Háromszék, 1995. január (7. évfolyam, 1322-1345. szám)

1995-01-17 / 1333. szám

Összehangolt magyarellenes nyilatkozatok Traian Chebeleu elnöki szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján élesen támadta Markó Béla egyik, a napokban adott nyilatkozatát, amelyben a szövetség autonómiatörekvé­seit vázolta. Chebeleu közölte, hogy Iliescu elnök véleménye szerint az etnikai alapokon nyugvó területi autonómia románellenes, demokráciaellenes, alkotmányellenes és retrográd jellegű, semmi köze sincs a demokráciához, a helyi autonómia elvéhez és a magyar kisebbség iden­titásának védelméhez. ☆ Az RMDSZ Sepsiszentgyör­­gyön létrehozott Országos Önkormányzati Tanácsával kapcsolatban Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutat, hogy egy ilyen szerv léte ellentétes az alkotmány előírásaival, és törvénytelen. A közlemény ismételten hangsúlyozza, hogy az RNEP mindent megtesz az RMDSZ törvényen kívül helyezéséért, s februárban népszavazást szervez a szövetségnek a román politikai színtéren való elszigetelése érdekében. ☆ A Polgári Szövetség Pártja országos bizott­ságának múlt heti ülésén elítélték az RMDSZ önren­delkezési programját, mert az szerintük a román tár­sadalom megosztásához vezetne. Ha az RMDSZ kez­deményezéseit nem állítja le, a PSZP semmilyen együttműködésre vagy szövetségre nem hajlandó, még azokkal a pártokkal sem, amelyek nem ítélik el nyil­vánosan a magyarság önrendelkezési törekvéseit. A testület azt ajánlja az RMDSZ-nek, váljon ki a konven­cióból, hogy jelenlétével ne rontsa az ellenzék választá­si esélyeit. Az MVSZ elnökségi ülése A Tőkés László ellen indított rágalomhadjáratból az a huszadik század abszurditását jellemző tanulság szűr­hető le, hogy gyakran az ártatlanok kerülnek a bűnösség látszatába — mondotta Csoóri Sándor, az MVSZ el­nöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómia-konferen­ciát szervez, ahol először tárgyalhatnak majd a mintegy három, három és fél milliós Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek képviselői. Dobos László alel­­nök kifejtette: az MVSZ álláspontja az, hogy a kisebb­ségi magyarság autonómiaigényétől a megkötendő alap­­szerződések semmilyen változatában nem lehet elállni. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki, melyben leszögezi: „A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent megtesznek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti tudatától megfosszák. Tőkés László a jelenlegi magyar küzdelem szimbóluma, kisugárzó egyénisége, integráló erő, és erőforrás megannyi magyar közösség számára, és sajnálatos, hogy az ellene folyó rágalom­hadjáratnak magyar közreműködői is vannak.” Fasizálódik-e Románia? Az elnöki palota szóvivője elismerte, hogy Iliescu elnök levelet kapott a Nemzetközi Önkormányzati Bizott­ságtól, amelyben az intézmény aggodalmát fejezi ki egyes romániai helységek polgármestereinek felfüg­gesztése miatt. Traian Chebeleu elítélően szólt Adrian Severin egyik nyilatkozatáról, melyben azt állította, hogy a kormánypárt e hét folyamán megkötendő koa­líciója az RNEP mellett a Nagyrománia Párttal és a Verder-féle Szocialista Munkapárttal az ország fasizálódásá­­nak nyil­vánvaló jele. Iliescu elnök szóvivője azt fejte­gette, hogy a hasonló agresszív hangú kij­elentések meg­téveszthetik azokat a külföldi megfigyelőket, akik nin­csenek tisztában a romániai belpolitikai viszonyokkal. Megemlékezés Brassóban Brassóban a hét vég­én megemlékeztek a romániai németek Szovjetunióba való deportálása megkezdésének 50. évfordulójáról. Ez alkalomból képzőművészeti kiál­lítást nyitottak, nemzetközi történészszimpóziumot tar­tottak, és megemlékező előadást mutatott be a temes­vári Német Színház, fellépett a brassói Bach-kórus, a segesvári kamarakórus és a barcasági fúvószenekar. Nem fogy a tennivaló ÉV ELEJI BESZÉLGETÉS GÖDRI ALBERTTEL, ZÁGON KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉVEL— — Mit tart ön tavalyi munkájából maradandónak és fontosnak? — A földvagyon és az annyira fontos szellemi megújhodásnak lát­szólag különálló, de egymást feltételező­­igénylő rendezéséért kifejtett munkát. Több mint félezer földbirtokos gazdának a kezében van már a tulajdonát bi­zonyító birtoklevél, és a földtörvény gyakorlatba ültetését a mi hozzánk tartozó Papokon például majdnem teljesen sikerült befejezni. Műveli, búja földjét a nép, gyarapítja gépi felszerelését, s mi több, olyanoknak is tudtunk föl­det adni, akiknek annak előtte egy barázdányi sem volt! Nem mondom, hogy véget ért itt a „földháború”, s nincsen panasz, hisz a községközpontban folytatjuk a dűlők pontos felmérését, és most derül ki, hogy a hevenyében alakult kezdeti földmérő csoportok által kihasított földcsíkoknak hogyan üti a széle a hosszát?! De ez már a folyó év muzsikája. Nos, ha egy mérlegnek két ser­penyője van, akkor a másodikra én a kultúra és a művelődés két hajlékának, a két helyi művelődési otthonnak a tatarozását tenném, ezt tartom az eltelt év másik nagy sikerének. De még hozzáfűznék két fontos gondolatot. Azt, hogy a sok pénzbe került munkát a megyei tanács, személyesen Orbán Árpád segítségével sikerült megvalósí­­tanunk, és azt, hogy valós igénye kell legyen a községközpont lakosságának, hogy ebben a két hajlékban tartalmas és szellemet-lelket építő művelődési élet bontakozzon ki az új esztendőben.­­Az 1995. esztendő megnöveke­dett feladatok elé állítja itt is az önkormányzatot. A megkezdett munkákat be kell fejezni, újakat kell megkezdeni, és olyanokra is gondolni, amelyek a helység távlati jövőjét is szolgálják majd, függetlenül attól, hogy túlzásnak tűnik-e, avagy sem az ezredvégen Zágon városiasítása.­­ Nagy reményeket­ fűzünk ah­hoz, hogy ebben az évben befej­eződik a Mikes-Szentkereszty-kastély mel­léképületének restaurálása közpon­ti és alapítványi pénzből, s így egy lépéssel közelebb állunk az olyan álomnak tűnő elgondolások meg­valósításához, mint a komplexum központi fűtése, emeleti vendégszobák létrehozása. Elképzelések szerint a főépületben kapna majd helyet a Mikes-múzeum, a Kiss Manyi- és Szabó Kati-szoba, all 000 kötetet számláló községi könyvtár. Itt még sok munka van: javítani kell az ide tartozó j­elenlegi gyógyszertár épületét, helyette újat építeni, parkosítani a kastély környékét. S ha már itt tar­tunk, akkor, gondolom, mások nevében is elmondhatom, hogy ez az esz­tendő elhozza nekünk a Mikes-szobrot is. Tavaszra elrendezzük a parkocs­kát, ahová a szobor kerül, és akkor „doktoroljuk’ ’ majd meg a betegebb Mikes-tölgyet is, úgy, ahogyan azt a szarvasi arborétum igazgatója, Si­pos András ittjártakor elmondotta. Aztán építünk még hidat a falu között, új kavicsburkolatot kap a főutca a két kultúrotthon közötti szakaszon, a Felső-Tatárszeg és a Hosszú füzes is. Az sem kevésbé fontos talán, hogy az élő és működő kisgazdakör, az önkormányzattal együtt, gond­jaiba veszi az egyéni erdőművelést, a mezei dűlők és hidak bajait (például Zágon és Barátos között a rétben), a helyi tanács és a Török Sándor ve­zette Comforex kft. pedig C-osztá­­lyos csapatunk labdarúgópályájának, öltözőjének és ministadionjának megvalósítását. S mert tervezni sza­bad, el kell mondanom, hogy egy már létező fúrt kútra ivóvízellátó­rendszert akarunk terveztetni, amely bekötné a közintézményeket, de kor­szerűsíteni kellene a j­elenlegi szenny­vízvezető és ülepítőrendszert is. Ebben az évben Zágonban is megvalósítjuk a kábeltelevízió-hálózatot. Kérdezett: Kisgyörgy Zoltán HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG HÍRHÁTTÉR Amikor e sorokat írom, egyes tudósítók —­­például a nagy tekintélyű BBC rádióállomás helyszínen tartózkodó munkatársai — szerint az orosz csapatoknak többhetes ádáz (és teljesen felesleges!) küzdelem után s hihetetlen vérveszteségek árán végre sikerült elfoglalniuk Dudajev rezidenciáját, a félig szétlőtt, füstölgő-feketedő s időközben teljesen kiürített el­nöki palotát.­­ Tudvalevő volt—pénteki nemzetközi sajtóértekez­lete óta —, hogy a csecsen elnök már nem tartózkodik itt! Az épületért folyó hősi küzdelem merőben felesleges volt tehát, s csupán „jelképes” értelme lehetett, de ezzel együtt is a csecsen rablóháború teljes képtelenségét példázza.­­ Hogy miért ragaszkodtak a harcokban részt vevő orosz csapatok pontosan Dudaj­ev rezidenciáj­ának elfoglalásához?! Nos, nem nehéz kitalálni: azt hitték, ha a palota elesik, elesik Csecsen­­föld is. | Azóta tudjuk, nem így történt.­­ Talán azért is forszírozták a csecsen jogállamiság konkrét szimbólumának az elfoglalását, mert a nagyszájú Gracsov hadügyér ezt még a támadások kezdete előtt megígérte.­­ A zord hadfi akkor egyébként nagyon optimistán nyilatkozott: „pár óra alatt bevesszük a csecsen aulokat’ ’ — röhögött bele a mikrofonba.­­ A sokat bírált tábornok megingott pozícióit a csecsen harcokban elért babérokkal szerette volna megerősíteni.­­ Belátható már, hogy ő is s Jelcin más tanácsadói is, rosszhiszeműen tájékoztatva az elnököt, ostobán és többszörösen tévedtek. | Egyrészt, mert a csecsenek ellenálltak. | Ismerve a kaukázusi kis népek felszabadításukért folytatott hősi harci hagyomá­nyait, ez várható is volt. | Másfelől a palota elfoglalása nem jelenti Groznij vagy Csecsenföld elestét.­­ A fővárosban bizonytalan kimenetelű gerillaháborúra rendezkedtek be a védők, míg az országban bizonyosan megkezdődik a szintén évszázados hagyományokra visszatekintő partizánháború.­­ Gracsov nem lehet büszke seregeire sem. Ez a hadsereg — nyilatkoznak belföldi és külföldi szakértők — már nem a régi, súlyos egyensúlyzavarokkal küzd: megtörtént számtalanszor, hogy máshová mentek a tankok és máshová az üzemanyag (?), más irányba a katonák s ellenkező irányba a lőszer (!).­­ Moszkvában különben most nem is az a kérdés, hogy elfoglal­ják-e a többszörös túlerőben lévő oroszok Groznijt, hanem az, hogy mi lesz, mi lehet AZUTÁN?­­ Egyes szakértők azt jósolják, hogy Jelcinék fárasztó munkával megszervezték saját IRA-különítölényeiket, s hogy Dudajev, beváltva fenyege­tését, jelt ad a nagy orosz városokban lappangó terrorista­­csoportjainak a régóta kész forgatókönyvekkel rendelkező „büntetőakciók” megkezdésére.­­ Ami alapvetően bizonyta­lanná teheti az egész orosz helyzetet. | A Kossuth rádió Világóra című, vasárnap délelőtti adásában megszólalt Szer­­gej Jusenkov, a Duma külügyi bizottságának elnöke is, s többek között arról a szakadékról is beszélt, amely Jelcint s e körülötte lévő megzavarodott héjákat a demokratikus erőktől elválasztja, s mely szakadék bűzlő hullákkal és vérrel telí­tődött.­­ Szerinte „a háború csak az emberi butaságnak állott érdekében”, s „mindez Oroszország külföldi megítélését is negatív irányban befolyásolja, s káros a sereg Afganisztánban már megtépázott tekintélyére is”.­­ Szergej Jusenkov három forgatókönyvet is lát! Vagy rendőrállam alakul ki, vagy a mostani helyzet konzerválódik az 1996-os választásokig, vagy önszántából lemond Jelcin, s ezzel merőben­ új szituáció teremtődik.­­ A külföldi visszhangok nem ennyire­­„mélyre­hatóak”. Sőt: nyugati politikusok mintha jobban ragaszkod­nának (?) „Borisz cár” személyéhez. Kohl kancellár kifej­tette, hogy egy esetleges gazdasági embargó csak az orosz nacionalisták malmára hajtaná a vizet, s elmondta, hogy ő továbbra is „segít Jelcinnek az­ orosz jogállamiság megte­remtésében”.­­ Amint a csecsen cirkusz is jól mutatja, ez a jogállamiság már készen is van!... Ilyen!... Bogdán László Használt a politikamentesség —VILLÁMINTERJÚ TAMÁS LÁSZLÓ MISZSZ-ELNÖKKEL— — Egyeseket meglepett, hogy a MISZSZ sepsiszentgyörgyi választmányi ülésén csupa ismeretlen arccal találkozott. Újjászületett a szövetség? — Tavaly januárig a MISZSZ-nek poli­tikai színezete volt. A politika leválásakor senki sem akarta vállalni a vezetést, tisztázat­lan volt az anyagiak helyzete, a tagszervezetekkel való kapcsolat, romokban állt a szervezeti élet. Szinte a szövetség léte forgott kockán — mondja Tamás László MISZSZ-elnök kissé fanyarul. — A jelenlegi vezetőség tapasztalat nélkül, kevés lelkesedéssel látott munkához, hiszen nem volt mire építeni. Az Illyés Alapítvány támogatásával aztán sikerült felszerelni az el­nökséget és az információs irodát, és megin­dult a tájékozódás. Az eltelt év legnagyobb eredményének az RMDSZ ifjúsági főosztá­lyának létrehozását tartom (a kezdeményezés és az előkészítés a mi munkánk volt), és a teljesjogú UNITED-(nemzetközi ifjúsági szervezet) tagság elnyerését. — Mire volt jó ez a választmányi ülés? —Három momentumot emelnék ki: a rövid, de jól sikerült találkozót Markó Béla szövet­ségi elnökkel, a Tabajdi Csaba államtitkárral való találkozás előkészítését, amire külön munkacsoportot alakítottunk, és a szándék­­nyilatkozat megfogalmazását. Lehet, hogy a körvonalazódó Magyar Ifjúsági Tanács a kívülálló számára nem tűnik fontosnak, de mi fél éve ezen dolgozunk, és ha nem is látványosan, világraszólóan, de születtek döntések, határo­zatok. A következőkben a román közéletbe próbálunk behelyezkedni. — Milyen kapcsolatban álltok a román ifjúsági szervezetekkel? —A MISZSZ tagj­a bizonyos struktúráknak, és részt vesz a civil vagy ellenzéki ifjúsági szervezetek rendezvényein. Depolitizálódásunk óta határozottan javult a viszonyunk, és egyre terjeszkedik. Tavaly januárban vezetői elit nélkül maradtunk, s úgy tűnik, a MISZSZ most jutott olyan helyzetbe, amelyben friss partnernek tekintik belföldön és külföldön egyaránt. Demeter J. Ildikó

Next