Háromszék, 1993. augusztus (5. évfolyam, 931-951. szám)

1993-08-03 / 931. szám

SERMS/ENTGYOKfiY 1993. AUGUSZTUS 3. 931. SZÁM ARA ; 10 í.FJ El"fi/rlöU iirti : 25 I F I BANYÄSZMEGMOZDULASOK ISMÉT MOZDUL A ZSIL VÖLGYE A Zsil-völgyi bányászok — amint az várható volt — benyújtották! a számlát. Mostani sztrájkjuk és annak rtia még ismeretlen végkifejlete tulaj, donképpen előre jelezhető volt. Iliescu elnök 1990 januárjától folyamatosan Igénybe vette szolgálataikat, presszi- ós erőiként használta fed, titkos vagy csak félig ismert egyezségre lépett velük. Három évvel ezelőtt rávette e tömeget, hogy szabályosan szétverje a fejét a gondolkozó értelmiségnek és ifjúságnak, megbuktattatta vélük Petre Románt, s Stolojanndl is csak azért nem bántak el. mert valamilyen, számunkra csak kikövetkeztethető ok miatt ez értelmetlennek és károsnak tetszett. A román társadalmat e bá­nyászmegmozdulások a szolidaritás­érzés teljes hiányára nevelték, s ime, most, mikor épp a csőd szélén az ország, mikor az infláció vágtázó szakaszába érkezett. mikor minden ellenkező híresztelés dacára folyama­tosan csökken a termelés, egyszóval, mikor már az üres zsák legalján sem lehet pénzt találni, béremelést kö­vetelnek a Zsil völgyében. Ha jól belegondolunk, nem is sokat: 300— 400 dollárnak megfeldlő összeget ha­vonta. Annyit, amennyiből ma meg lehetné élni. De nincs pénz, nincs hitele a kormánynak, ígérgetéseit már nem hiszi el senki. A kérdés tehát az marad: ki kit győz le? SIMÖ ERZSÉBET Bodoki hírhalom © Itt is megkezdték az aratást Öt kombájn pásztázza a búzaföldeket a Keresztfa és az Almező nevű határ- részekben. Három más arató-cséplőt most javítanak. Egy hektár aratásá­nak hivatalos ára 41 200 lej, ami háromszorosa a tavalyi­nak. Mintegy 70 hektárnyi gabonát — szerződéses alapon — a sepsiszent­györgyi legélővéllalat arat le. © Ă Heves megyei testvérközség — Detke — tanácsának 9 tagú kül­döttségét fogadták Pelle Sándor pol­gármester vezetésével A közös ta­nácsülés után falulátogatásra, ismer­kedést© került sor. A bodoki iskola 22 tanulója és 3 kísérő tanerő tett látogatást a detkiek meghívására, © Augusztus 20-án — a magyar alkotmány napján — Detken találko­zik a helység tanácsa erdélyi, felvi­déki és osztrák testvérhelységeinek polgármestereivel. Feltehetőleg a négy testvérközség jövőbeni közös kapcsola­tait rögzítik. Szeptember elején a bo­doki futballcsapatot várják barátsá­gos mérkőzésre a Heves megyei test­vérhelységbe. © A napokban nyílik meg a mű­velődési ház épületében a községi könyvtár. Könyvállaga közel 2 500 kö­tettel szaporodott. Ezt az anyaorszá­gi testvérközség ajándékozta. A könyvtárost a hélyi tanács alkalmaz­za. © Alkohol hatása alatt késsel és bottal támadt a rend és a csend he­lyi őreire a 21 éves K.L, oltszemi lakos a Disco bár közelében. Előze­tes letartóztatásban van a megyei rendőrségen. © Egy arató-cséptő gépet és egy 150 készüléket működtető parabola- antennát küld az említett testvér­község Bodoknak. Az értékes külde­mény egyelőre a hazai vámbürokrá­cia áldozata, és a határon vesztegel. A helyi tanács különleges erőfeszíté­seket tesz, hogy behozhassa az or­szágba. © Falburkolat szerelésébe, festési- meszelési munkálatokba ftezdtek a helyi kultúrotthonban. A költségek egy részét a színjátszó csoport ma­gyarországi vendégszereplésének bevé­teléből fedezték. Hasonló munkálato­kat végeznek az ez évi költségvetés­ből a polgármesteri hivatal székhá­zában is. KISGYÜRGY ZOLTÁN KÖNYVOLVASÓK FIGYELMÉBE ! Az Erdélyi Arany Könyvklub klubtagokat toboroz! Ha ön beküldi címünkre nevét és pontos címét, klubunk elküldi önnek színes prospektusát, amely bői igénye szerint választhat. Klubtagok 10—15 százalékos ke dvezményben részesülnek. Címünk: Nagyvárad, I94.es számú postafiók. (788) MA ESTE SEPSISZENTGYÖRGYÖN VENDÉGÜNK KOVÁCS KATI A szatmárnémeti Páka—Miskolczi közös betéti társaság szervezésében került sor Kovács Kati, a népszerű táncdalénekes és Heller Tamási a bu­dapesti Mikroszkóp Színház humoris­tájának erdélyi kőrútjára. Július 31- én, szombaton a fortyogófürdői nyári- kertben a siker óriási volt, az előadás végén a közönség felállva, percekig tartó vastapssal köszöntötte a művé- székét. A fortyogó! komplexum veze­tője, Kovács Attila jelesre vizsgázott, mindent megtett annak érdekében, hogy vendégei kitűnően érezzék ma­gukat. Kovács Kati, az egri születésű lány 1965-ben a Ki mit ţud?-on buk­kant fel, s nyerte meg a vetélkedőt. 1966-ban a Táncdalfesztiválon első helyezést ért el a Nem leszek a já­tékszered című dallal. 1967-ben a filmszakma is felfedezte. Több sike­res film főszerepét alakította. 1968- ban az év színésznőjének választot­ták. 1970-ben jelent meg első nagy­lemeze. Suttogva és kiabálva címmel, A következő években szólistaként több zenekarral (Expressz. Tolcsvay, Gemini, V Moto Rock) és zeneszer­zővel (Szörényi, Koncz Tibor stb.) dolgozott. Az 1973—75 közötti, LGT- vel töltött időszak pályájának legsi­keresebb szakaszát jelenti. 1975-ben a Music Week című angol szaklap nagylemezeiért és fesztiválokon nyúj­tott teljesítményéért neki ítélte az év énekesnője címet. 1968-ban Liszt- díjjal ismerték el munkásságát. Egyi. ke azon kevés előadóknak, akik kö­zel három évtizedes pályájuk alatt megőrizték népszerűségüket. — Egyszemélyes „zenekara" Koncz Tibor, a nagyszerű zene­szerző ... — Legalább öt aranylemezt neki köszönhetek. Yamaha orgonájával ne­,héz dolga van, mivel esetünkben nincs egy előre megbeszélt műsor- programunk. Amikor én kimondom a dal címét, neki abban a pillanatban meg kell keresnie hozzá a basszust, a dobot. a tempókát stb. Míg ne­kem az éneklés szórakozást, addig mindez Tibor számára megfeszített munkát jelent. — 1967—68-ban több sikeres filmben is láthattuk. — Meggyőződésem, hogy én annak idején egy divatos énekesnő voltam, és ezért is hívtak filmezni, mert kí­váncsiak voltak, mennyire vonzom a mozitermekbe a közönséget. Új arc, új tehetség voltam. Nagyon szeret­tem filmezni, de nekem a zene vilá­gában van igazán a helyem. Az u- tóbbi években is szívesen filmeztem, IOCHOM ISTVÁN (folytatás* a 2. oldalun) ELKEL A SEGEDELEM • isít t'-'"l‘" ERDŐVIDÉK KÓRHAZÁÉRT Ma érkezik Barótra az a 48 tagú holland csoport, amely folytatja a vidék egyetlen kórházának a korábbi években megkezdett felújítását. Ez­úttal a főzőkonyha teljes és a sebé­szet, valamint a laboratórium részle­ges korszerűsítésén fognak dolgozni augusztus hó folyamán a derék hol­landusok. A munkálatok elvégzésére a messzi földről önzetlen segítséggel érkezők elszállásolási, étkeztetési költségeinek fedezésére, miként eleddig, az állami költségvetésből nem jut. Ezért a kór­ház vezetői, az akció szervezői ismé­telten Erdővidék lakosságához fordul­nak, miként eddigelé, ha szükség volt, oly példamutatóan tették, segítsenek. Elsősorban élelemre- főleg zöldségre, gyümölcsre és tojásra van nagy szük­ség. Az adományozók a kórhoz székhe­lyén jelentkezzenek. (AJTAI) Nyereménysorsolás A Nagy Nyári Játék legjobb ver­senyzői közt szerdán este 7 órakor nyereménysorsolás a Tamási Áron Színház Nebóncsviróg című előadása sajtóbemutatójának 2 szünetében. Be­lépti díj 300 lej. Máról holnapra MAGYARNAK LENNI Szlovákiában az illetékes hivatal rendelet útján tiltja be. szedeti le a magyar nyelvű feliratokat. A pa­rancsolat ellen, úgy tűnik, nincs apelláta. az eszelős -Meciar nem megy a szomszédba egy kis sovén, nacio­nalista, xenofobi magyarfaló tanért, mondjuk, a kö­télverőhöz, Kolozsvárra. Bezzeg, míg az Európa Ház ajtaján ólálkodott oda való bejutásért, addig megfért tígy-ahogy a magyar nyelvű felirat is az úgymond hi­vatalos szlovák mellett. Most azonban más a gyermek fekvése, most, hogy lön Európa Ház, Meciar uram már nem tart fontosnak semmiféle, egyébként e tag­sággal járó kötelezettséget, már ami a nemzeti kisebb­ségeket illeti. Főleg, ha az magyar. Nem véletlenül erről elöljáróban. Mindaz, ami pil­lanatnyilag a Felvidéken történik, nem más, mint a korábban is emlegetett kettős politikai könyvelés — értsd: szélhámia — tökéletes példája. Azazhogy: kifele egyet mond s mutat a hatalom, bent meg egészen más történik. Aminek mi is szemtanúi, mi több. szenvedő alanyai vagyunk idebenn. Tudniillik, nemhogy Karán- sebesen, netán Galacon, Konstancán vagy Bákóban, éppenséggel Buzăuban kuss a magyarnak, kuss biza an­nak —• minekünk — idehaza, szűkebb pátriánkban, Há­romszéken Is. Mert olyant én még láttam-halloítam, hogy hivatalos helyre, államhatalmi szervekhez, rend­őrséghez. katonasághoz, igazságszolgáltatáshoz, munka­ügyhöz és ég tudja, még hová, az állam hivatalos nyel­vén íratik s nyújtatik be kérvény, folyamodvány, de olyat, hogy mindez a mi édes anyanyelvűnkön (is) tör­ténjék, s el is fogadtassák, nemigen tudok. A kérdés kétoldalú, természetesen. Egyrészt: ama hivatalos helyek illetékesei, hivatkozva vagy sem pil­lanatnyi törvényekre, alkotmányra, elfogadják-e, elfo­gadnák-e egyáltalán a magyar nyelven írott beadványt? A gyakorlat bizonyítja: ritkán. S egyre ritkábban. Más­részt; részünkről megvan-e ama igény, hogy a fenti helyeken s esetekben anyanyelvűnk írásban és szóban egyaránt használtassák? Mikor például magyarnyelv­többségű városban a tiszta magyar városatyáknak, hi­vatalnak nem az azok s a maga nyelvén szabad szól- nia/írnia a panasztevő magyar atyafinak, hanem kizá­rólag csak románul, mert egyedül az a hivatalos. Ez az úgymond: kötelező. De mikor ilyen-olyan rendű- ran-ú s arcélű .rendezvényeket — ugyanott — 's ro­mánul adnak a tisztelt nagyérdemű tud:ára, az mar több, mint fura. Mert ez az az úgymond: nem kőtelező. De valami rossz beidegződés, kényelem^ vagy fene tud­ja, minek folytán mégiscsak végbemenő. Véletlenül sem a román nyelv ellen forgatom itt a pennámat, hiszen jó helye van annak, ahol van, hadd tudja meg bárki erre járó, mit cselekszünk mi, Ázsiá­ból származók. Hanem anyánktól, apánktól tanult ma­gyar anyanyelvűnk mellett. Érte. Könnyen elképzelhe­tő ugyanis, mi lesz itt hosszabb távon, ha városatyák­hoz. hivatalosságokhoz panasszal forduló, rendezvénye­it közhírré t®^ető, de főleg egy rakás tant kizárólag csak románul tanuló magyarnak nincs és ezután sem lesz módja bár választani. Az október 17-én esedékes népszavazásra, melynek kérdései között nem véletlenül szerepel a magyar nyelv hivatalos helyeken való kétnyelvű használata, rá lehet ugyan mondani, legyintve, hogy: hülyeség, nem érde­mes. Ragozni is lehet széltében-hosszában, ízeire lehet szedni a referendumot s az azt szorgalmazót. Egyvala­mi mégis vitán felül: nyelvében él a nemzet. BENKÖ LEVENTE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék