Háromszék, 1993. november (5. évfolyam, 996-1016. szám)

1993-11-13 / 1005. szám

HÁROMSZÉK f üg'gx ltkii napi lap MEGKÉRDEZTÜK KÉPVISELŐINKET: BUKARESTBEN HÁNY ÓRA? SAKKBAN A MAGÁNEGYETEMEK Beszélgetés Márton Árpád parlamenti képviselővel (2.) O És akik külföldön tanulnak? O Emil Constantinescu közbeszól O Kinyírni a magánegye­temeket! (?) O Százezreket érintő kérdés O Mi a teendő? - Mi lesz azokkal, akik külföldön tanulnak? - Felvetettem a külföldön szerzett diploma kérdését is. Ezt nem voltak hajlandók ebbe a törvénybe bevenni, mondván, hogy ezt a kérdést a majdani tanügyi törvény tisztázza. A meglepő az volt, hogy éppen amikor a két legfontosabb cik­kely visszautasítása miatt óriási volt a botrány, mert a könnyítéseket támogató ellenzéket lesza­vazták, megérkezett a rektorok országos taná­csának elnnöke, Emil Constantinescu, és tolmá­csolta a rektorok és a maga véleményét, ami egyértelműen az volt: most, azonnal tessék kinyír­ni a magánegyetemeket. Nyilván, megpróbált nyomást gyakorolni, és ennek köszönhető, hogy a Nemzeti Parasztpárt képviselőinek több mint fele és a Petre Roma-féle demokrata párt is végül megszavazta ezt a törvényt. Csak a liberális párt, az RMDSZ, valamint a Polgári Szövetség Pártja szavazott egyöntetűen a rossz törvény ellen. Meg­lepő az a szociál­demokrácia, ahol az a magatartás, hogy semmi esélyt se kell hagyni a fiataloknak, akik magánegyetemeken kellene tanuljanak. „Miért kell magánegyetemekre járjanak?! Miért akarták megkerülni az állami egyetemeket?! Meg kell büntetni őket!” Ez így elhangzott... Ez nem más, mint tipikus bolsevik magatartás: aki nincs velünk, az ellenünk van, s aki ellenünk van, azt ki kell irtani. — Egyáltalán nem érthető Emil Constanti­nescu hozzáállása ehhez az ügyhöz. — Ez nagyon sokat hangoztatott és vitatott kérdés. Mindenféleképpen az állami egyetemet védte. Ő is egy állami egyetem rektora. Én nem tudom elfogadni azt, hogy ne adjak esélyt azoknak a fiataloknak, akik végül is négy éven keresztül kérdezett: Benkő Levente (folytatása a második oldalon) NEVÜNK \:ÖIÖTVA7, HKH/jrr (II.) •Többek kívánságára közöljük, hogy az utó­nevek (keresztnevek) a­­nyanyelvre történő le­fordításának (vissza­­f­ordításának) törvényes procedúrá­ja a következő: • Kérés, amely­ben az illető a 975/1­9(98-as Történ) 19. szakasza alapján igényli, hogy az u­t­ó nevét (ut­óneveit) fordítsák le any­any­elv­ére, és állítsanak ki számtára az ú­j név­vel ú­j születési és anyakönyvi kivonatot. • 100 tejes okmány bé­lyeget mellékelni a kéréshez. • Jelentkezni szemé­lyesen annál a polgármes­teri hivatalnál, ahol az il­letőt any­aköinyvelték (a születési helyen). • Az ú­j születési és a-­­­nyakönyv­i bizott­v­ítványt a *’ polgármesteri hivatal il-jí­letékes any­aköny­v v­ezető­je azonnal kicseréli. I­r -­l­tólag (és ismét) el­mondhatom, én 1971-ben lettem S­ullov­ichús l­­ajos, s falusfeleim akkori néptanácsánál, lévén, hogy akkor és ott sem volt ez a mindennapi kérelem, még egy pohár esküvői szil­vapálinkával is megkínál­tak a saját keresztelőmön. Most nem tudom, mi a szokás. (Sv­s.) Máról holnapra PANDÚRTÖRVÉNY A parlament rablópandúrt játszik a nap­okban: most fiktolják a rendőrtörvényt, bujkálnak az artikulusok mögött. Az Európa Tanács tagságának egyik legkategórikusabb feltétele a rendőrség demilitarizálása. Nem kell csodálkoznunk azon, hogy ez a kívánság az azonos neműek közötti szerelem üldözésének tör­lésénél is jobban sokkolj­a a hatalmat. Ebben az országban ugyanis a milíciáról, a mostani rendőrségről teljesen más kép alakult ki, más struktúra szerint működik, mint a polgári demokráciák bármelyikében. Mondjunk friss példát: a rendőrség idei napján olyan katonai díszszemléknek lehettünk tanúi a rendőrségi kötelékek részvételével, amelyek akár a parlamenti témaparan­­csolás elleni demonstrációkként is felfoghatók. Egyik helyen ugyanis a demilitarizálásról volna szó, s erről nem hinnék, hogy ne tudna a másik fél, miközben formájában kimondottan milita­rista demonstrációkat tart. Néztük a tévé képkockáit, s amikor hallgattuk a rendőresküt, amely a haza védelméről biztosított bennünket, valaki felkiáltott mellettem: ezek csak a hazát védelmezik? Az állampolgárral mi lesz? A rendőrség elegáns mundért váltott ugyan, de milíciakor­­■ szkából átmentette,­­maszkírozta az egész struktúrát, represszív­­ voltát, katonai jellegét, mentalitását. Az történt nagyjából, mint a­­ hatvanas évek végén a szekuritátéval: kijelentették, hogy eddig represszív szerv voltak az államháztartásban, de most átmennek a preventív feladatkörök felvállalásába. Tudjuk, miképp. Csupa preventív dolog, megelőző vállalkozás volt például ’89 decem­bere is Temesváron vagy másutt. A képviselőháznak demilitarizálnia kell tehát a rendőrséget, és meg is teszi ezt­­ szavakban. Egyelőre kigyomlálja a rendőrség működését szabályozó szövegekből azokat a kifejezéseket, ame­lyek a testület katonai jellegére utalnak. Majd aztán 90 napon belül kidolgozzák a rendőr statútumát, addig elég, ha át­szabják a nyelvi mundért. A rendőrség méltán idegződött be represszív hatalomként a köztudatba A közvélemény retteg, fél tőle, rendőr­viccekbe menekül, a lakosság egy vékony rétege dörgölődzik hozzá, gya­korolja azt a bizalmi feladatkört, amelyet mindközön­ségesen besúgásnak is szokás nevezni. A kisebbségi sorsban élők esetében a rendőr—állampolgár viszony még tovább degradáló­dott Nem véletlen, hogy ’89 decemberében sor került a milicis­­talincselésekre. A rendőrimázst mélységesen tovább rontotta a milicistaverések utáni megtorlás, a börtön s a verőrendőrök megjelenése, a rendőrök számának különítménnyé növelése falun-városon. Engem szlovákiai nagyközségben a polgárok által bizonyos időre a faluból megválasztott rendőrparancsnok kalau­zolt. Mi csak filmekből ismerjük a seriff feladatkörét, állam­­polgári, emberi habitusát, a helyi önkormányzat rendfenntartó intézményét és személyzetét, s eszünkbe se jut, hogy ez lenne a demilitarizált rendőrség. Emellett úgyis maradna, minden „es­hetőségre”, a csendőrség intézménye. Sylvester Lajos. KISEBBSÉGI törvény­tervezet Konszenzust sejtető, építő jellegű vitáról szóló híreket kap­tunk az RMDSZ szövetségi képviselői tanácsának maros­vásárhelyi üléséről. A fórum cél­ja, hogy a szövetség egységes kisebbségi törvénytervezetet dolgozzon ki. Az SZKT elé terjesztett négy változat vitájának tegnapi, első napján a fogalmak egyeztetésén dolgoztak a küldöt­tek. Az RMDSZ Kolozsvári Nyi­latkozata és az Európa Tanács elé terjesztett memoranduma után a kidolgozás alatt álló törvénytervezet a harmadik, alapvetően fontos dokumentu­ma a szövetségnek. SEPSISZENTGYÖRGY 1993.NOVEMBER 13. 1005. szám ÁRA SO lej előfizetőknek 40 lej SZÁM IS AT Halkan, óvatosan őszből télbe lépünkAlbert Levente felvétele FŰTŐOLAJJAL SZENNYEZTÉK BÁRÓT PATAKÁT FIGYELMETLENSÉG OKOZTA A BAJT Kedden írtunk arról, hogy Bárót patakába nagy mennyiségű fűtőanyag (pakura) folyt bele. A történtek körülményei azóta tisztázódtak: a tejfeldolgozó 20 ezer literes, földbe ásott és 70 ezer literes, föld felszínén levő tartályban tárolja fűtőanyagát. Mindkettőből egyazon szivattyúval pumpálják a pakurát a kazánház belső, kis tartá­lyába. Két elzárócsap (szelep) segítségével el lehet zárni hol az egyik, hol a másik tartály vezetékét, hogy bármelyiket használni, illetve kiiktatni lehessen, így szükség szerint vagy a 20, vagy a 70 ezres tartályból szivattyúzzák a fűtőa­nyagot a kazánházba. Szombaton is ezt tette a szolgálatos kazánfűtő, s miután a kazánház kis tartálya megtelt, leállította a szivattyút. A bajt a 70 ezer literes tartály nyitva maradt elzárócsapja okozta. Azon át ugyanis addig folyt a fűtőanyag az alsó, 20 ezer literes tartályba, míg az megtelt, és a pakura ezután már csak a földre ömölhetett. A csap nyitva maradásának körülményei nem i­smeretesek. Nagy Mária, a tejfeldolgozó felelőse elmondta: az esetet követő leltár nyomán kiderült, hogy 704 liter fűtőanyag folyt el, aminek egy részét sikerült kiszi­vattyúzni az eső­vízcsatornák ülepítőiből; az egész hálózatot kimosták; a cég azonnal kifizette a környezetvédők által kirótt 250 000 lejes bírság minimumát, azaz 25 ezer lej­t. Az üzemnél, akárcsak a városi rendőrségen, cáfolták az elterjedt hírt, miszerint a történteket lopási szándék okozta volna. (Benkó) HÉTVÉGI SPORT ITTHON A FUTBALL CLUB Szombaton délelőtt a sport­csarnokban kézilabdatornára kerül sor. Az Őszi Kupa címen szervezendő rendezvényen részt vesznek a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, a Sepsiszentgyör­gyi ISK és a Váradi József Általános Iskola leányegyütte­sei. A torna szombaton 8 órakor kezdődik. A hét slágermérkőzésére vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor az Elektra-stadionban. Sep­siszentgyörgyi FC-Rădăuţi A Fogarason aratott győzelem feledtette a korábbi kisiklást, azt a gól nélküli döntetlent. Most újra dobogóközelben áll csapa­tunk, s most újra sportbaráti köte­lességünk a melléje állás. Segí­tenünk kell, szurkolói módon, de sportszerűen, hogy végre meg­szakadjon a hazai döntetlenek sorozata. Tudjuk, hisszük, hogy ebben a csapatban több van, mint amennyit legutóbb itthon nyúj­tott. Ezt a többet kell „ki­szurkoljuk” belőle. Indulásra: Hajrá, FC! A C-osztályban már a tavaszi fordulót játsszák (van idő, s előhoztak két fordulót): Bardóc- Zágon, Uzon-Bü­kszád, KSE­­I SK, Szentlélek-Mikóújfalu, Hídvég-Szentkatolna, Kovász­­na-Gelence, Barót-Csernáton. Csendesnek ígérkezik. A legtöbb találkozó egyesélyesnek ígérkezik, még a bardóci és a szentlélek­ is. Itt is, ott is a vendégek az esélyesek. (Ákos)

Next