Háromszék, 1994. február (6. évfolyam, 1059-1078. szám)

1994-02-01 / 1059. szám

n Iliescu elnök Tem­es megyei látogatásának több mozzana­ta foglalkoztatja a sajtót, de az egykor híres, mi több, a hivatalos változat szerint leg­sikeresebb téeszelnökének sírja előtti tisztelgése és családja iránt tanúsított őszinte rész­véte egyenesen felháborította azokat, kik jobban ismerik azt a vidéket. Az államelnök által mártírnak nevezett néhai mező­gazdász 1989 előtt a "község kiskirálya volt, még koráb­ban pedig fegyverrel a kezében szervezte Bánátban a kollek­tív gazdaságokat. * A kormányátalakítás körüli huzavona célja az idő­nyerés - szivárogtatták ki a cotroceni-i palotából. Arra törekednek, hogy a Nemzetközi Valutaalap megnyissa a beígért hitelkereteket. E célból az elkövetkező két-három hónap alatt olyan intézkedéscsomagot fogadnak el, melyet a nemzetkö­zi pénzintézetek elvárnak Romániától. Tudva tudják, hogy ez még népszerűtlenebbé teszi a kormányt, de jobb­nak látják, ezt is a többi után, a Vácáro­y-kabinet nyakába varrni. Ha terveiket semmi és senki nem akadályozza meg, jöhet az új ötpárti baloldali koalíció. Az tiszta lappal in­dulhat, mert a külföldi hitelek levegőhöz juttatják. Tehát készítik a baloldal sikeres kormányzását. * Vadim Tudor magas tiszt­ségviselők elleni minősíthe­tetlen rágalmazási hadjárata dacára a kormány több tagja, Florin Georgescu pénzügy­­miniszter, Iulian Mincu egészségügyminiszter, Octav Cosmâncă államtitkár, Ion Honcescu, a miniszterelnök ellenőrző testületének vezetője, Mihai Ungheanu, a művelődési minisztérium államt­itkára szom­baton részt vett a Nagyromá­­nia Párt Politica című heti­lapja 100. számú megjelenése alkalmából rendezett ünnepi fogadáson. HÍRLGLÁTÓ ---------------------------------------------­ POSTABONTÁS Ha vasárnaponként megfigyeljük a Duna Televízió címbéli műsorát, rögvest rájövünk, hogy szerkesztőségébe Erdélyből érkező levelek majd­nem mindenike a Székelyföldről címeztetett, a feladók egytől egyig udvarhely-, csík-, gyergyó-, maros- és háromszékiek. Nem azért, mert a szórványban élő magyarok restek lennének pennát, irkalapot ragadni s a Duna Tv­­ műsorával kapcsolatos véleményüket, igényeiket papírra vetni Hanem azért, mert őnekik nem adatik meg az a lehetőség, hogy e műholdas tévé adásait élvezhessék. Országos önkormányzati tanács­kozáson panaszolta a minap Nagyenyed városi hölgytanácsosa, aki egyébként éppen szőkébb pátriánk, Háromszék, egészen pontosan Be­­reck szülöttje, hogy Enyednek városában is vezették, vezetik a kábeltévé­hálózatot, némely városrészeken a rendszer máris működik, minekutá­na az égi csatornákon tucatjával, százával jöhetnek a műsorok, be az emberek házába. Angolul, németül, olaszul, törökül, görögül, fran­ciául, természetesen, románul is a szabad RTV révén. Egyedül ma­gyarul nem. Minden más adó a hálózatba köttetett, egyedül a Duna nem. Nem és nem. S bár a tanács a magyar műholdas műsorra is áldását adta, a magyar ajkúak egyelőre hiába reménykednek abban, hogy a szerelők valaha azt be is szerelik. Mint ahogyan ama tanács arra is helyeslőleg és beleegyezőleg bólintott, hogy Nagyenyed egyik utcája viselje a pa­tinás Bethlen-kollégium egykori növendékének, Körösi Csom­a Sándor­nak a nevét. Még büszkék is valának a városatyák,­­anyák, hogy ím, ebben a városban tanult betűvetést valaha a világhírnévre szert tett Ázsia-kutató tudós. Csakhogy az utcatáblát, jó éve annak, azóta se lehetett a helyére illeszteni Mert egyszerűen megtiltatott. Nem és nem. Dunának, Oltnak mégsem egy a hangja. S ez csak Nagyenyed De, hogy a Dunánál maradjunk, kapóra jön a gondolat: a kábeltévé-hálózatok megszületésével feleslegessé vált kisközösségi parabolaantennákat, eladásra szánt felszereléseket miért nem ajánlanák fel például a nagy­­enyedieknek? Is. Megfelelően elérhető fizetség ellenében, természetesen. Hogy a Postabontás amott is, másutt is Postabontás legyen. Benkő Levente ­mokkai Sándor MAGYAROK CSILLAGA (39.) Pedig tudták róla, hogy keresztény, s nem bántja őket. De úgy látszik, ők is azon a véleményen vannak, hogy két Krisztus van, egyik az uraké, s az olyan, mint ők: parancsoló s haragos. A másik: Isten szelíd báránya, s ez az övék, szegény, üldözött, tűrő, akárcsak ők maguk. Amaz az új templomban lakik, ahová csak gazdagok járnak, ez azonban itt él, s jól megvan, hiszen barlangban is született. Minek jár ide az úrfi, mikor mehet a másikba is? János atya szeretettel fogadta Istvánt. Mint emberke együgyű volt, Istvánból furcsa kérdések szakadtak ki, i­­lyenek: - Mondd meg nekem, atyám, a fejedelem lehet jó keresz­tény? Zavarba jött a kicsi szent: - Nagyurak számára nem kaptam üzenetet, fiam! - he­begte. - Isten szelíd báránya nem kell azoknak... az apádnak se... - Köhécselt, aztán elhallgatott. - Menj Radia úrhoz! - tette hozzá később, látva István gyötrődését. - Atyám - emelte rá István égő szemeit -, a magyarok azért gyűlölnek, mert keresztény vagyok... Hogy legyek nekik szelíd gondviselőjük?... Vagy Krisztus azt kívánja tőlem, hogy verjem őket?... Az öreg sokáig nézte. Látta mély sebét, de nem tudott rá olajat önteni. Végül mégis megszólalt: - A gazdag ifjúhoz így szólt Jézus: add el mindenedet, és kövess engem. . De az az ifjú elméne búsan, mert sok jószága vala... Mégis kérdezd meg Radia urat!... V_________________________________________­ ­ Radia úr más ember volt. Ő tanította Istvánt latinul. Imi, olvasni is. Szikár, csontos, nagy orrú ember volt Radia úr, a szeme s a szája szigorú. Csakugyan, mintha egy más Krisz­tust szolgálna, mint a kis öreg. Komoran imádkozott s misézett. - Tanuld meg, s ne kérdezz! - intette Istvánt, ha a hit dolgában fennakadt. Radia úr írta a nagyúrnak a leveleket, s ő olvasta fel azokat, amik jöttek. A lovagokkal is többnyire ő közölte a nagyúr parancsait. A nagyasszony előtt pedig mindig lesütötte a szemét, s lehetőleg csak annyit mondott: igen vagy nem. Az ő ura az a fenséges Krisztus, akinek késze a templom­ban, az oltár felett ékeskedik. Mennyei király, kihez ké­zest minden ember, a nagyúr is, por és hamu. Ha a nagyurat szolgálja is, csak Krisztus szolgája ő egyedül, s megmondja keményen az igazat, kertelés nélkül. István lefekvés előtt ment be hozzá, s köszöntötte. - Rég nem láttalak, fiam! - pillantott rá Radia úr. - Elhanyagolod a lelked üdvét, félek. - Csak a lelkemmel törődöm én, atyám! - rázta fejét István. - Azzal birkózom... - Krisztus megbirkózott azért helyetted, s az ő szentjei könyörögnek érted! Jere, imádkozzunk, az kell neked! Mindjárt térdre is hullt, s István melléje, lehajtott fejjel. Bűnbánó imába kezdett Radia úr, latinul. István utána­­mondta. - Hangosabban! - szólt rá a páter két mondat között. S buzgón zengte tovább. István, mint kisfiú korában, mondta utána. Szeretett volna beleszédülni, elmerülni a komor szent szólamokban, hogy kimossák kínzó gondolatainak salakját. De a fejében most mind csak ez kalapált: - Add el mindenedet és kövess engem, add el és kövess... ! KASSZAFÚRÓK A CARITAS­NÁL? Nem káröröm torzul az arcomra, hanem a szánalom, amikor olvasom, hogy a CARITAS kolozsvári kasszájából, a pléhszekrény­­ben őrzött (tehát nem a bankban) 508 millió lejből (!) 95 milliót „elloptak”. Hogy kit szánok? Nem a Caritast, csődbe jutott vállalkozások primitív fogásai soha nem meglepőek. Szánom a nincstelenek tízezreit, akik Stoica úrnál és társainál próbálták összekuporgatott pénzecskéjüket fiaztatni, a balekok seregeit, akik ilyen könnyen pattantak fel a szélhámia paripáira Háromszéken is. Pedig hangzott el fi­gyelmeztető és okos szó is elegendő, óva­kodjanak, mert a matematika elemi sza­bályai szerint törvényszerűen előbb-utóbb be kell buknia a vállalkozásnak. Minket nem érdekel a bűnügy rendőrségi része, hadd keressék, kik vágták le a szekrényről a lakatot, Stoica úr hadd névnapozzék, bujkáljon Olténiában, elvégre ott is van­nak hasonló vállalkozásai. Mi csak annyit érzékelünk, hogy a Plevnei utcai kassza­fúrás az önbetörés gyanújától bűzlik, s ekképpen másodszor lopják meg a naiv betevőket, miközben milliomosokká da­gadtak a bennfentesek és a csalétekemberek. (Sylvester) NÉMET KITÜNTETÉS BUSHNAK Helmut Kohl német kancellár kétnapos amerikai láto­gatása során George Bush volt államfőnek átadta a német állam legmagasabb rendű kitüntetését, az Érdemrend Nagykeresztjét. Ezzel a gesztussal Kohl jelezte, hogy rendkívül fontos volt Bush szerepe Németország újra­egyesítésében. CSERNOBIL VALÓJÁBAN VESZÉLYESEBB Egy amerikai kutató több hónapos kutatás nyomán közölte, hogy az 1986. április 26-án bekövetkezett cser­nobili atomerőmű-robbanás a jelentettnél sokkalta sú­lyosabb méreteket öltött. Így az erőmű atommagja teljesen elolvadt, s a robbanás, illetve a tűz nyomán keletkezett radioaktív felhő az eddig ismertekhez képest négyszer volt nagyobb. A baleset nyomán a megsemmisült reaktor testére épített igen vastag betonkoporsó már évekkel ezelőtt megrepedt, s a különböző réseken keresztül radio­aktív anyagok kerülnek a levegőbe. SZAKADÁR KRÍMI FÉLSZIGET Az Ukrajna déli részén fekvő Krími félszigeten tartott elnöki választásokon Jurij Meskov orosz nacionalista vezér szerezte meg a legtöbb szavazatot. A félsziget választópolgárainak 72,92 százalékát maga mögött tudó győztes jelölt kijelentette, hogy szerinte Krímnek Orosz­országhoz és nem Ukrajnához kell tartoznia, de ez utób­bi­val természet­es gazdasági kapcsolatokat kell fenntarta­nia. Az ukrán miniszterelnök azt nyilatkozta, minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az ukrán alkot­mánynak érvényt szerezzen a félszigeten. A krími tatárok vezére szerint a tatároknak is szavuk kell legyen a hova­tartozás kérdésében, s mindeddig az ukrán fővárost is­merik el, nem Moszkvát. ÉSZAK-ÍR VEZÉR AMERIKÁBAN Gerry Adams, a Sinn Fein észak-írországi alakulat vezére kétnapos beutazási vízumot kapott az Egyesült Államokba. Körútja során ismertető, tájékoztató előadá­sokat tart az észak-írországi helyzetről. A Sinn Fein az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveres alakulat politikai szárnya. A Gerry Adamsnek biztosított amerikai vízum révén Bill Clinton államfő jelezte, hogy érdekelt az észak-írországi helyzet békés rendezésében. RIADÓT FÚJTAK A SZERBEK A boszniai szerb fegyveres erők fővezérkara kihirdette a rendelkezésre álló tartalékosok teljes mozgósítását. Az intézkedés érvényes a nőkre és a volt Jugoszávia külön­böző vidékeiről származó szerb menekültekre is. Michael Rose tábornok, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka kétórás beszélgetést folytatott Radovan Karadzsics szerb vezér­rel. Korábban egy magas rangú szerb katonatiszt kijelen­tette, hogy nem szavatolják a tuzlai repülőteret igénybe vevő gépek biztonságát. Tuzla repülőtere huzamosabb ideje a boszniai szerb fegyveresek kezében van. HAVEL KONTRA KORMÁNY Vaclav Havel cseh államfő elhatározta, hogy létreho­zása azt a hivatalt, amelynek célja lesz a lakosságtól származó és a kormány tevékenységére vonatkozó pana­szok kivizsgálása. A kormány ellenzi a hivatal felál­lítását, de Havel a cseh törvényhozás elé szándékszik terjeszteni indítványát.

Next