Háromszék, 1995. február (7. évfolyam, 1346-1369. szám)

1995-02-01 / 1346. szám

HOL TARTUNK A PRIVATIZÁCIÓBAN? rg ! J­­­g­y a magánkézbe került alaptőke millió lejben kifejezett értékét mutatja. A rendszerváltás utáni évek egyik legkiábrándítóbb mulasztásának a tulajdonváltás bűnösnek nevezhető lassúsága bizonyult. Az állami tőkének magánkézbe juttatásában Romániát a volt szocialista tábor azon államai is leköröz­ték, amelyek egy évvel később kezdték a privatizálást. Az addig is ingadozó ütemet aztán majdnem teljesen leállítot­ta a Vácároiu-kormány tavaly augusztusi, a vagyon­új­raértékelést előíró 500-as határozata. A látványos zu­hanást érzékelteti az Adevarul economic folyóirat nyomán közölt grafikonunk, amely a kereskedelmi társaságok 1994- es havonkénti magánosítási ütemét rögzíti. Gondoljuk, külön magyarázatot ehhez nem kell fűzni. Egyébként tavaly kínálatban nem volt hiány,2439 gazdálkodó­egységet ajánlottak magánosításra. Ezzel szemben 598 társaságnál sikerült a tulajdonváltás, amiből 502 kis, 88 közepes, 8 nagy cég. Az év végén összesen 823 magánosított egységet tartottak nyilván Romániában. A privatizálás helyi adatainak, helyzetének bemutatására Cornel Rusut, az Állami V­agyon­alap háromszéki igazgatój­át kértük fel. — Kovászna megyében a túlnyomórészt állami tőkéjű 64 kereskedelmi társaságból 1994 végéig hetet privatizáltunk, emellett még 15 kereskedelmi társaságnak a dokumentációi készültek el e célból. Figyelembe véve, hogy a megye a nemzetgazdaság 1 százalékát adja, a privatizálás üteme is általában megfelel az országosnak. Az alábbi grafikonon a sötét szelet a privatizáltak, a satí­rozott az előkészületben lévők, a fehéren maradt rész pedig a ma­­gánosítatlan kereskedelmi társaságok számarányát mutatja. A következő grafikon a magánosítás félévenkénti alakulását jelzi. A sötét oszlop az alkalmazottak számát, a világos pedig A hét magánkézbe vett társaság alkalmazottainak száma az összlétszámból (28 582) 3323-at tesz ki, az összesen 74 646,4 millió lej alaptőkéből pedig 1 956,7 millió lejnyi került állami tulajdonból magánkézbe. Százalékban kifejezve 1994 végén az alaptőke megoszlása tehát a következő: A sötét szelet mutatja a magántőke, a világos a Magán­tulajdonalap által kezelt, s satírozott pedig az Állami Va­gyonalap által kezelt alaptőke arányát. Szerk. megj.: Gyakorlatilag utóbbi kettőt nyugodtan egy kalap alá vehetjük, s akkor még világosabb a kép: a volt állami vállalatok alaptőkéjének 97 százalékát teszi ki az, ami ténylegesen nem tekinthető magántulajdonnak! A KONKRÉT eredmény tehát két év alatt 3 százalék... 66°o 2396 Soni Senais Scad Sani ?3 93 94 94 ,29°/« MENNYIT FIADZIK A PÉNZ? Természetesen, a pénz leginkább akkor „termeli újra" önmagát, ha nyere­séges vállalkozásba fek­tetik, beruházzák. De mivel nálunk fele erre elég cse­kély a lehetőség és a mersz, aki pénze elérték­telenedését ki szeretné védeni, a közvetett utat — bank, takarék—választ­ja. Háromszéken hét ke­reskedelmi bank, kiren­deltsége (17 fiókkal), il­letve a Takarék- és Letét­pénztár az, ahol a pénz fiaztatható. Az alábbi táb­lázatban az 1995. január 24-én érvényes letéti kama­tokról kaphatnak tájékoz­tatást (csak természetes személyek betétjeire): '­­ereskedel­­mi Bank Szövetke­zeti Bank Takarék- és Letétpénzi* Fejlesz­tési Bank Mezőgaz­dasági Bank Dacia Felix Posta­bank Credit Bank Útra zsóló éri kmh­CK) 20 18 20 35 25 40 35 25 egy hónapra l*ötra (hm 50 40 50--60-i hónapra lakóira o*m 52 45 52 65 45 65 65 , 1 1­­­6 hónapra lakatra (HMv) 53 48­­ 53 50 55 65 65-9 hónapra Idiótra CK­*) 54 51 55 45­ 65 67 12 hónapra lakótra 09 55 55 57 40 65 65 75 45 12 hónapra lakotott 100 000 lej után lajban 60 332 59 772 62 526 47 079 65 000 65 000 88 281 45 000 HIRRORZE • Sikertelennek minősí­­tették az Állami, illetve Magán­tulajdonalapok által novem­berben meghirdetett nyil­vános részvényeladást Amint a jegyzés összesített adatai mutatják, a pascani-i, konstan­­cai és szászvá­rosi jól menő könnyűipari cégek megvá­sárolható részvényeit 4,77, 23,76,­lletve 4,19 százalékban jegyezték csupán. Mit sem szépít a helyzeten, de jelzi a tulajdonjegyek hasznosítása iránti érdeklődést, hogy a jegy fejében cserélhető rész­vényjegyzésnél viszont nagy —három-, négy- és ötszörös — túljelentkezést tapasz­taltak. Az országos érdeklő­déshez hasonló arányú és megosztású volt a jegyzés Háromszéken is.­­ A kormány törvényerejű rendelettel módosította egyes import- és hazai termékek luxusadóját, illetve a hazai gyártású kőolajtermékek és földgáz adóját szabályozó 42/1993-as törvényt. Eszerint az államkassza az adókra a száll­í­tás pillanatától tart igényt. (Hivatalos Közlöny, január 26.)­­­­Lassan, de biztosan tovább hígul a lej. Január 30-án egy dollár hivatalos árfolyama 1781 lej volt, egy német márka 1176, egy oszt­rák schilling 167 lejt ért. A forintot a feketepiacon 17—18 lejért adják-veszik.­­ A tulajdonjegyek e­­gyik halmozójaként ismert Safi cég január elsején létre­hozta Románia első nyug­díjbiztosító magántársaságát LAKÁSÉPÍTÉSRE HITEL FALUN FIATALOKNAK A mezőgazdasági bank vezetőtanácsa a falun dolgozó, illetve falura költöző fiatal szakembereken kíván segíteni. A feltételek pontosan körülhatárolják, hogy kik igényel­hetik a 25 százalékos és 25 év alatt törlesztendő hitelt. Így csak harminc év alatti közép- vagy felsőfokú végzettség­gel rendelkező és falun dolgozó szakemberek igényelhet­nek hitelt, aminek részletei nem haladhatj­ák meg fizetésük egyharmadát. A hitelt kizárólag lakásépítésre, illetve -vásárlásra lehet felhasználni, garanciaként pedig elfogadj­ák a megfelelő épület betáblázását. A bank megyei kirendeltségétől megtudtuk, hogy Ko­vászna megye 50 milliós felhasználható keretet kapott, amire egyelőre nincsen a feltételrendszer egészét kielégítő jelentkező. Az oldalt Szerkesztette: Feriihez Csaba esi Incite Ibu­lla MIRE TÁMASZKODHATNAK A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓK ? A címben feltett kérdésre az érdekeltek java része kapásból válaszolná, hogy semmire. Pedig valóságos intézményáradat tűzte ki zászlajára a magánvállalkozások támogatását (is). Ezek közül a Román Fejlesztési Ügynökség kormányintézményként egyik prioritásának tekinti a gazdaság­­apró napszámosainak" istápolását. A helyi Kereskedelmi Kamara és a polgármesteri hivatal által szervezett minapi találkozón az ügynökség elnöke, Nicolae Jantea úr vázolta ez irányú tevékenységüket. Szó esett elsősorban arról a hárommilliárdos hitelkeretről, amelyet a költ­ségvetésből különítettek el a 805-ös kormányhatározat értelmében, és amelynek elosztása érdekében az ügynökség három banknál nyitott hitelvonalat. De a nemzetközi fejlesztési bankok hitelle­hetőségei is terítékre kerültek. Ennyi lehetőség felvázolása után akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy akkor mi az akadálya annak, hogy a hitelek eljus­sanak az érdekeltekhez? A jelen levő vállalkozók, intézmény­vezetők és szakemberek szinte egyöntetűen állították, hogy a gyors és hatékony információáramlás hiánya fékezi leginkább, hogy ezek a lehetőségek valóban a kis- és középvállalkozások „közkincsévé­ váljanak. Ennek érdekében egy mindenki számára elérhető info­rmációs központ létrehozásának gondolata is felme­rült. Hiszen nem csak a lehetőség ténye, hanem a feltételrendszer ismerete, illetve a megfelelő gazdasági megalapozottsággal ren­delkező vállalkozói projektek elkészítéséhez szükséges információk sem jutnak el a potenciális érdeklődőkhöz. A tanácskozás folyamán egy másik borlasztó elem is nyilván­valóvá vált: a lehetőségek kihasználása nagyon sok esetben adminisztratív akadályba ütközik. Ezt — örök érvényű megfogal­mazásban — a hivatal packázásának nevezhetnénk. Hiszen az amúgy is tetemes feltételrendszer kielégítése mellett a meg­valósítás idején a vállalkozó olyan gyakorlati akadályokba ütközik, amelyek fölös energiákat szívnak el, végső esetben a kivitelezés kapuit csukják a kilincselő orrára. Ezzel magyarázható talán az is, hogy a külföldi vélemények szerint is liberális gazdasági törvények létezése sem vonzza az igazán nagy külföldi befektetőket. És ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az eddig Romániába beruházott 1,3 milliárd dollárra rúgó külföldi tőke a legalacsonyabb szint a keleti tömb többi országaihoz képest, míg a körülbelül negyvenezer be­jegyzett vegyes vállalattal vezető helyen állunk. Magyarán: a kisebb kaliberű beruházások hazája vagyunk, ahová a nagyobb lehetőségekkel rendelkező befektetők nem sietnek túlságosan. TÁJÉKOZTATÓRENDSZER MENEDZSEREKNEK Az Állami Vagyonalap Kovászna Megyei Területi Igazgatósága szervezésében csütörtökön és pénteken szakmai megbeszélést tartottak az ÁVA-megbízottakkal, a kereskedelmi társaságok igazgatóival (menedzsereivel) és főkönyvelőivel az 1994-es gazdasági-pénzügyi év lezárásáról és az 1995-ös év előkészítéséről. Különleges érdeklődésnek örvendett a fővárosi CEMATT szakértői, Florenţa Drăgoi és Mircea Calotă értekezése a megelőző jellegű dinamikus információs rendszer bevezetéséről. A rendszer lényege, hogy időben tájékoztatja a cégek menedzsereit a gazdasági tevékenység „gyenge pontjairól”, kedvezőtlen tendenciáiról, betöltve ezáltal egy vezetői riasztórendszer szerepét. Működése számítógépen alapszik, és a legkor­szerűbb nyugati tapasztalatokból ihletődik. A kezdeti szakaszban ezt az új számítógépes rendszert a megye 33, többségi állami tőkével működő kereskedelmi társasága szereli fel, de figyelembe véve annak kétségtelen előnyeit, bizonyára a közeljövőben alkalmazzák a többi kereskedelmi társaságok, beleértve a magántőkével működőket és a vegyes vállalkozásokat is. Mint korszerű vezetési eszköz, hatékonysága figyelemre méltó, és feltétlenül előrelépést jelent a vállal­kozások menedzselésében. Az ún. „cégjelentés” — a fejlett piacgazdaság általánosan használt kategóriája — ezáltal új, korszerű tartalmat nyer mind a végrehajtó vezetés, mind a részvényesek, tulajdonosok számára. _ „ Domokos Ernő VÁLLALKOZÓK KLUBJA A SCUOLA TRANSSYLVANICA Alapítvány által nemrég létrehozott Vállalkozók Klubja az alábbi ingyenes szolgáltatá­sokkal igyekszik támogatni (mindenekelőtt) a hazai vállalkozókat, üzletembereket: üzleti partnerközvetítés, könyvelési-pénzügyi­­jogi tanácsadás, hozzáférhetőség a vállalkozói adatbankhoz, rendszeres tájékoztatás a legfrissebb törvényekről, rendeletekről stb. a klub kiadványa révén. A Vállalkozók Klubja hézagpótló a hazai üzleti életben, amely megfizethetetlen segítséget nyújthat a megfontolt vállalkozóknak. A tagsággal kapcsolatos információkat írásban lehet kérni az alapítvány postacímén: Fundaţia Scuola Transsylvanica Alapítvány, 3700 Oradea, c. p.: 294, telefon: 059/126 622, 444-es mellék. A borítékra írják rá: Vállalkozók Klubja. (Kővári Sándor klubvezető)

Next