Háromszék, 1995. január (7. évfolyam, 1322-1345. szám)
1995-01-17 / 1333. szám
Összehangolt magyarellenes nyilatkozatok Traian Chebeleu elnöki szóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján élesen támadta Markó Béla egyik, a napokban adott nyilatkozatát, amelyben a szövetség autonómiatörekvéseit vázolta. Chebeleu közölte, hogy Iliescu elnök véleménye szerint az etnikai alapokon nyugvó területi autonómia románellenes, demokráciaellenes, alkotmányellenes és retrográd jellegű, semmi köze sincs a demokráciához, a helyi autonómia elvéhez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. ☆ Az RMDSZ Sepsiszentgyörgyön létrehozott Országos Önkormányzati Tanácsával kapcsolatban Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutat, hogy egy ilyen szerv léte ellentétes az alkotmány előírásaival, és törvénytelen. A közlemény ismételten hangsúlyozza, hogy az RNEP mindent megtesz az RMDSZ törvényen kívül helyezéséért, s februárban népszavazást szervez a szövetségnek a román politikai színtéren való elszigetelése érdekében. ☆ A Polgári Szövetség Pártja országos bizottságának múlt heti ülésén elítélték az RMDSZ önrendelkezési programját, mert az szerintük a román társadalom megosztásához vezetne. Ha az RMDSZ kezdeményezéseit nem állítja le, a PSZP semmilyen együttműködésre vagy szövetségre nem hajlandó, még azokkal a pártokkal sem, amelyek nem ítélik el nyilvánosan a magyarság önrendelkezési törekvéseit. A testület azt ajánlja az RMDSZ-nek, váljon ki a konvencióból, hogy jelenlétével ne rontsa az ellenzék választási esélyeit. Az MVSZ elnökségi ülése A Tőkés László ellen indított rágalomhadjáratból az a huszadik század abszurditását jellemző tanulság szűrhető le, hogy gyakran az ártatlanok kerülnek a bűnösség látszatába — mondotta Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómia-konferenciát szervez, ahol először tárgyalhatnak majd a mintegy három, három és fél milliós Magyarország határain túl élő magyar kisebbségek képviselői. Dobos László alelnök kifejtette: az MVSZ álláspontja az, hogy a kisebbségi magyarság autonómiaigényétől a megkötendő alapszerződések semmilyen változatában nem lehet elállni. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki, melyben leszögezi: „A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent megtesznek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti tudatától megfosszák. Tőkés László a jelenlegi magyar küzdelem szimbóluma, kisugárzó egyénisége, integráló erő, és erőforrás megannyi magyar közösség számára, és sajnálatos, hogy az ellene folyó rágalomhadjáratnak magyar közreműködői is vannak.” Fasizálódik-e Románia? Az elnöki palota szóvivője elismerte, hogy Iliescu elnök levelet kapott a Nemzetközi Önkormányzati Bizottságtól, amelyben az intézmény aggodalmát fejezi ki egyes romániai helységek polgármestereinek felfüggesztése miatt. Traian Chebeleu elítélően szólt Adrian Severin egyik nyilatkozatáról, melyben azt állította, hogy a kormánypárt e hét folyamán megkötendő koalíciója az RNEP mellett a Nagyrománia Párttal és a Verder-féle Szocialista Munkapárttal az ország fasizálódásának nyilvánvaló jele. Iliescu elnök szóvivője azt fejtegette, hogy a hasonló agresszív hangú kijelentések megtéveszthetik azokat a külföldi megfigyelőket, akik nincsenek tisztában a romániai belpolitikai viszonyokkal. Megemlékezés Brassóban Brassóban a hét végén megemlékeztek a romániai németek Szovjetunióba való deportálása megkezdésének 50. évfordulójáról. Ez alkalomból képzőművészeti kiállítást nyitottak, nemzetközi történészszimpóziumot tartottak, és megemlékező előadást mutatott be a temesvári Német Színház, fellépett a brassói Bach-kórus, a segesvári kamarakórus és a barcasági fúvószenekar. Nem fogy a tennivaló ÉV ELEJI BESZÉLGETÉS GÖDRI ALBERTTEL, ZÁGON KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉVEL— — Mit tart ön tavalyi munkájából maradandónak és fontosnak? — A földvagyon és az annyira fontos szellemi megújhodásnak látszólag különálló, de egymást feltételezőigénylő rendezéséért kifejtett munkát. Több mint félezer földbirtokos gazdának a kezében van már a tulajdonát bizonyító birtoklevél, és a földtörvény gyakorlatba ültetését a mi hozzánk tartozó Papokon például majdnem teljesen sikerült befejezni. Műveli, búja földjét a nép, gyarapítja gépi felszerelését, s mi több, olyanoknak is tudtunk földet adni, akiknek annak előtte egy barázdányi sem volt! Nem mondom, hogy véget ért itt a „földháború”, s nincsen panasz, hisz a községközpontban folytatjuk a dűlők pontos felmérését, és most derül ki, hogy a hevenyében alakult kezdeti földmérő csoportok által kihasított földcsíkoknak hogyan üti a széle a hosszát?! De ez már a folyó év muzsikája. Nos, ha egy mérlegnek két serpenyője van, akkor a másodikra én a kultúra és a művelődés két hajlékának, a két helyi művelődési otthonnak a tatarozását tenném, ezt tartom az eltelt év másik nagy sikerének. De még hozzáfűznék két fontos gondolatot. Azt, hogy a sok pénzbe került munkát a megyei tanács, személyesen Orbán Árpád segítségével sikerült megvalósítanunk, és azt, hogy valós igénye kell legyen a községközpont lakosságának, hogy ebben a két hajlékban tartalmas és szellemet-lelket építő művelődési élet bontakozzon ki az új esztendőben.Az 1995. esztendő megnövekedett feladatok elé állítja itt is az önkormányzatot. A megkezdett munkákat be kell fejezni, újakat kell megkezdeni, és olyanokra is gondolni, amelyek a helység távlati jövőjét is szolgálják majd, függetlenül attól, hogy túlzásnak tűnik-e, avagy sem az ezredvégen Zágon városiasítása. Nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy ebben az évben befejeződik a Mikes-Szentkereszty-kastély melléképületének restaurálása központi és alapítványi pénzből, s így egy lépéssel közelebb állunk az olyan álomnak tűnő elgondolások megvalósításához, mint a komplexum központi fűtése, emeleti vendégszobák létrehozása. Elképzelések szerint a főépületben kapna majd helyet a Mikes-múzeum, a Kiss Manyi- és Szabó Kati-szoba, all 000 kötetet számláló községi könyvtár. Itt még sok munka van: javítani kell az ide tartozó jelenlegi gyógyszertár épületét, helyette újat építeni, parkosítani a kastély környékét. S ha már itt tartunk, akkor, gondolom, mások nevében is elmondhatom, hogy ez az esztendő elhozza nekünk a Mikes-szobrot is. Tavaszra elrendezzük a parkocskát, ahová a szobor kerül, és akkor „doktoroljuk’ ’ majd meg a betegebb Mikes-tölgyet is, úgy, ahogyan azt a szarvasi arborétum igazgatója, Sipos András ittjártakor elmondotta. Aztán építünk még hidat a falu között, új kavicsburkolatot kap a főutca a két kultúrotthon közötti szakaszon, a Felső-Tatárszeg és a Hosszú füzes is. Az sem kevésbé fontos talán, hogy az élő és működő kisgazdakör, az önkormányzattal együtt, gondjaiba veszi az egyéni erdőművelést, a mezei dűlők és hidak bajait (például Zágon és Barátos között a rétben), a helyi tanács és a Török Sándor vezette Comforex kft. pedig C-osztályos csapatunk labdarúgópályájának, öltözőjének és ministadionjának megvalósítását. S mert tervezni szabad, el kell mondanom, hogy egy már létező fúrt kútra ivóvízellátórendszert akarunk terveztetni, amely bekötné a közintézményeket, de korszerűsíteni kellene a jelenlegi szennyvízvezető és ülepítőrendszert is. Ebben az évben Zágonban is megvalósítjuk a kábeltelevízió-hálózatot. Kérdezett: Kisgyörgy Zoltán HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG HÍRHÁTTÉR Amikor e sorokat írom, egyes tudósítók —például a nagy tekintélyű BBC rádióállomás helyszínen tartózkodó munkatársai — szerint az orosz csapatoknak többhetes ádáz (és teljesen felesleges!) küzdelem után s hihetetlen vérveszteségek árán végre sikerült elfoglalniuk Dudajev rezidenciáját, a félig szétlőtt, füstölgő-feketedő s időközben teljesen kiürített elnöki palotát. Tudvalevő volt—pénteki nemzetközi sajtóértekezlete óta —, hogy a csecsen elnök már nem tartózkodik itt! Az épületért folyó hősi küzdelem merőben felesleges volt tehát, s csupán „jelképes” értelme lehetett, de ezzel együtt is a csecsen rablóháború teljes képtelenségét példázza. Hogy miért ragaszkodtak a harcokban részt vevő orosz csapatok pontosan Dudajev rezidenciájának elfoglalásához?! Nos, nem nehéz kitalálni: azt hitték, ha a palota elesik, elesik Csecsenföld is. | Azóta tudjuk, nem így történt. Talán azért is forszírozták a csecsen jogállamiság konkrét szimbólumának az elfoglalását, mert a nagyszájú Gracsov hadügyér ezt még a támadások kezdete előtt megígérte. A zord hadfi akkor egyébként nagyon optimistán nyilatkozott: „pár óra alatt bevesszük a csecsen aulokat’ ’ — röhögött bele a mikrofonba. A sokat bírált tábornok megingott pozícióit a csecsen harcokban elért babérokkal szerette volna megerősíteni. Belátható már, hogy ő is s Jelcin más tanácsadói is, rosszhiszeműen tájékoztatva az elnököt, ostobán és többszörösen tévedtek. | Egyrészt, mert a csecsenek ellenálltak. | Ismerve a kaukázusi kis népek felszabadításukért folytatott hősi harci hagyományait, ez várható is volt. | Másfelől a palota elfoglalása nem jelenti Groznij vagy Csecsenföld elestét. A fővárosban bizonytalan kimenetelű gerillaháborúra rendezkedtek be a védők, míg az országban bizonyosan megkezdődik a szintén évszázados hagyományokra visszatekintő partizánháború. Gracsov nem lehet büszke seregeire sem. Ez a hadsereg — nyilatkoznak belföldi és külföldi szakértők — már nem a régi, súlyos egyensúlyzavarokkal küzd: megtörtént számtalanszor, hogy máshová mentek a tankok és máshová az üzemanyag (?), más irányba a katonák s ellenkező irányba a lőszer (!). Moszkvában különben most nem is az a kérdés, hogy elfoglalják-e a többszörös túlerőben lévő oroszok Groznijt, hanem az, hogy mi lesz, mi lehet AZUTÁN? Egyes szakértők azt jósolják, hogy Jelcinék fárasztó munkával megszervezték saját IRA-különítölényeiket, s hogy Dudajev, beváltva fenyegetését, jelt ad a nagy orosz városokban lappangó terroristacsoportjainak a régóta kész forgatókönyvekkel rendelkező „büntetőakciók” megkezdésére. Ami alapvetően bizonytalanná teheti az egész orosz helyzetet. | A Kossuth rádió Világóra című, vasárnap délelőtti adásában megszólalt Szergej Jusenkov, a Duma külügyi bizottságának elnöke is, s többek között arról a szakadékról is beszélt, amely Jelcint s e körülötte lévő megzavarodott héjákat a demokratikus erőktől elválasztja, s mely szakadék bűzlő hullákkal és vérrel telítődött. Szerinte „a háború csak az emberi butaságnak állott érdekében”, s „mindez Oroszország külföldi megítélését is negatív irányban befolyásolja, s káros a sereg Afganisztánban már megtépázott tekintélyére is”. Szergej Jusenkov három forgatókönyvet is lát! Vagy rendőrállam alakul ki, vagy a mostani helyzet konzerválódik az 1996-os választásokig, vagy önszántából lemond Jelcin, s ezzel merőben új szituáció teremtődik. A külföldi visszhangok nem ennyire„mélyrehatóak”. Sőt: nyugati politikusok mintha jobban ragaszkodnának (?) „Borisz cár” személyéhez. Kohl kancellár kifejtette, hogy egy esetleges gazdasági embargó csak az orosz nacionalisták malmára hajtaná a vizet, s elmondta, hogy ő továbbra is „segít Jelcinnek az orosz jogállamiság megteremtésében”. Amint a csecsen cirkusz is jól mutatja, ez a jogállamiság már készen is van!... Ilyen!... Bogdán László Használt a politikamentesség —VILLÁMINTERJÚ TAMÁS LÁSZLÓ MISZSZ-ELNÖKKEL— — Egyeseket meglepett, hogy a MISZSZ sepsiszentgyörgyi választmányi ülésén csupa ismeretlen arccal találkozott. Újjászületett a szövetség? — Tavaly januárig a MISZSZ-nek politikai színezete volt. A politika leválásakor senki sem akarta vállalni a vezetést, tisztázatlan volt az anyagiak helyzete, a tagszervezetekkel való kapcsolat, romokban állt a szervezeti élet. Szinte a szövetség léte forgott kockán — mondja Tamás László MISZSZ-elnök kissé fanyarul. — A jelenlegi vezetőség tapasztalat nélkül, kevés lelkesedéssel látott munkához, hiszen nem volt mire építeni. Az Illyés Alapítvány támogatásával aztán sikerült felszerelni az elnökséget és az információs irodát, és megindult a tájékozódás. Az eltelt év legnagyobb eredményének az RMDSZ ifjúsági főosztályának létrehozását tartom (a kezdeményezés és az előkészítés a mi munkánk volt), és a teljesjogú UNITED-(nemzetközi ifjúsági szervezet) tagság elnyerését. — Mire volt jó ez a választmányi ülés? —Három momentumot emelnék ki: a rövid, de jól sikerült találkozót Markó Béla szövetségi elnökkel, a Tabajdi Csaba államtitkárral való találkozás előkészítését, amire külön munkacsoportot alakítottunk, és a szándéknyilatkozat megfogalmazását. Lehet, hogy a körvonalazódó Magyar Ifjúsági Tanács a kívülálló számára nem tűnik fontosnak, de mi fél éve ezen dolgozunk, és ha nem is látványosan, világraszólóan, de születtek döntések, határozatok. A következőkben a román közéletbe próbálunk behelyezkedni. — Milyen kapcsolatban álltok a román ifjúsági szervezetekkel? —A MISZSZ tagja bizonyos struktúráknak, és részt vesz a civil vagy ellenzéki ifjúsági szervezetek rendezvényein. Depolitizálódásunk óta határozottan javult a viszonyunk, és egyre terjeszkedik. Tavaly januárban vezetői elit nélkül maradtunk, s úgy tűnik, a MISZSZ most jutott olyan helyzetbe, amelyben friss partnernek tekintik belföldön és külföldön egyaránt. Demeter J. Ildikó