Háromszék, 1993. július (5. évfolyam, 908-930. szám)
1993-07-01 / 908. szám
RÁCZ KÁROLY, nyugalmazott pedagógus emlékezik: 1944. október 11-én, a 26/2. zászlóalj katonájaként, Apahidánál megsebesültem. Román és orosz felügyelettel, fegyveres kísérettel a harcvonal mögé, majd szigorú őrizet alá kerültem egy Kolozsvár környéki községben. Napokig késett a sebesültellátás, s őrzőink a minimális élelmezésről is megfeledkeztek. Éhünket a táborhelyül szolgáló iskola kertjében káposztatorzsával enyhítettük. Pár nap múlva a román hadsereg 20 as tábori kórházába szállítottak, ahol sebeink kezelése is tessék-lássék módjára megkezdődött. A kórházat a harcvonal változásai szerint szállították tovább, minket pedig ellenkező irányba, az ország belseje felé irányítottak. Talmács, Nagydisznód, s onnan kellő kiválogatás után Brassó-Földvárra szállítottak, ahol először deszkából készült barakkba „szállásoltak be” vigyázóink, majd a legsiralmasabb nyomortanyákra emlékeztető, földbe vájt viskók lettek „lakásaink”. Mint tanító, az egyik táborfelügyelő tiszt írnoka lettem. A foglyok adatait kellett nyilvántartásba foglalni. Alkalmam volt a nyomort, embertelen bánásmódot, éhezést, kínzást, ártatlan emberek százainak halálát látni, megismerni." Itt találkoztam későbbi pedagóguskollégáimmal, László Domokossal és Tavaszi Zoltánnal. Hogyan kerültek ide, miként szabadultak a biztos halálból, azt részletesen sohasem tudtam meg. Az élelmezésünk csaknem a semmivel volt egyenlő. A fagyos káposzta vízben melegítve, a paszuly ízesítés és rántás nélkül került a csajkába, dobozba, rozoga tányérokba, kinek amije volt. A nyomor, a szenvedés közepette jutott eszembe egyik évfolyamtársam a tanító- képzőiből, Székely György Hídvégről. Jajkiáltásomat a táborból kilopott néhány szóban foglaltam össze, élelmet kértem. S bizony, a kapott hazai falatok nagy örömet jelentettek ebben a kínos helyzetben. László Domokos barátommal fogyasztottuk el az ízléses emberi eledelt. Szerencsénkre, legyengült egészségi állapotunkban nem volt káros következménye a lakmározásnak. Hasonló kis élelemcsomagot kaptunk más hídvégi családoktól is, amiért hálás köszönet most is, csaknem fél évszázad távlatából. (...) Voltak, voltunk, akik 70 kilogrammról az éheztetés következtében 40—45 kilogrammra fogytak, fogytunk. Mégis, úgy vélem, hogy azok közül, akik ebben a helyzetbe kerültek, kerültünk, kevesen tudnánk bosszút állni az éheztetőkön, a kínzókon. (...) Volt a táborban egy Manta nevezetű százados, aki civilben tanító volt. Ritkán ment el fogoly mellett, hogy ne ütlegelje vagy rugdossa. Nekem, mint írnoknak, volt alkalmam megmondani, hogy egy tiszt, méghozzá civilben nevelő, nem lehet ennyire kivetkőzött emberi voltából, még akkor sem, ha ellenséges hadsereg katonájával áll szemben. Védte ugyan álláspontját, de a veréssel, rugdolózásokkal mintha alábbhagyott volna. „Megszólalt lelkiismerete, és megölte a kegyetlen százados urat” — hangoztatták fogolytársaim. Nyilván,, vér vízzé nem válott, a későbbiekben minden úgy folytatódott, mint addig.’ Ez bizonyosodott meg Popa nevezetű főhadnagy úr esetében is, aki szülőotthonomból, Erdőszentgyörgyről az édesanyám által hozott kis csomagot — amit a temetőben sírásás közben vehettem át — csúnya szidalmazások közepette elvette, és csak az üres dobozt kaphattam viszsza másnap reggel. Hasonló esetek napirenden voltak nemcsak az említett főhadnaggyal, hanem másokkal is. Szökési kísérletek és sikeres menekülések is történtek. A földbe ásott barakkoknál kivezető, bokrokkal álcázott alagutak voltak. Egyik éjszaka éppen a mi barakkunkból sikerült öt Csík környékinek megmenekülnie. Volt eset, amikor a mezőgazdasági munkálatokra kivezényeltekből sikerült egyeseknek életük kockáztatása árán is szabadulniuk. Szerencsésnek is mondhatom saját és többedmagam szabadulását. A sors egy olyan nőt hozott felénk, mint a meggyesfalvi (Marosvásárhely melletti) grófnő aki vöröskeresztes nővérként saját pénzével bérelt autóbuszszal járta az ártatlanul szenvedők táborát. Jött 1945 tavaszán, és kiváltott Földváron is egy csoportot, így kerültem biztonságba Sepsiszentgyörgyön, ahol kezdetben a puha vetett ágyban nem is tudtam aludni, mert a táborban több hónapon át megszoktuk a kemény föld- Priccset. • Több mint harminc év után látogattam vissza Hídvégre kedves kollégámhoz, Székely Gyurihoz. Emlékezni és viszontlátni a nyomor táborát. Ott voltam néhány száz méterre Földvártól, de nem volt lelkierőrk megtenni azt a rövid utat a táborig. A sok szenvedés, megalázás, kínzás ugyanis oly mély nyomokat hagyott lélekben és testben, hogy többé látni sem akartam azt a helyet, ahol több százan vagy ezren(?) nyugszanak sírhantok, emlékek nélkül a simára buldózerezett szántóföldek vagy a legsötétebb diktatúra idején épített tömbházak törmelékei alatti egykori temetőkben. (folytatjuk) 1993. JÚLIUS 1. Oroszhegyi ballada Bukaresti magyar tévéműsorunk, úgy látszik, magvasabb kérdések felé szándékszik fordulni. Galbács Pál hétfőn sugárzott filmje az oroszhegyi elítéltekről legalábbis erről látszik meggyőzni. A tiltakozás-, nyilatkozat-, határozat-, fellebbezésdömping közepette ugyanis olyan felhangokat hoz, amelyben ott vibrál egész „posztdecembrista“ kisebbségi létünk, el nem fogadott magyarságérzetünk lényege. Hiszen az összesen 66 évre elítélt oroszhegyiek kindözetlen, vádaktól, követelésektől, de öregtörtségtől, reményvesztettségtől mentes nyilatkozata beszédesebb mindenféle koholt vagy valós bizonyítéknál. S a szülők igazi tartásukban, sallangtalanságukban fájdalmas, előítéleteket nem ismerő vallomása a közösségi erkölcs romlatlan ösztöneit, a kegyetlen és kiszámíthatatlan sors csapásait úgy hordják magukban, mintha körülöttük a példát statuáló, manőverektől lázas környezet évtizedek, sőt, talán évszázad óta nem hordozná öndicsőült fintorát. Szemünk láttára, fülünk hallatára „született“ a nyolcgyermekes anya „balladája“, akinek fia katonaság helyett tömlőcben sínylődik, és az a legborzasztóbb, hogy amikor meglátogatják még sírni sem szabad. Pedig igazságtalanul ítélték el —mondja olyan szelíden, mintha e sors csapása nem is embertől, emberektől, konjunktúrától, jól kifundált érdekektől származna. Az már eszébe sem jut, hogy ama véres decemberi napon — minden tényen és bizonyítékon túl — nem a gyilkos szándék, hanem a hirtelen felszínre törő megaláztatások hullán-verése söpört végig az oroszhegyi utcákon (is). S a mindig óhajtott szabadság varázsa. Az alig érezhetően meg-megcsukló férfihang pedig mintha századok tartását állította volna e természetességtől „elcsodálkozó“ kamera elé. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy nem lehet elég csak az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban vagy bárhol máshol közösségi életünkben. Hiszen a tanúvallomásokon túl a lélek sziporkázó ösztöneiben virít, s hogyan ítélkezhetnek azok, akik eme már-már kiveszőben lévő tartást nem képesek érzékelni? Persze, mindannyian tudjuk, hogy a nehéz börtönévek nem ilyen„kritériumok“ alapján hirdettettek ki. Éppen ezért fájdalmasan igaz, kegyetlenül elevenbe vágó, amit a képek a felszínre dobnak. A párhuzamok pedig, amelyek nyíltan, képileg is (gondolom, tudatosan) a kommunizmus rémségeit idéző sorozatra utalnak, megfellebbezhetetlenül állítják elénk a kérdést! ugyan biz, mi változott itt azóta, uraim? FERENCZ CSABA AZ ÚJ ADÓRENDSZERRŐL Alattunk a Caillatros cur ? A mai naptól érvénybe lépett a TVA néven ismert és a tévében szemléletesen reklámozott hozzáadott értékadó. Ennek értelmében több termék és szolgáltatás nagybani árához csak a kereskedelmi haszont (adaos comercial) és az egységesen 18 százalékban megállapított hozzáadottérték-adót (TVA) alkalmazzák , miután a korábbi áruforgalmi adót (ICM) a július 1. előtti árakból levonták. Olvasóinknak azért nem tudjuk most részletesen felsorolni az új árakat, mert kereskedelmi egységenként változnak a többletértékeik. Ellenben felsorolhatjuk az új értékadótól mentes termékeket és szolgáltatásokat. Termékek: friss, fagyasztott vagy mélyhűtött hús; fogyasztói tej, beleértve a tejport; fehér, félbarna és barna kenyér; napraforgóból vagy szójából készült étolaj; vaj; gyógyszer; protézis; fűtésre és ételkészítésre használt anyagok (tűzifa, lámpagáz pl.); villanyáram (háztartási fogyasztásra); fűtés (a háztartásokban); városi közszállítás. Szolgáltatások: egészségügyi, oktatásügyi, emlékápolási, alkotó-, tömegtájékoztatási jellegű tevékenységek: a saját alkalmazottakat ellátó intézményivállalati étkezdék; otthon foglalkoztatott személyek; szabadfoglalkozásúak; fogyatékosokat foglalkoztató egységek; mezőgazdasági magángazdaságok; eredeti műalkotások adásvétele; bélyeges érme-, illetve pénzverés és -kiadás (csak az erre feljogosított intézmények), művelődési jellegű rendezvények. Csak a következő napokban, hetekben tudjuk meg, érezzük majd azt, hogy az új értékadó mennyire üríti ki újból zsebünket, kinek lesz hasznos, s azt is, hogy a kiskeresetűeket mennyire érinti. DOMOKOS PÉTER VAN-E FEGYVERKEZÉS? Az amerikai törvényhozó testület egyik albizottsága kiderítette, hogy Irak az 1991-es Öböl-háború után 80 százalékban állította vissza katonai iparát. Ezzel szemben az iraki fővárosból nemrég eltávozott ENSZ-szakértői bizottság azt jelentette, hogy Irak nukleáris fegyverkezési programját felfüggesztették, hogy Irak semmilyen atomerőművet nem rejtett el előlük s hogy csupán kettős felhasználtságú felszerelések maradtak üzemben, ezeket továbbra is figyelemmel kell kísérni. TOVÁBBI KIUTASÍTÁSOK : Miután tegnapelőtt Görögország 2600 albán nemzetiségű személyt toloncolt ki Albániába, tegnap az albán hatóságok azt nyilatkozták, hogy szombat és szerda között öszszesen 13 ezer, Görögországban törvénytelenül tartózkodó albánt szállítottak a görög—albán határra. Görög hivatalos források szerint Görögországban körülbelül 200—300 ezer albán bevándorló tartózkodik. Többségük törvénytelenül került Görögország területére, s emiatt bármikor kiutasítható. SZLOVÁKIA TAGSÁGA ügyében szintén ma hoz döntést az Európa Tanács. Szlovákia nemzeti kisebbségeinek helyzetével kapcsolatban a magyar küldöttség emelt panaszt, s kérte, hogy az ET negyedévenként készítsen jelentést az új Európa tanácsi tagországokba,i kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. Bár Szlovákiában tavaly hivatalosan megtiltották a kétnyelvű feliratok, valamint a szlovák tévé műsoraiban a magyar helységnevek használatát. Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök többször kihangsúlyozta: Szlovákia az egyedüli európai álam, ahol széles körű jogokat biztosítanak a nemzeti kisebbségeknek. Meciar nemrég lezajlott bukaresti látogatásán is ezt nyilatkozta. DÉLSZLÁV HELYZETKÉP Tegnapra virradólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa szavazott a bosnyák muzulmánok fegyverkezési tilalmának feloldását engedélyező határozattervezet ügyében. Az ezt támogató BT-tagországok a muzulmánok önvédelmi jogát említették. A szavazás során a 15 BT-tag közül 9 a határozat mellett adta voksát, 6 tartózkodott, köztük Nagy- Britannia, Franciaország és Oroszország. • Tegnap Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet magas rangú tisztviselői arról határoztak, hogy ENSZ-megfigyelők felállítását kérik az albán többségű Koszovó, a magyar többségű Vajdaság és a muzulrán többségű Szandzsák szerb tartományokban. Ezt azzal indokolták, hogy szükséges megelőzni a délszláv konfliktus további kiterjedését. Szintén a délszláv helyzet megoldása érdekében tartózkodik Görögországban Borisz Jelcin orosz szövetségi államfő, aki a macedónkérdésben folytatott megbeszéléseket görög hivatalos személyekkel. Közömért hogy Macedónia volt jugoszláv szövetségi állam az ENSZ- hez beadott felvételi kérését épp Görögország ellenezte, azon a címen, hogy 07, azonos nevű görögországi tartomány miatt a jövőben sor kerülhet területkövetelésre Macedónia részéről. " HÁROMSZÉK 3 §111