Háromszék, 1993. november (5. évfolyam, 996-1016. szám)

1993-11-02 / 996. szám

A REFORMÁCIÓ NAPJA Vasárnap Nagyváradon megemlékeztek 1517. október 17-ről, arról a napról, amikor Martin Luther a gutenbergi templom kapujára tűzte ki többpontos felekezeti nézeteinek szövegét. A 460 évvel ezelőtti eseményről úgy emlékeztek meg tegnapelőtt, mint a reformáció napjáról Az ünnepségen Tőkés László püspök tartott istentiszteletet, és részt vett Csoóri Sándor író, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A NÉP ÜGYVÉDJE”­ Tegnap Bukarestben tartottak nemzetközi érte­kezletet az úgynevezett „nép ügyvédje” (Avocatul Poporului) intézménye kapcsán. A rendezvényen részt vettek az Európa Tanács képviselői. A román igazság­szolgáltatás ezen új intézményével kapcsolatban Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti ügyvéd, a romániai emberjogvédelmi szövetség elnöke úgy vélekedett, hogy jogi zsákutcával egyenértékű. A „nép ügyvéd­je” intézményét főként a kormánypárt és a román nemzeti egységpárt támogatja azon a címen, hogy biztosítékot képez az emberi jogok tiszteletben tartására. TÜNTETÉS BUKARESTBEN Hétfőn nagyszámú munkástömeg haladt el a fővárosi Győzelem téri kormányszékház előtt. A tün­tetők képviselői átadták a Nicolae Văcăroiu minisz­terelnöknek címzett átiratot, melyben követelik, hogy ma délelőtt 1­1 órára a bukaresti nehézgépgyár székhe­lyén a kormányszervek, az adminisztráció és a szak­­szervezet tárgyalja meg a gyár kapitalizálási, áta­lakítási tervét. A felvonulók között tartózkodott Bogdan Hossu, az Alfa szakszervezeti tömörülés vezére. Délutáni órákban a román miniszterelnök fogadta a nehézgépgyári szakszervezetiek küldöttségét, és utasítást adott arra, hogy ma a tün­tetők által követelt színhelyen találkozzanak a magán­tulajdon-alap, a kereskedelmi bank, az iparügyi mi­nisztérium, valamint a gyári adminisztráció és a szakszervezet képviselői. A miniszterelnök kiemelte, hogy az előállt helyzetért kizárólag a gyár vezetősége hibás, hiszen nem élt a rendelkezésére álló pénza­lapokkal. POLITIKAI FOGLYOK Tegnapi sajtótájékoztatóján a Szocialista Munka­párt alelnöke, Tudor Mohora kérte, hogy az idei december elsejei nemzeti ünnepnap alkalmával az ország politikai erői a nemzeti megbékélésre töreked­jenek, és ebből az alkalomból engedjék szabadon az RKP Végrehajtó Bizottságának börtönben tartott tag­jait. 1989. december 22-től a volt RKP-vezetés több tagját vették őrizetbe népirtás vádjával, majd az évek folyamán egyeseket betegségi állapotuk miatt feltételesen szabadlábra engedtek. Ioan Totu volt VB-tag a börtönben követett el tavaly öngyilkos­ságot. Az eddig közzétett adatok szerint a börtönben lévő volt pártszemélyiségek valamilyen betegségben szenvednek. Sajtóanyagok szerzői úgy vélik, hogy fogva tartásukkal a jelenlegi hatalom megfélem­lítésüket akarja elérni, s azt, hogy tartózkodjanak a nyilvános vallomásoktól. -13 KOVÁSZNAI HÍRHALOM Megkezdték a mellékutcák (Bercsényi, Székely, Cuza Vodă, Şaguna) feljavítását. A korláto­zott pénzügyi keretek miatt csak gépi simításra és hengerelésre, a sáncok és a vízlevezető árkok takarítására futotta. A Körösi Csom­a Sándor Közművelődési Egyesület még az infláció ellenére sem mondott le a Csoma-múzeum építésének tervéről. Most felújítása, mó­dosítása és a jövőre való kivitelezése foglalkoztatja az alapítványt. Szakképzett tanerőhiány­­nyal küzd a Körösi Csom­a Sán­dor Líceum. A román, magyar nyelv és irodalom, a latin kated­rákon kénytelenek helyettesítő tanerőkkel dolgozni. Szeméttel van tele az Európa-híres rezerváció, a Pokoli­á­r medencéj­e és a közpon­ti parkban levő gyógyforrás házikója. Kivétel nincs: sem a fürdő vendégeknek, sem pedig a város lakóinak nem szívügye a nemzetközi rangra törekedő fürdőhely tisztaságának meg­őrzése. Megkezdte működését a helyi Népfőiskola. Soros előadó­ja Egressy László temesvári jogász. A találkozóra kedden este 18 órakor kerül sor a művelődé­si házban. Vinczeffy László fes­tőművész kiállítását láthatják még egy hétig a kovásznaiak és a fürdővendégek a helyi képtár kiállítótermeiben. A következő tárlaton Kovács Géza sepsi­szentgyörgyi amatőr kép­zőművész kisplasztikáit mu­tatják be. (Kisgyörgy Z.) Kilyénben a tegnapi marhavásáron csak malacok és disznók cseréltek gazdát.Egy hathetes malac ára tizenötezer lej körül volt, a sertés pedig élősúlyban kilónként ezerötszáz. Albert Levente HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG HÍRHÁTTÉR Az elmúlt hét talán legfontosabb eseménye a brüsszeli csúcs­­találkozó volt, ahol az Európai Közösség tizenkét tagországának vezetői konkrét határozatokat is hoztak a monetáris unióról, a külügyi együttműködésről, illetőleg a rendőri és igazságszolgál­tatási szervek összehangolt munkájáról. Ahogy a soros elnök, a belga külügyér kifejtette: a cél az európai integráció elmé­­lyítése, a béke és a stabilitás megteremtése. Kétségtelen, hogy a jelenlegi európai fejlemények —­ mindenekelőtt az elmélyülő ju­goszláviai polgárháború­k kevés okot adhatnak a derűre, annál inkább, mert a szoros külpolitikai együttműködést a „tizenkettek” még minden egyhangú döntés meghozatalával képzelik el, ami nagyon sokszor megbéní­thatja a gyors cselekvést követelő helyzetek­ben az Európai Közösséget. A „tizenkettek”, amint a közös nyilatkozat kifejti, egyelőre nem kívánják bővíteni soraikat, s az európai stabilitás és biztonság kialakítását továbbra is ala­posan átgondolt kétoldalú szerződésekkel akarják megteremte­ni. „Nem a határok kérdése a lényeges — nyilatkozta a Kossuth rádiónak a belga külügyminiszter —, mert a határkérdések megboly­gassa kiengedheti a ro­ssz szellemeket a palackból, de igenis fontos, szükséges és elkerülhetetlen beszélni az egész Európát érzékenyen érintő kisebbségi kérdésről, mert csak a kisebbségek széles körű és teljes jogegyenlőségének garantálásával képzelhető el a ma sokat emlegetett kanti örök béke az öreg kontinensen.” Közben tovább zajlik a véres boszniai csetepaté, most már legújabban muzulmánok is harcolnak egymás ellen, hogy teljes legyen a zűrzavar. Nagy visszhangot váltott ki lord Carrington, a NATO volt főtitkára nyilatkozata a kelet-közép-európai országok esetleges jövőbeli NATO-tagságát illetően. (Mint köztudott, a politikus „bennfentes” a szervezet ügyeit és helyzetét illetően!) „Akad, aki a NATO-tagság kibővítése mellett érvel, szorgalmazva a kelet­európai országok befogadását. Részemről ezt nagyon nehezen tudom elfogadni Először is azért, mert jókora nyugtalanságot okozna Oroszországban, másodszor, mert számos jelenlegi NATO-tagország vonakodna garantálni, mondjuk, Len­gyelország és más kelet-európai államok úgy­nevezett integ­ritását.” H hogy mit hoz a jövő, nem tudni? Száz világhírű politoló­gus közül száz arra szavazott volna még 1989-ben, hogy ebben az évezredben a két Németország például még nem egyesülhet, és a szovjet birodalom nem hullhat darabokra... De hát a politológusok általában „fordított Kasszandrák”, legtöbbször még az el­lenkezője sem teljesedik be annak, amit megjósolnak... Moszk­vában jelenleg a fő nyugtalanságot (az orosz hadiflotta fölöttébb bizonytalan helyzete mellett) a lánglelkű bolsevik vezér, Lenin teteme és agya okozza. A proletariátus nagy tanítójának agyát, amint köztudott, évtizedek óta külön intézetben (!) vizsgálják, többször vettek különféle mintákat is belőle, mások agymintáival összehasonlítva, természetesen mindig Iljics agyáé lett a nem létező pálma. Amin részünkről — ismervén a szovjet tudósok szak­értelmét, elhivatottságát, láng lelkű hazaszeretetét és vakhű partimá­­datát, no meg az elhanyagolhatatlan félelmét! — nem is csodálko­zunk! A kérdés csak az, mi legyen most — miután vége a „verseny’ ’-nek—a nevezett aggyal, amelyben annyi, a világ sorsát negatívan befolyásoló gondolat megfogant... Bogdán László NEVE: JÓKA­INÉ... (folytatás az első oldalról) művelődési házét, az állami pénz­alap pedig nem ad lehetőséget fejlesztésre. A rendelkezésünkre álló összeg tíz százalékát fordít­hatjuk a darab előállítására, de az alig elég a fenntartási költ­ségekre. Ahhoz viszont, hogy anyagi támogatást fogadjunk el, szükség volt egy jogi személyre, és erre az alapítvány nagyszerű keretet biztosít. — Mire szeretnétek fordíta­ni az anyagiakat a színpadi kel­lékeken kívül? — Nincs másológépünk, videófelvevőnk, kis csomagok hordására is a többtonnás autó­buszt használjuk egy személy­­gépkocsi hiányában. Az irodák felszerelése is nagyon hiányos, írógépekre, belső telefonháló­zatra lenne szükség. Fel kellene újítani a fűtőrendszert és magát az épületet is: a kihasználhatat­lan, rossz állapotban levő helyi­ségeinket, az öltözőket, a vízzel teli pincét, tetőzetet. Az előadások jó művészi és műszaki szintjét pedig csak úgy tudj­uk biztosítani a kiszállásokon is, ha áldozunk is arra. Ezért vásároltunk két magnót és egy fényorgonát, reméljük, majd egyébre is futja. Ösztöndíjakkal, lakhatóság biztosításával akar­juk elősegíteni, hogy szívesen jöjjenek vendégművészek,­­ren­dezők társulatunkhoz. Végzősök számára is vonzóbb lenne az ideszerződés, ha van, amire. Néhány lakásból álló színészkázpótló könnyítené a kapcsolattartást vendégeinkkel . Van-e arra feltétlenül szükség, hogy rendező, művész, még az előadás asszisztenciája is külföldről jöjjön? — A frissítés mindig jól fog, de kényszerhelyzetben is va­gyunk, mert az egész erdélyi színjátszás szegény szakemberek­ben. A hazai rendezők, koreográ­fusok, zenészek szívesebben mennek külföldre dolgozni, mint hogy Szentgyörgyre szaladnának egy-egy előadás erejéig, ne adj ’ Isten, szerződnének egy évadra. A közönség számára elsősor­ban az előadás a fontos a szín­házból. Úgy válik pártoló taggá, ha jegyet és bérletet vásárol. Vagy az alapítvány számláján keresztül, amelyet a kereskedel­mi bankban nyitottunk 45 103252 szám alatt. Sokkal keve­sebb a bérletesünk, mint az elmúlt években, a falvakba busszal megyünk a nézők után, de a városiak... — Vajon nem a repertoár­politika a felelős ezért? — Amint említettem, váro­son valóban több minden leköti az emberek figyelmét, a falu lakói­ pedig éppúgy jönnek a Piros bugyellárisra, mint egy Shakes­­peare-darabra. Az lenne jó, ha közösségek is vásárolnának bér­letet. „LENIN ÉLT, LENIN ÉL, LENIN NEM FOG ÉLNI!” (folytatás az első oldalról) atyjának is, de Nyikoláj, a város ortodox érseke tiltakozik ellene, arra hivatkozva, hogy Lenin sok szenvedést hozott Szentpétervár­ra. Azt ajánlja, hogy Szimbirszk­­be, szülőföldjére, apja mellé te­messék. Az élő kommunista vezetők egy része sem járt sokkal jobban, mint Lenin. Például az RKP KB még börtönben lévő tagjainak közös kegyelmi kérését, a várakozás­sal ellentétben, nem karolták fel a baloldali pártok. A benn­­fentesebb újságírók tudni vé­lik, hogy ennek az az oka, hogy ha szabadlábra kerülnének vagy átvennék a létező mun­káspártok vezetését, esetleg újakat létesítenének, de min­denképpen csökkentenék mai líderek népszerűségét és párt­jaik fafflé­t­ám­­át .

Next