Háromszék, 1993. szeptember (5. évfolyam, 952-973. szám)

1993-09-01 / 952. szám

$EI‘«íIS7KNI(;vOKRT 1993. SZEPTEMBER 952. SZÁM AKA I 40 LEJ Előfizetőknek: 30 I FJ SZERDA KISZIVÁROGTATOTT hírek Zárt ajtók mögül Először is: szögezzük le, hogy nem korrupciós ügyekről van szó, nem bi­zonyos visszaéléseket, üzleteléseket, az államkasszából eltérített pénzeket, miniszterek, kormány- és államtaná­csosok, rendőr- és katonatisztek, fi­náncok és balkáni „bisnicárok" ese­teit vitatja a parlament, hanem — mint számos ellenzéki hozzászóló pontosan megfogalmazta: korrupt itt az egész. A hatalmon levő párt és kormánya, az új rendszert támogató szélsőséges pártok, a törvények és ki­búvói, a rendelefek, határozatok, a figyelmességek, a valakinek a figyel­mébe ajánlások, a vegyes vállalkozá­sok, a családi bulik — az egész maf- fióta szövevény. És minden, ami a zárt ajtók mögött zajlik, és késve vagy soha nem tud(hat)unk róla. Zárt ajtók mögött fogadta a Ko- vászna megyei prefektus (és társasá­ga) is az Európa Tanács főtitkárát, Lalumiére asszonyt. Persze, felborít­va ezzel mindenféle megegyezést, e- lőzetes programegyeztetést, a nyíltság vállalását. És elhintve egyben o ti­tokzatosság, a kétkedés, a megbízha­tatlanság, a hihetetlen, de (mint any- nyiszor már érezhettük), valós félreve­zetés (magyarázás) magvait, melyből minduntalan ocsmány, férges gyü­mölcs hull le reánk. Ugyan mit mond­hattak rólunk már megint? Ki cá­fol, ha az ajtón kívül rekesztik? Is­mét nélkülünk tájékoztatnak, ismét elmondják: „minden nagyon szép, minden nagyon jó lenne, ha nem len­nének ezek az összeférhetetlenek, a- kik üldöznek bennünket, az államal­kotó ősi népet. Ezek, akik tkp. elszé- kelyesített románok. És igen, ha nem lenne ez az átkozott UDMR, aki u- szít, aki azt meri mondani, hogy itt leverik a kétnyelvű táblákat, fel­iratokat, elnevezéseket." Még ilyet egy egységes nemzeti államban? Éa még folytathatnánk, elég szo­morú az, hogy oly gazdag a kellék­tár. Mert mit is jelentenek a zárt ajtók? Ott minden elhangozhat, ami valakire, valamire sértő lehet. Persze, eme új keletű diplomaták még nem tudhatják a nagy bölcsességet: ha kell, a falnak is füle van! Ugyanilyen biztos, de meg nem e- rősített hírforrásból tud uk neg. hogy még ezen a héten nálunk is kineve­zik az alprefektust. Közülünk valót, akinek gyermekeit, unokáit és déd­unokáit már most sajnálom. Mert aki ezt a tisztséget elvállal­ja most, az megérdemli sorsát. TORMA SÁNDOR ÜJ TANÉV KÜSZÖBÉN AMÍG A REMÉNYEK BEÉRNEK A SZAMOK TÜKRÉBEN Hogy áll a szénánk? A megyei statisztikai igazgatóság­nál elkészült a megye gazdasági-tár­sadalmi helyzetét tükröző július végi kimutatás. A rendelkezésünkre bocsá­tott adatokból válogattunk: • Az év első hét hónapjában az ipari termelés értéke 50 691,6 millió lejt tett ki, és 107,8 százalékos növe­kedést mutat 1992 hasonló időszaká­hoz képest. # Az állami tőkéjű egységek ipari termelésének 61,7 szá­zalékát az ipar, 38,3 százalékát a mezőgazdaság és közélelmezés tette ki. 9 1993-ban a megyében 13 553 hektáron termett búza, összesen 39 193 tonna, ami 2 892 kilogrammos átlaghozamot eredményez. Tavaly a búza átlaghozama 2 523 kiló volt. 9 14 809 hektáron került földbe árpa, az átlagtermés 2 071 kg/ha, 314-gyel több, mint az elmúlt évben. 9 A sta­tisztikailag jegyzett 21 termékcso­portból júniushoz képest nyolcnak növekedett — kisebb-nagyobb arány­ban — a termelése, 13-nak csökkent. 1992 júliusához viszonyítva 9 termék- csoportnál emelkedett a termelés, 12- nél esett. Mindkét viszonylatban csök­kent a kenyér, a tej, a tejpor, a vaj, a dohány és a késeruha előállítása, növekedett az alkohol-, sajt- és túrótermelés, a műanyagfel­dolgozás. 9 Tavaly júliusához képest látványosabban a villanymotor-terme­lés futott fel — háromszor volt több —, ellenben az idei júniushoz viszo­nyítva 4,5 százalékkal visszaesett. 9 1993 júliusában 198 tonna húskészít­mény hagyta el a feldolgozó egysége­ket, ez a tavaly júliusi termelésnek csak 61,7 százalékát teszi ki, ellen­ben valamivel — 118,6 százalékkal — nagyobb, mint júniusban volt. 9 1993 júliusában a megyében 222 gyermek született, 194 személy hunyt el, a természetes szaporulat tehát 28. 119 házasságot kötöttek, s 15 esetben került sor válásra. (INCZE) A napokban több pró és kontra vélemény hangzott el a kolozs­vári egyetemen biztosított 300 hely­ről. Erről és a közelgő tanévre való készülődésről kérdeztem PÁL FE­RENCET, a háromszéki RMDSZ és tanács tanügyi felelősét, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének megyei elnökét. — Hogyan kezdi az RMPSZ az új tanévet? A szövetségnek milyen cél­jai vannak? — Az RMPSZ a romániai magyar pedagógusok érdekvédelmi szövetsége, így egyik fő feladatunk a magyar pedagógusok továbbképzése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy diákjaink eu­rópai színvonalú oktatásban részesül­Mai lapszámunkban: • Magyarnak maradni kisebbségben Is — Ankerl Géza professzor a ré­giókról, az ideális modellekről és az európai normákról (4. oldal)-------------------- Máról holnapra --------­SÉRELEMLAJSTROM Októberben egy éve lesz, hogy Máról holnapra fel­eimmel első oldalas politikai jegyzetet közlünk lap­alji tárcában. A tegnap volt az első eset, hogy ez a jegyzet egy dokumentum értékű közlemény miatt el­maradt, s a lap kiemelt helyére Markó Béla országos RMDSZ-elnöU Gunnar Jansson úrhoz, az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlése jogi és emberjogi bizott­ságának tagjához címzett levele került, s az üzenetei nem kisebb személyiség, mint az Európa Tanács főtit­kára, Catherine Lalumiére asszony adja át. A romá­niai magyarság sérelemlajstromát tartalmazó palack­posta tehát bizonyos, hogy eljut a túlsó partra, ahol, áilitólag, Európa leledzik. Csak meg is hallgattassák ott! Felkiáltójelezzük ezt a mondatot, mert egyre több­féle aggasztó jele és ténye van annak: higgyék csak a keresztényi erkölcsök alapján hiszékenységre berendez­kedett nyugatiak, hogy jó úton van ez az ország, az adott szónak van Romániában becsülete, és megnyug­tatóan rendezik majd a kisebbségi ügyeket is, nem ke­rül sor sem interetnikai balhékra, sem jogfosztásra. Nem akarjuk a Markó-levélben felsoroltakat megismé­telni, bárki újraolvashatja, de máris megállapíthatjuk: Lalumiére asszony még fel se szállt a tündérvölgyi helikopterre, máris elszállt, se híre, se pora. A legna­gyobb példányszámú lapok verik tovább a habot a korrupcióról, a parlamentben is megkezdődött az őszi kirakóvásár, nem a lipcsei, hanem a lipscani-i. Mikor lesz itt ideje illetékes törvényalkotó szervnek, hogy az Európa tanácsi belépőhöz kapcsolt ígéreteket törvény­be foglalja, rendelkezésekkel szabájyozza és a gyakor­lati életbe átvigye? Európa egyik legnagyobb létszámú kisebbsége, amely ezen a földön közel ezernyi eszten­deje az európai kultúra alkotója és hordozója, ezen az erdélyi tájon, ahol adatoltan, akkor már hosszú ideje működő három-négyszáz éves iskolák sorrn ünnepük fennállásuk évfordulóit, az Európa Tanács főtitkár asz- szonyának egyrészt megígérnek mindenféle kétnyelvű­séget, másrészt ugyanazokban a percekben a prefektus pcrelteti azokat a tanácsokat, amelyek adatoltan hét- nyolcszáz éves magyar falujuk bejáratához kiírták a magyar nevet. Ez az abszurd, minősíthetetlen hel«r.et világít rá a legjobban arra, ami itt folyik, s amire az eddigi mindenkori adminisztráció, korszaktól és rendszertől függetlenül, a legnagyobb orcátlansággal folyamatosan rá vetemedett. Vannak itt, akiknek az I- géretek úgy röpködnek ki a szájuk egyik sarkán, mint az agrárbambucnak becézett napraforgó- vagy tök­mag, s napraforgó fordulatával máris azon törik a fe­jüket, hogyan pusztítsák el még azt is, amit a kisebb­ségi maradeksors valamiképpen még megőrzött. Az ember elhűl attól a döbbenetes ostobaságtól, ami jog­tanácsos szájából előgurgulázik, hogy az ország egysé­ge, szuverenitása, területi integritása veszélyben, ha, mondjuk, a személynévből alakult Petőfalva (Székely- pctőfalva) neve oda kerül a torzított Petcni mellé. In­dokolt tehát Markó Béla és mindannyiunk aggodalma: ha az Európa Tanács-tagságig bizonyos elemi dolgokat meg nem oldanak, akkor ezek rendezésére majd lajtor­jához két hétre kerül sor. Az „egységes nemzetállam“ definícióval vagyon nékünk a legnagyobb bajunk. A- míg egy ilyen dimenziójú valótlanság az alapdoku­mentum fő helyén van, sorra fogják majd mindenáron leverni tábláinkat, egyetemeinket, iskoláinkat,. nyel­vünket és bennünket, hisz tulajdonképpen már nem is vagyunk. Ezért figyeljünk csak a Markó-féle sérelem­lajstromra, s jó szándékot csak akkor higgyünk, ha megvalósul a közmondásuk: az nem hazugság, amj már a markodban van. A többi gátlástalan hazugság marad, SYLVESTER LAJOS jenek. Sajnos, hosszú időn át a taná­rok az egyetemen nem részesültek pedagógiai és lélektani képzésben. E- zért indítottunk továbbképző tanfo­lyamot a magyar pedagógusok szá­mára. Ezt két fázisban gondoltuk el. Az elsőt már megvalósítottuk, külföl­di pedagógusok és előadók segítségé­vel, a Bolyai Nyári Akadémia kere­tében. A második fázist a magyar- országi továbbképzőkben látjuk kivi­telezhetőnek. — Milyen lesz az újabb tanév tan­ügyi törvény nélkül ? Lejegyezte: CSÁSZÁR MIKLÓS (folytatása a S. oldalon) A MINŐSÉG ÉRDEKÉBE^ A kábeltelevízióról A versenyszellem máris a szerelési ütem gyorsítására késztette a Selectro- nik részvénytársaságot. Bardócz Béla, az ötven százalékban részvényes Trinvest igazgatója elmondta, hogy több mint kétezer lakásba szerelték be ez idáig a kábeltelevíziót, és pil­lanatnyilag még kétezer lakásra fo­gadtak el megrendelést és előleget. A Selectronik hat csoportban foglal­kozik a kábelek kihúzásával és a beszereléssel. A rendszert két ameri­kai, 15 csatornás fejállomás működ­teti (egyenként 8 millió lej), és szán­dékukban van még egynek a felsze­relése, amely által növelni tudják a csatornák számát. Tehát a meglévők (Tele quatro, Italia 1, TG 4, Music TV, Vox, RTV 1, Duna TV, RTV 2, Pro 7, RTL, SAT 1, Discovery, RTL 2, Deutsche Sport F., SAT 3) mellett sugározni fogják az Eurosport, Super Channel, TV 5 és CNN műsorokat. Eddig 4 km Comm-Scope trönkká- belt (2,2—2,5 S/m, 10—15 év szava­tossági idő), 10 km vonalvezetéket (1,5 $/m) és 30 km egyéni kábelt (0,5—0,6 $/m) szereltek fel. Pillanat­nyilag próbasugárzást végeznek. Le- méréssel ellenőrzött, egyforma minő­ségű jelt biztosítanak minden lakás­ban. A munka ütemét néhol lassítja az a tény, hogy a vállalatoktól nem kapnak engedélyt az épület fölötti huzalvezetésre, és kerülő utakon, az épületek között kell vinniük. Teret szeretnének biztosítani a körzeti te­levíziózásnak. helyi érdekeket szobái­vá. A Selectronik—Trinvest közös vál­lalkozás az előfizetőknek szolgálta­tást nyújt, amelyre szerződésben kö­telezi magát. A Selectronik és a Romtelecom közti versenyben mindenképpen a minőségnek kell győznie. (FEKETE)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék