Háromszék, 1994. május (6. évfolyam, 1123-1142. szám)

1994-05-04 / 1123. szám

Az Alfa Kartell Szakszervezet szolidaritásáról biztosította a tegnap öt órától szervezett Targu Jiu-i tiltakozást. A bányászszakszervezet által szer­vezett kormányellenes akció hatóerejében bízik — szögezi le az Alfa Kartell üzenete, hozzátéve, hogy elfogadhatatlan az a passzivitás, amellyel a politikusok szemlélik Románia gazdasági romlását. Hála hete Temesváron Tegnap délelőtt a temesvári polgármesteri hivatal dísz­termében elkezdődött a Hála hetének nevezett rendez­vénysorozat mindazok tiszteletére, akik bármilyen formában támogatták az 1989-es decemberi forradalmat. Megnyi­tóbeszédet Viorel Oancea, a város polgármestere tartott, kiemelve, hogy 1989 decembere óta Temesvár a világ különböző országaiból érkező szervezetek, vállalatok és polgári csoportok szállásadója. Köszönetet mondott mind­azoknak, akik a legnehezebb időszakban a temesváriak, az egé­sz ország mellé álltak, hangsúlyozva, hogy ez a május 6-­­áig tartó rendezvénysorozat kizárólag az ő érdemeik elis­meréséül szól. Az Ilascu-csoport kiszabadításáért A temesvári Forradalom téren tegnap folytatódott az aláírásgyűjtés az Ilascu-csoport kiszabadítása érdekében. Eddig több mint négyezren írták alá. A tervek szerint a jegyzéket még e héten eljuttatják az emberi jogok ligájához és az Európa Tanácshoz. Ezzel a temesváriak bekapcsolód­tak abba az akciósorozatba, mely a moldáviai csoport kiszabadítását tűzte ki célul. Képviselőházi küldöttség beszámolója Adrian Năstase, a képviselőház elnöke, aki a parlamen­ti küldöttség élén április 25—30. között hivatalos láto­gatást tett Németországban, tegnap­ délelőtt sajtóértekez­letet tartott. Rámutatott, hogy a látogatás célja a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok felélesztése volt. Kije­lentette: a Bundestag külügyi bizottsága kedvezően vélemé­nyezte Románia társulási egyezményét az Európai Unió­hoz, és a német parlament még a nyári vakáció előtt ratifikálja ezt a dokumentumot. Teodor Melescanu Egyiptomban A román külügyminiszter Kairóba utazott, hogy részt vegyen a Palesztin Felszabadítási Szervezet és Izrael közti véglegesítő megbeszélésen. Az aláírási ünnepségre az egyip­tomi hatóságok kétezer-ötszáz személyt hívtak meg, köz­tük negyven ország külügyminiszterét. Testvérvárosok Világszervezete Kongresszusán vett részt a román küldöttség. A Lisszabon­ban tartott ülésen megválasztották a szervezet vezetőségét, melyben román képviselők is helyet kaptak. A végrehajtó bizottságba került Piatra Neamt polgármestere, Sinaia alpolgármestere és Brassó alpolgármestere. A Lisszabon­ban elfogadott határozat leszögezi, hogy a világszervezet továbbra is elősegíti a kulturális és gazdasági kapcsola­tokat a világ különböző városai között, és itt fogadták el, hogy konfliktus esetén nem kormányszinten a testvérvárosok segíthetnek egymásnak annak megoldásában. Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából Ion Iliescu elnök táviratban üdvözölte Beatrix holland királynőt. A román elnök táviratában kiemelte, hogy a két ország baráti közeledése az utóbbi években hozzájárul egymás jobb megértéséhez és az európai békéhez. Kínai katonai küldöttség Dumitru Cioflină altábornok, államtitkár meghívására május 7-éig kínai katonai küldöttség tartózkodik Romániában. NÉVADÓ ÜNNEPSÉG LEMHÉNYBEN (folytatás az első oldalról) Az ünnepi beszédek után iro­dalmi összeállítás (Kádár Emma Mária és Kelemen Teréz irá­nyításával), magyar és lengyel népdalcsokor (Zsigmond Csilla irányításával), illetve Bidiga Loránd VIII. osztályos tanuló szólóéneke zárta a keresztelőt. Sajnos, a Lengyel Köztár­saság nemzeti napja miatt a Bem-emléktúra küldöttsége nem lehetett jelen Lemhényben, de az egyik Budapesten élő lengyel résztvevő, Jerzy Kochanowski meleg hangú levélben köszön­tötte az iskola munkaközös­ségét. A névadó ünnepség alkal­mával elhangzott egy olyan javaslat is, hogy ha már az iskola nem is vette fel a Luka László nevét, legalább egy emléktáblát helyezzenek el az intézmény falára az iskola és a kultúrotthon építőjének em­lékére. A javaslat ellen senki­nek nem volt kifogásolnivalója. Az iskola előcsarnokában a Székely Nemzeti Múzeum jóvoltából Bem életével és tevékenységével kapcsolatos emlékkiállítás nyílt meg. Szabédi-napok 1994. április 29—30-án került sor Szabédon és Kolozs­várt az Anyanyelvi Konferen­cia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében a III. Szabédi-napokra. A rendezvénysorozat Sza­bédon kezdődött, ahol Kol­­csár Sándor esperes és Kecs­kés Lajos tiszteletes igehirde­tése után a helyi Unitárius Leányegylet Szabédi-összeál­­lítása hangzott el, majd Sáro­­si Éva vezetésével a mezőbándi Református Vegyes Kórus énekelt. Ezután a templom falára helyezett, Hunyadi László szob­rászművész által készített Sza­­bédi László-emlékplakett lelep­lezése következett, mely alka­lomból Hubay Miklós, a Ma­gyar PEN Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főj­egyzőj­e mondottak avatóbeszédet. A résztvevők megtekintették az emlékszobát, majd a Nagy Ernő rendezte néptáncbemutatót. A kolozsvári eseményso­rozat a Szabédi-emlékház megtekintésével és az emlék­tábla megkoszorúzásával kez­dődött. Koszorút helyezett el: Alföldi László, a Magyar Köz­társaság bukaresti nagykövet­ségének tanácsosa, Pomogáts Béla és Kántor Lajos, az A­­nyanyelvi Konferencia társ­elnökei, Kötő József, az EMKE főjegyzője. HÍRHÁTTÉR Hétfőtől hétfőig Lezajlott a nagy érdeklődéssel várt első apartheid­mentes választás a Dél-afrikai Unióban. 4. Noha az elmúlt hetekben forrongott az ország, a választások a körülményeket figyelembe véve viszonylag, békésen zajlottak le. * Néhány robbantgatás, néhány fegyveres összecsapás volt azért, voltak halottak is, de — s az érdekeltek ezt tartják lénye­gesnek! — mégiscsak nagyobb botrányok és kihágások, csalások nélkül zajlott a választás. * Végeredmény persze még nincs, hét közepére ígérik, de Nelson Mandela tényként jelentette be, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus pártja fölényesen nyerte a választásokat. * Az első részeredmények is ezt az előrejelzést igazolják. 41 Második helyen Willem de Klerk államfő Nemzeti Pártja áll, míg harmadik helyen a választásokat jó ideig­ bojkottáló Inkatha Szabadság Párt, azaz röviden a mostanság annyi botrányt, hajcihőt, bel­viszályt okozó zulu párt! 4c A szakértők legfontosabb kérdése: van­­e működőképes fekete elit, amelyik a leköszönő fehér hi­vatalnoki kar és adminisztráció helyébe léphet? 4c S egységes állam lesz-e valóban a Dél-afrikai Köztársaság a választások után? 4c Az első kérdésre nem könnyű felelni, noha Mande­la mostanság sokat „szelídült”, békésebb húrokat penget, s állandóan igyekszik megnyugtatni híveit és ellenfeleit, hogy ő és pártja egységes­ dél-afrikai elitben gondolkodik. 4c Mandela „hajdani” szocialista gazdasági elképzeléseit is láthatólag feladta, egyre többet és egyre meggyőzőbben be­szél piacgazdaságról, anyagi ösztönzésről. 4c A dél-afrikai alkotmány értelmében amelyik párt a választásokon 1 százalékot elér, már képviseltetheti magát a megalakuló kormányban. 4c Mandela és Willem de Klerk láthatólag egyetértenek abban, hogy többpártú, többfajú kormányzat vezetheti majd a boldog jövőbe az egységesülő államot! 4c Csak ehhez persze fel kell számolni, meg kell szüntetni az apartheid dühöngése idején létrehozott, ún. bantusztánokat — a fajüldözők által a feketék számára mesterségesen alakított tíz független területet. 4c És ezt, érthető módon, sem a helyi elitek nem akarják, sem a szélsőséges pártok. 4c Mert vannak ilyenek is! 4c A fehér szélsőségeseket tömörítő Afrikai Ellenállási Mozgalom aktivistái nyíltan fasiszta álláspontra helyezkedve továbbra is a faji megkülönböz­tetést hirdetik, míg a néger extrém szervezet, a Pánafrikai Kongresszus megszállott hívei nézeteiről sokat elárul fő jelszavuk: „egy fehér telepes, egy golyó!... s nem szabad hibázni, noha puskagolyó csak több van, mint búr!”... 4. A fehérek helyzetét látszólag megkönnyíti, hogy a feketék sem egységesek; az alkotmány 9 nyelvet ismer el (!), de az is igaz, ,ők csakis itt kell megtalálják a modus vivendit (!), hiszen az ún. afrikánereknek (a néhány száz esztendeje ide bevándorló holland és angol telepeseknek) nincs hova menniük, ha kiutasítják őket... 4. S most ugorjunk: hosszas huzavona után meg­alakult a kisebbségi j­apán kormány a volt külügyminiszter vezetésével, de mert kisebbségben van, nem jósolnak neki hosszú életet. 4c Újabb áldozata van a dühöngő orosz terroriz­musnak. 4c Az oroszlánkörmei után egyre jobban vicsorog a maffia. Legutóbb egy képviselőt nyírtak ki , háza előtt lőtték le. 4i Néhány nappal ezelőtt egy moszkvai nagy bank elnöke lett merénylet áldozata, s Kazahsztánban egy mamut­­vállalat vezérigazgatója! 4c Vagy trotilt kötnek a kilincsre, s így a fél panelház felrobban az áldozattal, vagy a régi klasszikus módszer szerint robogó autóból tüzelnek áldo­zatukra. 4c A lopott hamis rendszámtáblával ellátott kocsikat azután a rendőrség a tett színhelyétől néhány kilométerre megtalálja. 4. És mossa a kezeit, ugyanis az alulfizetett orosz rendőrség— tehetetlen!... Bogdán László EMK-NYILATKOZAT (folytatás az első oldalról) „Magunk is valljuk Erdély­nek legnagyobb századunkbeli magyarjával, a szentéletű Márton Ártal római katolikus püspökkel, amit félszáz esztendej­e, az észak­erdélyi zsidóság deportálásának idején, 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-temp­­lom szószékéről hirdetett: «Aki felebarátja ellen vét, veszé­lyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának egyik nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát. Nem keresztény, hanem pogány szellemben jár el s — akar­va, nem akarva — csatla­kozik azokhoz a törekvések­hez, amelyek faj­okra, el­külö­nült társadalmi osztályokra és önző szövetkezésekre bon­tották, egymással szembeál­­lították a népeket»”—hangzik a nyilatkozat, amely felhívás­sal fordul az RMDSZ keresz­tény elkötelezettségű tagságához, keresztény egyházaink papjaihoz és világi tisztségviselőihez, a települések RMDSZ-vezetőihez, hogy a „számos városunkból, községünkből telj­esen kipusztult (vagy kivándorolt) zsidó testvéreink emlékezetének fenntartását holokausztum­­megemlékezésekkel, illetve el­hagyott temetőik, sírjaik rend­betételével is támogassák. Legyenek ezek az általunk ápolt­atott temetők a megbékélés szimbólumai! ’ ’ Nyilatkozatában az EMK ismét felemeli szavát az ártat­lanul és igazságtalanul be­börtönzött székely-magyar és cigány testvéreink ügyében, rámutatva arra, hogy az Európa Tanácsnak tett minden ígéret ellenére „a politikai koncepciós perekben elítélt valamennyi romániai magyar szabadon bo­csátása máig késik. Máig a hírhedt nagyenyedi börtön rab­ja a zetelaki Boldizsár Ferenc és Ilyés István, illetve Maros­­vásárhelyen raboskodik Cse­resznyés Pál. Megújított aláírás­­gyűjtési akciónkkal is folytatjuk küzdelmünket mindhármuk ha­ladéktalan szabadlábra helye­zése, valamint a feltételesen szabadon engedett társaik perének újratárgyalása, fel­mentésük érdekében.” Szent György-napi grafittik

Next