Háromszék, 1995. február (7. évfolyam, 1346-1369. szám)

1995-02-01 / 1346. szám

HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. FEBRUÁR 1. 1346. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej s%i:ki»a A Konvenció-nyilatkozat és hátországa A Demokratikus Konvenció RMDSZ-szel kapcsolatos nyilatkozata bölcs és megfontolt dokumentumnak tfinik, s ebben a belpolitikai viharban határozottan azt az érzést váltja ki belőlünk, hogy végre színt vallott az ellenzék, s elkötelezte magát a magyarság és Románia demokratikus fejlődése mellett. A dokumen­tum megszületésének körülményei, a hétórás vita, az az agresszivitás, ahogyan a Polgári Szövetség Pártjának alelnöke, Nicolae Ţăran vagy Ion Raţiu parasztpártos képviselő, a- vagy Ticu Dumi treseu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke faggatta, nyúzta a tanács­kozáson részt vevő háromRMDSZ-tisztségviselőt, Markó Bélát, Takács Csabát és Tokay Györgyöt, már kevésbé derűs. Nicolae Ţăran (PSZP) például bejelen­tette, hogy ók nem tűrhetik tovább az RMDSZ alkotmányellenes cselekedeteit, hogy a magyarok külön államot hozzanak létre Romániában, s feltette a bombasztikus, nagy kérdést, román föld-e Erdély? Markó Béla nemmel válaszolt, hozzáfűzve, hogy Transzszilvánia azoké, akik lakják. Ion Raţiu, a nagy demokrata csokorba szedte az RMDSZ ötéves fennállása alatt szerinte főképp külpolitikában megnyilvánuló románelle- nességét, míg a volt foglyok vezére azt sietett a magyar vezetők tudomására hozni, ha nem vetik alá magukat a DKhatározatának, önmagukat zárják ki azellenzékikoalícióból. Horea Rusu, a Liberális '93 Párt ügyvezető elnöke joggal emlékeztette a jelenlévőket, hogy a vita tár­gyát képező RMDSZ-felfogás már akkor létezett, mikor a szövetséget felvették a DK-ba, s most csak azért a nagy felhajtás, hogy fátylat borít­son az új négypárti kormánykoalíció körüli viharra, no meg nem utolsósorban azért, hogy' Iliescu elnök, valamint Adrian Năstase tiszta imágó val kerülj enek ki akompromittáló helyzetből. Ez az állítás — sajnos — a román ellenzék egy részére is kitérj eszthető, így szinte csodával határos, hogy a tegnapi nyilatkozat megszüle­tett. De addig is, míg a kisebbségi kérdés kezelésével foglalkozó tervezett szakbizottság megszületik, közrebocsátása üdvözölendő. Simó Erzsébet A KOVÁSZNAI COMI-CO RT.-NÉL Harc az igazgatói székért Hat esztendő alatt immár kereken hat igazgatója volt a kovásznai COMI-CO Rt.-nek, az egykori Állami Vegyeske­reskedelmi Vállalatnak. Hosz- szabb-rövidebb ideig Baicu Vasile, Konrád Imre, Dobra József, Kálcza Jenő, Antal Emőke és múlt év november 23-ától Popescu Constantin váltották egymást az igazgatói székben. Az utolsó magyar igazgatót, Antal Emőke almémököt — aki 1994. május 14-től töltötte be e tisztséget — november 22-én menesztették. Az Álla­mi Vagyonalap képviselője, Lungu Dorel (aki egyébként a megyeközponti Covalim Rt.­Máról holnapra nél is állami megbízott, s a Magánvagyonalap részéről Vass István, a megyei tanács gaz­dasági részlegének munkatársa a 12-es számot viselő végzés­sel ugyanakkor beiktatták tiszt­ségébe Popescu Constantin egykori szekustisztet, vendéglőst, legutóbb a Sepsi kit. kereskedel­mi igazgatóját. Ezt megelőzően, szeptemberben a Háromszék­ben, a Cuvântul nouban és az Economistulban meghirdették a menedzseri állás betöltésére kiírt versenyvizsgát. (folytatása a 2. oldalon) Iochom István Erdővidéki tél Albert Levente felvétele TEGNAP DÖNTÖTTEK FELSŐRÁKOSON Dűlőről dűlőre Telt házas volt a tegnap délelőttre össze­hívott falugyűlés Felsőrákoson. Több mint más­fél száz személynek mintegy száz család képviseletében arról kellett döntenie, hogy fel akarja-e oldani — s ha igen, hogyan — az immá­ron négy éve tartó földmérési patthelyzetet. A gyűlés Márton Árpád és Antal István parlamenti képviselők és Kese Jenő polgármester jelenlé­tében zajlott. Többek között kiderült, hogy a he­tekkel korábban faluszerte megejtett közvélemény­kutatás alapján Felsőrákos földtulajdonosainak 80 százaléka a továbbiakban tagosftott rendszer­ben szeretné megművelni földjét. A rákosi gazdák tegnap korábbi álláspontjukat közfelkiáltással meg­erősítették, ez lévén — amint megfogalmazták — a falu határa legnagyobb részének egyetlen, ered­ményekkel kecsegtető megművelésimódja. Hatá­rozatuk értelmében a felsörákosiak a kataszteri szakemberrel szombattól dűlőről dűlőre járják a falu határát, a felméréseket térképre rögzítve dűlőnként végzik el a részleges tagosítást. Az érdekeltek azt remélik, hogy e rendkívül fontos határozat alapján végre kimozdul lehetetlen álla­potából a felsőrákosi földmérés. (-benkő-) MA: Új rovatunk: Pénz — piac — vállalkozás (5. oldal) Kézdivásárhelyen ismét leállt a fűtés A LEGÚJABB „ENGEDMÉNY” Edzett politikai elemzőkészséggel legyen megáldva s némi hidegvérrel és józan ésszel is az, aki értelmezni vagy (ments meg, Uram, ne kínozz) elemezni akarja a román kormány felelős személyeinek vagy a kormányzó párt és a vele koalícióban álló szélsőséges pártok — a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagyrománia Párt, a Szocialista Munka Pártj a — szóvivőinek vagy vezéreinek sokszor nem csak egymásnak^ önmaguknak is ellent­mondó nyilatkozatait— az RMDSZ autonómiatervezete ügyében. Lapunk utóbbi nyolg-tíz számából pontosan rekonst­ruálhatók az akár naponta többször is változó (?) ál­láspontok. Mi mindebben a lényeg? Mielőtt erre rátérve elmondanánk észrevételeinket, még annyit: bárki megfigyelheti, bizonyos romániai hatalmi szervek másként beszélnek idehaza s másként külföldön. Ennek a bevallott célj a megzavarni a kelet-kőzép-európai kis népek kakaskodásaival amúgy is elégedetlen nyugati politikusok fejét, s sugallni: koránt sincsen úgy a dolog, ahogy a fordított Trianonról és örökös határmódosítá- sokröl ábrándozó magyar pártvezérek állítják, miszerint csakis a román politika szűkkeblűsége okozná a feszült­ségeket. Nem, a feszültségeket az örökösen irredenta Budapest sugalmazásai miatt megzavart agyú RMDSZ- vezetók nyilatkozatai okozzák— most legújabban éppen autonómiaügyben —, akik egy pillanatig nem mondtak le Erdély visszacsatolásáról, de akikkel, hál’ Istennek, a becsületesen dolgozó román magyarok (?!) többsége nem ért egyet Ismételjük, ez a hivatalos külföldi érvelés. S még azt sem mondhatjuk, hogy különösebben sikertelen lenne!... De mindez belföldi használatra — tekintve, hogy itt a pártok erőteljesen nacionalisták, s akik választásokat akarnak nyerni, nem is nagyon lehetnek mások, hiszen mélyen nemzeti és nagyromán az egész felhecceit román közvélemény — nem elegendő! Emellett közeledik már­cius 21. is, amikor bizonyos dolgokat ebben a vonatkozás­ban is el kell dönteni. Közeledik ugyanis a sokáig vitatott, halasztgatott ad acta tett, aztán újra elővett alapszer­ződés ügye. Véleményünk szerint éppen ez magyarázza autonómia­ügyben az egész hecckampányt. Így azután ha mégiscsak leülnek tárgyalni a magyar féllel — ha eldől Cotroceni- ben, hogy akarja-e végeredményben Románia a csatla­kozást a nyugat-európai struktúrákhoz, vagy nem akar­ja?!, és Ion Iliescu legújabb megnyilatkozása szerint: akarja! —, rögtön lehet tenni egy óriási engedményt, le lehet venni napirendről az RMDSZ hivatalos betiltásának ügyét! Így a magyarok sem tagadhatják, hogy a román kormány megértésről, sőt, jóindulatról tesz tanúbizonyságot — tanújelét adva végtelen kompromisszumkészségének! —, jogosan kérhetnek tehát ők is valamit. És így tovább. Amint már jeleztük e hasábokon: a román politika jel­legzetesen keleti politika, leglényege — akárcsak a piaci tereferék esetében, a vásáron — az alku! Csakhogy miféle engedmény lesz az, ami egy hecckampány után ugyanoda juttat vissza, ahol voltunk? Sőt, bizonyos román szélsőségesek szlógenjeit idézve, még oda sem!?... Románia szeretné megkötni az alapszerződést (ha eldől, hogy mégiscsak csatlakozna Európához), csakhogy ne csodálkozzunk, minél kevesebb engedménnyel, mert Románia soha egy pillanatig nem tett le kisebbségei eltüntetésének szándékáról. Ha veszik őket— kiárusítja; ha nem veszik — elüldözi vagy beolvasztja... Erről van szó, minden egyéb szép balkáni mese, a nagy moldvai mesemondó, Ion Creangă után szabadon. S eh­hez most egyenesen kapóra jött az RMDSZ autonómia­tervezete, meg lett a veres posztó megvadítani az amúgy is fei-fellobbanó dacosan nacionalista nagy román „bikákat”... Bogdán László A kézdivásárhelyi tanács tegnapi ülésén Török Sándor alpolgármester arról tájékoz­tatta az önkormányzatot, hogy a csavargyári kazánházhoz tartozó tömbházakban leállt a fűtés és melegvíz-szolgáltatás. A csavargyár tegnapi átiratában okként az óránkénti őt köb­méter vízveszteséget hozza fel. Mától 4500 tömbházlakásban ismét beáll a nonstop hideg. Ma 10 órakor a városháza tanács­termében az illetékesek meg­tárgyalják a jelenlegi kritikus helyzetet, és közösen próbál­nak áthidaló megoldást talál­ni. (Iochom) Tolongás az adóhivatalnál Pánikhangulatot keltő híresztelések indították cl azt a lakosságáradatot, amely a tegnap délben 14 óráig közel ezer fizclökészségü egyént számlált a Sepsiszentgyörgyi Pénzügyi Hivatal pénztárai előtt. A riadalomra az adott okot, hogy sokan úgy tudták, február Írjétől jókora büntetést kell fizetni a pénzügynél he nem jelentett magántulajdonú lakások, gépko- esik után, valamint az egyéni és családi társulások adőhcncmvallása, illels e működési engedélyének meg nem hosszabbítása esetén. Pánikra semmi ok; törvények értelmében a következőről van szó: február 1-jétöl napi 0,3 száza­lékos késedelmi pótlékot kell fizetniük az egyéni és családi társulásoknak a működési engedély meg­hosszabbítása érdekében. Az államtól vásárolt magán­tulajdonú lakásokat, annak ellenére, hogy tíz évig adómentességet élvez a tulajdonos, a pénzügyi hiva­talnál he kell jelenteni a tulajdonjogi bizonylat megszerzése és a biztosítás kiszámítása és kifizetése végett (ez utóbbi évi pár száz lejbe kerül, vissza­menőleg csak két évre kell kifizetniük a régebbi elmaradottaknak+1000 lej késedelmi pótlék, attól függetlenül, hogy a lakás összértékét kifizette-e a tulajdonos, s agy tart még a részletfizetés). A pénzügy i igazgatóság arra kéri a lakosságot, lakásaikat feb­ruár folyamán jelentsék he, hogy ne kell jen bünte­tésekhez folyamodniuk. A magántulajdonú gépkocsik utáni adót négyedét éhként kell fizetni, az utolsó hónap 15. napjáig. .'(I'ckétei ă

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék