Háromszék, 1993. november (5. évfolyam, 996-1016. szám)

1993-11-02 / 996. szám

HALLGASSUNK EGYMÁS SZAVÁRA SZÖSZÖSBÜKKÖNY FUTÓSZŐNYEG A fehérjében gazdag takarmánynövények közé so­roljuk a szöszös- vagy homoki bükkönyt. Mondhatjuk, hogy a sovány homoktalajok egyik kiváló növénye. A kollektív gaz­daságoktól visszaörökölt, év­tizedekig nem istállótrágyázott, tápanyagokban szegény és gyommal fertőzött talajokat jól lehet értékesíteni vele, mert hoz­zájárul a tápanyagdúsításhoz, gyomirtáshoz, a takarmányalap bővítéséhez, és egyben terhesebb befektetés nélkül az évi kettős termesztést is megoldhatjuk beiktatásával. Nagy előnye,hogy ősszel vethető, fagyra nem na­gyon érzékeny. Vidékünkön még a Nemere szelet is bírja. Sikerrel termeszthető tehát, mint legko­rábban kaszálható növény. Át­menti az állatállományt a takarmányszegény késő tavaszi időszakon. Sőt, hozzájárul ah­­hoz, hogy a félévnyi száraz­­takarmány-fogyasztás után a zöldtakarmányra, a legeltetésre való átmenetre a szarvas­­marhákat megfelelő adagolással előkészítsük Gyakorlatom idején, az ötvenes években, alkalmam volt foglalkoznom vele Torján a kol­hoz típusú nagyüzem­ben . Néh­ány évig 3—6 hektáron a gazdasági központ melletti árterületen, hordaléktalajon termesztettük jó eredménnyel az akkor még kisebb létszámú szarvasmarha­ál­lomány számára .Néhány mon­datban leírom a jó termesztési tudnivalókat, netalán a mai kisebb mezőgazdasági vállal­kozások, magángazdák meg­próbálkoznak vele. A szöszösbükköny gazdag gyökérzetet, dús szár- és levél­tömeget fejleszt. Számosabbak a gyökereken levő nitrogénkötő gyökérgumók, s így jobban gaz­dagítja a talajt, mint a többi bükkönyféle. Szára hosszúra fej­lődik, összekapa­szkodik, s egész zöldtöm­egszőnyeget képez Kézzel kaszálva reng az­ egész­, mintha szőnyeget ráznának Tá­masztónövényként rozzsal vezet­tük, s így a növényál­lom­ány magassága is számottevő volt A parcellán át alig kitaposott ös­vény vezetett a patak felöl, s ebből kiszem­etísmelés­ü­n­knek éppen csak a szürke kalapfa­lat szőtt ki, akárcsa­k egy nyúl, ugráll a fejfedő az összefüggő szőnye­gen Virágja sötétkék, kitűnő mézelő növény l­apanyagban gazdagabb talajon kevés magot hoz Lapos hüvely­­esmesében 4—X mag van,azok színe fekete, toui­xi fénnyel, majdnem gömb alakúak, mint a sörét. A magok átmérője 3—3,5 mm, hektoli­­tersúlva 7—86 kg kalászosok után vetjük, s kedvező időjárás esetén májusban kaszálható. Utána kölest, csa­lamádét, silóku­koricát, káposztát, egyéb zöld­ségféléket termeszthetünk, különösen, ha a talaj jó táperőben van. Tala­j-előkészítése a búzáéhoz, hasonló, vidékünkön bevált a szeptemb­er eleji vetés Vetés elött két hétig ülepedtek a talaj I lek I áron­kén­t 70­­0 kg bükkönyt és I 50 kg rizsot vetünk 3 4 cm m­élyre V­ág­ás kezdetén kaszáltuk, ha elvénül, magnak marad vagy k­esilezsintő I b­/ama h­ektáronként elén a 20 3­5 tonna zöldtömegel (lázi­lag lalajon,koral­­b­an kaszál­va, az­ etötel­jes sas pulzus is ma­gol éllel, mintegy 150 300 kg­os h­ektáronkénl I la m­agtennesz­­tés a cél. a tám­aszlögalmnálint egy hektár bevetéséhez csak 15 25 kg magol Levelünk Araim akkur kell,amikor az alsó hüvelyek b­eérnek, vigyázzunk mert Illléivé !sereg I­laimalott, a kora reggeli órákban vágjuk a magnak valót, villatenyérben 2—3 napig száradjon cséplés elött. A gépet megfelelően kell beállítani. Az 500—800 kilo­gram­mos magtennés elég 7—10 hektár bevetéséhez A szöszös­­bükköny önvédő, a gyomokat elnyomja. Ismét meg kellene is­merkednünk vele. KrZ­IK LÁSZ­­Ó ÍZEK, ILLATOK, AROMÁK KÖRTEFÉLÉK Diel vajkörte. Gyümölcse nagy, sűrűn paraszemölcsös. De­cember végéig fogyasztható. Korán termőre fordul. Vara­­sodásra kissé érzékeny. Szedési ideje szeptember elejétől a h­ónap végéig tart. Hardy vajkörte. Gyümölcse középnagy. Színe jellegzetesen bronzvörös, felülete párás, száraz ágrendszere sűrű. Későn fordul termőre, de bőven és rendsze­resen terem. Védett fekvést, jó talajt és elegendő nedvességet kíván. Augusztus közepétől szeptember elejéig kell szedni. Bőre kobak. Októbertől januárig fogyasztható. Gyü­mölcse közepes vagy nagy, a kocsány felé jellegzetesen kes­kenyedő,rozsdamázzal fedett. Jól lehet szállítani, és tárolható. Koronája ritka és kuszáll. Edzett, igénytelen, kedveli a hűvösebb termőhelyet. Szedési ideje: szeptember közepétől a hónap végéig. SZAKEMBEREK FÓRUMA A GENETIKAI KINCS A burgonya belépett az előkelőségek dísz­kertjeibe, s ma már világszerte elismerik, hogy nélkülözhetetlen az élelmezésben, az iparban, takarmányozásban. Sőt, gyógynövényként sem kis­miska. Kérdezzük csak meg a diétás étrendre kényszerülteket. És micsoda alkalmazko­dóképességű. Feltalálja magát észak felé a 60. szélességi, délen pedig a 45. fokig. Magasságban 0—4000 méterig megállja a helyét, s mi alig merünk felkaptatni a rozzsal a Hatod tetejére, amely alig ezer méterrel haladja meg a tenger­szintet. A múlt század végén Európában tízmillió hek­tár burgonyát termesztettek, de azóta sokat módo­sult a vetésterület világszerte, mert a FAO statisz­tikája szerint 1925—29 között felemelkedett több mint 18 millió, majd 1988-ban 20 millió hektárra, de volt még 22 millió is az ötvenes évek végén. Európában fokozatosan csökkent a termőterület közel 8 millió hektárra, ellenben jelentősen növeke­­­dett az átlagtermés a burgonyabogár,­­vész és egyéb átkok ellenére. Annak idején a Szovjetunió egymaga közel 9 millió hektáron termelte, s a húszas évek végéhez viszonyítva, 1990-ig 63 szá­zalékkal növelte a területet. Ötszörösére emelke­dett a termőterület Ázsiában (a viszonyítási alap adatainknál mindig a húszas évek vége), Dél- Amerikában 2,5-szörösére, Afrikában ötszörösére gyarapodott, míg felére esett vissza Észak- Amerikában, s mintegy 20 százalékkal kisebb Óceániában. Az utóbbi esetben alig 50—60 000 hektárt összesít a statisztika, leszűrhetjük ebből a vázlatos felmérésből, hogy azokon a földrészeken veszik igénybe a burgonyát mentőövként, ahol élelmezési gondok, alultápláltság jelentkezik. Ázsiában például az ötvenes évek végére nyolcszo­rosára is felugrott a termőterület, s ugyanebben az időszakban Észak-Amerikában pontosan akkor e­­sett vissza felére. Felületesen vélekedve azt is mondhatnánk, hogy a burgonya jelzi iamár in­dikátorként, hogy a világon merrefelé és mennyire éheznek az emberek. Persze, sok minden közreját­szik ezenkívül az éghajlattól gazdasági tényezőkig, táplálkozási szokásokig és így tovább. Növényünk elterjedését befolyásolta kiváló al­kalmazkodóképessége, sokoldalú hasznosítása stb. Mindebből kiemelünk néhányat. Sok keményítőt, vitaminokat (főleg C), fehérjét, cukrot tartalmaz. A vetésforgóban igényes, egyszersmind hasznos kultúra, mert rákényszeríti termelőjét az átlagos­nál mélyebb talajművelésre, nem feledkezve meg arról se, hogy kiváló elővetemény. A levélzet takarmányértéke eléri a silózott napraforgó értékének felét, de szükségből almozásra, fűtésre is megfelel, alászántva pedig növeli a talaj szerves­anyag-tartalékát. .. _ Bagoly Tibor K­B JÓ, HA TUDUNK RÓLA ÉLŐSÖVÉNY NAGY VÁLASZTÉKBAN A­­­áromszék hasábjain szor­galmazták az élősövények tele­pítését vidékünkön is Sylvester Lajos arra buzdította atyánkfi­ait hogy lógjanak hozzá minél előbb a telepítéshez, ide számít­va, nyilván, a hét végi ker­tészeket, falusi nyaralóházak tu­­lajdonosait is Az élősövény mint térelválasztó elem szerepelhet kertrendezési elgondolásaink­ban I­lterjedéséhez nagyban hoz­zájárult az anyagi háttér Az érdeklődés nálunk sem hiányzik, annál kérdésesebb az anyagi fe­dezet Civilizált körülmények között az állam meg a m­agáiérdekeltség gondoskodik a díszfaiskolák létesítéséről, üzemeltetéséről, a költségek fe­dezetéről A magunkfajta ha­landó ellenben az ültetőanyagot erdei kirándulásai során sze­­rezh­eti be. A jártasabbak esetleg más vidékek faiskoláiból jutnak hozzá, jelentős kiadások árán, az elképzeléseiknek megfelelő cse­metékhez. Nem olcsó mulatság például Enyedig el­ocskázni Valamelyest javíthatna esetünk­ben, h­a a városi kertészetek és az erdészet csemetekert­­­ei helyet és pénzt szorítanának az élősövény­­hez szükséges ültetőanyagok előállítására. Addig is saját lelem­ényességünkre kell alapoz­nunk, és akinek módjában áll, mielőbb szerezze be az­ örökzöld cserjét, fát, fenyőt, úgy időzítve évenként, hogy lehetőleg október folyamán végezze el a telepítést, mert az őszi ültetések optimális időszaka augusztus végétől október végéig tart. A biztosabb eredés feltétele a korai ültetés. A növényeknek legyen elég idejük meggyökeresedni a fagyok beáll­ta előtt. A telepítés időzítésénél figyelembe kell vennünk, hogy a begyökeresedéshez legalább két hónap szükséges. Igényeinkhez és le­hetőségeinkhez mérten tele­píthetünk kisebb növésű vagy magas élősövényt. Egyik eset­ben sem tanácsos túl fejlett növényeket ültetni, mert a fiata­labb tövek jobban alkalmazkod­nak az­ új környezethez, eredési arányuk magasabb. Tájainkon leggyakrabban a fagyait és a puszpángot (bukszust) használják, de telepíthetünk e célra közönséges borsikát, loncféléket, madárbirset A ma­gasabb növények közül élősövénynek alakítható az or­gona, homoktövis, ajánlhatjuk a mezei juhart, a gyertyánt vagy a különböző fenyőféléket is Mindezek (és más fajok) tele­pítésének ismertetésére soroza­tunkban bővebben visszatér­tünk. Általános szabály, hogy ültetésre csak jól meggyökere­sedett, egészséges ültetőanyagot használjunk. Amennyi­ben jó tér­­lezárást akarunk elérni, az ala­csonyak közül egy méterre leg­alább 5—6 növényt, a magasab­bakból 3—4 csemetét ültessünk. A kijelölt helyen ajánlatos 60—80 cm mély árkot ásni, és ebbe 20 cm vastagon érett kom­­posztföldet rakni Az ültetés mélysége megegyezik a gyöke­­reztetés folyamán kialakult mély­séggel. Az örökzöldek ültetéséhez ne használjunk műtrágyát, de éretlen istállótrágyát se. A fris­sen ültetett vagy átültetett örökzöldeket a jö­vő nyár derekáig árnyékoljuk, hogy ameddig teljesen be nem gyökeresednek az új hajtások, ne párologtas­sanak sok vizet ültetés után a töveket bőségesen meg kell öntözni, a gyökereket beisza­­polva, hogy ne érintkezzenek a levegővel. György Ignác KITEKINTŐ ELFOGULT GAZDÁSZ DICSHIMNUSZA A világvándor burgonya, mint termesztett növény, nagyszerű pályát futott be az inka biro­dalom nemesítőitől kezdve a mai napig. Nem szándékunk a férfiakkal szemben árulást elkövetni, de az első lendületet főleg azok a rézbőrű asszonyságok adták meg, ha a kutatók nem tévednek, akik legutóbb Manco Cápák uralkodó földjein szorgalmasan és célratörően hajladoztak az ősi burgonyatövek körül (a vad változat máig is vízízű, és táplálkozásra alkal­matlan), amíg a férfiak a harcterek dicsőségéért nagy szakértelemmel agyba-főbe verték egymást. Mit ért végső soron a rengeteg Európába vitorláztatott arany meg ezüst ahhoz a pár ládányi burgonyagumóhoz viszonyítva, amely népeket mentett meg az éhezéstől, nem­ritkán az éhenhalástól. A Solanum genushoz, vagyis nemzetséghez mintegy kétezer fajtát, fajtaváltozatot sorolnak manapság. Ebből a közismert Gülbabától az Ostaráig annyi fordult meg itt az utóbbi év­tizedekben, hogy amennyiben nem foglalko­zunk velük gya­korlatban és rendszeresen, miként a kísérleti állomások szakemberei, is­mereteink felmondják a szolgálatot. S csak annyit tudunk róluk, hogy veres vagy fehér pityóka. De hát van és volt belőlük lila, rózsa­szín, kékes, sárga, ha kell, sárga piros szemek­kel, akár egy álmatlan kínai Ne is emlegessük a gumók változatos alakját vagy a levélzet színét, tonnáját, a bokor kinézését, mert akkor ment­­hetlenül belezavarodunk a fajtaismeretbe. Fő kultúrának tekinthető Németországban, Francia- és Olaszországban, Angliában, Hol­landiában, Belgiumban, ahonnan a jelenleg termesztett fajtáink is erednek. Ne feszegessük a török pityókát, mert „kinyílik zsebünkben a pityókaszedő villa’ ’, hiszen néhány évvel ezelőtt azért nyaggattak bennünket hatalmas appará­tussal, hogy csak a főváros számára köteles a megye befuvarozni 80 ezer tonna burgonyát, s némely vasútállomáson nagyobb volt a burgo­nyahegy, mint maga az állomásépület. Ennek az árulásnak bizonyára lesz még böjtje is, üzletelő uraimék. Mit mondjunk? Le a sombreróval az inka asszonyságok előtt, akiknek csakugyan mind­ezt köszönhetjük, nemcsak a világ, s benne szerény mi magunk, hanem még a világhódítás­sal kacérkodó törökök is, akiket hódítás terén jámbor potata régóta lekörözött, pedig nagyjából egy időben indultak a vetélkedőn. Szerkesztette: Tompa Ernő

Next