Háromszék, 1995. március (7. évfolyam, 1370-1396. szám)
1995-03-01 / 1370. szám
ROMÁN–MAGYAR ALAPSZERZŐDÉS RMDSZ-KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Ma Budapestre érkezik az RMDSZ küldöttsége. A vezető magyar politikusokkal a többi között az alapszerződésről tárgyalnak. Tőkés László tiszteletbeli elnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke és Frunda György szenátor találkozik Kovács László külügyminiszterrel és Tabajdi Csabával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjével. HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. MÁRCIUS 1. 1370. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej Testvérvárosunk lesz Ferencváros A városi tanács legutóbbi ülésén döntés született, hogy —minden valószínűség szerint a Szent György-napok alkalmával — ünnepélyes keretek között írják alá Sepsiszentgyörgy és Budapest kilencedik kerülete, közismertebb nevén Ferencváros között a testvérvárosi megállapodást. A határozat kapcsán, persze, ismét felmerült az, hogy miért „állandóan’ ’ magyarországi városok felé nyújtjuk kezünket. Az érvelés a megszokott irányból (RNEP) jött. Markó Imre tanácsos a félremagyarázások elkerülése végett több, hasonló méretű városnevet tartalmazó névsort olvasott fel Ukrajnától, Németországig, és javasolta, hogy a tanács vizsgálja meg az ezekkel kötendő szerződések lehetőségét. ___________________(ENSZ) HARC AZ IGAZGATÓI SZÉKÉRT Antal Emőke megnyerte a pert A kovásznai COMICO- ügyben február 23-án végre ítéletet hirdetett a megyei törvényszék. Az Állami Vagyonalap-megbízottak által novemberben leváltott igazgatónő másodízben is megnyerte a pert; a törvényszék elrendelte az új igazgató kinevezési határozatainak (novemberi 12-es és januári 15-ös), valamint az Antal Emőke leváltását rögzítő január 14-i határozat megsemmisítését. A tárgyalás rövid volt. Csak a beperelt vállalat ügyvédjéhez volt kérdésük a bíráknak: számvevőszéki vizsgálatot valóban csak az első, semmisítő bírósági határozat után kértek-e (igen, mondotta Calinic ügyvéd), és hogy az adminisztrátor kinevezése/leváltása valóban csak a részvényesek kénye-kedvétől függ-e? Így írja a vállalatvezetés törvénye—jött a válasz Fellebbezni a kézbevételtől számított 15 napon belül lehet. Azt a pert, ha lesz, már a brassói táblabíróság fogja letárgyalni. (demeter) (Helyszíni szemle a kovásznai COMI CO Rt.-nél a 2. oldalon) ---------------------------- Máról holnapra HOGYAN LEHET VALAKI? A képtelennek tűnő kérdés a Tele 7 ABC egyik utóbbi kerekasztal-beszélgetésén merült fel bennem. Jól sejtik: a téma a magyarkérdés volt, megint és újult erővel a vélt vagy valóságos magyarveszély kérdése. Hiszen Romániát ezen a hanyatló ezredvégen az inflációs mélyrepülésben, a tekli-mekliben Kelet és Nyugat vonzáskörei között, a gazdasági csőd állandósulása közepette nyilvánvalóan egyetlen komoly veszély fenyegeti: a kisebbségi magyarság. Mert autonómiát akar, egyetemet akar, jogokat akar, unos-untalan akar valamit, kér, követel, bepanaszolja az anyaországát különféle nemzetközi fórumokon — legutóbb Atlantában is (!) —, rontva az ország különben felívelő jó hírnevét. Nos, a meghívottak: Adrian Severin politikus és Sorin Antohi esztéta — ha más-más oldalról is — igyekeztek körüljárni a szélsőséges pártok hatalomba kerülése óta ismét központi kérdéssé váló magyar problematikát, hogy oldódjon már ama görcs a torkokban. Ha ugyan valaki figyel itt és most még a magyarázatokra, a hiteles véleményre, a következetes gondolatmenetekre. Ami azért legalábbis kétséges!... De végeredményben más út nincs, csak a párbeszédé. Noha Adrian Severin (úgy is, mint a strasbourgi Európa Parlament emberi jogokért felelő bizottságának alelnöke) kétségtelenül lucidusan magyarázta meg az annyit emlegetett „pozitív diszkrimináció” fogalmát, figyelmeztetve arra, hogy vannak esetek, amikor a vélt vagy valóságos egyenlősdi igazságtalanságokhoz vezet—azt is világosan értésünkre adta, hogy Románia belső problémáit, így a kisebbségi kérdést is itthon kell megoldani. Úgy, mint eddig, gondolhatnánk keserűen, ugyanolyan elszántsággal állandóan bizonygatva, hogy a probléma tulajdonképpen nem is létezik. Egyesek szerint mi, magyarok sem, mert — kérdezi ironikusan Montesquieu Perzsa leveleinek szlogenjét idelopva, az esztéta — hogyan lehet valakimagyart Mivel ez a román köz- vagy kisember központi kérdése ma is, hogyan lehet valaki nem román?!? Más? Antohi szerint az Erdélyi Iskola idején a román nemzettudat védekező hadállásokban alakult, s mai szent napig megőrizte kirekesztő jellegét. Ezen kellene sürgősen változtatni. S ebben nagy szerep hárul nyilván a médiákra és a sajtóra. Amelyek, mondjuk mi fanyarul, mindent meg is tesznek azért, hogy tiszta vizet önthessenek a nyílt kártyákba. Nemhogy szándék nincs a felvilágosításra, de hetvenöt éve folyamatosan minden mocsok a nemzetiségi s így a magyar kérdés pöcegödrébe torkollik Romániában. S az uszítás rádióban, tévében, újságokban intenzíven zajlik. Még egyszer visszatérnénk ahhoz a ponthoz — az RNEP, a Nagyrománia Párt és Szocialista Munkapárt belépéséhez a kormányba —, amióta (talán hogy a hatalom leplezze szélsőségesekkel kötött alkujának bizonyos iszonyatos következményeit!) ismét fellángoltak a magyarveszélyről szóló közbeszédek. Mindez összefügg a növekvő gazdasági csőddel is, amelyet már csak ideig-óráig lehet elleplezni, a megakadó privatizációval, az elszegényedéssel, s gondoljuk, azzal is, hogy ismét felerősödtek a Hatalom berkeiben a keleti orientáció szószólói és hívei. A privatizációparódiák és az elmaradó gazdasági szerkezetátalakítás miatt Romániának továbbra is létkérdés például az orosz vasérc vagy energiahordozók importja. S ott van Moldávia is! Románia ugyanis egy pillanatig nem mondott le egyesülési szándékairól. Sokan a hatalomban ma úgy vélik, ki kell eszközölni Románia Európa Unió-, illetve NATO-tagságát (anélkül azonban, hogy komolyabb kötelezettségeket vállalnánk!), viszont valamiképpen az orosz érdekszférán is belül kell maradni s közelíteni Moldáviához, hiszen — vélik egyes román politikusok — európai integráció, egyesült Európa csak szavak, szavak, csupa hupikék blabla, tünékeny, mint általában a politikai divatok, de mi itt maradunk Oroszország szomszédságában, és egyetlen érdekünk Nagyrománia újabb megteremtése!... Ezekről nyilván nem szerencsés nyílt vitákat nyitani, itt van viszont az ország integritását örökös követeléseivel veszélyeztető RMDSZ, s itt vannak a magyarok! Hogyan lehet valaki...? Bogdán László Minihőközpont gyártására szánta el magát az amerikai érdekeltségű bukaresti Omnitech Partners Kft. Érdekes módon a naponta legyártott 10—15 kistelep jó részét Angliába exportálják,belföldön alig értékesítenek néhányat, tavaly egész évben 40-et sikerült eladni. A központ földgázzal működik, és 4—5 egység sorba kapcsolva 20 tömbházlakás fűtésére képes. Egy egység ára a szereléssel együtt 1200—1450 dollár. A hírt közlő Capital üzleti lap értesülései szerint a miniközponttal egy gigakalória hőenergia háromszor olcsóbban állítható elő, mint a Romániában elterjedt távfűtőberendezésekkel. Vaf^j lyiATOL ^ ^ & t # KISGYORGY ZOLTÁN ALDOBOLYI RIPORTJA AZ 5. OLDALON Barátosi hírhalom ♦ Itt is akadozik a földtulajdonjog visszaállítása. Hatvan hektár szántó még mindig kiméretlen. A földosztó bizottság munkáját egy kataszteri és egy zootechnikus mérnök segíti. A teleki Agro Telek mezőgazdasági társulásnak ugyan egyben mérték ki a 300 hektár szántót, amin gazdálkodnak, de a társulás a mai napig sem adta le a tagok pontos névsorát. Az erdőtulajdonosoknak visszajáró 110 hektár erdőt a kökösi erdőben kapták. Egy helybeli kft. elvállalta, hogy munkakönyvvel alkalmazza a község erdészét. ♦ A község területén — Pákot és Teleket is beleértve — a legutóbbi népszámlálás alkalmával 1640 lelket vettek nyilvántartásba. Közülük a községközpontban 560-an élnek. Az idén még egyetlen újszülöttet sem jegyeztek be, egy házasságkötést, illetve három elhalálozást anyakönyveztek. ♦ Barátoson is javában folyik a kábeltelevízió szerelése. A hat műholdas adás vételére alkalmas két tányért a községháza tetejére szerelték fel. Eddig 77 barátosi család igényelte az égi jelek bekötését, Teleken 84 család iratkozott fel. Községszinten több mint 50 egyéni parabolarendszert működtetnek. (folytatása a 2. oldalon) Sochom István A kisvárosi csend nyomában SEPSISZENTGYÖRGYÖN Két határozattervezet kapcsán foglalkozott minapi ülésén a városi tanács Sepsiszentgyörgy csendjével. Mindkettőt Radu Viorel tanácsos nyújtotta be, de az előterjesztésre hiányában került sor. (A tanácsos távolléte egyébként, a jelenlevők szerint, a határozattervezetek elodázásával magyarázható.) A néhol humoros felhangokkal is fűszerezett vita kapcsán kiderült, hogy aligha hozható olyan határozat, amely a kisvárosi csendet visszaállíthatná Hiszen egy ilyen határozatot a kivitelezhetőség miatt a mindennapi gyakorlathoz is igazítani kell. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésére pedig nincs kellő apparátus. A korlátozó intézkedések természetesen elengedhetetlenek. A csendórák betartása, a parkolók és a parkolási feltételek pontos rögzítése, a teherautóforgalom városi korlátozása és megannyi szabály szükséges ahhoz, hogy a városi zajszint elviselhető határokon belül maradjon, vagy éppen ne bénuljon le az egyre zsúfoltabb autósforgalom. A kisvárosi „csend” azonban aligha hozható vissza... (Ferencz) BARÓTON (KORLÁTOZZÁK A TEHERFORGALMAT) A közúti forgalomról, nevezetesen a teherautók közlekedéséről tanácskoztak tegnap a baróti tanács székhelyén a polgármesteri hivatal, a szállítást végző cégek, az útügyiek és a helyi rendőrség képviselői. A megbeszélést a lakosság évek óta orvosolatlan, a kérdéskörrel kapcsolatos panaszait az ezekből származó, már-már feszült helyzet is indokolta. Elsősorban a teherforgalom miatt sok a panasz, a teherautók például éjjelnappal dübörögnek a városon és a falvakon keresztül, Bodosban pedig a szenesautók sártengerré változtatták az utat, s több lakóház biztonsága is veszélyben van. Továbbá a baróti tömbházak között parkoló kamionok a lakókat is zavarják, s a levegőt is szennyezik. A tegnapi tárgyalás résztvevői abban állapodtak meg, hogy ezentúl valamennyi teherautónak megtiltják a városban való parkolást, Kese Jenő polgármester pedig indítványozta, hogy este tíz és hajnali hat óra között,valamint a hétvégeken a teherforgalom városbeli lebonyolítása szüneteljen. A főleg a szénbányát érintő indítvány további egyeztetéseket tesz szükségessé, hogy a kérdésben érintett cégek az éjszakai és hétvégi teherforgalom-korlátozás szerint változtassanak munkaprogramjukon. -EN