Háromszék, 1994. február (6. évfolyam, 1059-1078. szám)

1994-02-24 / 1076. szám

HÁROMSZÉK ELKERÜLHETETLENNEK LÁTSZIK AZ ÁLTALÁNOS SZTRÁJK A Frănia, az Alfa és az Országos Szakszervezeti Tömb vezetői tegnap délután többórás tárgyalást folytattak a mi­niszterelnökkel a fenyegetően közeledő, február végére tervezett általános sztrájk megelőzése céljából. A tanácskozást követő nyilatkozatok azt sugallják, hogy az életszínvonal folyamatos romlása elleni tiltakozásként tervezett megmozdulás elkerül­hetetlen. A miniszterelnök ajánlatát képlékenynek, megbízhatat­lannak, megalapozatlannak minősítették, s azt az állítását, miszerint idén tíz százalékkal nő az életszínvonal, minden reális alapot nélkülözőnek tartották. ____________________________________________ (L-) A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK NYOMÁBAN FELMEGY A SZÉKELY PESTRE (AVAGY „MEGBOMBÁZTUK UDINÉT”) Itt van a város: Budapest. A Deák Ferenc utca 5. szám alatt állunk vagy ezren. Három­­székiek, csíkiak, gyergyóiak, udvarhelyiek, marosiak,er­délyiek. Leszáll az éj, a városban nem csitul a hangorkán. Mentők és rendőrök visítanak bele: csak semmi pánik, csak sor­ban, csak rendesen. .. Itt van a magyar TŐZSDE. Torma Sándor (folytatása a 2. oldalon) ! VÉRÜNK VESZIK? Furcsa módon éppen Háromszéken sűrűsödött be az országban leginkább a magyarellenes nacionalizmus zacca. A Képtár veszélyeztetettségét például, a kilakoltatás vagy elorzás szándékaitól és eredményétől függetlenül, nem kell különálló ügyként kezelnünk. Egy általános offenzíva része ez: teljesen kiszorítani bennünket, magyarokat a politikai, gazdasági és a kulturális életből, ezeken a pászmákon még a megnyilvánulás lehetőségétől is. Maradjunk még a Galéria­ügynél. Az eddig elhangzott Képtár-megtartó érvek mellé tehetném a magam szubjektív emlékeit is. A hetvenes években, nem túlzók, százas tételekben bányásztuk ki a köztársasági palota alagsorának festmény-, grafika- és szobor­­temetőjéből a bennünket érdeklő munkákat. Ugyanezt tet­tük a Scínteia-ház melletti hatalmas, szovjet mintájú kőközpont képzőművészeti munkákat internáló táborával is. Nagy Imre, Bene József, Kós András és mások ott porosodó munkái kerültek „haza”, Sepsire, Árkosra az Agronómusházhoz és más kulturális intézményekhez. Román alkotók munkái is. Akkor alakult meg a megyei képzőművészeti szövetségi fiók, akkor telepedett ide, a képek mellé létszámában is egy fiókra való művész. Alkotótáborok indultak Árkoson, Cserná­­tonban, később Rétyen és Kovásznán. Kiállítás kiállítást követett. Utcai kakaspattogatóktól vásároltunk meg eltűnt­nek hitt Gyárfás-képeket. Nagy Imre, a híres csíkzsögödi festő- és grafikusművész erre a mozgolódásra figyelt föl. Amíg a csíki adminisztrációt pocskondiázta, nyíltan, fülük hallatára is szidta, addig itt kiválóan érezte magát. Ennek a­ kapcsolatnak köszönhetően döntött úgy halála előtt, hogy munkáinak egy tematikai csoportját nekünk ajándékozza (Csíkzsögöd, Marosvásárhely és Kolozsvár mellett). A véremet adom, fiam — mondotta—, mert nálatok látom jó helyen. A véremet, vérünket kapjátok, mert a magyar kép­zőművészetben én próbáltam megcsinálni azt, amit Tizian az olaszoknál rég megtett: megfesteni, megrajzolni a nőt. Anyánkat, kislányunkat, húgunkat, asszonyunkat. Mert a nők, ami vérünk, náluk nélkül nincs folytonosság, nincs nyelv, nincs nemzet. Ha jól emlékszem, azzal a feltétellel, hogy állandó kiállításon őrizzük, 62 (!) festményt és grafikát ajándékozott a múzeumnak, Képtárnak. Nagy Imrét követte az ugyancsak ilyen alapon és gyermekkora révén hozzánk kötődő Bene Jóska bácsi. Mintegy félszáz munkával ő is. Csupán ez a két „tétel” felbecsülhetetlen érték. Ezt követ­ték a többi adományozók. Ennek a kezdeti dobbantásnak volt köszönhető az, hogy a Galéria oda került, ahol van. Az is, hogy a Dacia Felix Bank épületében voltak az időszaki kiállítások. Az új galériában. A főtér kulturális arculata alakult így ki, beleértve még a színház terjeszkedését is a volt gyógyszertár, a Karcság-lakás átvételével Nos, most ezt kell innét kipusztítani. Olyan emberek­nek, akik ezt a román kulturális expanzió útját álló mázol­­mányoknak nézik, nincs amit magyarázni. Mikor a kasté­lyok, udvarházak könyvtárait, bútorait a háború után eltüzelték, akkor sem ezeknek az értékeknek a birtoklói döntötték el, hogy mi legyen a sorsuk. Akkor is, képletesen szólva, vérünket vették. Most is azt akarják. Akarják? Teszik. Sylvester Lajos Máról holnapra ÚJABB MERÉSZ UGRÁS Matei egy amerikai dollár ára 15',te­ler Festjük magunkat Szerdán délelőtt megnyi­tották a Román.­Akadémia mellen működő, interetnikai kapcso­latokat és kommunikációt, az etnikai identitás megőrzésének feltételeit tanulmányozó 3 nemzetközi konferenciát, hazai részről a kormány konzultatív szerveként működő Etnikai Tanács képviseletének rész­vételével. (Az RAZDSZ, miután meggyőződött ennek sóhivatal voltáról, kilépett belőle.) A munkálatok európai védnök­ség égisze alatt zajlanak. A rádióból hallgattam végig a megnyitót, visongva a gyö­nyörtől, mikor harmadik fel­szólalóként Guran úr az el­nöki hivatal üzenetét tolmá­csolva azzal kezdte fennkölt beszédét, hogy Románia egységes nemzeti állam. Tizenhat kisebbséget is­mernek el ebben az ország­ban, ebből a magyarság számbéli .. mennyiségét'' tekintve, földraj­zi ismérvei révén országnyi nagyságrendű. A dobbantás jól sikerült. A folytatás sem maradt el. Megtudhattuk, hogy a román nép évszázadokon át harcolt az egység megterem­téséért. Elítéltetett a szélsősé­gesség, az intolerancia, az irredentizmus. Aztán ki tudja, hány ország etnikai képvise­lete hallhatta, hogy fel végedel­­végig, az egyetemig oktatásunk teljesen rendben, identitásunkat (CsERNÁTONI) (folytatása a 2. oldalon) A 770 ÉVES BÁRÓT ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS " Igaz, hogy még nem tar­tunk ott, ahol a derék svájci természetbarátok, no meg a választók, akik népszavazás útján úgy döntöttek a minap, hogy a kantonok gyönyörű országából, a környezet és a tisztaság védelméért, nevezett időponttól egyszerűen kitiltják a nemzetközi autós teherfor­galmat, de Bárót önkormányzata, a város első írásos említésének ősszel megünneplendő 770. évfordulójára készülve, máris munkához látott. Elsőbben is határozat született — ha egyál­talán volt még szükség rá —, hogy a várost egyik végétől a másikig puccba vágják, s bár a még parlamenti berkekben sem készülő évi országos költ­ségvetésből nem tudni, hogy új járdára, aszfaltra, utcai égőkre, miegymásra futja-e, de az már biztos, hogy tisztaság lesz. Legalábbis a tanács által ki­dolgozott akcióterv szerint, amelynek értelmében többek között feljavítják a zöld­övezeteket, sok-sok virágot, fát, díszcserjét,­­bokrot ültet­nek, a népes gyermeksereg előrelátható nagy-nagy örömére nem kevesebb, mint öt új ját­szóteret építenek a fúró-faragó mesteremberek. A postaépület előtti, nemrég a szocialista munkaversenyt hirdető, a ’89- es akármi után a független kisgazdapárt forradalmi esz­méit közhírré tevő rozsdamarta hirdetőtáblákat eltávolították, helyükre tuják kerülnek. Az már a jövő titka, hogy ha majd rend lesz és tisztaság, meddig lészen az megbecsülve. Ide tartozó jó hír az is, hogy rövid pihenő után újra folyik a munka az épülő városi művelődési házban: az Orbán kft. mester­emberei hozzáláttak a nagy­terem belső vakolásának előkészítéséhez. (Benkó) ALBERT LEVENTE felvételei (a 6. oldalon) ÚTBAIGAZÍTÁS A gyermeksegély felvétele Az állami gyermeksegély folyósítása körüli több hónapos huzavona teljesen összezavarta a szülőket, és a nagy volumenű munka pedig akadályozza a gya­korlati részt lebonyolító intéz­mények tevékenységét. Ezért nem­régen összeültek a munkaügyi igazgatóság, a Bankpost Rt., a tanfelügyelőség, a postaigazgatóság képviselői, és a következőket határozták el: a hét éven aluli gyermekek számára a gyermek­­segélyt minden hónap 3-ától 15- éig adják ki a postahivataloknál a kifüggesztett névsor szerinti beosztás alapján. Azon szemé­lyek, akik a kijelölt napon nem tudták felvenni a pénzt, megte­hetik a hónap 16—27-én. A posta nem küld senkinek értesítést. A pénz átvételéhez szükséges okmányok: a gyerek törvényes képviselőjének személyazonossá­gija (szülő, nevelő, gyám), a gyerek eredeti születési bizonyítvá­nya. A hét éven felüli gyerekek számára a­ segélyt az iskolában kiadott csekkfüzet alapján ad­ják ki a postahivatalokban a következő beosztás szerint: 8- tól a megelőző hónapra szóló csekk alapján (például február 8-tól adják a januári gyerekse­gélyt), a hónap 1 -jétől pedig az összes addigi hónapokra szóló fel nem vett segélyt a kamattal együtt (mint ismeretes, az egy hónapnál tovább ki nem váltott csekkre kamatot fizetnek). Az ügyvitel gyorsítására jó, ha a már kitöltött csekkel mennek a postahivatal ablakához szemé­lyi adatok, aláírás, az összeg. (Figyelem, ez változik! Az elmúlt év október-novemberre havi 4150 lej,decemberre 4360 lej, januárra 5300 lej.) Az a szülő (gyám stb.), aki nem tud írni, kérje a csekket kibocsátó iskolát jegyezzen be egy meghatalmazottat. Aki­nek a csekkfüzetében az októberi­­novemberi lapot érvénytelenítették, de valójában nem kapta meg a segélyt,két utat választhat: vagy a cégétől kéri az összeg kifizetését, vagy az iskolától egy új csekk kiállítását. Aki a gyemeksegélyt nem akarja havonta kivenni, ka­­matoztatni szeretné,annak a legjobb megoldás, ha a Bankpost Rt.­­nél személyi folyószámlát nyit. (P. M.) SEPSISZENTGYÖRGY 1994. FEBRUÁR 24. 1076. szám ÁRA 80 lej Előfizetőknek SS lej rst TÖK­TÖK

Next