Háromszék, 1993. november (5. évfolyam, 996-1016. szám)
1993-11-02 / 996. szám
HALLGASSUNK EGYMÁS SZAVÁRA SZÖSZÖSBÜKKÖNY FUTÓSZŐNYEG A fehérjében gazdag takarmánynövények közé soroljuk a szöszös- vagy homoki bükkönyt. Mondhatjuk, hogy a sovány homoktalajok egyik kiváló növénye. A kollektív gazdaságoktól visszaörökölt, évtizedekig nem istállótrágyázott, tápanyagokban szegény és gyommal fertőzött talajokat jól lehet értékesíteni vele, mert hozzájárul a tápanyagdúsításhoz, gyomirtáshoz, a takarmányalap bővítéséhez, és egyben terhesebb befektetés nélkül az évi kettős termesztést is megoldhatjuk beiktatásával. Nagy előnye,hogy ősszel vethető, fagyra nem nagyon érzékeny. Vidékünkön még a Nemere szelet is bírja. Sikerrel termeszthető tehát, mint legkorábban kaszálható növény. Átmenti az állatállományt a takarmányszegény késő tavaszi időszakon. Sőt, hozzájárul ahhoz, hogy a félévnyi száraztakarmány-fogyasztás után a zöldtakarmányra, a legeltetésre való átmenetre a szarvasmarhákat megfelelő adagolással előkészítsük Gyakorlatom idején, az ötvenes években, alkalmam volt foglalkoznom vele Torján a kolhoz típusú nagyüzemben . Néhány évig 3—6 hektáron a gazdasági központ melletti árterületen, hordaléktalajon termesztettük jó eredménnyel az akkor még kisebb létszámú szarvasmarhaállomány számára .Néhány mondatban leírom a jó termesztési tudnivalókat, netalán a mai kisebb mezőgazdasági vállalkozások, magángazdák megpróbálkoznak vele. A szöszösbükköny gazdag gyökérzetet, dús szár- és levéltömeget fejleszt. Számosabbak a gyökereken levő nitrogénkötő gyökérgumók, s így jobban gazdagítja a talajt, mint a többi bükkönyféle. Szára hosszúra fejlődik, összekapaszkodik, s egész zöldtömegszőnyeget képez Kézzel kaszálva reng az egész, mintha szőnyeget ráznának Támasztónövényként rozzsal vezettük, s így a növényállomány magassága is számottevő volt A parcellán át alig kitaposott ösvény vezetett a patak felöl, s ebből kiszemetísmelésünknek éppen csak a szürke kalapfalat szőtt ki, akárcsak egy nyúl, ugráll a fejfedő az összefüggő szőnyegen Virágja sötétkék, kitűnő mézelő növény lapanyagban gazdagabb talajon kevés magot hoz Lapos hüvelyesmesében 4—X mag van,azok színe fekete, touixi fénnyel, majdnem gömb alakúak, mint a sörét. A magok átmérője 3—3,5 mm, hektolitersúlva 7—86 kg kalászosok után vetjük, s kedvező időjárás esetén májusban kaszálható. Utána kölest, csalamádét, silókukoricát, káposztát, egyéb zöldségféléket termeszthetünk, különösen, ha a talaj jó táperőben van. Talaj-előkészítése a búzáéhoz, hasonló, vidékünkön bevált a szeptember eleji vetés Vetés elött két hétig ülepedtek a talaj I lek I áronként 700 kg bükkönyt és I 50 kg rizsot vetünk 3 4 cm mélyre Vágás kezdetén kaszáltuk, ha elvénül, magnak marad vagy kesilezsintő I b/ama hektáronként elén a 20 35 tonna zöldtömegel (lázilag lalajon,koralban kaszálva, az etöteljes sas pulzus is magol éllel, mintegy 150 300 kgos hektáronkénl I la magtennesztés a cél. a támaszlögalmnálint egy hektár bevetéséhez csak 15 25 kg magol Levelünk Araim akkur kell,amikor az alsó hüvelyek beérnek, vigyázzunk mert Illléivé !sereg Ilaimalott, a kora reggeli órákban vágjuk a magnak valót, villatenyérben 2—3 napig száradjon cséplés elött. A gépet megfelelően kell beállítani. Az 500—800 kilogrammos magtennés elég 7—10 hektár bevetéséhez A szöszösbükköny önvédő, a gyomokat elnyomja. Ismét meg kellene ismerkednünk vele. KrZIK LÁSZÓ ÍZEK, ILLATOK, AROMÁK KÖRTEFÉLÉK Diel vajkörte. Gyümölcse nagy, sűrűn paraszemölcsös. December végéig fogyasztható. Korán termőre fordul. Varasodásra kissé érzékeny. Szedési ideje szeptember elejétől a hónap végéig tart. Hardy vajkörte. Gyümölcse középnagy. Színe jellegzetesen bronzvörös, felülete párás, száraz ágrendszere sűrű. Későn fordul termőre, de bőven és rendszeresen terem. Védett fekvést, jó talajt és elegendő nedvességet kíván. Augusztus közepétől szeptember elejéig kell szedni. Bőre kobak. Októbertől januárig fogyasztható. Gyümölcse közepes vagy nagy, a kocsány felé jellegzetesen keskenyedő,rozsdamázzal fedett. Jól lehet szállítani, és tárolható. Koronája ritka és kuszáll. Edzett, igénytelen, kedveli a hűvösebb termőhelyet. Szedési ideje: szeptember közepétől a hónap végéig. SZAKEMBEREK FÓRUMA A GENETIKAI KINCS A burgonya belépett az előkelőségek díszkertjeibe, s ma már világszerte elismerik, hogy nélkülözhetetlen az élelmezésben, az iparban, takarmányozásban. Sőt, gyógynövényként sem kismiska. Kérdezzük csak meg a diétás étrendre kényszerülteket. És micsoda alkalmazkodóképességű. Feltalálja magát észak felé a 60. szélességi, délen pedig a 45. fokig. Magasságban 0—4000 méterig megállja a helyét, s mi alig merünk felkaptatni a rozzsal a Hatod tetejére, amely alig ezer méterrel haladja meg a tengerszintet. A múlt század végén Európában tízmillió hektár burgonyát termesztettek, de azóta sokat módosult a vetésterület világszerte, mert a FAO statisztikája szerint 1925—29 között felemelkedett több mint 18 millió, majd 1988-ban 20 millió hektárra, de volt még 22 millió is az ötvenes évek végén. Európában fokozatosan csökkent a termőterület közel 8 millió hektárra, ellenben jelentősen növekedett az átlagtermés a burgonyabogár,vész és egyéb átkok ellenére. Annak idején a Szovjetunió egymaga közel 9 millió hektáron termelte, s a húszas évek végéhez viszonyítva, 1990-ig 63 százalékkal növelte a területet. Ötszörösére emelkedett a termőterület Ázsiában (a viszonyítási alap adatainknál mindig a húszas évek vége), Dél- Amerikában 2,5-szörösére, Afrikában ötszörösére gyarapodott, míg felére esett vissza Észak- Amerikában, s mintegy 20 százalékkal kisebb Óceániában. Az utóbbi esetben alig 50—60 000 hektárt összesít a statisztika, leszűrhetjük ebből a vázlatos felmérésből, hogy azokon a földrészeken veszik igénybe a burgonyát mentőövként, ahol élelmezési gondok, alultápláltság jelentkezik. Ázsiában például az ötvenes évek végére nyolcszorosára is felugrott a termőterület, s ugyanebben az időszakban Észak-Amerikában pontosan akkor esett vissza felére. Felületesen vélekedve azt is mondhatnánk, hogy a burgonya jelzi iamár indikátorként, hogy a világon merrefelé és mennyire éheznek az emberek. Persze, sok minden közrejátszik ezenkívül az éghajlattól gazdasági tényezőkig, táplálkozási szokásokig és így tovább. Növényünk elterjedését befolyásolta kiváló alkalmazkodóképessége, sokoldalú hasznosítása stb. Mindebből kiemelünk néhányat. Sok keményítőt, vitaminokat (főleg C), fehérjét, cukrot tartalmaz. A vetésforgóban igényes, egyszersmind hasznos kultúra, mert rákényszeríti termelőjét az átlagosnál mélyebb talajművelésre, nem feledkezve meg arról se, hogy kiváló elővetemény. A levélzet takarmányértéke eléri a silózott napraforgó értékének felét, de szükségből almozásra, fűtésre is megfelel, alászántva pedig növeli a talaj szervesanyag-tartalékát. .. _ Bagoly Tibor KB JÓ, HA TUDUNK RÓLA ÉLŐSÖVÉNY NAGY VÁLASZTÉKBAN Aáromszék hasábjain szorgalmazták az élősövények telepítését vidékünkön is Sylvester Lajos arra buzdította atyánkfiait hogy lógjanak hozzá minél előbb a telepítéshez, ide számítva, nyilván, a hét végi kertészeket, falusi nyaralóházak tulajdonosait is Az élősövény mint térelválasztó elem szerepelhet kertrendezési elgondolásainkban Ilterjedéséhez nagyban hozzájárult az anyagi háttér Az érdeklődés nálunk sem hiányzik, annál kérdésesebb az anyagi fedezet Civilizált körülmények között az állam meg a magáiérdekeltség gondoskodik a díszfaiskolák létesítéséről, üzemeltetéséről, a költségek fedezetéről A magunkfajta halandó ellenben az ültetőanyagot erdei kirándulásai során szerezheti be. A jártasabbak esetleg más vidékek faiskoláiból jutnak hozzá, jelentős kiadások árán, az elképzeléseiknek megfelelő csemetékhez. Nem olcsó mulatság például Enyedig elocskázni Valamelyest javíthatna esetünkben, ha a városi kertészetek és az erdészet csemetekertei helyet és pénzt szorítanának az élősövényhez szükséges ültetőanyagok előállítására. Addig is saját leleményességünkre kell alapoznunk, és akinek módjában áll, mielőbb szerezze be az örökzöld cserjét, fát, fenyőt, úgy időzítve évenként, hogy lehetőleg október folyamán végezze el a telepítést, mert az őszi ültetések optimális időszaka augusztus végétől október végéig tart. A biztosabb eredés feltétele a korai ültetés. A növényeknek legyen elég idejük meggyökeresedni a fagyok beállta előtt. A telepítés időzítésénél figyelembe kell vennünk, hogy a begyökeresedéshez legalább két hónap szükséges. Igényeinkhez és lehetőségeinkhez mérten telepíthetünk kisebb növésű vagy magas élősövényt. Egyik esetben sem tanácsos túl fejlett növényeket ültetni, mert a fiatalabb tövek jobban alkalmazkodnak az új környezethez, eredési arányuk magasabb. Tájainkon leggyakrabban a fagyait és a puszpángot (bukszust) használják, de telepíthetünk e célra közönséges borsikát, loncféléket, madárbirset A magasabb növények közül élősövénynek alakítható az orgona, homoktövis, ajánlhatjuk a mezei juhart, a gyertyánt vagy a különböző fenyőféléket is Mindezek (és más fajok) telepítésének ismertetésére sorozatunkban bővebben visszatértünk. Általános szabály, hogy ültetésre csak jól meggyökeresedett, egészséges ültetőanyagot használjunk. Amennyiben jó térlezárást akarunk elérni, az alacsonyak közül egy méterre legalább 5—6 növényt, a magasabbakból 3—4 csemetét ültessünk. A kijelölt helyen ajánlatos 60—80 cm mély árkot ásni, és ebbe 20 cm vastagon érett komposztföldet rakni Az ültetés mélysége megegyezik a gyökereztetés folyamán kialakult mélységgel. Az örökzöldek ültetéséhez ne használjunk műtrágyát, de éretlen istállótrágyát se. A frissen ültetett vagy átültetett örökzöldeket a jövő nyár derekáig árnyékoljuk, hogy ameddig teljesen be nem gyökeresednek az új hajtások, ne párologtassanak sok vizet ültetés után a töveket bőségesen meg kell öntözni, a gyökereket beiszapolva, hogy ne érintkezzenek a levegővel. György Ignác KITEKINTŐ ELFOGULT GAZDÁSZ DICSHIMNUSZA A világvándor burgonya, mint termesztett növény, nagyszerű pályát futott be az inka birodalom nemesítőitől kezdve a mai napig. Nem szándékunk a férfiakkal szemben árulást elkövetni, de az első lendületet főleg azok a rézbőrű asszonyságok adták meg, ha a kutatók nem tévednek, akik legutóbb Manco Cápák uralkodó földjein szorgalmasan és célratörően hajladoztak az ősi burgonyatövek körül (a vad változat máig is vízízű, és táplálkozásra alkalmatlan), amíg a férfiak a harcterek dicsőségéért nagy szakértelemmel agyba-főbe verték egymást. Mit ért végső soron a rengeteg Európába vitorláztatott arany meg ezüst ahhoz a pár ládányi burgonyagumóhoz viszonyítva, amely népeket mentett meg az éhezéstől, nemritkán az éhenhalástól. A Solanum genushoz, vagyis nemzetséghez mintegy kétezer fajtát, fajtaváltozatot sorolnak manapság. Ebből a közismert Gülbabától az Ostaráig annyi fordult meg itt az utóbbi évtizedekben, hogy amennyiben nem foglalkozunk velük gyakorlatban és rendszeresen, miként a kísérleti állomások szakemberei, ismereteink felmondják a szolgálatot. S csak annyit tudunk róluk, hogy veres vagy fehér pityóka. De hát van és volt belőlük lila, rózsaszín, kékes, sárga, ha kell, sárga piros szemekkel, akár egy álmatlan kínai Ne is emlegessük a gumók változatos alakját vagy a levélzet színét, tonnáját, a bokor kinézését, mert akkor menthetlenül belezavarodunk a fajtaismeretbe. Fő kultúrának tekinthető Németországban, Francia- és Olaszországban, Angliában, Hollandiában, Belgiumban, ahonnan a jelenleg termesztett fajtáink is erednek. Ne feszegessük a török pityókát, mert „kinyílik zsebünkben a pityókaszedő villa’ ’, hiszen néhány évvel ezelőtt azért nyaggattak bennünket hatalmas apparátussal, hogy csak a főváros számára köteles a megye befuvarozni 80 ezer tonna burgonyát, s némely vasútállomáson nagyobb volt a burgonyahegy, mint maga az állomásépület. Ennek az árulásnak bizonyára lesz még böjtje is, üzletelő uraimék. Mit mondjunk? Le a sombreróval az inka asszonyságok előtt, akiknek csakugyan mindezt köszönhetjük, nemcsak a világ, s benne szerény mi magunk, hanem még a világhódítással kacérkodó törökök is, akiket hódítás terén jámbor potata régóta lekörözött, pedig nagyjából egy időben indultak a vetélkedőn. Szerkesztette: Tompa Ernő