Háromszék, 1994. június (6. évfolyam, 1143-1168. szám)

1994-06-01 / 1143. szám

HÁROMSZÉK Ma megyeszerte meglepetésekben, szórakozásban lesz részük a gyerekeknek. SEPSI­­SZENTGYÖRGYÖN — ha az ég csatornái meg nem nyílnak újra — 15.30 órára várják a kicsiket és nagyobbakat a központi parkba, a színpad közelébe. Lesznek vetélkedők, versenyek, zenés-humoros előadás, divatbemutató, aszfaltrajzverseny és egyebek. KÉZ­­DIV­ÁSÁRHELYEN a művelődési házban 10 órakor műsorral köszöntik a legkisebbeket, délután Fortyogófürdőn vetélkedhetnek sportjátékokban a nagyobbak. KOVÁSZNÁN 11 órakor a moziteremben válogató előadást tartanak a holnapi versenyre. BARÓTON is sok vetélkedő, kirándulás, meglepetés lesz. Otthon is biztosan megajándékozzák a mai ünnepelteket, kit-kit anyuka-apuka pénztárcájának vastagsága szerint, de azt se feled­jük el, hogy a gyermeknek minden ajándéknál inkább szeretetre, odafigyelésre, lelki melegségre van szüksége. Nem csak „hivatalos” napján. Mindig. Tegnap Románia parlamentje (végre) jóváhagyta az __________ 1994-es állami költségvetést. MÁTÓL MUNKÁBA ÁLLHATNAK A Bazalt megmenekült? . Folyó év május hó 17. nap­ján a Bazalt vállalat igazgató­ja, Szatmári Árpád úr kiadott egy rendeletet, amelynek ér­telmében a kályhacsempe­­részleg június elsejéig leáll, az alkalmazottak addig az idő­pontig 65 százalékos fizetést kapnak, június elsej­e után pedig segítsen raj­tuk a Jóisten. Volt ott még egy elég homályos ígéret arról is, hogy ha mégis beindul majd a termelés, ak­kor, na hát akkor stb. Mit tehet, illetve mit szokott ilyenkor tenni a magyar em­ber a legtöbb esetben? Megc­suk­­latja az előbb emlegetett Úristent odafenn, esetleg jól leissza magát, és otthon összeveri gyer­mekeit, akiket a szeménél is jobban szeret, és akiknek a sorsa miatt aggodalmában itta le magát a sárga földig! A Bazalt kályhacsempései nem így csináltak. És erre érdemes odafigyelni! A cégnél két szakszervezet működik. Az egyiket Préda Vilmos (helyettese Venczel Dániel), a másikat Páll János vezeti. Hogy miért van kettő, és miért nem csokrozzák össze az erejüket, azt most ne fesze­gessük, annál is inkább, mert most példás együttműködés­sel, közösen léptek fel. Először is csatlakoztak a Prometheus nevű, sepsiszentgyörgyi székhe­(folytatása a 2. oldalon) Matekovics János Máról holnapra AHOGY NŐNEK A GYEREKEK A meteorológiai nyár első napja minden évben az övék, az kellene hogy legyen. A meteorológia azonban úgy rémlik, az idén is beletalpalt a gyermeknapi mulatságba, a cudar, zord háromszéki klíma nem hagyja, hogy zavar­talanul örvendezzenek. Habár kicsi görkorcsolyásaink korán megedződnek ezeken a tájakon , muszáj nekik. Az ember egyik legszentebb öröme elgyönyörködni cse­metéi fejlődésében, abban a szívmelengető látványban, ahogy jóízűen esznek, vagy abban, hogy az ajtófélfára felvitt legutóbbi ceruzajel óta még nyurgásodtak egy centit. De ahogy a gyermekek örömét elronthatja az időjárás szeszélye, a mi örömünket is tönkreteheti a szá­zadvégi politikai klíma nagyon is következetes komiszsága. Mert nagyon is élvezet elbámulni kisdedünket, amint tele szájjal tömi a fejét, de a mi szánkban keseredik meg az étel, ha arra gondolunk: vajon holnap lesz miből élelmet venni? És mibe fog kerülni? A diktatúra falu­pusztító politikája meg a fordulatot követő mezőgazdasá­gi zűrzavar oda vezetett, hogy alig van falun tej­adó állat A tej és a tejtermék olyan drága lett és úgy eltűnt, hogy gyerekeink nehezen jutnak hozzá. A szimbólumszámba menő gyerekalapétel ritka, mint hasonló színű holló. De a gyerek így is nő, nődögés, mindegyre kinövi ruháját, újat kell venni, meg aztán játék közben el­elszakítja. Legalább annyi öröme legyen! De azt ki kell foltozni, meg kell javítani, pótolni kell. Miből? Már az óvoda százféle kelléket, tanszert követel, az iskola igényei sorvasztóak. Ha manapság az ember suli­ba tartó kisdiákot lát, hátán az „alpinhátizsákkal”, el­­szörnyülködik. És milyen nehezek ezek a zsákok. Az iskola költséges felszerelést követel a diáktól, tehát a szülőtől. Maguk az óvodák, iskolák azonban elhanyagol­tak, állaguk lepusztult, felszerelésüknél csak a tanerők szegényebbek. Folyton újuló ismeretek elsajátítását követelik a tanítóktól, tanároktól, de a fizetésük mélyen jár. A múlt század közepén az akkor szegény Svédország vezető tanü­gyi politikusai felismerték, hogy a gazdasági haladást meg kell hogy előzze az iskolafejlesztés. És hatalmas ál­dozatok árán, de beruháztak. Iskolákat építettek, tanárokat képeztek élvonalbeli szintre, és meg is fizették őket. Magasabb volt a tanítás szintje, mint régi hagyományok­kal rendelkező országoké, mint Anglia, Franciaország, Németország. Néhány évtizedes erőfeszítés meghozta az eredményét: Svédország a 20. századra Európa legma­gasabb életszínvonalú országa lett. A romániai iskolazüllesztésnek mi részeno az eredmé­nye? A következő nemzedék még nyomasztóbb szegénysége? Meddig mehet ez lefele? Ahogy nőnek a gyerekek, mind súlyosabban merülnek fel jövendő felnőttkoruk görnyedt kérdőjelei. Ne hagyjuk, hogy e kérdőjelek előrevetítsék fenyegető árnyukat! Isten éltessen, görkorcsolyások, há­tizsákosok! Nemess László. SEPSISZENTGY­ÖRGY 1994. JÚNIUS 1. 1143. szám ÁRA 100 lej Előfizetőknek 90 lej s/j­isiza RMDSZ-küldöttség Iliescunál Tegnap délelőtt a román elnök fogadta a Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttséget. A szövetségi elnök a találkozó után nyilatkozta: az oktatási törvénytervezet olyan cikkelyeket tartalmaz a kisebbségi oktatással kapcsolatosan, amelyek számunkra elfogadhatatlanok, hiszen leszűkítenék a magyar nyelvű oktatást, nem tennék le­hetővé az önálló iskolahálózat kiépítését. Ezekben a napokban dialógust folytatunk minden felelős politikai tényezővel az oktatási törvénytervezettel kapcsolatosan, mert itt már nem szakmai vitákról van szó, hanem egy politikai döntésről. Az államfőnek megvan a lehetősége, hogy a román politikai életben nyomatékosan véleményt mondjon erről a kérdésről — mondta Markó Béla.­­______________________________________________________________________________* REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉK TALÁLKOZÓJA Komáromtól Sepsiszentgyörgyig Tegnap az illyefalvi KIDA-központban 160 meghívott lelkész, főgondnok, esperes és püspök részvételével megkezdődött a református egy­házmegyék képviselőinek kétnapos találkozója. A tanácskozás egyben a III. Magyar Re­formátus Világtalálkozó előkészítőjének egyik lépcsőfoka, amelyen a jelenlévőknek fontos szervezési kérdésekben kell javaslatokat tenniük. 1991-ben, a I. világtalálkozón, a debreceni stadionban Tőkés László Királyhágó-mel­­léki református püspök 80 000 ember előtt hívta meg a soron lévő világtalálkozót Erdély­be. A világtalálkozó szervezését felvállaló Magyar Református Vil­ágszöve­tség (MRVSZ) és annak vezetői, dr. Bütösi János elnök, valamint dr. Márkus Mihály főtitkár azzal a javaslattal jöttek a találkozóra, hogy az 1996-ra tervezett világtalálkozónak legyen több állomása és két csúcsszínhelye: Nagyvárad és Sepsiszentgyörgy. Így megvalósulhatna az, hogy Komáromtól Sepsiszentgyörgyig külön­böző egyházkerületek lehessenek a házigazdái a területi rendezvényeknek, ezáltal is biz­tosítva a minél szélesebb körű gyülekezeti részvételt. A konferencián jelen vannak Szlovákia, Kárpátalja, Délvidék, Magyarország, vala­mint az erdélyi és Királyhágó-melléki re­formátus egyházközség püspökei, esperesek és főgondnokok, a Nyugat-Európai Magyar Lelkigondozói Szolgálat, a Magyar Református Presbiteri Szövetség és a Magyar Reformá­tus Egyház Zsinati Irodáj­a képviselői, vala­mint a magyarországi református zsinat el­nöke, dr. Hegedűs Lóránt. Fekete Réka Drágul a tej, a papír, a telefon Mától emelkedik a te­j és ennek következtében a tejpor, a s­aj és egyéb tej­termék ára. A papír ára pedig 36 százalékkal nő. A telefondí­jak is emelkedtek: 15 lej egy impulzus, 2110­1 lej az­ egy­éni előfizetési dí­j, 1200 pedig ikertelefon egyhavi bérleti díja. Tehát az újságpapír 605 lejről 820 lejre emel­kedik, amely­re rá­jön még az értékm­­s­ekedési adó. IDÉNYNYITÁS ELŐTT Bálványosfürdőn A mofettáiról, borvizeiről és festői környezetéről híres Bálványoson (az egykori Csiszár- és Transzszilvánia-fürdők egye­sített, jelenlegi neve) az elmúlt évektől eltérően az idei nyi­tás előtt elszo­­orító kép fogad. Amíg a lokálpatrióta, Bálványos­barát Turóczi Ernő volt itt a „gazda”, az általa vezetett Bálványos kft bérelte a fürdőte­lep jelentősebb részét, a vil­lákat és a hideg­ fürdőmeden­céket, a Várheggyel szembeni oldalt (a volt Csiszárfürdőt), lüktetett itt az élet, jó kezek­ben volt a fürdőhelység. Feb­ruár 24-én az Olt Kereskedel­mi és Turisztikai Rt. nyilvános árverésen bérbe adta a saját tulajdonát képező Őzike, Va­dász, Szarvas villákat, a Gor­­gán vendéglőt és a medencé­ket. Az árverést nem a Bálvá­nyos kft., hanem egy bukares­ti cég, a Met Migoli Rt. nyerte meg havi 600 000 lej­es bér­leti díj fejében. 1993 decem­berében ugyanez a fővárosi (folytatása a 2. oldalon) Sochom István ALBERT LEVENTE FELVÉTELE

Next