Háromszék, 1995. március (7. évfolyam, 1370-1396. szám)

1995-03-01 / 1370. szám

HÁROMSZÉK függetlckii napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. MÁRCIUS 1. 1370. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej f ROMÁN^MAGYAR ALAPSZERZŐDÉS RMDSZ-KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Ma Budapestre érkezik az RMDSZ küldöttsége. A vezető magyar politiku­sokkal a többi között az alapszerződésről tárgyalnak. Tőkés László tiszteletbeli elnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Taná-. csának elnöke és Frunda György szenátor találkozik Kovács László külügyminisz­terrel és Tabajdi Csabával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. Testvérvárosunk lesz Ferencváros A városi tanács legutóbbi ülésén döntés született, hogy —minden valószínűség szerint a Szent György-napok alkal­mával — ünnepélyes keretek között írják alá Sepsiszent- györgy és Budapest kilencedik kerülete, közismertebb nevén Ferencváros között a testvérváro­si megállapodást. A határozat kapcsán, persze, ismét felme­rült az, hogy miért „állandóan’ ’ magyarországi városok fele nyújtjuk kezünket. Az érvelés a megszokott irányból (RNEP) jött. Márkó Imre tanácsos a félremagyarázások elkerülése végett több, hasonló méretű városnevet tartalmazó névsort olvasott fel Ukrajnától, Német­országig, és javasolta, hogy a tanács vizsgálja meg az ezekkel kötendő szerződéseklehetőségét. ___________________(-ENCZ) A kovásznai COMI-CO- ügyben február 23-án végre ítéletet hirdetett a megyei törvényszék. AzÁllami Vagyon­alap-megbízottak által novem­berben leváltott igazgatónő má­sodízben is megnyerte a pert; a törvényszék elrendelte az új igazgató kinevezési határoza­tainak (novemberi 12-es és januári 15-ös), valamint az Antal Emőke leváltását rögzítő január 14-i határozat megsem­misítését. A. tárgyalás rövid volt. Csak a beperelt vállalat ügyvédjéhez volt kérdésük a bíráknak: szám­HARC AZ IGAZGATÓI SZÉKÉRT Antal Emőke megnyerte a pert vevőszéki vizsgálatot valóban csak azelsö, semmisítő bírósági határozat után kértek-e (igen, mondotta Calinic ügyvéd), és hogy az adminisztrátor kine- vezése/leváltása valóban csak a részvényesek kénye-kedvétől függ-e? így írja a vállalatvezetés törvénye—jötta válasz Felleb­bezni a kézbevételtől számí­tott 15 napon belül lehet. Azt a pert, ha lesz, már a brassói táb­labíróság fogja letárgyalni. (demeter) (Helyszíni szemle a ko­vásznai COMI-CO Rt.-nél a 2. oldalon) s--------------------------- Máról holnapra HOGYAN LEHET VALAKI? A képtelennek tűnő kérdés a Tele 7 ABC egyik utóbbi kerekasztal-beszélgetésén merült fel bennem. Jól sejtik: a téma a magyarkérdés volt, megint és újult erővel a vélt vagy valóságos magyarveszély kérdése. Hiszen Romániát ezen a hanyatló ezredvégen az inflációs mélyrepülésben, a tekli-mekliben Kelet és Nyugat vonzáskörei között, a gazdasági csőd állandósulása közepette nyilvánvalóan egyetlen komoly veszély fenyegeti: a kisebbségi ma­gyarság. Mert autonómiát akar, egyetemet akar, jogokat akar, unos-untalan akar valamit, kér, követel, bepana­szolja az anyaországát különféle nemzetközi fórumokon — legutóbb Atlantában is (!) —, rontva az ország külön­ben felivelő jó hírnevét. Nos, a meghívottak: Adrian Severin politikus és Sorin Antohi esztéta — ha más-más oldalról is — igyekeztek körüljárni a szélsőséges pártok hatalomba kerülése óta ismét központi kérdéssé váló magyarproblematikát, hogy oldódjon már ama görcs a torkokban. Ha ugyan valaki figyel itt és most még a magva rázatokra, a hiteles véleményre, a következetes gondolatmenetekre. Ami azért legalábbis kétséges!... De végeredményben más út nincs, csak a párbeszédé. Noha Adrian Severin (úgy is, mint a strasbourgi Európa Parlament emberi jogokért felelő bizottságának alel- nöke) kétségtelenül lucidusan magyarázta meg az annyit emlegetett „pozitív diszkrimináció” fogalmát, figyelmeztetve arra, hogy vannak esetek, amikor a vélt vagy valóságos egyenlősdi igazságtalanságokhoz vezet—azt is világosan értésünkre adta, hogy Románia belső problémáit, így a kisebbségi kérdést is itthon kell megoldani. Úgy, mint eddig, gondolhatnánk keserűen, ugyanolyan elszántság­gal állandóan bizonygatva, hogy a probléma tulajdonképpen nem rs létezik. Egyesek szerint mi, magyarok sem, mert — kérdezi ironikusan Montesquieu Perzsa leveleinek szlogenjét idelopva, az esztéta — hogyan lehet valaki ^magyart Mivel ez a román köz- vagy kisember központi Mini­hőközpont gyártására szánta el magát az amerikai érdekeltségű buka­resti Omnitech Partners kft. Érdekes módon a naponta legyár­tott 10—15 kistelep jó részét Angliábaexportálják,belföldön alig értékesítenek néhányat, tavaly egész évben 40-et sike­rült eladni. A központ földgázzal működik, és 4—5 egység sorba kapcsolva 20 tömbházlakás fűtésére képes. Egy egység ára a szereléssel együtt 1200—1450 dollár. A hírt közlő Capital üzleti lap értesülései szerint a miniközponttal egy gigakalória hőenergia háromszor olcsób­ban állítható elő, mint a Romániában elterjedt távfűtő- berendezésekkel. KISGYORGY ZOLTÁN ALDOBOLYI RIPORTJA AZ 5. OLDALON Barátosi hírhalom ♦ Itt is akadozik a földtulajdonjog vissza­állítása. Hatvan hektár szántó még mindig kiméretlen. A földosztó bizottság munkáját egy kataszteri és egy zootechnikus mérnök segíti. A teleki Agro Telek mezőgazdasági társulásnak ugyan egyben mérték ki a 300 hektár szántót, amin gazdálkodnak, de a tár­sulás a mai napig sem adta le a tagok pontos névsorát. Az erdőtulajdonosoknak visszajáró 110 hektár erdőt a kökösi erdőben kapták. Egy helybeli kft. elvállalta, hogy munkakönyv­vel alkalmazza á község erdészét. ♦ A község területén — Pákét és Teleket is beleértve — a legutóbbi népszámlálás al­kalmával 1640 lelket vettek nyilvántartásba. Közülük a községközpontban 560-an élnek. Az idén még egyetlen újszülöttet sem jegyez­tek be, egy házasságkötést, illetve három el­halálozást anyakönyveztek. ♦ Barátoson isjavában folyik a kábeltelevízió szerelése. A hat műholdas adás vételére alkal­mas két tányért a községháza tetejére szerelték fel. Eddig 77 barátosi család igényelte az égi jelek bekötését, Teleken 84 család iratkozott fel. Községszinten több mint 50 egyéni parabo­larendszert működtetnek. (folytatása a 2. oldalon) Iochom István kérdése ma is, hogyan lehet valaki nem román?!? Más? Antohi szerint az Erdélyi Iskola idején a román nemzet­tudat védekező hadállásokban alakult, s mai szent napig megőrizte kirekesztő jellegét. Ezen kellene sürgősen vál­toztatni. S ebben nagy szerep hárul nyilván a médiákra és a sajtóra. Amelyek, mondjuk mi fanyarul: mindent meg is tesznek azért, hogy tiszta vizet önthessenek a nyílt kártyákba. Nemhogy szándék nincs a felvilágosításra, de hetvenöt éve folyamatosan minden mocsok a nemzetiségi s így a magyar kérdés pöcegödrébe torkollik Romániában. S az uszítás rádióban, tévében, újságokban intenzíven zajlik. Még egyszer visszatérnénk ahhoz a ponthoz — az RNEP, a Nagyrománia Párt és Szocialista Munkapárt belépéséhez a kormányba —, amióta (talán hogy a hata­lom leplezze szélsőségesekkel kötött alkujának bizonyos iszonyatos következményeit!) ismét fellángoltak a magyar- veszélyről szóló közbeszédek. Mindez összefügg a növekvő gazdasági csőddel is, amelyet már csak ideig-óráig lehet elleplezni, a megakadó privatizációval, az elszegényedés­sel, s gondoljuk, azzal is, hogy ismét felerősödtek a Hata­lom berkeiben a keleti orientáció szószólói és hívei. A privatizációparódiák és az elmaradó gazdasági szerkezet­átalakítás miatt Romániának továbbra is létkérdés például az orosz vasérc vagy energiahordozók importja. S ott van Moldávia is! Románia ugyanis egy pillanatig nem mon­dott le egyesülési szándékairól. Sokan a hatalomban ma úgy vélik, ki kell eszközölni Románia Európa Unió-, illetve NATO-tagságát (anélkül azonban, hogy komolyabb kötelezettségeket vállalnánk!), viszont valamiképpen az orosz érdekszférán is belül kell maradni s közelíteni Moldáviához, hiszen — vélik egyes román politikusok — európai integráció, egyesült Európa csak szavak, szavak, csupa hupikék blabla, tünékeny, mint általában a poli­tikai divatok, de mi itt maradunk Oroszország szomszéd­ságában, és egyetlen érdekünk Nagyrománia újabb meg­teremtése!... Ezekről nyilván nem szerencsés nyílt vitákat nyitani, itt van viszont az ország integritását örökös követelései­vel veszélyeztető RMDSZ, s itt vannak a magyarok! Hogyan lehet valaki...? Bogdán László A kisvárosi csend nyomában SEPSISZENTGY ÖRGY ÖN Két határozattervezet kap­csán foglalkozott minapi ülésén a városi tanács Sepsiszentgyörgy csendjével. MindkettőtRadu Viorel tanácsos nyújtotta be, de az elő- teijesztésre hiányában került sor. (A tanácsos távolléte egyébként, a jelenlevők szerint, a határo­zattervezetek elodázásával ma­gyarázható.) A néhol humoros felhangokkal is fűszerezett vita kapcsán kiderült, hogy aligha hozható olyan határozat, amely a kisvárosi csendet visszaállít­hatná Hí szén egy ilyen határozatot a kivitelezhetőség miatt a min­dennapi gyakorlathoz is igazítani kell. Ahatározatok végrehajtásának ellenőrzésére pedig nincs kellő apparátus. A' korlátozó intéz­kedések természetesen elenged­hetetlenek. A csendórák'betartása, a parkolók és a parkolási feltételek pontos rögzítése, a teherautó­forgalom városi korlátozása és megannyi szabály szükséges ahhoz, hogy a városi zaj szint elvisel­hető határokon belül maradjon, vagy éppen ne bénuljon le az egyre zsúfoltabb autósforgalom. A kisvárosi „csend” azonban aligha hozható vissza... (Ferencz) A közúti forgalomról, ne­vezetesen a teherautók közle­kedéséről tanácskoztak teg­nap a baróti tanács székhe­lyén a polgármesteri hivatal, a szállítást végző cégek, az útügyiek és a helyi rendőrség képviselői. A megbeszélést a lakosság évek óta orvosolat- lan, a kérdéskörrel kapcsola­tos panaszai s az ezekből szár­mazó, már-már feszült helyzet is indokolta. Elsősorban a te­herforgalom miatt sok a pa­nasz, a teherautók például éjj el- nappal dübörögnek a városon és a falvakon keresztül, Bo- dosban pedig a szenesautók sártengerré változtatták az utat, s több lakóház biztonsága is veszélyben van. Továbbáabaróti tömbházák között parkoló ka­mionok a lakókat is zavarják, s a levegőt is szennyezik. A tegnapi tárgyalás résztvevői abban állapodtak meg, hogy ezentúl valamennyi teher­autónak megtiltják a város­ban való parkolást, Kese Jenő polgármester pedig indítványoz­ta, hogy este tíz és hajnali hat óraközött,valamintahétvégeken a teherforgalom városbeli lebo­nyolítása szüneteljen. A főleg a szénbányát érintő indítvány további egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy a kérdés­ben érintett cégek az éjszakai és hétvégi teherforgalom-kor­látozás szerint változtassanak munkaprogramjukon.-EN­VAf^j lyiATOL ^ ^ & t # BARÓTON (KORLÁTOZZÁK A TEHERFORGALMAT)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék