Háromszék, 1994. november (6. évfolyam, 1274-1299. szám)
1994-11-04 / 1277. szám
VHÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1994. NOVEMBER 4. 1277. szám Arano lej Előfizetőknek 90 lej primtik MARKO BELA HAZATÉRT AMERIKÁBÓL Miután számos megbeszélést tartott az amerikai kormányzat és a törvényhozás képviselőivel, a politikai és tudományos intézetek szakértőivel, New Yorkban véleménycserét folytatott az ÍBIISZ európai bizottságának illetékeseivel, az RMDSZ elnöke visszatért az Egyesült Államokból. Markó Béla tapasztalatai szerint az RMDSZ autonómiával kapcsolatos terveit az amerikai partnerek általában érdeklődéssel fogadták: a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkortrányzat tervéről pedig további, konkrét információkat várnak. Úgy érezte, hogy az amerikai illetékesek az RMDSZ-t etnikai szervezetnek tekintik, szemben a Gheorghe Funar fémjelezte nacionalista vonulattal, amely az Egyesült Államokban is visszatetszést kelt. Az RMDSZ-elnök szerint Washington mérlegeli, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti találkozóján esetleg felveti a kisebbségi jogok nemzetközileg intézményesített védelmét. Benyomása alapján az amerikai magyarság kész segíteni az RMDSZ-nek céljai megvalósításában, elsősorban a politikai tájékoztatás területén. (MTI) TALÁLKOZÓ KEZDIVASÁRHELYEN Holnap, szombaton 17 órakor Markó Béla szövetségi elök, és Takács Csaba ügyvezető elnök a művelődési háznagytermében találkozik az érdeklődőkkel . Olcsóbb lett-e a kenyér ? — kérdezik olvasóink, s szomorúan kell közölnünk: nem, az állami pékségekben sütött, szabványkenyér ára nem változott. Csökkent viszont 18 százalékkal, az értéknövekedési adó arányában, a kiflik, zsemlék, más péksüteménynek nevezhető termék ára, mert egy kormányrendelet értelmében az elkövetkezőkben nem kell ÉNA-t fizetni ezekre a termékekre sem. Eddig csak a kenyér mentesült ettől az adófajtától, mostantól az előbb felsorolt termékek is. Tehát néhány lejjel kevesebbe kerül ezentúl a tízórainak való, de a kenyér ára a régi maradt. Máról holnapra Ellenzéki hajcihők Az utóbbi hetekben — amint azt különféle irányultságú és pártszíneket, rokonszenveket képviselő román sajtóorgánumokból egyaránt kiderül — fokozódtak az ellentétek a korrupt és bornírt, lármásan agresszív és az országot szűk látókörűen csődbe vivő kormányzó pártokkal szembeni alternatívát kínáló Demokratikus Konvencióban. Hogy ennek pontosan mi az oka, nagyon nehéz eldönteni — noha a Demokratikus Konvenciót alkotó 18 politikai alakulat — ebből 8 (nyolc) párt! — vezetői szívesen és egymást sem kímélve nyilatkozgatnak. Nicolae Manolescu irodalomkritikus, a Polgári Szövetség pártja elnöke nyíltan kimondja: nem kell és nem is lehet mindenáron fenntartani a hamis egységet, nem lehet, de nem is szabad elsimítani az ellentéteket, amelyek amúgy is előbb-utóbb felszínre bukkannának. A veterán és nagy tekintélyű Corneliu Coposu, a Konvenció legnagyobb pártjának, a parasztpártnak az elmúlt hónapokban gyógykezelésen Németországban tartózkodó elnöke meglepő módon derűlátó a Konvenció jövőjét illetően, és teljesen természetesnek tartja, normális tényként fogadja el az... elvi vitákat. Szerinte egy ennyi politikai alakulatot és pártot tömörítő, „kommunistaellenes demokratikus szövetségben” az lenne a csoda, ha nem robbannának ki időről időre nézeteltérések!... És így tovább, lehetne idézni a legradikálisabbakat, a Liberális Párt '93 vezetőit: Dinu Patriciut és Horia Rusut is. Szerintük a Konvenció egyértelműen jobboldali szervezetként kell meghatározza önmagát! Mindez arra bírta rá a rendkívül ideges Sergiu Cunescut, a Szociáldemokrata Párt elnökét, hogy fontolgassa kilépését a Konvencióból. Szerinte egyébként is a kis pártok hát-térbe szorulnak a Konvencióban, nem tudnak „igazán” érvényesülni, külön-külön könnyebb dolguk lenne, így viszont kockáztathatnák azt is, hogy egyáltalán be sem kerülnek a parlamentbe (!), és felmorzsolódnak. A Radu Câmpeanu által „külön” utakra ragadott liberálisok választási kudarca láthatólag elfelejtődött, előtérbe kerültek az áldatlan „ideológiai” viták. A Konvenció torzsalkodó pártjai inkább egymást ítélik meg „ideológiailag”, és láthatólag az a fő problémájuk, hogy jobboldali vagy mérsékelten baloldali pártok-e?! Mindez világosan jelzi: annak az erőnek a vezető politikusai, akik reális alternatívát kínálhatnának Iliescu és Adrian Nastase, Vacároiu és Oliviu Gherman csapatával szemben, egyáltalán nem mérték fel ama politikai mezőt, ahol politizálniuk adatott! Eldönthetetlen, hogy önteltségből, személyi ambíciók miatt, hiúságból vagy egyszerűen szűklátókörűségből, de állandóan mellékvágányra terelik a vitákat. Emil Constantinescu személyét elfogadta az ország! Az elmúlthónapok közvélemény-kutatásai szerint ma már népszerűsége megelőzi az Iliescuét (Tudjuk, körülbelül mennyire „tárgyilagosak” és mennyire „függetlenek” a cotroceni-i palotától e közvélemény-kutató intézetek. Ezek szerint jóval megelőzi!...) Most dönteni úgy, hogy egy másik, ismeretlen jelöltet indítanak, több, mint hiba! Súlyos és korlátoltságról tanúskodó politikai baklövés is. Merénylet ama eszmék ellen, amelyeket a Demokratikus Konvenció zászlajára tűzött. Az elvi viták ugyanis tényleg természetesek, de nem itt és nem most, amikor a halódó és önmagát ostoba, szűk látókörű korrupciós ügyeivel felszámoló kormányzó pártot kellene minden politikai eszközzel megbuktatni! Aztán amikor győznek, jöhetnének az „elvi” viták, ha még lenne kedvük hozzá. ~ Bogdán László. Halasztották kolozsváriak perét Január 12-re, illetve 11-re napolták el Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Szász Alpár Zoltán városi tanácsos perének tárgyalását. Mint azt védőügyvédjük, Eckstein Kovács Péter elmondta, a tegnapi tárgyaláson annyit azért jóváhagytak, hogy a július 7- én készített videofelvételt a bíróság megnézze, és mint bizonyítékot elfogadja, és januárban kerül majd sor a két javasolt tanú vallomásának meghallgatására is. Ploieştiben szintén tegnapra tűzték ki a Kolozs megyei RMDSZ indította pert az Erdélyi Történelmi Múzeum és a polgármesteri hivatal ellen, amelyben az ásatási munkálatok törvénytelenségével vádolja a két intézményt. Ismeretes, hogy a pert az RMDSZ kérésére helyezték át a Prahova megyei törvényszékre, ahol Hosszú Zoltán szenátor képviselte az RMDSZ-t. A szenátor úr arról számolt be, hogy ezt is elhalasztották, ezúttal december 19- re, mivel sem a kolozsvári polgármesteri hivatalt, sem pedig a történelmi múzeumot nem képviselte senki. Az RMDSZ utólag még benyújtott egy kérvényt, amely szerint kiterjeszti a pert Funar ellen is, és kérte, hogy a polgármestert is idézzék be mint alperest, de a ploieşti- i törvényszék egyelőre csak a polgármesteri hivatalt mint intézményt idézte be. Sz. K. (Szabadság—faxon) KISZOLGÁLTATOTTAN A KÓRHÁZBAN (2.) Csak félig múlik a pénzen Októberben egyetlen csecsemőhalált jegyeztek az újszülöttosztályon. 26-án a bodzafordulói Băilă család kilencedik gyermeke fejlődési rendellenesség okozta szívhibával másfél napos korában meghalt. A gyermekorvos szerint a halál elkerülhetetlen volt, a boncolás a feltételezett diagnózist megerősítette. Az anya az otthon lévő hat fiú és két kislány mellett siratta a kilencediket. Dr. Furcovici Vasile és dr. Koncza Árpád úgy vélik, nem az a baj, hogy akik menthetetlenek, meghalnak, hanem az, hogy akik épek, egészségesek, azoknak 50 százaléka nem kívánt gyermek. Azokról nem is szólva, akiket az anyjuk otthagy a kórházban. Jelenleg három .Árvája” van az újszülött osztálynak, akiket abban a reményben babusgatnak, hátha szerencséjük lesz, és a most induló illyefalvi gyermekfaluban otthonra találnak. Az újszülöttosztály mindennapjairól, gondjairól és örömeiről a helyszínen tájékozódtunk. Negyven ágy van, jelenleg 27 foglalt. Külön vannak a koraszülöttek és kis súlyúak, egy másik folyosón a fejlett kisbabák és anyukájuk. Arról, hogy milyen az ellátás, gondozás, a legilletékesebbeket, a bennfekvő anyákat kérdeztük. Kelemen Edit, Sepsiszentgyörgyi „Második gyermekemet szültem, úgy tűnik, a babákat jobban gondozzák most, mint ezelőtt. Szép tisztán tartják, és szeretettel veszik kézbe. Kellemes, hogy nincsen bogár, de az ágyneműt csak kérésre cserélték ki.” Oláh Anna: „Ez az első gyermekeim már négy napja itt vagyok, de tejet még nem kaptam, csak teát. Gyakrabban kellene ágyneműt cserélni. Egyébként jól vagyunk, és babáink szépen fejlődnek.” (folytatása a 2. oldalon) Fekete Réka MŰHOLDAS TÉVÉMŰSOROK 3—5. oldul A RENDŐRSÉG NAPJA 2700 törvényszegés, 1882 bűncselekmény 134 évvel ezelőtt, Alexandru Ioan Cuza uralkodása idején tették le a román rendőrség állami intézményének alapját. 1991-ben belügyminisztériumi rendelettel határoztak arról, hogy minden november 4-én ünnepeljék meg a román rendőrség napját. Az idők folyamán a román rendőrség szervezése és tevékenysége változásokon ment át, előrelépést és elmaradást könyvelt el, de intézményként megérdemelt elismerést szerzett európai szinten, i •t Az év eddig letelt részében a megye rendőrei kivizsgáltak 2700 törvényszegést, 1882 bűncselekményt állapítottak meg, körülbelül 93 000 bírságot róttak ki, 27 millió lej értékben találtak el nem könyvelt többletvagyont és 42 millió lej értékben hiányokat különböző gazdasági egységeknél. Meggyőződésünk, hogy a szervezési intézkedések, a nappal és éjjel folytatott tevékenység révén a közutakon, az utcákban, a forgalmas helyeken sikerült biztosítanunk a közrendet, leküzdöttük egyes személyek társadalomellenes megnyilvánulásait, nagyobb létszámú közönséget kiszolgálnunk, és nem utolsósorban csökkentenünk egyes rendőrök magatartására vonatkozó állampolgári panaszok számát. Az a tény, hogy naponta kapunk különböző tárgyú leveleket, hogy növekszik a kihallgatásokra jelentkezők száma, hogy az utcán jó az állampolgári rendőr viszony, felhatalmaz annak állítására: a megye lakossága bízik a rendőrség és a rendőrök többségének szakszerűségében, becsületességében és őszinteségében. Most, a rendőrség napján elmondhatjuk, hogy egyre jobban érezzük a megye lakosságának, az állami és a megválasztott szerveknek a támogatását. Köszönjük ezt a rendkívüli támogatást. Magureanu Gheorghe ezredes, Kovászna megye rendőrfelügyelőségének főnöke