Háromszék, 1994. december (6. évfolyam, 1300-1321. szám)

1994-12-13 / 1309. szám

A resicaiak nem tágítanak Tegnap volt egy hete annak, hogy Resicán a prefek­­túra székháza előtt tüntetnek a munkások tízezrei. A tömeg előtt felszólaló szakszervezeti vezetők és munkaközössé­gi képviselők hétfőn kiemelték, hogy bár sok politikai párt az utóbbi időben utalt a resicai helyzetre, a tüntetést nem akarják elpolitizálni, és továbbra is a korábbi szer­vezett és fegyelmezett, erőszakmentes keretek között folytatják tiltakozásukat.­­ A resicaiakkal ismertette szolidarizálását az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) Kolozs megyei szervezete, valamint a Prahova megyei Szabad Szakszervezetek Szövetsége. Később a BNS és az Alfa Kartell közleményben kérte Ion Iliescu államfőt, hogy éljen alkotmányos jogával, és a társadalmi egyen­súly érdekében avatkozzon be az előállt helyzet meg­oldása érdekében.­ Traian Chebeleu, az államfői hiva­tal szóvivője szerint Ion Iliescu figyelemmel kíséri a resicai helyzetet, és aggódik a tüntetés elpolitizálása miatt. Chebeleu kiemelte, hogy az elnök szerint Resicán tudatosan mellőzik a privatizálási folyamattal járó álla­potokat, és túlbecsülik a kormány szerepét, holott az Állami Vagyonalap hivatott dönteni az ilyen jellegű kérdésekben. A román államfő úgy véli, a helyi döntéshozó szervek hatáskörébe tartozik a resicaihoz hasonló helyzetek orvoslása, hiszen már nem működik a korábbi közpon­tosított nemzetgazdasági rendszer. Németországi tartóz­kodása során Iliescu felkérte a Krupp és a Siemens cége­ket, hogy Resicán tárgyaljanak a jövőbeni együttműködési lehetőségekről.­­ A Kereszténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt közleménye szerint a resicai helyzet kizárólag a jelenlegi kormány gazdasági csődpolitikájának köszönhető. A parasztpárt úgy véli, csak a kormány lemondása és egy új kabinet kialakítása hozhat megnyugtató megoldást az ügyben.­ Hétfő délután a resicai helyzetről jelentést készített kormánybizottság tagjaival, a munkaügyi minisz­terrel, a két fő resicai gyár és az Állami Vagyonalap képviselőivel tárgyalt Nicolae Văcăroiu miniszterelnök. A kormányfő kiemelte, a kabinet korlátolt hatáskörrel rendelkezik, emiatt nem avatkozhat be kereskedelmi társaságok ügyeibe. Văcăroiu úgy véli, az egész országot súújtja az átmeneti időszakból fakadó gazdasági helyzet, de a két resicai gyár leállása jelentős, és nehezen be­hozható veszteségeket okoz. A kormányfő kiemelte, ez az első olyan tüntetés, ahol nem a kereskedelmi társa­ságot és vezetőtanácsát, hanem kizárólag a Văcăroiu­­kabinetet hibáztatják. Beszédében a miniszterelnök újra kiemelte, kormánya többé nem adminisztrálhatja a ha­sonló jellegű kérdéseket, és felszólította a tüntetőket, hogy vegyék fel a munkát. Lazarovici igazgató a székelyek történelméről A Román Televízió tegnap délutáni műsorában Ghe­­orghe Lazarovici, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történelmi Múzeum vezérigazgatója kijelentette, hogy meg kell írni a székelyek történelmét. Ezt követően dicsérte az I. Russu-féle, székely történelemmel foglalkozó könyvet. □ Idén nyáron Lazarovici Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezésére, római leletek keresése céljából kezdte meg a Szent Mihály-templom és a Má­­­tyás-szobor környéki parkterület felásását.­ I. Russu 1936-ban jelentette meg azt a füzetet, melyben azt állí­totta, a székelyek elmagyarosodott románok. Verdeţ szocialistái kiállnak a resicaiak mellett A Szocialista Munkapárt szokásos hétfői sajtótájékoz­tatóján Alexandru Sasu alelnök ismertette, hogy a párt kiáll a resicai munkások jogaiért, de szembefordul azokkal a pártokkal, amelyek politikai tőkeszerzés céljából be­avatkoznak a tüntetők dolgába. . .•­­ m­smm HITELBŐL LEHET-E? " (folytatás az első oldalról) Ebbe a kategóriába számíthatjuk be még a működő társulásokat, amelyek megközelítőleg egymilliárd lej hitelt igényeltek és kaptak. A többivel állam bácsi meghitelezte önmagát És nem is akárhogy, hanem visszamenőleg. A számok magukról beszélnek, de a dolognak több vetülete is van. Mert amennyire igaz az, hogy az ilyen jellegű „segélyakciók” már eleve a nagyüzemi (tehát nálunk javarészt állami) gazdál­kodást hivatottak segíteni, igaz az is, hogy nehezen mozdulnak a lehetőségek kihasználása felé a kínlódó kisgazdák. Magyarán: félnek hitelhez folyamodni, amiben a rossz berögződések, de a(sokszor jogosan) kialakult bizalmatlanság is nagy szerepet játszik. (A jogos bizalmatlanságról e helyen csak annyit, hogy a szóban forgó 10 százalékos kamatláb csak december 31-ig érvényes — eddig fedezik a különbözetet a Nemzeti Bank jövedelméből —, ezután, hacsak a rendel­t nem nyer hosszabbítást illetve a költségvetés nem irányoz elő külön erre a célra újabb kere­tet a kamatok is a piachoz igazodnak Mindez természetesen a szerző­désben benne foglaltatik.) Szakemberek mondják, hogy egy normális gazdaságban a for­galom alig 20—30 százalékát bonyolítják hitelekből — ez is igazolja, hogy a hiteltől nem kell irtózni —, nálunk ez az arány viszont a fordítottjánál is rosz­­szabb. Az állandó pénzhiány arra kényszeríti a mezőgazdasági vállalatokat, de néha a társulá­sokat vagy a terményfelvásárló egyedáruságokat is, hogy állan­dóan hitelből éljenek. A nyereség pedig elmegy kamatba Hacsak nem jön egy mentő kormány­­határozat. Közvetett módon eljut valami a kistermelőhöz is (például a felvásárlók révén), de ezek aligha nevezhetők a magángazdálkodók megsegítését (hitelezését) célzó intézkedéseknek. A preferenciális hitelkonst­rukciók kérdése tehát nem ítél­hető meg egyértelműen. A kor­mány olyan megoldásokat keres, amelyek a saját malmára hajtják a vizet, és ha reális méreteiben számoljuk, csak szószaporításnak írja oda a rendeletek szövegébe, hogy a „tulajdonformától függet­lenül ’ ’. De átemelőknek is fel kell ismerniük végre, hogy minden elszalasztott lehetőség újabb le­maradást jelent. Kockázat nélkül pedig nincsen előrelépés. ----------------------------------------------------------------------------­„A rendőrség nem hülyít senkit” A­ Háromszék 1994. november 22-i számában Papp Attila arról panaszkodott, hogy háromnegyed órát volt kénytelen hiába várni arra a rendőrre, aki 1. év november 14-én hátrahagyta, délután 5-kor legyen otthon, és mu­tassa fel kicserélt, új személyi igazolványát. P. A. szerint a rendőrök parancsra végzik az emberek hülyítését, füg­getlenül attól, hogy rég elmúlt április elseje. A Kovászna megyei rendőrség írásos válaszban is­mertette, a szóban forgó rendőr valóban helytelenül járt el, amikor késett az általa kért találkozóról, de ez nem te­kinthető előre megfontolt butítási vagy átejtési szándéknak. _ ____________________________________(­AG­L/ Hírháttér Az esztendő végére szaporodnak a csúcstalálkozók. $ El sem ült még a fanyalgó és elégedetlenkedő világsajtóban a budapesti EBEÉ-találkozó—a nézeteltérések csúcstalálkozója — híre és pora, máris sor került Essenben az Európai Unió csúcsértekezletére! $ Hosszas viták, megalázó alkuk után végül a hat kelet-közép-európai társult tagsággal rendelkező országot is meghívták, mutatva, hogy az unió vezetői tényleg „komolyan” gondolják a „közeledést”.­­ Ahogy Kohl kan­cellár, a vendéglátó házigazda igyekezett sebtében kiértékel­ni: az esseni csúcs, „ha megrázó újdonságokat nem is hozott, de csalódást sem okozott...” . Noha Szerbiát agresz­­szorként most sem tudták a zárónyilatkozatban megbélyegez­ni , ez mutatja, hogy nem csak Oroszország tesz unos untalan keresztbe a NATO-nak és az Európai Uniónak, de maguk a tagállamok sem egységesek a boszniai háborút érintő kérdésekben.­­ Kohl kancellár viszont, piknikus alkatához híven, „rea­lista optimizmussal” szónokolt a „közeledésről”, s látszott elégedett arcán, hogy még az oly fölösleges „retorikai bo­rongást” is el akarván kerülni, a jövő boldog és rózsás képét festötte a valószínűleg végtelenül boldog magyar, cseh, szlovák, lengyel, bolgár és román társult tagországokat képviselő politikusok elé. $ Kiemelte „a jogi rendszerek harmonizá­lásának fontosságát, a belügyi együttműködés elodázha­tat­lanságát”.­­ Beszélt arról is, hogy „a társult tagországok évente kétmillió márkát kapnak az alkalmazkodási prog­ramok végrehajtásáért, s a gazdasági kapcsolatokon túl állandósul a külügyi konzultáció, és egyeztetik a biztonság­­politikai kérdéseket is”.­­ Itt óvatosabbá vált a kancellár túláradóan érzelmes hangja, de azért becsülettel kijelentette: „az integráció előkészítése végső soron a stabilitás erősödését is jelenti”. $ Hát nem tudjuk! $ Az oroszok mindenesetre mintha nem lennének ettől meghatva. # Noha igazán meg­szokhatták a NATO-országokkal közös határaikat, hiszen végül is Norvégia is NATO-ország, s közös határai vannak Jelcin birodalmával.­­ S emellett szól a kissé rémült kelet­európai érvelés is, hiszen ha a NATO határai Oroszországot is érintenék, a stabilitást is erősíthetnék.­­ Jelcin amúgy is állandóan „belső harcokkal” van elfoglalva.­­ Amióta 1988 februárjában Hegyi-Karabahban eldördültek az első puska­lövések, azóta a polgárháború hidrája marcangolja a volt birodalom „testét”, s hiába vágják le egyik fejét Üzbegisztán­ban, ha rögtön másik nő Baltikumban vagy a Kaukázusban. $ S most itt van a csecsen cirkusz újabb pillanata is. $ Amióta az FBI létrehozta irodáit Moszkvában, és az orosz bűnügyi rendőrség — amerikai partnereivel együttműködve — kezdi komolyan venni feladatát és felszámolni a maffiát (a szálak Dudajev felé vezetnek), mindegyre a csecsen maffia köreibe és érdekszövetségeibe botlanak a nyomozók.­­ Igen, a volt szovjet repülőstábornok — aki nemrég buzgó mohamedánként jelent meg hős népe előtt — noha évtizedekig ateista órákat tartott a légierő vezérkarában mint politikai biztos! — létre­hozta a csecsen Rambók kaukázusi maffiózó köztársaságát, a volt Szovjetunió bűnparadicsomát, az állami maffiát.­­ Emellett — „utazva” a csecsenek ősi hagyományaira, ez a kis kaukázusi nép évszázadok óta folytatja élethalálharcát a fenn­maradásáért s a függetlenségért elsősorban az orosz hódítók ellen! — kikiáltotta Csecsenföld önállóságát is, noha jogilag „országa” Oroszország autonóm területe.­­ Moszkva az önállóságot nem is ismerte el, Jelcinék vitalizálták és irányí­tották Dudajev ellenzékét, de nem tudták megbuktatni a csecsen maffiavezért.­­ Vasárnap három irányból (Észak- Oszétia, Dagesztán és Ingusföld felől) indultak meg orosz belügyi egységek és egy ejtőernyős-hadosztály Dudajev főhadi­szállása felé. $ Hogy mivel kecsegtet a főváros, Groznij ostroma? $ Sok jóval nem... Bogdán László. SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSA NYILATKOZAT Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megdöbbenés­sel értesült egy állítólagos „halállista” létezéséről. Az osztrák kémelhárítás vezetője, Peter Blumauer 1994. december 2-án Bécsben nyilvánosságra hozott nyilatkozata szerint a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több promi­nens személyiség likvidálását. Ezek között szerepel az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tőkés László is. A közelmúltban bemutatott RHSZ-jelentés, ennek az intéz­ménynek eddigi tevékenysége fokozottan valószínűsíti egy ilyen lista létezését. A Román Hírszerző Szolgálatnak nevezett, valójában poli­tikai rendőrségként működő, állami költségvetésből fenntar­tott intézmény tovább folytatja eddigi alkotmányellenes, a poli­tikai életbe beavatkozó tevékenységét, a romániai magyarság megfélemlítését. Az RHSZ, a szélsőséges román nacionalizmus kiszolgáló­jaként, a romániai magyar közösséget a román nép ellen­ségeként tünteti fel. A hírszerző szolgálat által kiadott jelentést szövetségünk elleni támadásnak tekintjük, mivel a név szerint vádolt szemé­lyek az RMDSZ nyilvánosan meghirdetett, az ország demokra­tizálását felvállaló programjának megfelelő politikát képviselik. A romániai magyarság érdekeinek szakavatott és következetes védelmezői ellen irányuló fenyegetést közösségünk elleni támadásnak tekintjük. Az RHSZ ez irányú tevékenységét alkotmányellenesnek és a jogállamiság szabályaival ellentétesnek tartjuk. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy indítványozza a „halállista-ügy" parlamenti kivizsgálását. AZ RMDSZ SEPSISZENTGYÖRGYI VÁLASZTMÁNYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi választmánya felháborodás­sal állapítja meg, hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak a parlament asztalára tett évi jelentése, amelyet Virgil Măgure­­anu, a szolgálat vezetője terjesztett elő, nagyobb súlyt fektet az etnikumközi feszültségek fenntartására és növelelésére, mint az ország valós érdekeinek védelmére. A szándékos ferdítések, rosszindulatú rágalmazások egyértelműen bizonyítják, hogy a fent nevezett intézmény a szélsőséges román nacionalizmus kiszolgálójává vált, és ellenségképét ezen körök szempontjai alapján alakítja ki. Rendkívül sokatmondó az a tény, hogy az­ erdélyi magyarság érdekeinek szakavatott és következetes védel­mezőit megfélemlíteni és elhallgattatni akarják. A sepsiszentgyörgyi RMPSZ-szervezet, amely kezdeményezője és részben szervezője volt a dr. Éva Maria Bárki osztrák jogász és politikus által tartott előadás-sorozatnak, kötelességének tartja kihangsúlyozni, hogy vállalja és vallja az előadások idején elhangzottakat, és saját felfogásával megegyezőnek tartja azokat. Ugyanakkor elítéli az RHSZ jelentésének tendenciózus, az ország közvéleményét magyarellenességre hangoló megállapításait. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös megbecsülés, a jogok kölcsönös ismerése hosszú távon jobban garantálja az ország biztonságát, mint a pillanatnyilag politikai hatalommal bíró szélsőséges pártok kiszolgálása. 1994. DECEMBER 13.

Next