Háromszék, 1993. július (5. évfolyam, 908-930. szám)
1993-07-01 / 908. szám
MA DÖNTENEK Románia Európa tanácsi felvételi kérése kérdésében. Bár az ügy a tegnapi ülésrenden felvetődött, tíz, felszólalásra feliratkozott ET-parlamenti képviselő emberjogi vonatkozású fenntartásokat fejezett ki Romániával kapcsolatban. FriedrichKönig, a Románia-jelentés szerzője kiemelte, hogy Románia a jogi rendszer megújítása, a sajtó- és véleményszabadság gyakorlása, a kisebbségvédelem szavatolása és egyes bűnügyi esetek terén nem tett még eleget az Európa tanácsi követklményeknek. König konkrét példaként az 1989. decemberi események kapcsán elítélt zetelakiak és oroszlalviak, valamint az 1990. rrárciusi eseményekkel kapcsolatos Cseresznyés Pál esetét említette KÉSŐI ALLASFOGLALÁS A román külügyminisztérium tegnap foglalt állást a szombat éjjel lezajlott, az iraki titkosszolgálat székháza elleni amerikai rakétatámadással kapcsolatban. A közlemény kifejezte sajnálatát az ártatlanul életüket vesztett polgári személyekkel kapcsolatban, és felhívta az Egyesült Államokat és Irakot, hogy tegyenek meg iűnden erőfeszítést a helyzet további romlásának megfékezése érdekében. NINCS TERRORISTAI KÉPZÉS A román hadsereg sajtóirodája közleményben cáfolja azokat a sajtóhíreket, miszerint fogarasi katonai kiképzőtáborokban külföldiek gyakorlatoznak , hogy Romániában rejtegetnek Iraki tömegpusztító fegyvereket. GYARAPODÓ KORMÁNYPÁRT Tegnap Oliviu Gherman a demokratikus front elnöke és Ion Siliaonescu, a Demokratikus Szövkezeti Párt elnöke aláírta a két politikai alakulat egyesülési protokollját. Nemrég a demokratikus front a Ion Mânzatu-féle Köztársasági Párttal egesült. Szintért el esünk túszul a demokratikus fronttal a Román Szocialista Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Eségpárt és a Románia Demokrata Ambrpárt. KISEBBSÉGI DOKUMENTUM A Román Humanista Párt levélben értesítette Boutros Ghali ENSZ- főtitkárt arról, hogy egyetemes kisebbségi nyilatkozatot szerkesztett meg, és ezt július végén Berlinben mosó és -szerző vegyes vállalata, a volt állambiztonsághoz közelálló személyek alakították. Sajtóforrások szerint a securitate egyik pénzmosó és -szerző vegyes vállalata, a Crescent áll a Román Humanista Párt mögött. MINISZTERELNÖKI BESZÁMOLÓ Tegnapi sajtótájékoztatóján Nicolae Văcăroiu miniszterelnök elmondta, hogy idén rekordtermés várható: 15 millió tonna búza A magántermelőktől körülbelül 100 lejért vásárolják a búza kilóját. Văcăroiu kijelentette, hogy 1994 végére tervezték üzembe helyezni a cernavodai atomerőművet. A július 1-től alkalmazott hozzáadottérték-adóval (TVA) kapcsolatban a miniszterelnök azt állította, hogy inkább az élelmiszeriparban várható 8—11 százalékos áremelkedés, és a 14 adómentes terméket közvetve terheli az új értékadó például a kenyérbeli lisztet. 1993. JÚLIUS 1. A munkanélküliek sorát gyarapítják ? (folytatás az első oldalról) Kovács Ildikó, Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola: Könyvelési szakon végeztem. Annak idején a szüleim is efelé irányították, és én is ebben láttam jövőt. Arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel indulunk az életbe, nagyon nehéz válaszolni, mivel azt is tudom, hogy egyre komplikáltabb munkát találni, sok a munkanélküli. Kevés eséllyel vágunk neki az életnek- Az iskola már nem biztosítja, mint régebb, kihelyezésünket. Nekünk kell munkahely után néznünk. Továbbra is a szüleinkre kényszerülünk támaszkodni. A mi nemzedékünk egy lehető legrosszabb időszakot „fogott ki". Mást sem hallunk, csak azt, hogy „átmeneti időszakban" élünk. De meddig is tart ez a periódus? Általános könyveléssel sokkal könnyebben boldogulnánk az életben, mint a mezőgazdasági könyveléssel. A téeszek megszűnésével egyre kisebb mértékben van szükség mezőgazdasági könyvelőkre. Ha általános könyvelést is tanítanának, ezzel már a magáncégeknél is kopogtathatnánk. Hogy mi lesz velünk, azt az idő fogja eldönteni. Kádár Elemér, Bod Péter Tanítóképző: Faipari osztályban végeztem. Született optimista vagyok. Hiszem azt, hogy kollégámmal együtt munkahelyet kapunk. Persze, ha nem sikerül az egyetemi felvételi vizsgánk. Többen is nekivágunk, hátha, hátha ... S mert fiúk vagyunk, a katonaság is ott áll előttünk. Salamon Zsuzsa, Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola: Állategészségügyi osztályban jártam. Nagyon nehéz lesz elhelyezkedni. Nem is csoda, hogy tömegesen hagyják itt szülőföldjüket, és települnek át Magyarországra. Ha magánfarmok létesültek volna, nekünk is könnyebb lenne az elhelyezkedés, de így minimális eséllyel indulunk. Meglátjuk... Márk Zita, Bod Péter Tanítóképző: Szintén faipari osztályban végeztem. Ha sikerül az érettségim, tovább szeretnék tanulni. Remélem, hogy sikerül majd a felvételi vizsgám, remélem. Tudom azt, hogy nehéz munkahelyet találni, és ezért is próbálok bejutni az egyetemre. Bögözi Izabella, Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola: Zsuzsához hasonlóan, én is állategészségügyi szakon végeztem. Tudom, hogy hiába sikerül átesni az érettségin, csak utána kezdődnek a gondok, a nehézségek. Vége a gondtalan diákéletnek. Nem hiszem, hogy el tudunk majd helyezkedni. Semmi esélyünk... Szociáldemokrata-újbaloldali platform (folytatása első oldalról) nyos következményével együtt. Egyetlen platform sem tartalmaz az RMDSZ programjában foglalt általános — az erdélyi-romániai magyarság egészét érintő — követeléseken túlmenő vagy azokat sajátosan, dúsítva értelmező, elmélyítő értékeléseket. Az eltelt idő alatt s különösen az RMDSZ III., brassói kongresszusán az is kiderült, hogy a fizikai és szellemi dolgozók, az alkalmazottak, a városi és falusi kistulajdonosok kisvállalkozók érdekeit egyetlen létező platform sem képviseli. Ezért mi szoros együttműködésre törekszünk az RMD- vel — a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével —, mivel az önmagában, mint nem politikai szervezet, az érdekeknek kellő nyomatékot adni nem tud, márpedig ezeket az érdekeket politikai támogatás nélkül érvényesíteni nem lehet. Ezek a körülmények, valamint az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, az immár tömegessé váló elszegényedés s a nyomukban előretörő demagóg szélsőséges erők keltette veszély arra késztetnek bennünket, hogy platformunkkal kezdeményezzük az RMDSZ keretében a szociáldemokrata újbaloldali szemléletet valló vagy e szemlélettel rokonszenvező tagság szervezett tömörítését, céltudatos cselekvését. Tisztelt Barátaink! Az előbbiekben megfogalmazott gondolatok egy platformtervezet szerepét kívánják betölteni. Kérünk, ha egy ilyen eszmeiségű csoport létrejöttét szükségesnek vélitek, küldjétek el észrevételeiteket-javaslataitokat, hogy összegezésösszehangolás útján végleges formát öltsön az a platform, amelyre építve megkezdhetjük a csoport megszervezését és működtetését. Úgy érezzük, az idő sürget, cselekedni kell. A kezdeményezők nevében: Lakatos István szociáldemokrata veterán Dáné Tibor író, ny. jogász Balogh Edgár író, publicista, ny. egy. tanár Bánhegyesi József vasmunkás Bitay Ödön közgazdász, szerkesztő, publicista dr. Csúcsuja István történész, egy. tanár Ferencz Imre újságíró dr. Ifjú József orvos Kira Miklós üzemi technikus Nagy Károly ny. egy. adjunktus dr. Pálfalvi Attila mérnök, ny. egy. tanár dr. Péter György közgazdász, egy. tanár Zsoldos Árpád színész Levélcímeink: Dáné Tibor — 3400 Ouj Napoca. str. Herbák János nr. 3, tel.: 095/113-202; Bitay Ödön — 4000 Sf. Gheorghe. str. N. Iorga nr. 2, bl. 3, sc. B. et. IV. ap. 20, tel.: 092/315 396. Csak partneri alapon rendezhető (folytatása/ első oldalról) — A Soros-alapítvány működését körüllengi egyfajta bizalmatlanság. Mi ennek az oka? Hogyan látják ezt azok, akik belülről ismerik az alapítvány tevékenységét? — A dolgok közepébe vágva, azt mondanám el, hogy ennek a bizalmatlanságnak, gyanakvásnak a fő magyarázatát én abban látom, hogy az alapítvány egész szellemiségében, tevékenységében és produkált eredményeiben is EGY MÁSFAJTA PARADIGMÁT KÉPVISEL. A nemzetről, nemzetiségről való gondolkodásnak egy más paradigmájáról van szó. Úgy tűnik, hogy ebben az összefüggésben ez idő szerint két jól elkülöníthető, alapvető paradigma van forgalomban. Az egyiket a nemzeti identitás magáért való afirmációjának a paradigmájaként lehet megnevezni. Szimbólumcentrikus, elszenvedett sérelmekből élő és a dolgokat azonnal, rövid távon megoldani próbáló gondolatrendszer ez. A másik pedig pragmatikusabb a problémákat konkrétabban meghatározó és azokra gyakorlati megoldásokat kereső gondolatrendszer. Hogyha jól megnézzük, a romániai magyar kisebbségi társadalomban is fölfedezhető az a markáns törésvonal, amely a gondolkodási módokat e szerint a két paradigma szerint megosztja. Én úgy gondolom, hogy van egy olyan generáció, amelyik egyszerűen nem tudta megemészteni az egzisztenciális sérelmeit, azt, hogy úgy kellett megélnie az életét, hogy alapvetően kiszorult dolgokból, és most gyakorlatilag nincs más alternatíva számára, mint hogy megpróbáljon elégtételt venni ezekért a sérelmekért. Nem akarnék a minősítgetések között párhuzamot vonni, de valami ilyesmi történik ebben a kérdésben a régió szélsőséges nacionalistáival is, akik a nemzet szolgálatának hirdetésével, a patriotizmus szlogenjeivel hatalmas károkat okoznak a nemzetnek magának. Ahhoz, hogy a két gondolatrendszer közötti különbséget még pontosabbá tegyük, és a konkrétumokhoz közelítsünk, fel kell tenni azt a kérdést, hogy mi a tulajdonképpeni cél, amiért a kisebbségi magyarság képviselői küzdenek? Szerintem, ha meg lehetne egyezni abban, hogy ezt a helyet meg kell próbálnunk olyanná tenni, ahol meg lehet magyarként maradni, és ebből levonnánk néhány gyakorlati konzekvenciát, akkor egy csomó minden rögtön számottevően leegyszerűsödik. Megítélésem szerint, a romániai magyarok, akik a Soros-alapítványban ellenséget látnak, nem jutnak el odáig, hogy ezt a kérdést megfogalmazzák, vagy komolyan vegyék, és egy olyan utat járnak, amelyen nem a hosszú távú megmaradás a cél, hanem a rövid távon való érvényesülés. Teljesen világos, hogy a magáért való (folytatjuk) Árulók " G ■ ■ a (folytatás az első ótjairól) Maros megyébe. A programjuk az „eszem-iszom"-on kívül múzeum-, templom- és koncertlátogatás volt. Megyénkben a volt Ceauşescu-villát szemelték ki erre a célra, és érdekes módon csupán a prefektúra tudott a látogatásról, s mi csak az utolsó pillanatban „léphettünk" be. Nem folytattunk hivatalos tárgyalást, de beszélgettünk Melescanu külügyminiszter úrral, aki érdeklődött az itteni viszonyokról. Megkérdezte, hogy komoly feszültség van-e a románok és magyarok között itt Én felvilágosítottam, hogy az egyszerű emberek között nem lehet feszültségről beszélni, azt a politikai vezetők szítják, és azok, akik ezzel akarnak hatalmat kovácsolni maguknak. Rögtön rákérdezett a prefektusra is, aki helyeselt, tökéletesen egyetértett válaszommal. Én szúrósan mosolyogtam, mivel tudom, hogy pontosan ő vert ösvényt Bukarestbe, hogy bebizonyítsa, itt a románokkal milyen kegyetlenül bánunk el mi, magyarok. Meleşcanu urat külön érdekelte, miért nem értünk egyet ezzel a prefektussal. Mire határozottan megmondtam, hogy mi ragaszkodunk a magyar prefektushoz, még Ceauşescu sem engedte meg magának, hogy ebbe a magyar megyébe román első titkárt tegyen. Hangsúlyoztam, hogy a kormány ezzel a lépésével minket másodrendű polgárokká degradált, s ezt nem tudjuk elfogadni. Megkérdezte, hogy mi lenne, ha más megyébe neveznének ki magyar prefektust. Megnyugtattam, hogy öngól lenne, mivel az ottani lakosságot is magukra haragítanák, és minket sem nyugtatnának meg ezzel. Asztalhoz kellett ülni. Căşunean szólt, hogy foglaljak helyet mellette. Én viccesen válaszoltam, hogy nem tehetem, mivel nem vagyunk különösebben jó viszonyban, s még le találnak fényképezni. Végül a külügyminiszter ült be közénk. A prefektus panaszkodni kezdett, hogy 2 hónapja iktatták be tisztségébe, és első eset, hogy a megyei tanács elnökével találkozhat. Én megkérdeztem Melescanu urat, hogy szerinte az új tisztségviselő kell felkeresse a régit vagy fordítva? Cășunearuúr a választ nyomban meg is kapta egy olyantól, aki a diplomáciában jártasabb, mint mi. . — Tehát miért volt fontos a részvétel? — Nem engedtük egy percig sem, hogy bármit is félremagyarázzanak. Ha nem vagyunk ott, minden információ Cășuneantól származott volna. Mi nem tartunk haragot az országban akkreditált diplomatákkal meg a külügyminiszterrel. Szerintem stratégiai baklövés lett volna, ha az önkormányzat elhatárolja magát, és nem vesz részt egy ilyen fontos eseményen. Nem lehet mindenkivel haragban lenni. Mi azokra haragszunk, akik sértenek bántalmaznak. --------- •••- HÁROMSZÉK »