Háromszék, 1994. május (6. évfolyam, 1123-1142. szám)

1994-05-04 / 1123. szám

HÁROMSZÉK függetle SEPSISZENTGY ÖRGY 1994. MÁJUS 4. 1123. szám ÁRA 100 lej Előfizetőknek 70 lej SZERDA A szentgyörgyi parkba is besurrant a tavasz... Albert Levente felvétele KI MEHET NYUGDÍJBA? Tegnap a képviselőházban szavazathiány miatt elutasították a korhatár előtti nyugdí­jazásra vonatkozó törvénytervezetet, amely nőknél 25 év szolgálattal az 50 évet betöltött, férfiaknál 30 év szolgálattal és 55 évet betöltött személyekre vonatkozik. A törvénytervezet szerint a nyugdíjazást a munkanélküliek kér­hetik. Az elnapolás 2—300 000 embert tart bi­zonytalanságban. ^ES nem jön A KIRÁLY Tegnapi felszóla­lásában Ion Diaconescu parasztpárti képviselő az alkotmány nyilván­való megsértésével vá­dolta a kormányt a Mi­hály királlyal szembeni ^magatartása miatt. j VARADINUM­NAPOK Május elsején este, a Nagyváradi Színház ter­mében tartott operagála-előadással véget értek az április 24-én kezdődött VARADINUM-napok. A Nagyvárad múltjához és jelenéhez kötődő nyolcnapos ünnepségsorozat keretében egyházi és világi rendezvényekre került sor, többek között öt ökumenikus istentiszteletre (a református, baptis­ta, evangélikus, unitárius, illetve római katolikus egyház liturgiája szerint) és öt tárlat megnyitására (Tolnay Tibor tollrajz-, Radványi Károly ex-libris-, Cs. Erdős Tibor retrospektív festmény-, illetve Gervai Tamás, valamint Bíró Károly és Kiss László fényképkiállítása). A rendezvények keretében be­mutattak őt, ez alkalommal megjelent kötetet (Tol­nay Tibor, dr. Indig Ottó, Jakobovits Miklós és Péter Zoltán műveit, illetve a VARADINUM '93 emlékkönyvet), április 26-án pedig emléktábla­avatással egybekötött megemlékezéssel tisztelegtek a rendezők a váradi zsidóság kultúraápoló és iskola- fenntartó tevékenysége előtt, az alkalomra meg­hívott Gáli Ernő, Gervai Tamás és Halász Anna jelenlétében. Április27-én A román—magyar kultúra interferenciái címmel a nagyváradi román értelmiségiekkel szerveztek találkozót, amelynek díszvendégei között jelen volt Smaranda Enache, Radu Enescu és Horváth Andor. Az ünnepségsorozatot számos magyarországi személyiség is megtisztelte jelenlétével, köztük Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és munkatársai: Alföldi László és Szilágyi Mátyás, továbbá Bálint Pataki József, a HTMH főtanácsosa, Kollár József, Debrecen város polgármester-he­lyettese. Az RMDSZ részéről a megnyitó istentiszteletre eljött Takács Csaba ügyvezető elnök, a hét folyamán tartott rendezvényeken igen gyakran jelen volt dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Székely Ervin képviselő, s a rendezvénysorozaton mindvé­gig képviseltette magát a szövetség nagyváradi és Bihar megyei szervezetének vezetősége. RÖVIDESEN A STANDOKON!!! A LABARÚGÓ-VILÁG- BAJNOKSÁGOK ÖSSZES MÉRKŐZÉSE, GÓLJA, ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁ­ZATOK: A FUTBALL VB-K TÖRTÉNETÉNEK ÁT­TEKINTÉSE 1930-TÓL 1994-IG, M0NTE- VIDEÓTÓL LOS ANGELESIG NÉVADÓ ÜNNEPSÉG LEMHÉNYBEN Bem József Általános Iskola Május első napján újabb háromszéki iskola vonult ki a névtelenségből, és vette fel a Bem József Általános Iskola nevet. Május elsején a zsú­folásig telt alsólemhényi kultúrotthonban részt vevő félezres tömeg a legendás hírű lengyel szabadságharcos em- lékeelőtt tisztelgett. Nem történt rendbontás, fegyelmezetlen­ség, habár a szervezők erre is felkészültek. Sőt, az ünnep­ségen azok is jelen voltak, akik a Luka László neve mel­lett kardoskodtak! Az iskolakeresztelö ünnep­séget Benedek József tanár, iskolaigazgató nyitotta meg. Utána Dénes István nyugdí­jas iskolaigazgató, Szabó Sán­dor, a község római katolikus plébánosa, Fekete Miklós tanfel­ügyelő, Zsigmond Gergely polgármester és Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Mú­zeum igazgatója a névadás kap­csán Bem József személyiségét, a magyar szabadságharcban való részvételét és a névadás je­lentőségét méltatták, (folytatása a 2. oldalon) Iochom István EMK-NYILATKOZAT Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform 1994. április 27-én NYILATKOZATOT adott ki a holokausztum félszáz éves fordulója alkalmával, amelyben bejelenti „csat­lakozását azokhoz a humanista közéleti személyiségekhez és csoportosulásokhoz, akik/amelyek ezekben a napokban, hetekben világszerte emlékeznek és emlékeztetnek a II. világháború 50 esztendővel ezelőtti szörnyűségeire”, (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra Ml TÖRTÉNHET? Magyarország népe nem a legjobb előjelekkel készül a parlamenti választásokra. Az erdélyi magyarságnak nem közömbös, hogy melyik párt vagy koalíció kerül hatalomra. Nekünk olyan budapesti kormányra lenne szükségünk, mely törvényes eszközökkel a nemzetközi porondon vállalja a kisebbségi jogok és önkormányzati elv elismertetését és megvalósításit. Ezt sem elhallgatni, sem pedig letagadni nem szabad. E sorok egyik párt mellett sem akarnak kardoskodni, csak egy kisebbségi álláspontot óhajtanak kifejezni. Az előjelzések, sajnos, nem biztatóak, megtörténhet, hogy a Magyar Szocialista Párt egyedül megnyeri az 1994-es országgyűlési választásokat, vagy megismétli az MDF 1990-es eredményeit, a kommunizmus megdöntésében mindig élen j áró magyarság nagy szégyenére. Természetesen mindez a választók meggyőződésén és akaratán múlik. Az életszínvonal visszaesése, a munkanélküliség, az általános elégedetlenség a szocialistákhoz tereli a válasz­tókat, mintha azok birtokolnák azt a gyógymódot, melyre az országnak szüksége lenne. E tévhitek burjánzásának idejét éljük. Az elégedetlenkedőket korántsem kárpó­tolják szenvedéseikért a demokratikus intézmények, az ország függetlensége. Ne feledjük, Magyarországon a létezett szocializmus emléke—„legvidámabb barakk”— lényegesen kedvezőbb, mint bárhol másutt a világon: Az MSZP mögött állnak azok az értelmiségiek, orvosok, tanárok, mérnökök, akiknek soha nem okoztak gondot a hamis kompromisszumok és a kliensrendszer hazugsá­gai, megelégedtek a viszonylag jó anyagi vegetációval. FERENC/, CSABA RIPORTJA AZ 5. OLDALON SIRÁMOK DEÁK JÁNOS BÁCSI ÉLETÉBŐL TAVASZ A GÖDÖRALJÁN \ Az is bizonyos, hogy a szociaiistákesetleges győzelmével nem tér vissza a magyarul makogó Kádár-rezsim. Erről szó sincs. A megbukott kommunizmusnak nincs többé visszatérési lehetősége. De mindenképpen megtörténhet, hogy Magyarország is Romániához hasonló állapotba kerül, olyan politikai elittel, mely demokratikus, fél- és látszatmegoldásokkal fogja magába pumpálni az éltető oxigént, lesznek máj d részreformok, felem ás megoldások, kisebb-nagyobb visszarendeződések, kliens rendszer, mert ezekkel könnyebb tetszelegni, mint a sokféle érdekeket felborító, kockázatos reformok megvalósításával. Nemzeti és kisebbségi vonatkozásban pedig semmi jó sem várható. Gondoljunk a külsőségeiben és gazdasági részeredményeiben tetszetős Kádár-rezsim nemzetrom­boló politikájára, azokra, akik szocialista színekben a szovjet hódítók bérenceiként a nemzeti érzést és gon­dolkodást teljesen szétverték, egyáltalán nem törődtek a nemzet fogyásával (négymillió abortusz!), vagy emlékez­zünk vissza Kádár 1958-as (Marosvásárhely) és Grósz aradi árulására. Ha nem is ilyen „eredményesen", de az utódok nem fognak ehhez hasonló „nemzetközi” tettektől visszariadni, éppen olyan közömbösek lesznek, mint elő­deik, és aláírnak mindenféle alapszerződést, hogy jobb színben tetszelegjenek. Reméljük, hogy a baloldali koalíció vagy magában az MSZP nem kerül uralomra, és aggodalmaink nem lesznek aktuálisak. De az is előfordulhat, hogy a szocialistákkal senki sem fog koalícióra lépni, és ebben az évben, a májusin kívül, még egy vagy két választás is lesz. Fábián Ernő _________________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék