszter ült be közénk. A prefektus panaszkodni kezdett, hogy 2 hónapja iktatták be tisztségébe, és első eset, hogy a megyei tanács elnökével ta­lálkozhat. Én megkérdeztem Melesca­nu urat, hogy szerinte az új tisztség­­viselő kell felkeresse a régit vagy fordítva? Cășunearu­­úr a választ nyomban meg is kapta egy olyantól, aki a diplomáciában jártasabb, mint mi. . — Tehát miért volt fontos a rész­vétel? — Nem engedtük egy percig sem, hogy bármit is félremagyarázzanak. Ha nem vagyunk ott, minden infor­máció Cășuneantól származott volna. Mi nem tartunk haragot az ország­ban akkreditált diplomatákkal meg a külügyminiszterrel. Szerintem stra­tégiai baklövés lett volna, ha az ön­kormányzat­ elhatárolja magát, és nem vesz részt egy ilyen fontos ese­ményen. Nem lehet mindenkivel ha­ragban lenni. Mi azokra haragszunk, akik sértenek bántalmaznak. --------- •••- HÁROMSZÉK »

Next